Idén ünnepli megszületésének kerek félszázadik évfordulóját a világ egyik legismertebb programozási nyelve, a BASIC. A hobbiszámítógépes korszak kétségtelenül legnépszerűbb, de még mindig széles körben használt nyelvének első kiadását ugyanis 1964-ben adták ki, az amerikai Dartmouth College-ben.

A kezdetek

A BASIC megalkotói a magyar származású Kemény János és amerikai munkatársa, Thomas E. Kurtz voltak, akik az új nyelvet azzal a céllal hozták létre, hogy a matematikai terén nem kifejezetten jártas hallgatók számára is lehetővé tegyék egyszerűbb programok írását az egyetem számítógépére. A BASIC alapkoncepcióit a FORTRAN 1958-ban kiadott második változatából, illetve az ALGOL 60-ból merítették, amiket azonban az időosztásos környezetben történő működéshez szükséges elemekkel egészítettek ki.

Kemény János (John Kemeny) és Thomas E. Kurtz, a BASIC megalkotói, egy közös fotón, valamikor 1964-benKemény János (John Kemeny) és Thomas E. Kurtz, a BASIC megalkotói, egy közös fotón, valamikor 1964-ben

A nyelv nevét egy Kurtz által nem sokkal korábban készített dolgozat után, a Beginner's All Purpose Symbolic Instruction Code (kezdőknek szánt, általános célú szimbolikus műveleti kód) kifejezés első betűinek összeolvasásával kapta - ami azonban maga is egy értelmes angol szót, a magyarul "elemi" jelentésű "basic"-et adta ki. Ez nem volt véletlen: a BASIC eredeti kiadása ugyanis tényleg meglehetősen buta volt, és egyértelműen csak az elemi aritmetikai számításokra volt képes. Annyira, hogy a karakterfüzérek (sztringek) támogatása is csak egy évvel később, 1965-ben került bele.

Kemény János dartmouth-i hallgatóknak magyarázza a BASIC programozási nyelv alapjaitKemény János dartmouth-i hallgatóknak magyarázza a BASIC programozási nyelv alapjait

Népszerűségét így elsősorban nem kiforrottságának, hanem annak köszönhette, hogy alkotói fordítóprogramját ingyenesen elérhetővé tették minden érdeklődő számára. A számítógépek gyártóinak ez jól jött, mert így úgy mellékelhettek gépeikhez azok vezérlésére alkalmas szoftvert, hogy ezért nem kell különösebben súlyos licencdíjakat kipengetniük.

A BASIC aranykora

A '70-es évektől kezdve, a mikroszámítógépek terjedésével a nyelvet a gépüket magukat építő hobbisták is felkapták és számtalan változatban, sokszor jelentős fejlesztésekkel implementálták újra azt. Ezek között volt többek között Bill Gates és Paul Allen is, akik Micro-Soft nevű vállalkozásukat pontosan egy ilyen, az Altair által kiadott számítógéhez - majd később számos másik mikrogépre is - elkészített BASIC értelmezőjük értékesítésére hozták létre. Így, bár közvetett módon, de végül is a BASIC-nek köszönheti létrejöttét és nagyra növekedését a világ legismertebb informatikai vállalkozása is.

Maga Bill Gates is az általa kifejlesztett BASIC értelmező értékesítésére alapította meg az eredetileg Micro-Soft néven futó vállalkozását Paul AllennelMaga Bill Gates is az általa kifejlesztett BASIC értelmező értékesítésére alapította meg az eredetileg Micro-Soft néven futó vállalkozását Paul Allennel

A '80-as években gyakorlatilag már minden újonnan piacra kerülő mikroszámítógépek beépített BASIC értelmezővel rendelkezett, egyéb nyelveken pedig jellemzően csak pluszban megvásárolt, kiegészítő fordítók és értelmezők segítségével lehetett programozni őket. Az akkoriban fénykorukat élő számítógépes újságok pedig irdatlan mennyiségben ontották magukból ill. jelentették meg oldalaikon a BASIC nyelven írt kisebb-nagyobb programokat. Ezen kívül az akkor beinduló számítógépes szakkörökben is elsősorban ezt a nyelvet tanulták meg a nebulók.

A legendás Commodore 64 bekapcsolási képernyője, ahol mindjárt a beépített BASIC interpreter jelentkezikA legendás Commodore 64 bekapcsolási képernyője, ahol mindjárt a beépített BASIC interpreter jelentkezik

Bár a BASIC-et az idők folyamán számos komoly bővítéssel látták el, eredeti örökségét sosem tudta levetni. Így a '90-es évek elejétől kezdődően szerepét egyre inkább újabb, magasabb szintű - és főleg az objektum-orientált programozás támogatására is képes - nyelvek vették át.

Bár a Microsoft a Visual Basic kiadásával és VBScript ill. VBA szkriptnyelvei segítségével egy második életet ajándékozott a nyelvnek, utóbbiak fejlesztésének az ezerforduló előtti leállításával másodszor - ezúttal végleg - megpecsételte sorsát. A cég a nyelv ismételt feltámasztására 2001-ben tett kísérlete, a VB.NET kudarcot vallott, elsősorban nyilván azért, mert szakított az alapnyelv egyszerűségével, annak korlátait és körülményességét azonban megtartotta.

A BASIC öröksége

A BASIC, bár továbbra is számtalan platformokra - köztük ma már okostelefonokra - is elérhető valamilyen formában, manapság már elsősorban csak nosztalgikus ill. hobbi-értékkel bír a legtöbb programozó számára, széles körű felhasználásra szánt és/vagy összetett programokat már gyakorlatilag sehol nem írnak benne.