A hétvégén lesz kereken 25 éve annak, hogy a Microsoft kiadta a Visual Studio első verzióját. A fejlesztői keretrendszer - sokak számára vélhetően meglepő módon - nem Visual Studio 1.0, hanem Visual Studio 97 néven jelent meg, 1997 március 19-én.

Bár a Microsoft már előtte is rendelkezett IDE-kkel, ezek mindegyike csak egy-egy nyelv használatát tette lehetővé, és kialakítása is erősen hozzá lett igazítva az adott nyelv sajátosságaihoz. A Visual Studio-val a cég célja az volt, hogy a különböző nyelvek egyre szaporodó fejlesztői környezeteit egyetlen közös csomagba foglalja össze.

Egy, a Visual Studio 97 népszerűsítésére készített Microsoft póló részleteEgy, a Visual Studio 97 népszerűsítésére készített Microsoft póló részlete

A cég a Visual Studio 97-ben három már meglévő windows-os programozási nyelvét: a Visual Basic-et, a Visual C++-t és a Visual FoxPro-t fogta össze, amiket ugyanakkor kiegészített két új eszközzel is. Ez a webes fejlesztést lehetővé tevő Visual InterDev, valamit a Microsoft saját Java megvalósítása, a Visual J++ voltak, amiknek köszönhetően a Visual Studio-val szinte bármilyen környezetbe és célra lehetett programokat fejleszteni.

Ugyanakkor a különböző nyelvi környezetek ezen a ponton még nem kerültek semmilyen módon integrálásra egymással, azt leszámítva, hogy közös kiterjesztéseket, illetve megosztott dokumentációt használtak. Ez csak a következő, a legtöbbek által ismert, de furcsa módon verziószámozási stratégiát váltó Visual Studio 6.0-ban kezdődött el, ami a csomag akkori legnépszerűbb eleme, a Visual Basic verziószámáról kapta a saját verziószámát is.

Ez volt egyébként az utolsó verzió amiben még ott volt a Visual J++ is, amit a Microsoftnak a Sun-nal folytatott jogi csatározása nyomán a Java-t el kellett távolítani. Helyét a következő verzióban, a Visual Studio 2002-ben a .NET és vele a Visual J#, valamint a Visual C# vette át, a Visual Basic pedig natívról szintén .NET-alapú váltott a VB.NET-ben.

A Visual Studio 2003-mal már mobilos eszközökre is lehetett fejleszteni .NET alapokon, amit a 2005 majd a 2008 követett. Utóbbi már egy XAML-alapú vizuális szerkesztőt is tartalmazott a WPF alkalmazások fejlesztéséhez, támogatta a JavaScript nyomkövetést is, és már több szálon párhuzamosan volt képes build-elni, jelentősen felgyorsítva a futtatható állományok létrehozásának folyamatát.

A Visual Studio 2010 az IDE egy teljes újraírását képezte .NET WPF alapokon, Ultimate kiadásában pedig már az UML modellezést is támogatta, amit később a 2012, 2013, 2015, 2017 majd 2019-es verziók követtek, már csak apróbb fejlesztésekkel, és az újabb és újabb .NET, C# és C++ verziók támogatásával. Az utolsó nagy lépést az IDE történetében a Visual Studio 2022 tavalyi kiadása jelentette, amiben végre az szakított a 32-bites múlttal és teljes értékű 64-bites alkalmazássá vált, ezáltal számos korábbi működési korlátot megszüntetve.