Szombaton fogja 20. születésnapját ünnepelni az egyik legrégebbi általános célú RAD fejlesztőeszköz, a Delphi. A Borland ugyanis pontosan két évtizeddel ezelőtt, 1995 február 14-én adta ki a szoftver 1.0-s verzióját.

Új csillag születik

A Delphi nevét a híres görög jósda székhelyéről kapta, a "Delphi or Oracle" ("a delphoi jósda") szókapcsolatból, mert a fejlesztőeszköz egyik fő újítása az Oracle adatbázisokhoz történő kapcsolódás képessége volt. A nevet a Borland eredetileg csak egy belső kódnévnek szánta, a terméket pedig Borland AppBuilder néven szerette volna megjelentetni. Nem sokkal a fejlesztőeszköz befejezése előtt azonban a Novell is kiadott ezen a néven egy szoftvert, és a Borland ezt követően döntött a Delphi kódnév terméknévvé történő előléptetése mellett.

Települ a Delphi 1.0Települ a Delphi 1.0

A Delphi fő tervezője a korábban a Turbo Pascal fejlesztését is felügyelő Anders Hejlsberg volt, aki később a Microsoft-hoz igazolt át, és ott megalkotta a C# nyelvet, valamint a .NET platformot is. Utóbbiak nem csak a közös apai ág nyomán, de azért is a Delphi utódjának tekinthetők, mert számos vonatkozásban az eredetileg a Borland eszközében bemutatkozott alapelvek továbbgondolásaként jöttek létre.

Az első valódi általános célú RAD IDE

A Delphi 1995-ös bemutatásakor egyértelműen a legmodernebb Windows alatt futó általános célú fejlesztőeszköz volt, amely minimum évekkel járt a hozzá legközelebb lévő más alternatívák előtt is. Ezt kiváló keretrendszere, a Visual Components Library (VCL) mellett az alkalmazások űrlapjainak és dialógusablakainak gyors megtervezését lehetővé tevő vizuális tervezőjének, valamint annak köszönhette, hogy - más akkori RAD eszközöktől eltérően - natív kódot fordított a benne készült programokból.

Delphi 1.0 (1995)Delphi 1.0 (1995)

Bár a Delphi 1.0 még csak 16-bites futtatható állományokat tudott készíteni, 1996-ban kiadott 2.0-s verziója már áttért a 32-bites architektúrára. Az univerzális RAD fejlesztőeszköz koncepciója az 1997-ben megjelent 3.0-s verzióban teljesedett ki, amiben megjelent komponenscsomagok koncepciója lehetővé tette harmadik felek, illetve a fejlesztők számára, hogy rendkívül egyszerűen, moduláris módon bővíthessék és egészíthessék ki a VCL által biztosított funkciókat saját vizuális vagy nem-vizuális vezérlőkkel.

A Delphi 1998-ben megjelent, negyedik kiadása Inprise Delphi 4 néven jelent meg, miután a Borland rövid időre nevet váltott. Az egy évvel később, 1999-ben kiadott újabb verzió aztán már ismét Borland Delphi néven jelent meg, értelemszerűen 5-ös verziószámmal.

Kylix

A Borland a Delphi sikerén, illetve a Linux és a nyílt forrású mozgalom - utólag kérészéletűnek bizonyult - meglódulásán felbuzdulva az ezredforduló környékén elkészítette és 2001-ben kiadta fejlesztőrendszere egy a Linux-hoz igazított változatát. A Kylix számtalan rossz döntéstől szenvedett, amik közül a két legfontosabb és egyben legellentmondásosabb az volt, hogy nem natívan futott a Linux-on, hanem a WINE kompatibilitási rétegre épített; ugyanakkor nem használta ki az utóbbiban (ti. a Windows emulációban) rejlő lehetőségeket.

KylixKylix

A Kylix ugyanis a bejáratott és bevált VCL helyett annak egy új, úgymond többplatformos változatára, a CLX-re épült, aminek felhasználásával épített programok elvileg Windows-on és Linux-on is futhattak volna. Ugyanakkor apróbb eltérések és bugok ezt a gyakorlatban megakadályozták - ráadásul a Linux asztali térhódításának hiányában igény sem igazán mutatkozott az új, platformfüggetlen keretrendszerre és fejlesztőeszközre.

A Borland így végül a Kylix termékvonalat alig kicsit több, mint egy évvel az első verzió kiadását követően beszüntette. A Kylix utolsó kiadása 2002 nyarán jelent meg, 3.0-s verziószámmal. Ugyanebben az évben jelent meg a Delphi 7-es kiadása is, amit a fejlesztőeszköz történetének csúcspontját képezte több okból is.

A .NET éra

A Kylix-es és CLX-es vakvágány fatális tévedésnek bizonyult a Borland részéről, ami rengeteg erőforrást emésztett fel a cégnél, és súlyos hatásokkal volt a Delphi fő csapására is. A cég ugyanis amíg saját többplatformos keretrendszerét és linuxos fejlesztőkörnyezetét építette, nem tudott megfelelő erőforrásokat fordítani a nyelv és a Windows alatt futó IDE továbbfejlesztésére sem.

Ennek következménye az, hogy a Borland csak jelentős (több mint egy éves késéssel) tudott kiadni egy olyan Delphi-t, ami támogatta a Microsoft által a Windows-on akkor bevezetett és a jövő technológiájaként hirdetett új .NET keretrendszerre történő fejlesztést. Az utóbbit lehetővé tevő, 2003-ban megjelent Delphi 8-val ráadásul a Borland - immár sorozatban másodszor - óriási bakot lőtt.

Rossz döntések

A cég ugyanis elhitte a Microsoft marketingszövegét arról, ami szerint a .NET le fogja váltani és ki fogja szorítani a natív programfejlesztést, és a Delphi-nek ezen kiadásából kiirtotta a natív alkalmazások készítésének képességét. Ezt azok a fejlesztők, akik nem hittek ennyire a Redmond által felvázolt .NET-jövőképben igen rossz néven vették a cégtől - hiszen úgy tűnt számukra, hogy a továbbiakban majd más eszköz után kell nézniük ha natív vonalon akarnak továbbhaladni.

Ráadásul a Borland azzal, hogy a Win32-es fejlesztés kihalását és a .NET-only jövőképet vetítette előre, elkergette magától azokat a fejlesztőket is, akik amúgy nem voltak ennyire határozottan elfogultak vagy elkötelezettek a natív fejlesztés irányába. Közülük ekkoriban tömegek váltottak át Delphi-ről az addigra végre használható RAD IDE-ve váló Visual Studio rendszerre és a C#-re, amik nem szenvedtek attól az egy-két éves lemaradástól a .NET fejlődése mögött, mint a Delphi.

Delphi 2005Delphi 2005

Bár a Borland a 2005-ben megjelent Delphi-ben végül visszahozta a natív fejlesztés lehetőségét, eddigre a hajó már elúszott: a Delphi elvesztette vezető szerepét - és ami még ennél is fontosabb: stabil jövőképét - a windows-os fejlesztőeszközök között, és pozícióját a mezőny élén egyértelműen a Visual Studio és a .NET-re épülő C# vette át. A Delphi 2005 ráadásul rendkívül bugos is volt, ami a Borland mellett még mindig kitartani próbáló fejlesztők közül ismét tömegeket késztetett lojalitásuk újragondolására.

CodeGear

Bár a Delphi 2006 elődje számos problémáját orvosolta és igen stabilnak bizonyult, kiadásával a Borland megállítani már nem, csak lelassítani tudta az eszköz korábban meglódult térvesztését. A cég az ennek megfelelően csökkenésnek indult bevételek elől az alkalmazás a profitábilisabbnak tartott életciklus menedzsment (ALM) piac felé próbált volna menekülni és ezt fő profiljává tenni.

A stratégiaváltás részeként a Borland a Delphi fejlesztését 2006-ban egy külön divízióba: a CodeGear-be szervezte ki, amit meg is próbált értékesíteni. Bár erre több érdeklődő akadt, még évekig nem sikerült a továbbiakban már mostohagyerekké vált részlegesen és fejlesztőeszközein túladni. A CodeGear mindössze egyetlen új Delphi-t adott ki 2007-ben, ami ugyan a .NET 2.0-támogatás megjelenésével sok újdonságot, de legalább ennyi problémát is hozott. Például eltűnt belőle a .NET-es programokhoz szánt WinForms tervező, ami nélkül gyakorlatilag használhatatlanná vált asztali alkalmazásfejlesztésre.

Embarcadero

A Delphi-t és a vele kapcsolatban hozható fejlesztőeszközöket végül egy eredetileg adatbáziskezelésre szakosodott, nem sokkal korábban tőzsdére vonult cég, az Embarcadero mentette meg, ami 2008-ban megvásárolta a CodeGear divíziót a Borlandtól. A cég egy évvel később új verziót adott ki a Delphi-ből, amin számos régóta hiányolt fejlesztést hajtott végre.

Így például a Delphi 2009-be bekerült a teljes értékű Unicode-támogatás, a nyelv pedig az időközben több másik nyelvben - köztük a C#-ban is - megjelent generikusok és anonim metódusok ismeretével bővült. Ugyanakkor a sok problémát okozó - és mellesleg a Visual Studio mellett abszolút nem versenyképes - .NET támogatást eltávolította a cég a Delphi-ből, és egy külön erre szakosodott altermékbe, a Prism-be száműzte.

A Delphi ma már mobilos alkalmazások fejlesztésére is használhatóA Delphi ma már mobilos alkalmazások fejlesztésére is használható

Cserébe az ismét évente - sőt, egyes időszakokban félévente - frissített Delphi-be bekerült a mobil platformok (Android, iOS), a 64-bites fordítás, valamint később a Mac OS X és a Windows 8 modern stílusú felületének támogatása is.

A Delphi legutolsó kiadása, az XE7 tavaly ősszel jelent meg. A fejlesztőeszköz következő kiadásának bejelentését idén tavaszra lehet várni - egyik legfőbb újdonsága pedig a Windows Phone platform támogatásának megjelenése lehet majd.