Fogalomalkotás modellezése

Fogalomalkotás modellezése
2005-08-01T19:12:48+02:00
2005-10-24T11:44:53+02:00
2022-10-31T14:25:39+01:00
  • Találtam egy jó kis olvasnivalót: MTA
    Tomi
    Mutasd a teljes hozzászólást!
  • Elkezdtem egy progit és összeírtam pár dolgot:

    http://concepts.intellisol.hu/

    Tomi
    Mutasd a teljes hozzászólást!
  • Üdv mindenki!

    Néhány hozzászólással visszább (2005.08.04. 20:25) AmorOmniaVincit feldobott ide egy doksit "Conceptual Network" néven.
    Vettem a bátorságot, és nekiálltam megvalósítani az abban foglaltakat. Az eddigi mű megtalálható/tesztelhető itt: NOAH

    Ha van kedvetek, nézzétek meg, próbáljátok ki; várom a véleményeket, hozzászólásokat, ötleteket (kritikákat, fikázásokat, stb)!
    Sokat ne várjatok tőle, igazából még annyit sem tud, mint ami a fent említett írásaban van, de indulásnak talán ez is valami. (Egyelőre csak angolul műxik.)

    Ahogy nézem a hozzászólásokat, kicsit a programozási nyelvek és technológiák felé orientálódik a téma. Én simán PHP-ben írtam a progit, adatbázisnak pedig MySQL-t használtam, ebből kifolyólag valszeg túl sokat nem is lehet majd kihozni a dologból, úgyhogy ezt tekintsétek csak olyan első nekifutásnak.

    Üdv:

    [Chimera]
    Mutasd a teljes hozzászólást!
  • Rég jártam errefelé...

    Elutazom egy hétre, ezért nem sűrűn fogok hozzászólni.
    E-mailezés, akivel van, marad.
    Címem: amoromniavincit [kuk@c] freemail [p0nt] hu

    Ide írhat, aki szeretne a témával kapcsolatban társalogni.

    Üdvözlettel:
    AmorOmniaVincit
    Mutasd a teljes hozzászólást!
  • Kösz BG az információkat. Nézegetem az ontologia.hu oldalt. Elég jónak tünik, bár előfordul, hogy nem jönnek be dokumentumok. Most példát mondani nem tudok. Nagy előnye, hogy Prószéky Gábor is tagok közt van.
    Ahogy nézem, már AmorOmniaVincit is regisztrált.
    Viszont nem látok valami nagy életet az oldalon. A fórumokhoz is elég régen szóltak hozzá. Mindenesetre hasznos oldal.
    Mutasd a teljes hozzászólást!
  • Üdv!

    Ha a prolog "logikai korlátait" nem is tudja feledtetni, de az XSB és a rá épülő FLORA-2 (mindkettő sf.net-en) elég kényelmes szintaktikai kiegészítést nyújthat. (Bár ez inkább frame-es, mint hálós segítség.)

    LISP fordítók általában LISP interpreterek társaságában vannak. (Gyakorlatilag egy köztes kódot fordítanak (mint pl. Java, C#), amit később képesek gyorsabban futtatni.) Az Allegro Common LISP elég jónak tűnt. (Sajnos nem ingyenes.) Azonban a net tele van többé-kevésbé használható LISP interpreterekkel. (Némelyik még fordítani is tud.)

    Ha a hálós nézetet preferáljátok, akkor a SNePS(LOG) egy eléggé erre épülő nyelv, LISP-et használ (működik az ingyenes CLISP-pel is).
    Ha a nyelvészet és a fuzzy kapcsolatát feszegetnétek inkább, akkor a szintén LISP-es EPILOG-ot ajánlanám inkább (ha már megemlítettétek a színeket: van szín specialitása is), bár ez már inkább logikai, mint hálós megközelítést alkalmaz. (A fuzzy következtetés kimerül egy "valószínűség" érték számításában, így ezirányban ne sokra számítsatok.) Sajnos ezt csak Allegroval tudtam futtatni rendesen.
    Ami még szintén hasonló az a LOOM, PowerLOOM mindkettő a DL-ekre épül, LISP-esek.
    Szerintem tényleg érdemes lenne átnéznetek az ontologia.hu-t többek között ezen infók többsége is megtalálható ott egy doksiban...
    Minden jót, sok sikert! BG
    Mutasd a teljes hozzászólást!
  • Valószínüleg léteznek olyan rész feladatok, ahol a prolog kenterbe veri a többi programot, elvégre hasonló célokra találták ki. Köszönöm szépen a linket.
    Ha a másik témában rákérdeznél az egyetemi listán, nagyon megköszönném.
    Mutasd a teljes hozzászólást!
  • Szia,

    meglepne, ha nem lennének olyan részfeladatok, ahol a Prolog vagy társai nem lennének többszörösen hatékonyabbak az általános célú nyelveknél.

    P#: http://www.dcs.ed.ac.uk/home/stg/Psharp/, dokumentáció

    Nyelvészeti felhasználásáról a közelemben nem tudok. Dolgoztam cégnél, ahol adatelemzésben/előrejelzésben használták, szal az picit más. Esetleg rákérdezek az egyetemi levelezőlistán, ha gondolod.
    Mutasd a teljes hozzászólást!
  • Sziasztok!

    Amit te nyelvtani hálóként azonosítottál, én inkább kezdetleges tanító módnak gondoltam. Egy ilyen nyelvezeten sok mindent le lehet írni. Lehet, hogy szerencsés lenne a magyar megfelelőjét is megfogalmazni, hamár két nyelven indulunk.
    Szerintem maga a fogalmi hálón való pozicinálgatás fogja kiadni a kapcsolatot a nyelvtani és a fogalmi háló közt. Tehát a nyelvtaniból alapban nem fogod tudni meghatározni a fogalmi hálót, de a fogalmi hálóból fel tudod majd építeni a nyelvtani hálót. Ide majd szükséges egy visszacsatolás.
    Nem tudom, hogy elég érthető voltam-e.
    Mutasd a teljes hozzászólást!
  • Üdv mindenkinek!

    boj:
    Tudsz bővebb információt a .NET-es Prologról? Esetleg valami linket. Lehet, hogy alkalmazható lenne, bár egy ilyen jellegű nyelvnek nagyon erős korlátai vannak. Könnyen elképzelhető, hogy pont a korlátok közelében mozognánk.
    A fuzzy nyelvészeti használatáról esetleg nem tudsz valamilyen anyagot? Esetleg nevet, aki ebben a témakörben tevékenykedett?

    AmorOmniaVincit:
    Kösz, hogy támoatod az álláspontomat. Így lehet, hogy eleinte lassabban haladunk, de későbbiek során behozza a ráfordított munkát, ha eljutunk odáig.
    Ismersz valamilyen lisp fordítót. Bár én nem tartom, annyira megfelelőnek a lisp-et, de ha a relációkat lefordítjuk függvényekre, talán mégis használható. Mindenesetre az hasznos benne, hogy más gondolkodást igényel.


    itom:
    Jó lenne majd többet tudni a keretrendszerről. Factory Design Patternek-et használsz benne, vagy valamilyen más úton oldod meg? Mindenesetre szerintem a webszervizes megoldás lenne az üdvözítő. Egy web szervízt meg meg lehet írni bármilyen nyelven.
    A vékony kliens még akár jó ötlet is lehet, bár a forgalom csökkentése érdekében lehet, hogy a parsert át lehetne tenni a kliensbe, bár ezen el kell gondolkodni. Mindenesetre a modell az első lépés.
    Mutasd a teljes hozzászólást!
  • Most látom, létezik .NET-es Prolog (ha már a Lisp is előkerült), a P#. Próbálni nem próbáltam, de okosságnak tűnik, ennél a projektnél különösen.
    Mutasd a teljes hozzászólást!
  • Készül egy keretrendszer .NET alatt több más projektemhez. Én alapban úgy fogok nekilátni, hogy az interfész egy vékony klienssel (nem browseres, de majdnem) kapcsolódik majd egy szerverre. A háló model ábrája, a model interfésze így kvázi web-es lesz, a logikát pedig a szerveren lehet tartani, onnan majd tetszőlegesen lehet tovább osztani.

    Én a következőket szeretném szépen sorban megcsinálni:
    - egy egyszerű parser, később ez szerintem el fog bonyolódni, mert a nyelvtani résznek vissza kéne hatni a parser-re. Így ragozott szavakat is egyből tudná értelmezni. Itt sem az lesz a lényeg hogy csináljuk, hanem majd a módszer, ahogy a parser integrálódik a modellezővel
    - egy kezdetleges modell, egy-egy egyszerű mondat modellezésére, esetlg ekapásból angol és magyar nyelvre is, a különböző nyelvű szövegek alapján képzett hálókat szeretném összehasonlítani, kipróbálni mennyire jól vagy rosszul működik a két háló összekapcsolása, hogyan kapcsolódnak össze a különböző nyelvű szavak a foglamak alapján. Azért tartok tőle, hogy a kezdetleges modell is elég komplex lesz, hálókban analógiák keresésére szolgáló algoritmusok, absztrakt fogalmak képzése két vagy több hasonlóból, stb.
    - hálózat ábrázolásáshoz egy kis modul, ezt nem fogom agyoncsicsázni
    Mutasd a teljes hozzászólást!
  • Nem, álmodozni csöppet sem felesleges, mert minden nagyszerű dolog álomként indul.
    Remélem, és mindent meg is fogok tenni érte, hogy eljussunk addig a szintig (anyagilag is), hogy ethernettel összekötött clusteres dolgokon kelljen ténylegesen gondolkodnunk.
    Az elképzelést, hogy a rendszert erre alkalmasan tervezzük és építsük, én maximálisan támogatom.

    Üdvözlettel:
    AmorOmniaVincit
    Mutasd a teljes hozzászólást!
  • Hááát. Egy hálózatot nehéz lekapcsolni, pláne ha szétszort és redundáns lesz. Ha arra kerülne a sor, akkor már úgyis régen rossz.
    Mutasd a teljes hozzászólást!
  • A választékos szinkrontolmács...

    Na igen, de azért azt a lehetőséget is meg kell majd hagynunk, hogy ha ennyire túlfejlett és okos lesz, esetleg önmagát fejleszti és minket már lenéz, akkor ki tudjuk húzni a konnektorból...
    Mutasd a teljes hozzászólást!
  • No meg fel lehet majd szerelni beszédfelismerő motorral is. Ha elég nagy lesz a fogalmi háló, akkor meg a háttérben gondolkodva, akár új következtetéseket is levonhatna.
    Mutasd a teljes hozzászólást!
  • Ugyan már Maga az egész ötlet is az álmodozáshoz áll tán a legközelebb még. Én álmaimban kamerákkal is kiegészítettem a rendszert, hogy lásson is, alakfelismerjen, olvasson, karakterfelismerjen, arányok és (fókusz)távolság alapján egy piros golyóról el tudja dönteni, hogy inkább alma, mint labda ...

    Mindenképpen meg kell majd csinálni amit írtál. Lesz mit töprengeni rajta szerintem.
    Mutasd a teljes hozzászólást!
  • Sziasztok!

    Az alant írt gigabites ethernettel összekötött clusteres dolgot én sem a kezdetekre vizionáltam. Ez egy távolabbi cél. Viszont szerintem úgy kell elképzelni az architektúrát, hogy ez megvalósítható legyen. Amennyire lehet szét kell majd szeparálni az egyes részeket, ugyanakkkor együtt kell kezelni őket.
    Pl.: Először kell egy szintaktikai elemző. Az után morfológiailag elemezni kell a szöveget. Fel kell építeni egy nyelvtani réteget. Talán Kell egy elsőrendű fogalmi háló. Az első rendű fogalmi háló és a nyelvtani réteg között elhelyezkedhetni az emlékkép, bár lehet, hogy ezt inkább párhuzamosan lehetne elhelyezni az első rendű fogalmi hálóval. Az első rendű fogalmi hálón végzett műveletek eredményeként létrejöhetne a Tomi által beszélt fogalmi háló, ahol talán elegek lennének a sárga objektumok. Ezeknek mind kapcsolatban kellene, hogy legyenek egymással. A legjobb az lenne, ha párhuzamosan tudnának futni.
    Ehhez kezdetekben elég ha különböző objektumokra gondolunk, de hátha elérjük az a szintet, hogy megtudjunk engedni egy nagyobb költségű infrastruktúrát. Természetes nem egyből, hanem fejlődés útján. Álmodozni azért szabad? Vagy felesleges?
    Mutasd a teljes hozzászólást!
  • Sok mindent elkedztem írni és utólag beleírkáltam ide-oda, ha nem kapcsolódik egy-egy bekezdés az előzőhöz akkor az ezért van.

    Szertintem Mizso megragadta a lényegét.

    Biztos mindeki tudna még a "sokat olvasott" nagyon jó példa mellé még egy tucatnyit felsorolni.

    "Mekkora egy hold?"

    Morfológiailag (remélem nem mondok túl nagy hülyeséget) ezt nem lehet jól elemezni magában, mert tudni kell, hogy miről beszélünk. Egy bolygó két holdjairól általában, vagy szántóföldről. Lehet, hogy ez ki sem derül csak öt mondattal előrrébb volt róla szó. Egy-egy szöveget így hitelesen csak akkor értelmezek jól, ha az egészét értelmezem. Itt bejöhet olyan is, hogy visszahat a későbbi szöveg a korábbi dolgokra, azaz teljesen más szinezetet kap. Tehát pl. a gép sem ugyanazt az utat járná be másodszor a fogalmi hálón, mert később derül ki, hogy miről is volt szó valójában.

    Egy ilyen szöveget lefordítani sem lehet úgy, hogy nem olvasom el előtte elejétől végéig. Ha elkezdem az elejétől fordítani, akkor könnyen hülyeséget fordítok. Én emiatt a fordítást is úgy gondolom, hogy egyszer teljesen feldolgozza a szöveget a gép, mint egy új infót. Beilleszti az egészet a fogalmi hálóba, majd ha kész van, akkor indulna el a fogalmi hálóba kapcsolódó emlékképen (nem a szövegen!) és az alapján generálná a másik nyelvi verziót. Az emlékkép alapján vissza tudná az eredeti szöveget is állítani, habár lehet, hogy másképp fogalmazna itt-ott, mint amit olvasott. A fogalmi hálója és a szöveget író ember fogalmai pontosságai miatt. Kevés emlékkel ugyanazt adná, sok emlékkel lehet, hogy már átfogalmazná.

    Egy-egy szöveg szerintem teljesen egyedi abból a szempontból, hogy minden egyes szavával együtt képezi csak ugyanazt. Ezt képzelem én emlékképnek. Az, hogy maga az egész szöveg miről szól más-más árnyalatú jelentést kölcsönözhet egy-egy kifejezésnek, ami a mi nyelvünkön esetleg a szavak szintjén nem jelenik meg, mert ugyanúgy írjuk le, de más nyelvben esetleg igen.

    Egy olvasott szöveget felfoghatunk egy lenyomatnak, egy mintának. Beillesztjük a fogalmi hálónkba. Fogalmi hálónk bűvül az idő folyamán, ismeretek szaporodnak. A korábbi emlékkép teljesen más értelmet nyerhet. Azaz korábbi emléket lehet, hogy másképpen tudnánk visszaállítani olvasható szöveggé. Mert más, pontosabb megfogalmazást tudnánk használni. Maga a rendszer - úgy mint mi - a saját emlékeinek bővülésével egyre sajátosabb, az emlékei által meghatározott fogalmakkal rendelkezne.

    A szavak mögött rejlő fogalmakat kell összekapcsolni és a szavakat az egész háló legkülső rétegébe kell szorítani szerintem.

    Ahogy Amor mondta, nagyon komplexxé válhat egy háló és nagyméretűvé is, ez így is van. Kicsi és egyszerű modell szerintem nagyon korlátozott területet képes modellezni. Engem egyenlőre nem érdekelne a kapacitás, korlátlannak tekinteném. Kicsi területet szeretnék modellezni, de azt nagyon jól. Ezért törekszem arra, hogy először pár egyszerű mondatos dolgot lehessen jól modellezni, jó következtetéseket levonni belőle. Ellenőrizni mit csinál amíg még átlátható.

    Azt is elképzelhetőnek tartom, hogy pl két nyelv úgy jön össze, hogy készül két teljesen különböző hálózat a két nyelvre, más-más szövegek alapján. Ezek úgy merge-elődnének össze, hogy a háló bizonyos pontjairól kijelentjük, hogy ugyanazt a fogalmat takarják. Magyarul összekapcsoljuk őket. Itt lehet nagy varázslat, mert lehet, hogy egy bonyolult fogalmi hálót egy fogalomnál összekapcsolva (alma, apple) egy csomó részt magától össze fog tudni kapcsolni a fogalmi hálóbéli egyezőségek alapján. Tehát nem mondjuk meg neki, hogy mit jelent a red magyarul, de gyanítom ki tudná következtetni.

    Eleinte az is járható szerintem, hogy nem tároljuk a fogalmi hálót, mert a szövegek ugyanolyan sorrendű bevitelével teljesen újragenerálható. Persze később maga a háló lenne a lényeg, a szövegeket eldobhatnánk. Modellezésre ez is jó.

    Azon is érdemes szerintem elgondolkozni, hogy mi hogyan értelmezünk valamit. Nem tudományosan, csak józan ésszel megközelítve. Kötjük valamihez, emlékhe, tapasztalatokhoz. Amit nem tapasztaltunk az már nehéz ügy, azokat is valahogy elképzeljük, a képzelet által pedig megint csak kötjük valamihez (pl atom, kis golyócskáknak képzelem). A protonokat is annak rajzoljuk, az elektornokat is. Magát az atommagot és elektron felhőt nem lehet elképzelni a maga valójában, csak a tapasztalatainkon belül.

    A tapasztalatunk pedig tulajdonságokat ragad meg. Ezt képzelem el én hálóban, tulajdonság fák egymásba gubancolódva. Egy egy fogalom pedig sok tulajdonság fa aktív pontjából képzett mintázat. Ezt úgy egyszerű megragadni, ha a fogalmak a tulajdonság fák megfelelő pontjaihoz kapcsolódnak. Ergo egy mintázat maga lesz a fogalom. Csak könnyebb elkapni, mint mintákra vadászni egy nagyon komplex hálóban.

    Nem gondolom, hogy sokféle kapcsolat meg objektum kell. Pár dolog, hivatkozások, irányok, súlyok. Még azt is elképzelhetőnek tartom, hogy egy objektumon belül a kapcsolatok közötti relációt az objektumon belüli függvény írja le. (adott esetben azt is megcsinálhatom, hogy röptében generálok a függvényre kódot, lefordítom és ott él a memóriában, az objektumot már nem kell mindig elemeznem, hanem csak használni és úgy viselkedik ahogy kell neki) Na ez csak kis kitérő.
    Mutasd a teljes hozzászólást!
  • Köszi, hát otthonosan azért nem, de elég sok szemeszterben hallgattam mestintet és határtudományait.

    A súlyokról: Akár nevezhetnénk fuzzynak is. Ha a 'valószinűségi mezőket' inkább fuzzy halmazokhoz tartozó elemekként értelmeznénk, talán egyszerűb a modellépités.

    Gondolom, ha már egyszer a fuzzy is a nyelvi leleményből született, akkor ezen a területen már komoly haladásnak kell lennie, igy biztosan érdemes errefelé is kapirgálni.
    Mutasd a teljes hozzászólást!
  • Azért a morfológiai elemzést sem egyszerű megírni, sőt megkockáztatom, hogy magában soha sem lesz 100%-os. Ott van például a

    Sokat olvasott.

    mondat. Ezt hogy elemeznéd. Mutatok szövegkörnyzetben két példát rá:

    Ez a könyv elég megviselt. Sokat olvasott.

    vagy a másik:

    Tamás nagyon szeretett tanulni. Sokat olvasott.

    Ebben az esetben csak a szövegkörnyezetből derül ki, hogy a -tt az melléknévi igenév képző, vagy a múlt idő jele.

    Épp ezért csak a fogalmi hálón való pozicionálás után tudod morfológiailag helyesen elemezni az eredeti mondatott. Szerintem ebből is látszik, hogy egy ilyen rendszer elég összetett, amiben szükség van a rétegek közötti visszacsatolásra is, és csak magában álló morfológiai elemző sohasem lesz olyan hatékony, mintha van a háttérben egy fogalmi háló.
    Mutasd a teljes hozzászólást!
  • Látom egész otthonosan mozogsz a témában, és értelmes dolgokat tudsz ajánlani.
    Az biztos, hogy ehhez a témához elengedhetettlen szerintem a Chomsky féle nyelvosztályok ismerete. Ugyanakkor fel merül bennem az, hogy miért nem jutottak látványosan előre ezen a nyomvonalon? Lehet, hogy valami más kellene? Néha felmerül bennem, hogy Chomsky túl determinisztikusan közelítette meg a témát. Lehet, hogy egy kics sztohaszcizimust bele lehetne vinni. Mondjuk már akár az S = [NP][VP] -t is át lehetne értelmezni S = [NP súly][VP súly] alakba. A nyelvben szerintem több bizonytalanság van, mint gondolnánk. Az igaz, hogy valószínűségi mezőkkel sokkal összetettebb és nehezebb dolgozni, de lehet, hogy ez lenne az üdvözítő út.
    Mutasd a teljes hozzászólást!
  • Ha nagygépeket nem is, a saját gépeiteken alapuló osztott architektúrát azonban szerintem használhatnátok majd. Biztosan van olyan ingyenes keretrendszer (nyelv ugye bőven), amely több sima PC-t összefogva dobálja szét a feladatokat.

    Egy bekapcsolt gép a cégnél itt, egy bekapcsolt gép a tanszéken ott...összejön hamar egy relative állandó számitási kapacitás.
    Mutasd a teljes hozzászólást!
  • Üdv!

    Egy kissé megint eltérek a fő vonalatoktól...
    Először egy kis kiigazítás, az ontologia.hu mögött egyetemi kutatóműhelyek is vannak, nem csak cégek.
    Amit először említettetek, arról nekem is az OWL ugrott be, csakúgy, mint nadamhunak. Szerintem érdemes átnéznetek, hogy a nagyvilágban eddig hogyan közelítették meg ezt a témát. (Egy megjegyzés... A Russel-Norvig Mest. int. könyv közepe szintén nyújt egy áttekintő képet erről.)
    Ami még fontos lehet, az a szerkesztő-eszköz, persze lehet újat is írni, de biztos, hogy elsőre jobb sikerül? (Ha jól értettem, akkor ti inkább automatikusan szeretnétek generálni ezt a tudást, ez esetben valóban nem kell szerkesztő (bár sokkal nagyobb falat). Azonban a mostani szerkesztők grafikusan ábrázolhatják az összefüggéseket a különböző fogalmak között ez jól jöhet.)
    A nyelvi kérdésekbe nem szólnék bele, mivel biztosan tudom, hogy nem lesz erre a projektre időm.
    Sok sikert! BG
    Mutasd a teljes hozzászólást!
  • Sziasztok!

    Elnézést, hogy régen szóltam hozzá a témához, de mostanában kicsit megszaporodtak a dolgaim. Most igyekszem pótolni ezt a mulasztásomat.

    Programnyelvekben gondolkodni szerintem is még korai... Esetleg paradigmákban lehetne, mert az fontos. Egyébként, ha már programnyelvekről van szó, bedobnám a LISP-et, bár nem tudom, ezt mennyire ismeritek. A hasonló lingvisztikai és AI problémák terén elég komoly szerepe van.
    C#-ot nem ismerem egyébként túlzottan mélyen, C és C++ az viszont jöhet. Ezenkívül mondhatnám még a VisualBasic-et, PHP-t, Pascal-t vagy ilyesmit, de ezek abszolúte nem idevágnak. Lisp vagy valamilyen C lenne szerintem alkalmas.

    Rendkívül örülök, hogy a nyelvtani hálómhoz javaslatokat fűztetek. Átgondolom a tagadás belefűzését, valamint az élek egyszerűsítését. Ezenkívül elkezdtem írni egy kis vizualizáló programot.
    Azon kezdtem még gondolkodni, vajon hogyan lehetne a kezdetleges nyelvtani hálómhoz újabb szófajokat fűzni...

    Lenne itt egy nagyon fontos homály amit találok: a kapcsolat a nyelvtani és a fogalmi háló közt... Bocsánat, mert én is kissé összemostam a kettőt az előző alkotásomba.
    Lesz még egyébként alkotás, mert egy olyan technológián gondolkodom, amely segítségével univerzálisan, általánosan megadható minden hálón való minden művelet. Egy ilyen technológia megléte szerintem hatalmas előrelépés lenne a még félig ködből jövő és félig ködbe menő projektben. Főleg azért, mert egy parszerrel összekapcsolva akár már modellezni is lehetne vele.

    Nos a szerverek összekapcsolása, meg clusterek... Hát, tekintve hogy a projekt eléggé kispénzű, sztem inkább a személyi számítógépekre kellene szorítkoznunk. Mindenféle clusterek idegölő programozása helyett szerintem először olyan dolgokra kellene törekedni, ami
    -kevés munkát igényel
    -ehhez képest innovatív, és nem monoton "rabszolgamunka"
    -komoly előrelépésnek számíthat a projekt későbbi fázisait tekintve

    Megnéztem a finomított fogalmi hálót is, és hát arra kellett jutnom, hogy ez már egy-két oldal szöveg esetén is
    -kezelhetetlenül komplexxé válhat
    -kezelhetetlenül nagyméretűvé válhat
    Azt hiszem, hogy talán előbb-utóbb (és inkább előbb mint utóbb) valamiféle genetikus algoritmusokra is szükségünk lesz, mindenféle rátermettségi függvényekkel.

    Egyelőre ennyit tennék hozzá, majd jelentkezem.

    Üdvözlettel:
    AmorOmniaVincit
    Mutasd a teljes hozzászólást!
  • Mutasd a teljes hozzászólást!
  • Egyet is értek, meg nem is. Az oké, hogy most nem a programnyelv az elsődleges, de eddig elég szűk körben folyt a társalgás, és úgy éreztem nem árt a későbbiekre előre gondolni. Ha már itt tartunk az technikai vizióm erről úgy néz ki, hogy gigabites etherneten összekötött szerver clusterek dolgoznak, amelyek különböző funkciókat valósítanak meg. Rengeteg párhuzamos folyamat fut egymás mellett, amelyeknek a randevúit megszervezni sem kis feladat.
    Ehhez kell majd egy olyan programnyelv, amellyel akár clusterekre is lehet fejleszteni. Várom a véleményeket, hogy milyen más alternatívát tudtok javasolni.
    Mindazonáltal szerintem nem az után kellene majd azzal tölteni az időt, hogy nyelveket tanuljunk, mikor már kész van a modell, viszont ameddig nincs viszonylag kiforott modell a programozásba sem lenne szabad beleugrani. Ha kész lesz a modell, akkor sem egészében kellene nekiugrani, hanem szépen részekre bontani, és az egyes verziókban egy-egy résszel bővíteni.
    Természetes alaposan le kell majd tesztelni őket. Ezek egy része hasonlatos lehet majd egy bvt-hez, de természetesen komolyabb tesztek alá sem árt majd vettni őket. A tesztelés is bővülhet az egyes verziókban.
    Mutasd a teljes hozzászólást!
  • - egyszerű magyar mondatokat használok, ha lehet ragok nélkül


    A morfologia megoldhato problema, tehat a magyar nyelvvel valo bajlodas visszavezetheto egy izolalo nyelvvel valo bajlodas nehezsegere. (Sot, a mar morfologiailag elemzett magyar megkockaztatom mar konnyebben kezelheto mint az angol, mert abban mar kevesebb az 'ambiguity').

    Azert persze melos megirni egy morfologiai elemzot, szoval elsokorben erdemes feltetelezned, hogy lesz egy morfologiai elemzod, es a programodnak az inputot mindig mar morfologiailag elemzve adhatod be, es eleg elvarni, hogy morfologiailag nem generalt formaban valaszol, mert majd lesz kesobb morfologiai generatorod is.

    Az utolso mondatom masodik fele pl. morfologiailag elemzve:

    eleg elvar +ni , hogy morfologiailag nem general +befejezett forma +ban valaszol , mert majd lesz kesobb morfologiai generator +birtegyesszammasodik is.

    (A toldalekmorfemakat tetszolegesen valaszthatod, en itt hosszu neveket adtam nekik, de eleg roviden irni oket, csak egyertelmuek legyenek. A kepzokkel nem erdemes szorakozni kezdetben, azokat lehet a szoto reszenek tekinteni eleinte; csak a jeleket es a ragokat kell kezelned, azoknak is csak egy reszet, mert ahogy irtad is, valoszinuleg kezdetben eleg szerkezetileg csak a magyar nyelv egy jol meghatarozott kis reszevel dolgoznod.)
    Mutasd a teljes hozzászólást!
  • Sziasztok!

    Egyetértek nadamhu-val, teljesen feleseleges programnyelvekről dumálni. Modellek és ötletek kellenek, mindenki megcsinálja abban a programnyelvben amivel a legjobban boldogul.

    Utánna esetleg egymás modelljeit is tesztelhetnénk, dumálhatnánk róla, mi jó, mi nem jó az ötletben / modellben.

    Én első körben ilyen dolgokat tűztem ki magam elé:
    - szövegről feltételezem, hogy nyelvtanilag helyes, nincs elírva, stb
    - egyszerű magyar mondatokat használok, ha lehet ragok nélkül
    - széttördelem első körben szavakra a mondatot
    - megpróbálok mindenféle kis hálót képezni belőle
    - kirajzoltatom a hálót, hogy lássam mi keletkezik, az amit elképzeltem, jobb annál, rosszabb annál

    Ha ez megvan az algoritmust stb cserélgethetem. Kis kezdetleges modelleket képzelek első körökben. Egymáséiból tanulhatunk, a végén úgyis valami közös nevezőre jutunk remélhetőleg. Így viszont nem kell előre megegyezni, hogy ne így meg ne úgy. Konzultájunk az apró eredményekről, problémákról.

    Szép napot,
    Tomi
    Mutasd a teljes hozzászólást!
  • Egyáltalán nem biztos, hogy pont egy általános célú nyelv lesz a legmegfelelőbb. Oké, GUI-hoz biztosan, de ebben az esetben a programlogika leírására nem feltétlenül.

    Röviden: ha már a 'c' kezdetű dolgok olyan népszerűek, akkor inkább Chomskyval kéne foglalkozni először és nem a C#-al:P
    Mutasd a teljes hozzászólást!
Tetszett amit olvastál? Szeretnél a jövőben is értesülni a hasonló érdekességekről?
abcd