En mas iranybol kozelitenem meg a dolgot. Mivel ez csak egy modell, ezert lehetnek nagy, es elnagyolt. Legalabbis mig nem tudunk meg tobbet. Tehat en 2D-re korlatoznam a virtualis vilagot es azt mondanam, hogy a legkisebb, oszthatatlan egyseg, ami letezik ebben a vilagban az az egy egyseg sugaru kor. Kit erdekel, hogy a valosagban mi a legkisebb. Ez egy modell. Ez a legkisebb es passz. Meg kellene adni fizikai torvenyeket /itt sem muszaly mindet es lehetnek koztuk akar fiktivek is/. Adni a rendszernek valami kezdolokest /ala osrobbanas/ es nezni, hogy mi tortenik. Aztan okulni abbol, amit latunk es tokeletesiteni a modellt. Persze valoszinu, hogy valami eletszeru kialakulasa igy elegge lassan menne. De az elet modellezesere egy elvont modell az eletjatek nevu algoritmus. Nem tudom ki mennyire ismeri ez egy szabalyok alapjan mukodo zart rendszer, ami altalaban egy veletlenszeru helyzetbol indul. Ez is eleg tanulsagos lehet, bar egy komplett modellhez eleg primitvnek tunhet.
Ezzel sem muszály törődni. Ha nem részecskegyorsítót/tokamakot akarsz szimulálni. Semelyik sejt nem bontja kvarkokra az atomokat, így felesleges az atomok szintjénél mélyebbre merészkedni.
En nem igy latom. Szerintem az agymukodesben nagy szerepe van az atominal kisebb folyamatoknak. Ha csak a noi agy mukodesere gondolsz, ez neked is nyilvanvalo lesz
A kvantumelméletet, és a klasszikus fizikát egy-két deriválás-integrálás-differenciálás (döntsd el melyik, én nemtudom) után viszonygag értelmesen valósan, frame-enként lehet modellezni.
En ugy tudom, hogy a kvantummechanikai folyamatokat modelezni irtozatosan szamolas igenyes meg nehany atom szinjen is. Az biztos, hogy egysejtu szinten ma meg elkepzelhetetlen, hiszen korunk egyik legfontosabb szimulacios problemajat, a feherje felcsavarodast is heurisztikus algoritmusokkal szamoljak, es ugy tudom, hogy meg nem letezik 100% biztos algoritmus.
Egyebkent egy sejtben annyi atom van, hogy meg az 'golyomodellel' is megizzadnanak a mai szamitogepek, hiszen egy ilyen szimulacional nagyon pontosan, nagyon kicsi delta t-vel kell dolgozni, ahhoz, hogy az osszeadodott hibak ne szamitsanak. Sot talan remlik olyasmi is, hogy kaotikus rendszerekenel tetszoleges szamitasi pontossag eseten egy ido utan az osszeadodott hibak tetszoleges epszilon erteket elernek...
Es ha meg sikerul is a modellezes a legnagyobb problema a kiindulo allapot felvevese. (Hogyan szkenneled be a sejtet a kezdeti allapotban?)
akkor a plank hossz végétől inicializáljuk a teret és az időt. nem probléma. vagy addig debuggolunk, mígy a "végeredmény" a plank hossz végénél az ismerttel meg nem egyezik. Ha ez sikerült, akkor tudjuk, hogy mi történik a Plank hossz vége előtt.
Ezzel sem muszály törődni. Ha nem részecskegyorsítót/tokamakot akarsz szimulálni. Semelyik sejt nem bontja kvarkokra az atomokat, így felesleges az atomok szintjénél mélyebbre merészkedni.
A problema inkabb ott van, hogy meg mindig nem tudjuk pontosan, hogy melyik a legkisebb alkotoreszecske, tehat a molekula => atom => kvarkok/leptonok sorozat folytatodik-e, es ha igen meddig.
Én most már kezdem azt hinni, hogy nincs is legkisebb (viva analízis).
Ha az osrobbanastol akarunk modelezni , meg durvabb problemak fognak felmerulni.A Plank-hossz alatt ugyanis semmifele leirasunk nincs arra ,hogy fog viselkedni az energia.Teljes csod.
Addig tutira senki sem élvezné, míg max. egysejtűeket bámulhat. A fizikusokat meg max az ősrobbanás, a biológusokat max egy evolúció érdekelheti hm? Arról nem is beszélve, hogy komoly program kell, ha a virtuális világ élőlényeinek hangjait akarjuk hallani. Nagyon valószínűtlen, hogy bármely ismert földi nyelven beszélnének. Ez meg a nyelvészeket érdekelheti. Az valószínűtlen, hogy a virtuális világ "előbb megéli jövőjét", mint mi. Nem lenne ez túl mátrixos?
A jelenlegi szamitasi kapacitasokhoz kepest nem sokbol. A problema inkabb ott van, hogy meg mindig nem tudjuk pontosan, hogy melyik a legkisebb alkotoreszecske, tehat a molekula => atom => kvarkok/leptonok sorozat folytatodik-e, es ha igen meddig.
Van egy bizonyos kiszámíthatatlansági törvény, ami kimondja hogy sose tudod pontosan megmondani hol van az illető elektron vagy éppen milyen sebességű.
Heisenberg fele hatarozatlansagi relacio a hely es az impulzus kozott. Ez csak a joslast hiusitja meg, de a szimulacio ettol meg mukodne, ha a tobbi 'apro' problemat megoldanak a fizikusok
Végre egy okos téma!
Hol voltatok eddig?
Na mindegy.
A múlt:Ha a múltat is meg akarod valósítani, akkor az ősrobbanástól kellene modellezni.
A probléma: világunk térszerkezette pontosan ismaretlen.
(segítek nem 4 dimenzió 3 tér merőlegesen+idő) egyesek szerint valami oktaéderes térelrendezésben (=értsd egy véges térbe van "meppelve" a végtelen kb.)
Ha mondjuk, hogy ezzel nem törődünk, mert kifinomult gépek nélkül lehetetlen különbséget találni, akkor merőleges koordinátarendszer, de a végtelent pontosan megvalósítani ekkor is lehetetlen.
A kvantumelméletet, és a klasszikus fizikát egy-két deriválás-integrálás-differenciálás (döntsd el melyik, én nemtudom) után viszonygag értelmesen valósan, frame-enként lehet modellezni.
Sajnos netchan-nak is igaza van,ha le is tudnank szimulalni minden atomot ,akkor se lenne biztos a siker.
Nem lehet pontosan tudni mi is az elet lenyege.
Lehet hogy a fojtonossag.Lehet ,hogy hiaba masolunk le valamit tokeletesen , nincs multja es ezert nem fog elni.
Tudok egy olyan helyet ,ahol ezutan a kijelentes utan tobb tucat ellenervet kapnal.
En nem fogog kotozkodni .
De mi van az onmagat gyarto ipari robottal?
Van egy bizonyos kiszámíthatatlansági törvény, ami kimondja hogy sose tudod pontosan megmondani hol van az illető elektron vagy éppen milyen sebességű.
Nem tudom a nevét, fizikusok hajrá linkeljétek be..
Ja és persze ebből következik, hogy az élet sem lemodellezhető. Azaz nem tudjuk kiszámítani előre a jövőt.
Igen ,igaz.
Azert mondom ,hogy csak ugy kepzelheto el a szimulacio ,ha teljes kornyezetet szimulalunk.
Persze ehhez ismerni kellene a fizika alaptorvenyeit .Jelenleg van egy kvantummechanikank ,es egy relativitas elmeletunk .Jol leirnak bizonyos jelensegeket,de a kettonek nem sok koze van egymashoz.
Rengeteg dolgot csak saccolni tudunk,ez pedig keves egy ilyen szimulaciohoz.
Nem is szolva a hatalmas szamitasi kapacitas igenyerol.
Van szükség kajára, ha a kód tökéletes akkor ezt nem lehet csak úgy kiigtatni hiszen akkor a való életben sem lenne szükségünk kajára (Az emberi evolúcióra alapozva)