Programozás 1989-ben
2009-01-10T16:51:22+01:00
2009-02-04T20:19:48+01:00
2022-07-19T04:47:36+02:00
  • Bocsi, de Clipper már 1985-ben megjelent, és C++ -ról pedig 1986-ban már könyv is született.
    1989 FoxPro 1989 1.0 MSDOS
    1993 (January) First Windows version of FoxPro 2.5
    Visual Basic -1991 - 1998 -VB6.
    Delphi was one of the first of what came to be known as Rapid Application Development (RAD) tools when released in 1995 for the 16-bit Windows 3.1.
    In 2003 Borland released C++ BuilderX (CBX), which was written using the same framework as JBuilder and bore little resemblance to either C++ Builder or Delphi.
    (kiemelések a wikipedia-ból)
    Mutasd a teljes hozzászólást!
  • Anno 8 bites gépeken lehetett igazán nagyot alakítani. Ügyviteli szoftvert Commodore 64-re... Én is csináltam anno kettőt, az egyiket basic-ben (compilerrel lefordítva gépi kódra), míg a másikat C-ben (volt egy Power C nevű egész jó kis C fordító Commodore 64-re). Viszont a Visual-éra jóval a Delphi előtt kezdődött: én már úgy egy éve visualbasiceztem amikor megkaptam a Delphi 1.0 első (ki tudja honnan érkezett) bétáját, persze még floppy-n). És én már a VB3-mal kezdtem annak idején, a 2.0 kimaradt. Más kérdés hogy a VB3-mat nagy-nagy örömmel cseréltem anno Delphi 1.0-ra - legalább akkorával mint 2005-ben a Kylix3/Delphi 7 párost Visual C# 2k5-re...
    Mutasd a teljes hozzászólást!
  • Hát 1989-ben már viszonylag egyszerűbb volt az élet. Felváltották a a 8 bites gépeket a 8088 és 8086-os PC klónok.Addigra elárasztották az országot a különböző xbase-en alapuló eszközök, dbase II,dbase III, Clipper,Foxpro(for DOS, for WINDOWS), de előtte is meg kellett oldani a feladatokat, írtam én adatbáziskezelőt Basic-ben is. Azután az xbase nyelveket váltották a Borland termékek,Delphi I, C++ Builder I. kb. 1994-ben. Azután jött a Visual éra.
    Mutasd a teljes hozzászólást!
  • Üdv! Király topic '87-ben vettem az első 286-osomat, nagyon "olcsón", bruttó 104 ezerért. Akkor 4000 volt a havi nettóm :) Úgy szedtem össze az árát, hogy elvállaltam annak a VT20/4-esen futó proginak a továbbfejlesztését, amivel a cégünk dolgozott. Így 1-2 hétig maradtam bent munkaidő után, és Ügyviteli Pascal-ban dolgoztam. Ezzel a munkával megkerestem az éves nettómnál is többet, így a fele ebből meglett. A többi ment a megtakarításaimból. Akkor még lehetett sokat keresni rövid idő alatt, és adó sem volt még
    Mutasd a teljes hozzászólást!
  • Properből emlékezetem szerint két nagyobb modell volt: Proper 8 és Proper 16. A Proper8 egy CP/M alapú rendszer volt, ez egy Z80-as processzorra létrehozott gyártófüggetlen, üzleti célú operációs rendszer volt, kb. az MS-DOS-hoz lehetne hasonlítani. Az volt az előnye hogy a rá írt programok az egyes géptípusok közt hordozhatóak voltak, azaz a Proper8-ason futtatni lehetett Pl. a Commodore 128 CP/M módjában írt programot is. Nekem egyébként ez utóbbi volt. Sok program létezett akkortájt CP/M-re: volt C fordító, dBase II, Turbo Pascal 1.0...
    A Proper 16 PC kompatiblis gép volt, eleinte ha jól tudom saját alaplappal és kártyákkal (ebben nem vagyok 100%-ig biztos), aztán távol-keleti alkatrészekkel. Ha jól tudom talán AT 286-ig csinálták. Magyarított DOS járt hozzájuk, bár szvsz a magyarítást valamilyen hexa editorral végezték...
    Mutasd a teljes hozzászólást!
  • Én 1974-ben kezdtem a Műegyetem egyik Karán az Odra 1024-gyel. Dobtáras (!) memóriája volt, Algol, majd Fortran.
    1976 végén már dolgoztam és a cég vett nekem egy MAGYAR GYÁRTMÁNYÚ (SzKI) mikrogépet, amelynek I8008 volt a procija. Később jött a Z-80, amiből összeraktunk egy gépet (többet tudott, mint az Odra), ez lett az otthoni számítóközpontom lelke + lyukszalag lyukasztó és -olvasó + mátrix nyomtató. Egy ideig kazettával is kisérleteztem, de a lyukszalag praktikusabb volt.
    Ezen soreditor, ASM és linker volt EPROMba égetve. Egy éjjel csak egyszer lehetett programot menteni, mert felverte a családot a lyukszalag lyukasztó. Kénytelen voltam megtanulni az elszállás mentes programfejlesztést. Editálás, fordítás, linkelés, futtatás, editálás.... ugyanabban a 48 kilobyteban.
    Azután egy floppy egység kerekedett a gép mellé: 8 hüvelykes MOM (nem MOMPark) meghajtó, önálló logika, soros adatátvitel a gép felé. Ekkor betört hozzám a CP/M operációs rendszer - a floppy egyik oldalán az csücsült és a másik oldalon voltak a megírt programok és adatok.
    Azután jött egy PC-XT - sokáig együtt éltek. A PC-n ment a nyák tervezés, a Z-80-on a program fejlesztés, majd a padláson kötött ki a Z-80. Öt év múlva egyszer kellett egy régi melóhoz, lehoztam és ment. Ismét ott pihen, de egyszer érdemes lenne beindítani.
    Akkoriban is jelentős volt a program csere: nagy dobozokkal jártunk egymáshoz és csere-beréltünk. A szoftveres cégek nem láttak át a vasfüggönyön, nem volt nálunk BSA.
    Mutasd a teljes hozzászólást!
  • off
    köszi, ismerem/tem az (Open) Watcom történetét, inkább olyasmire gondoltam, hogy nem nagyon hallani róluk, tisztelet a kivételnek, de itt a prog.hu-n is inkább a GCC/MinGW + vmilyen IDE (Dev-C++, ...), Visual Studio 200* Express, Borland CPP Builder, stb. szokott szóbakerülni, nem akarom őket hasonlítgatni, mert "nem egy súlycsoportban" vannak, de...
    meg úgye ez a "kis cégek" sora, vagy megeszi őket a nagy hal (pld. az Anders Hejlsberg is az MS-nél kötött ki, bár lehet, hogy ő csinálja jól, hiszen így beleszólhat(!?) az MS stratégiájába), vagy kevésbé ismertek maradnak...
    on
    Mutasd a teljes hozzászólást!
  • Nyomok én is egy sztorit abból az időből:
    A Műszertechnikánál dolgoztam, gépeket raktunk össze így-úgy importált egységekből. 87-ben, vagy 88-ban volt, hogy megérkezett az első 386-os alaplap. A cégünk piacvezető volt akkoriban, ráadásul a másik nagy számítástechnikai céggel, a Microsystemmel -ők szoftverben voltak a piacvezetők - megállapodást kötött, hogy a legkorszerűbb technikákat rögvest átadja neki is.
    Jött a BNV. Mi két gépet készítettünk: egyet a Műszertechnika standjára, egyet meg a Microsystemnek. Tök egyformák voltak a RAM-ok, vinyók, videókártyák, csak a deklik különböztek- nehogy sértődés legyen a cégvezetések között.
    A kiállításról minden szakmai újság beszámolt, hosszasan taglalva a nagy újdonságot, miszerint két cég is kínál már 386-ost, bár az egyik kicsit jobb ebben, a másik meg amabban. Volt olyan újság, amelyik teljes Benchmark-tesztet hozott összehasonlításként, kiemelve, hogy melyik miben jobb.

    Azóta se értek jobban a gépek összerakásához, úgyhogy ne keressetek ilyesmivel. Viszont remélem itt mindenki a sajtóból tanul.
    Mutasd a teljes hozzászólást!
  • A Watcom-ot megvette a PowerSoft, majd ot a Sybase. A 11C valtozat utan a Sybase nyilt forrasukent kiadta a Watcom/C++ nagy reszet, jelenleg OpenWatcom (www.openwatcom.org) neven el tovabb.
    Mutasd a teljes hozzászólást!
  • 1989-ben a vilag meg nem elt a Microsoft szoritasaban, sem a csodalatos x86 architektura buveben ;) Amiga, Atari, Mac, es a jatekkonzolok (NES/Sega MS/MD)

    1990-91 ben az ev szamitogepe (CeBit) az Amiga volt, es az a megjelent programokon is latszott.

    AsmOne : en ezt hasznaltam '91-ben, A500-on... erzekelteti, hogy mennyire rossz a valaszideje a legtobb mai oriasi monolitikus GUI-nak

    Frissítsd a böngésződet

    Kb ilyesmi volt egy korabeli MacOS IDE (ez kesobbi Codewarrior)
    http://mac-guild.org/rhapsody/bluebox06.gif

    vagy egy hasonlo
    http://www.lightsoft.co.uk/2112/lide3.gif

    Ossze is vesztem a programozastechnikai tanarunkkal, egyszeruen nem volt hajlando tudomasulvenni, hogy masfajta szamitastechnika is letezik, mint a nagygep, es szegmentalt cimzessel kinlodo PC... (ertsd: a szamitogep ki fog torni a hetkoznapokba... es nem tesz jot a jovonek, ha gep fizikai lehetosegeit figyelmen kivul tartva irjuk meg a programokat - mindegy, hogy milyen rossz a ciklusszervezes, majd a huszmillio megahertzes 486-os majd legyuri...)

    Frissítsd a böngésződet


    Mutasd a teljes hozzászólást!
  • Mint öreg - ha nem is hivatásos, csak amatőr programozó - végigolvastam a hozzászólásokat. Magam is végigmentem az említettek nagy részén, ezt nem is ismétlem, nem tudok újat hozzátenni.
    DE: emlékeztek-e a magyar gyártmányú Proper gépekre? Ez olyan PC szintű masina volt. Én ugyan nem dolgoztam vele, de a '80-as évek végén ismert volt több típusa is.

    A topic indítója úgy látom csak feldobta a labdát, és most figyeli, mennyien álltak alá...
    A fő kérdésére sem sokan reagáltak, hogy vannak-e, működnek-e még ma is ilyen régi szoftverek?
    A ZX Spectrumra voltak érdekes programnyelvek, már a nevük sem jut az eszembe Kazettán most is itt van kéznél, a gép is megvan, de hogy meg lehetne-e szólaltatni, azt nem tudom.
    Én évekig dolgoztam itthon Spectrummal, de a magnós beolvasással soha semmilyen problémám nem volt, pedig egy egyszerű kis Philips magnóm volt. Ehhez a kategóriához, akinek nem tellett monitorra, a szovjet Junoszty tévét alakították át monitorrá, ott valamilyen RF mittoménmit kellett kikerülni...

    Mégsem bírtam megállni, hogy ne keresgéljek kicsit a memóriám mélyén

    Mutasd a teljes hozzászólást!
  • Mutasd a teljes hozzászólást!
  • ha már a Watcom szóba került, talán a 90-es évek első harmadában/közepén(?) az első fordítóprogram, amit megvettem a Watcom C/C++ 10-es volt, a (nem az enyém, hanem akiknek dolgoztam) céges fax-ról el is "küldtem" a regisztrációs kártyát, pár hónapra rá kaptam egy upgrade-et postán, szerencsére a postás nem gyűrte bele a borítékot a postaládába... tejesen le voltam döbbenve, hogy a mezei, kelet-európai 1 liszenszes egyszem fejlesztőt ennyire komolyan veszik... minden elismerésem az ővék, kár, hogy nem lettek "ismertebbek"...
    Mutasd a teljes hozzászólást!
  • emlékeim szerint a HT1080-Z nem 1MHz-en futott, az órajele magasabb volt, én 3.5-re emlékeztem (lehet, hogy vmelyik másik ismert Z80-as gép futott ennyin), de a HT számítógépek web oldala (HT-1080Z) szerint 1.77 a "pontos" érték"; én is ht-n "nőttem fel", sőt BASIC-kel találkoztam először, talán Dijkstra utalt egyszer a "basic-stílus=odaülök-beírom-kipróbálom-ha nem müködik, akkor javítom-ha igen, akkor jónak tartom" káros hatására, ennek megfelelőn sosem lesz/nem lett belőlem igazi programozó... ami abból a szempontból igaz, hogy elsődlegesen nem ebből élek...

    vissza 1989-hez ill. a 80-as évek végéhez: 1988 tavaszán dolgoztam az Észak-pesti Kenyérgyárban, mint operátor egy TPA-L 32-es gépen, a nevében a 32 arra utal, hogy 32 Kszó memóriája volt, szavanként 12 bit-tel, Midibol nyelven programoztuk (nekem, mint operátornak nem kellet volna, de mint progmatos nem tudtam ellenállni, ill. nem volt helyben programozó, csak a (vállalati) "központban"), kiszolgált talán 4 adatrögzítő terminált (most ezekre durván, talán, joindulatúan a vékony kliens megfogalmazást használnánk), egy egyszerűbb form leíró nyelven lehetett a "terminálokat" programozni, a megjelenítőkre, a "zöld foszforba" az évek során "beégtek" a különböző mezők cimkéi, stb. (TPA-l-ről "bővebben"),

    az ELTE progmat-on emlékeim szerint helyben egy TPA 11/440-es volt x-db terminállal, ill. volt terminál-kapcsolat a számítókőzpont talán R40-esével, ebben az időben a struktúrált programozásnak, mint stílusnak/hozzáállásnak/iskolának megfelelően Pascal volt a "főcsapás", majd rövidre rá a Modula-2; a PC-k megjelenésével a Modula-2 maradt JPI/TS környezetben ill. speci szinten volt pld. Smalltalk is., stb., Modula-2-Cobol-PL/1-Algol-Fortran-C-Ada-8080as asm, stb.-t tanultunk, talán 1990-ben már egy Mikrovax is mükődött a tanszéken, rajta Fortran/C fordítóval ill. (Ada) APSE-vel; unix speci is volt, de gép híján (habár a tanszék rendelkezett két 386-os géppel, az egyiken Xenix-szel) csak elméletben, a táblánál... (talán a 90-es évek elején a nyelvészeti tanszék a Soros Alapítvány segítségével kapott egy "nagyobb" unix rendszert, de azt a bölcsészek használták...);

    a Műszaki Könyvkiadó elég sok hasznos könyvet kiadott már abban az időben (gondolok itt Wirth, Dijsktra, Knuth stb. által írtakra), meg volt egy-két újság/magazin, amiből lehetett tájékozódni, mondjuk ezek elsősorban a HC(Home/Hobby Computer) réteget szolgálták ki; a 90-es évek elején már elérhetővé váltak itthon is a "BBS-ek", kevés magánszemélynek volt modeme, meg a (külföldi) telefonhívások díja is magas volt, inkább céges/vállalati szinten működött ez is, mint információ beszerzési lehetőség...
    Mutasd a teljes hozzászólást!
  • Hmmm.

    70-es évek vége, 80-as évek eleje: IBM 360, Siemens 7536, PDP-11, ESZR szir-szar - COBOL, PLIOPT, PL/I, ASSEMBLY - lyukkártya, később terminál (IBM-en színes !)

    A PDP-11 érdekes volt, ferritgyűrűs memóriával, azaz ha kirántották alóla az áramot, sebaj, visszakapcsol és a memória még mindig az utolsó állapotban, tehát folytatás ! Semmi boot meg ipl :)
    Mutasd a teljes hozzászólást!
  • Hali!

    ... 89-ben Linus már elkészült a linuxxal ...


    Ugyan nem sokat számít az a két év, meg a lényegen nem változtat, de a történeti hűség kedvéért: a '89 az valójában '91, és akkor még csak nagyon kezdemény volt (már amennyire hitelesek a manapság elérhető források ebben a tekintetben).

    Mutasd a teljes hozzászólást!
  • Az a floppy a 8 colos volt :)


    nadamhu: ha valaki vissza is menne 89-be, nem sokat érne a mai tudásával pénz nélkül. Az intel 85-ben adta ki a 386-os procit, 89-ben Linus már elkészült a linuxxal, és vígan dúlt az internet mindenütt - csak nálunk nem. Ugye a dicső szocializmus (khm, népkultista kommunizmus) olyan hangosan üvöltött, hogy a nyugat hangjából semmi sem maradt mellette. Pénz meg nyista. Egy ferrarira biztoan nem tellett volna a tudásodból.

    Inkább jegyeznéd fel az újság archívumokból a szerencsejáték és sport esemény végeredményeket, többre mennél vele. De azt se itt magyarban, hanem mondjuk az amcsiknál.
    Mutasd a teljes hozzászólást!
  • A Turbo C++ még 8086-os volt, két exe volt hozzá, az egyik sima 8086-os, a másik csak 386-on volt hajlandó futni. Nekem először PC-m volt, majd 286, majd 386. A rendszerváltás után nem sokkal volt az első 286-osom, arra volt meg a Turbo C++. Aztán volt Borland C++ 2.0-ám is amivel már akár windowsos programot is lehetett fejleszteni, ahhoz talán már valóban 386 kellett. De akkor már 386-osom volt.

    Az ügyvitel 89 környékén azért már volt PC-n is. Én akkortájt Clipper87-ben toltam az ipart, PC-n. 10 illetve 20 MB-os MFM winchesterek voltak a gépekben. Előzőleg én is nagygépen ügyködtem (ESZR, TPA, Honeywell DPS8). Valamint voltak akkorájt CP/M alapú gépek is ügyvitelre, bár ezeken soha nem dolgoztam, de láttam ilyet. Akkora floppy lemez volt hozzájuk amekkorát sem azelőtt sem azóta nem láttam, majdnem mint egy bakelit hanglemez...
    Mutasd a teljes hozzászólást!
  • MultiEdit-ben írták a programot, és parancsorból fordították


    A MultiEdit megtudja hivni a fordito programokat.
    Mindent tud amit egy IDE
    Mutasd a teljes hozzászólást!
  • Mikor a Commode láz dúlt nálunk, én már harminchoz közel voltam. A Kislányaimat érdekelte, de csak a játék. Azért kezdtem tanulgatni a számteket, hogy esetleg felvetődő kérdéseikre válaszolni tudjak. Ők megmaradtak a játéknál és később ki is nőtték. Nálam megmaradt az érdeklődés. Füzetlapon kezdtem az asm programozását, mert nem volt flopink eleinte. Volt egy bővítő kártya, amin volt egy úgynevezett "monitor" program. Ott vittem be a kazetta puffernyi méretű "programjaimat". Később aztán lett flopink és akkor már egyszerűbb lett az asm. A PC sokáig nem foglalkoztatott.
    Szintén lányaim miatt áttértünk a PC-re. Azóta el vagyok vele. Ez az egyik hobbym.
    Mutasd a teljes hozzászólást!
  • '83 körül kezdtem programozni az iskolai HT-1080Z típusú gépen. Fiatalok, figyeljétek a hardver-kiépítést: (!) 8 bites 1Mhz-es Z80-as processzor, 16 KB RAM, (beépített) kazettás magnó, mint háttértár (floppy sem), 48x128 pixeles fekete-fehér grafika, viszont 3 csatornás hang.

    A szépség az volt benne, hogy kezdetben nem nagyon voltak játékok: ha kellett valami, megírtuk magunknak. Kezdetben BASIC-ben, később az elszántabbak (én is) assemblyben (mert a BASIC elég lassú volt). Ezért nem irigylem azokat, akik ma kezdik: esélyük sincs, hogy olyan játékokat hozzanak össze, mint a játékipar.

    86-ban kezdtük az egyetemet, kb. 87-ben kapott a kolesz egy PC-XT-t, turbo pascal volt rajta (később Turbo C is).

    '88 körül kaptam az első saját hépet, egy Amiga 500-at (1MB-ra bővített RAM, 880 KB-os floppy, no hard disk, 7 Mhz-es Motorola 68000 proci, grafikus co-procik, jó hang, grafikus-ablakos multitask oprendszer, még a Win 3.0 előtt. Az Amigában az volt a jó, hogy kezdetben nem volt rá Pascal, csak C fordító (Aztec C, később Lattice C (6 floppyn!)), így kénytelenek voltunk megtanulni azt. Editor: Cygnus Editor Pro. Debugger nem rémlik (jól elhelyezett printf-ek, ha igaz). Az volt a vicces, hogy ez az Amiga kb. annyira volt gyors a 7 Mhz-es provival, mint a 16Mhz-es PC/AT-k, kivéve, ha grafikára vagy hangra került a sor, mert akkor simán lenyomta a korabeli PC-ket. Itt már profi játékok voltak.

    Közben a PC-n átszoktunk a Turbo C-re, ahol addigra már volt egy egyszerű IDE, beépített linker, debugger. A szofisztikáltabb PC rajongók a MultiEdit-ben írták a programot, és parancsorból fordították.

    91-ben kezdtem dolgozni egy bankban. Az első "éles" programomat Borland C++ 2.0-val fordítottam (komplett IDE, külön profiler is). Adatkezelés volt, "hősies" dolog volt C-ben megcsinálni: villámgyors volt, könnyen használható volt, de tapasztaltabb egyedek Clipperben valószínűleg harmadannyi munkával készítették volna el (rendes adatbáziskezelők abban az időben még nem nagyon futottak PC-n).

    Mutasd a teljes hozzászólást!
  • "Néha szoktam fantáziálni azon, hogy milyen kúl lenne, ha a mai tudásommal visszamehetnék 1989-be"


    Igen. Én pl. már simán milliárdos lehetnék, ha annak idején szabadalmaztattuk volna a találmányunkat:

    Még Enterprise-on (úgy 87 környéke) az autóversenyes programokra építettünk kormányt: joystick port, végálláskapcsolók, egy zongoraszék és a varrógép pedálja segítségével :))))
    Mutasd a teljes hozzászólást!
  • Sziasztok!

    Én a 84-es évjáratommal sajnos kimaradtam a lyukkártyás időkből de nekem is vannak szép emlékeim:

    Otthon C64-es magnóval.

    Iskolában C64-esek szintén magnóval. Általános iskola 3-4. osztályban Basicben programoztunk (a sorszámozás megőrjítette az embert). Az iskola rendelkezett egyetlen egy darab 286-ossal. Ha valaki nagyon jól teljesített számtech órán akkor óra végén játszatott vele 10 percet...
    Ekkoriban viszont olyan 'kedves' pofozkodós tanárunk volt hogy megfogadtam hogy sose fogok számítógépekkel dolgozni...
    ... Utána középiskolában volt egy nagyon jó tanárom aki végül is nem is tanár hanem felsőéves egyetemistaként óraadó volt. Most munkatársak vagyunk és egész nap programozunk... :D

    Morzel
    Mutasd a teljes hozzászólást!
  • Kisgépek kezdeteim: HT-1080, ZX-81, Elötte valami i8008 majd i8080-as procira épülő gép.
    nagygépek: R10, R11, ESZR *** (Nem tudom már hányas)
    Az előlapon kulcsokkal utasítás byte-ok beállítva, végrehajtás gomb, köv. utasítás, végrehajtás, ....
    Aztán lyukszalag lyukasztás (és leragasztás), milyen hasznos is volt a focimeccseken, lyukkártyák, amikor kicsúszott az ember kezéből és szétszórodott a padlón.

    December elején néztem, hogy a Spectrumomhoz vagy 10 kazettányi játék még ma is megvan. Persze, hogy be tudja-e olvasni a padláson porosodó gép...
    Aztán IBM PC i8086 (BIOS Basic-el), Majd Commodore PC 10 (2 db 360K Floppy, Herkules grafikus kártyával), Commodore PC20

    VT-20A mint modern technika.

    Mutasd a teljes hozzászólást!
  • Hohó! Most aztán írhatnak ide az "öregek" (bár talán nem ez volt a cikk célja...)

    Én még anno magyar PC-ken (TV Compter 64-nek (vagy 32-nek a memóriától függően) hívták, Valami HTZ-iskolacomputer és commodor 64-en kezdtem szinkronban: a kódok basic-ban, gépi kód-ban és assembley -ben készültek. nagyon cool dolgokat lehetett már ezekre is csinálni, írtam pl. egy morze abc adás-vétel gyakorló programot, ami kenterbe verte az akkori lyukkártyás ősöket. Használták is a honvédségnél itt-ott. Aztán mindenféle szimulációkat biomatematikai dolgokra, amik grafikonokon rajzolták ki a populáció változásait különböző környezeti körülmények között, stb, stb... De szép idők is voltak! Egy junoszty TV volt a monitor, kezettás magnó tárolta az adatokat, a menőbbeknek persze már floppymeghajtóra is tellett... Az adatok, programok még ott porosodnak a kazettákon (kétlem hogy elő lehetne hívni őket majd 30 év távlatából, mert már a zsírúj kazetta is tévesztett 1-2 év után...), a gépeket pedig már elmosta az idő, mint ahogy annak a kornak a szellemét is...
    Mutasd a teljes hozzászólást!
  • A Turbo Pascal első változata PC-re valamikor 1983-ban jelent meg. De a Pascal nyelv már akkor is vagy 10 éves volt, meg volt mondjuk C64-re is legalább kétféle Pascal forditó (meg sok egyéb gépre).

    Én is vissza mennék szivesen az időben. Bár lehet hogy egy Wonlf3D-t nem tudnék megirni (olyan jól), de 2D-s játékokkal is lehetett még akkor kaszánli (ha talált az ember kiadót (irány a CodeMasters, állitólag ők jól megfizették a programozókat)).

    Akkor még nem voltam teljesen képben, de igy utólag már jobban átlátom a helyzetet. Akkor mondjuk a PC-k elég drágák voltak még, emiatt inkább munkahelyeken lehetett PC-ket látni. De sok helyen inkább ott is C64-et meg egyéb gépeket használtak. Főleg egyéb gépeket, mert volt vagy 10-20 géptipus (de ha 50-et mondok akkor se túlzok nagyon), ebből a szempontból nagyon szép idő volt. Vagy rossz, amiért nem voltak kompatibilisek?
    Fejlesztők szempontjából szerintem jó volt, mert lehet nem lehetett akkora példányszámban eladni egy programot, de legalább nem mindenki egy gépre programozott, talán nem volt akkora verseny, mindig lehetett találni egy-egy gépet amire XY program még nem volt megirva. És nem volt olyan, hogy "X" cég megirt egy programot és mindenkit lesepert a pályáról.

    Érdekes, hogy abban az időben még szabadon lehetett másolni a programokat (ezt a hagyományt sokan most is életben tartják.). Nem tudom ez a munkahelyi programokra is igaz volt e. De megnézném XY titkárnőt amint floppy lemezekkel a hóna alatt átsétál a szomszéd vállalathoz, hogy beszerezze a szükséges programokat.
    Mutasd a teljes hozzászólást!
  • Emlekszik me'g valaki a real-flat mode-ra? :D
    TP 6.5 alol nekem ez volt az elso cucc, ami megszuntette a 64k limitet. Minden utasitas elé ment a db66 prefix, durva hibák továbbra is hard resetet vontak maguk utan.
    Mutasd a teljes hozzászólást!
  • Kedves fiatal kollégák !

    Én 1977-ben kezdtem az ipart. Először egy Minszk-32-es gépre írtam programokat, mondjuk a gépi kód és az assembly szint között. Ez pl. nem is byte-szervezésű volt, hanem 35 butes szavak voltak a memóriában.
    Pedig akkor már voltak sokkal fejlettebb dolgok is, pl. az IBM 367-es és 370-es sorozata, amikre FORTRAN, ALGOL, PL1 COBOL stb. program nyelveken lehetett programozni. Ezek a fejlettebb gépek is szép nagyok tudtak lenni, egy magnó pl. nagyobb volt mint egy ember...
    De az még más világ volt nagyon. A dolgozó leadta a kis kártyacsomagját, esetleg lukszalagját (amit kézi lukasztóval javíthatott esetleg) és várt egy napot arra, hogy kiderüljön, hogy van a programjában egy szintaktikai hiba.
    Debug félére nem emlékszem, de szép nagy dumpokat lehetett kapni a gépteremből, amin órákig lehetett legelészni a szemünkkel, mire kiderült mondjuk, hogy egy index túl ment a lehetőségein.
    20 éve már voltak PC-k, főleg XT-k és AT-ék, de talán még embargó is volt a jobb cuccokra. Aztán a PC-k elöntötték a piacot és eljött a szép új világ, amit már ismertek ti is.

    üdv

    hakoba
    Mutasd a teljes hozzászólást!
  • Mutasd a teljes hozzászólást!
abcd