Minden idők egyik legtöbbet kritizált, de egyben legnépszerűbb nyelve a héten ünnepelte megszületésének 25 éves évfordulóját. A Microsoft ugyanis pontosan negyed évszázaddal ezelőtt: 1991 májusának végén adta ki a Visual Basic 1.0-t.

A Micro-Soft-ot eredetileg BASIC értelmezők gyártására és értékesítésére hozták létre alapítói, így a Visual Basic (VB) bizonyos értelemben a cég gyakorlatilag legrégebbi termékvonalának frissítését képezte. Ugyanakkor egy fantasztikus ötletnek köszönhetően használata és működése alapvetően eltért nem csak a cégen belüli közvetlen elődeinél, de gyakorlatilag minden addigi fejlesztőeszközénél is.

Visual Basic 1.0Visual Basic 1.0

A Visual Basic ugyanis a felhasználói felületek létrehozását és építését nem kódon keresztül, hanem interaktív módon, egy a rajzolóprogramokéhoz hasonló WYSIWYG felületen tette lehetővé. Ez rendkívüli mértékben lecsökentette azt az időt, amit a programozóknak a felhasználói felületek építésére kellett szánniuk - ráadásul még egyszerűbb belépést tett lehetővé addig laikus személyek számára is az alkalmazásfejlesztés világába.

Korábban a legegyszerűbb ablakok létrehozásához is alaposan ismerni kellett a Windows grafikus és a felhasználói felülettel összefüggő programozási felületeit, az UI-kat pedig rengeteg kód beírásával lehetett csak létrehozni. A Visual Basic-ban ugyanakkor a korábban napokig fejlesztett, több száz soros kóddal létrehozott felületek is szó szerint pár kattintásból felépíthetők lettek - méghozzá a nélkül, hogy a mögöttük lévő alacsony szintű programozási koncepciókat ismerni kellett volna.

Visual Basic for DOSVisual Basic for DOS

A Visual Basic 1.0 csak a Windows 3.0-n futó programok írását tette lehetővé, de a Microsoft egy évvel később egy DOS-hoz szánt változatot is kiadott belőle. Utóbbi ugyanakkor - érthető okokból - soha nem lett olyan népszerű, mint társa, mert a DOS-on futó programok esetében kisebb problémát jelentett és kevésbé volt természetes a felhasználói felületek interaktív módon történő tervezése.

A Windows-on futó változat ezzel szemben folyamatosan fejlődött, és gyakorlatilag fél évtizeden belül a legnépszerűbb fejlesztőeszközzé vált a platformon. Koncepcióját később a Delphi, a FoxPro és számos egyéb nyelv, illetve eszköz is lemásolta, amik szintén rendkívül népszerűvé lettek, de egészen az ezredfordulóig nem tudták a Visual Basic egyeduralmát megingatni.

Erre végül az adott lehetőséget számukra, hogy a Microsoft az 1998 közepén kiadott Visual Studio 6.0 után nem folytatta tovább az eredeti termékvonalat, hanem egy azzal teljesen inkompatibilis utód-eszközt adott ki Visual Basic .NET néven, új platformjához igazítva. A kompatibilitás megtörése miatt a korábbi Visual Basic fejlesztők jelentős része váltott át más eszközökre - ezzel pedig a VB is elvesztette egyeduralkodó szerepét, még a platformon belül is.

A Visual Basic .NET-et a cég ugyan az elmúlt évek során is folyamatosan fejlesztette és az máig részét képezi a Visual Studio csomagnak, népszerűsége nyomába sem érhet az eredeti Visual Basic-nek. Ráadásul Redmond a nyelvet a közelmúltban gyakorlatilag másodosztályú polgárrá minősítette vissza, ami talán előrevetíti annak nyugdíjazását is a fejlesztői platform valamelyik következő kiadásában.