Videók

Stephen Wolfram mutatja be a Wolfram-ot, az általa kifejlesztett tudás-alapú programozái nyelvet, ami szerint forradalmasítani fogja a szoftverfejlesztés jövőjét. A funkcionális jellegű nyelv igen komplex adattípusokat is ismer, amiken hasonlóan összetett műveleteket képes helyből végrehajtani. Képfeldolgozás, statisztikai műveletek, összetett gráfproblémák megoldása és térinformatikai modellezés sem jelent gondot számára. Kérdés már csak az, hogy ki fogja tudni megismerni és megtanulni kezelését készség szinten?

Tanulságos visszatekintés arra, hogy milyen ravasz módon is sikerült az 1970-es években egy frissen megalakult cég, az Adobe munkatársainak megoldaniuk egy, az iparági szakértők által egyöntetűen megoldhatatlannak tartott problémát. Azt, hogy miként lehet szép betűket rajzolni tesztőleges méretben kis felbontású megjelenítőkön ill. nyomtatásban is.

Patrick Jackson egy tűzoltó és egy fejlesztői is egyben, aki saját alkalmazásokat ír a Google Glass szemüvegére. A programok Patricket napi munkája során segítik: lehetővé teszik számára például egy tűzesetnél az oltott épület alaprajzának felhívását, míg egy autóbaleset esetén a járműben szorultak kiszabadítási lehetőségeire vonatkozó információkat kérhet le velük a szemüvegre.

A Codecombat leginkább egy klasszikus, mászkálós szerepjátékhoz hasonlít, amihez képest azonban egy apró, ám annál fontosabb eltéréssel bír. Ebben a játékban ugyanis a karakter mozgatásához és a feladatok megoldásához nem gyors reflexekre vagy kitartó mutatóujjra, hanem a programok megértésének és írásának képességére van szükség. Így vezet be és tanít meg a programozás alapjaira.

Világszerte eltérő időkben változó nyári és téli időszámítás, negyedórás eltolódások az időzónákban, több különböző időzóna ugyanazon földrajzi helyen, szökőmásodpercek és egyéb finomságok. Tíz perces fejtágítás arról, hogy miért nem szabad soha, de soha saját időkezelő és -számító rutinokat írnod.

Az ezen a héten elinduló Hour of Code kezdeményezés keretén belül maga az amerikai elnök, Barack Obama is felhívást intézett az Egyesült Államok fiatalságához, amelyben arra hívja fel őket, hogy minél többen ismerkedjenek meg a programozás rejtelmeivel.

Az Intel új videója lépésről lépésre nyújt bevezetést a párhuzamos programozás alapjaiba. A nem kevesebb, mint 45 perces felvétel részletesen tárgyalja az egyszerű többszálú programok koncepcióját, a szinkronizációs megoldásokat, de kitér az erősen párhuzamos feldolgozásokra (SIMD), valamint az elosztott hálózatok működésére is.

Vicces promóciós szpot a Code Club nevű, gyerekek számára programozást tanító brit oktatási kezdeményezés népszerűsítésére, amelyben többek között a Skype, a YouTube, illetve a web kifejlesztői és feltalálói is felbukkannak.

A Google és a NASA együttműködésében elindult a Quantum AI Lab, amely a világ első két kvantumszámítógépével keresi nem hogy a megoldásokat, de a problémákat is, amikre a kvantumszámítástechnika hatékony válaszokat szolgáltathatna. A videóban a laboratórium munkatársai ezen, napjainkban még rendkívül újszerűnek számító technológia alapjaiba nyújtanak betekintést laikusok számára is érthető módon.

Az Index Startup-sorozatának utolsó része a Facebook palo alto-i központjának életébe nyújt betekintést az érdeklődők számára. Több mint 90 ezer négyzetméteren 2500 ember dolgozik itt, futópados íróasztal, ingyen kütyüautomata és hobbiasztalos műhely társaságában.

Anka Márton Plus/4-en kezdett programozni, cége, a LogMeIn ma évi 150 millió dolláros bevételével a legnagyobb magyar gyökerű amerikai startup. Startup-túra, negyedik rész.

Hol jobb élni és dolgozni? Magyarországon vagy az Egyesült Államokban? Budapesten vagy Bostonban? Melyiknek mi az előnye és el tud -e szakadni egy hazánkfia végles az öreg kontinensről az új kedvéért?