Meglepő (?) eredményre jutottak amerikai kutatók, akik azt vizsgálták, hogy milyen módszerekkel lehet a minimálisra szorítani a szoftverekben a fejlesztés során keletkező, illetve megmaradó bugok számát. Vizsgálataik eredménye szerint ugyanis az olyan technológiai eszközök, mint az automatikus bugkeresők vagy a statikus elemzők tömegének vásárlása mellett a cégeknek programozóik jó közérzetére is érdemes odafigyelniük - ezzel ugyanis alapjaiban csökkenthetik az általuk kreált programokban ejtett hibák mennyiségét.

A tanulmány szerint ugyanis a jókedvű fejlesztők kevesebb hiba ejtéséről számoltak be, mint azon társaik, akik valamiért nem érezték jól magukat munkájukban, illetve munkahelyükön. A kutatók ezt azzal magyarázzák, hogy a pozitívan emelkedett lelki állapot kedvező hatással van az egyének kognitív feldolgozó funkcióira is - azaz, a boldogabb fejlesztők jobban és pontosabban képesek végezni munkájukat.

Ugyanakkor az adatok szerint a személyiség alapjegyei is meghatározó hatással vannak a fejlesztés során előállított szoftver minőségére. A lelkiismeretes és önzetlen dolgozók ugyanis hajlamosabbak elismerni tévedéseiket és hibáikat, ami azért fontos, mert akár kis tervezési vagy implementációs hibák is rendkívül súlyos negatív hatásúvá fejlődhetnek a projekt későbbi életében, ha nem javítják idejekorán őket.

A cégeknek tehát érdemes lelkiismeretes fejlesztőket alkalmazniuk, és gondoskodni azok jó kedélyállapotáról a munkahelyen, mert így eleve meg tudják előzni az eleve költséges, idővel pedig még nagyobb problémákat okozó bugok jelentős részének keletkezését, illetve bennmaradását a készülő szoftvereikben.