Linux-licenszprogramon dolgozik az SCO

Linux-licenszprogramon dolgozik az SCO
2003-07-21T14:38:08+02:00
2003-08-06T01:37:26+02:00
2022-07-01T10:10:37+02:00
  • Pare hete irtam:
    Jo, akkor megegyszer. <B>Szerintem</B> az SCO a kovetkezoket fogja
    csinalni:
    Tfh a per varhato lezarasa 2004 marcius lesz.
    - Csinalni fog egy licenszprogramot, ami elviselheto osszegert biztositja, hogy nem perelnek be teged a linux hasznalata miatt. Ez az ajanlat mondjuk ez ev vegeig lesz ervenyes. Azt is kozlik, hogy _ha_ _majd_ megnyerik a pert, akkor mindenki
    ellen, aki _addig_ elutasitja a licenszvasarlasi ajanlatot pert fognak inditani.
    - Ha november korul jol allnak a dolgaik, akkor bejelentik, hogy a licenszdijak januartol (jelentosen feljebb mennek), ugyhogy meg 1 honap van a 'kedvezmenyes' licenszre.
    -Marciusban vagy megnyerik a pert, vagy nem


    Mai Slashdot hir:
    SCO will be offering an introductory license price of $699 for a single CPU system through October 15th, 2003. Update: 08/05 18:24 GMT by M: After October 15, SCO says they'll want $1399.


    netchan
    Mutasd a teljes hozzászólást!
  • "Pontositom hogy megertsd. A sajat kodreszedet (ertsd a te altalad modositott Linux kernelt) sem adhatod ki GPL alatt."

    Kösz, hogy pontosítasz, hogy megértsem, de ez így biztosan nem igaz. Ha én beleírok a Linux kernelbe (saját kódot, saját agyból), akkor azt egészen biztosan továbbadhatom, akár GPL alatt, akár bármilyen más licensz alatt ami legalább a GPL által megkövetelt jogokat biztosítja mindenki számára akinek odaadom a szoftvert


    Ez igy felreertheto volt. A pontositast tedd vissza az eredeti helyre:

    Ezt most arra irtam be hogy a beidezett szoveg miatt ha a Linux terjeszto venne egy licencet a SCO-tol, onnantol kezdve nem terjeszthetne Linuxot, mert az SCOs licenc megtiltja az SCO kod forrasban tovabbterjeszteset, a beidezett szoveg meg az ilyen koddal osszelinkelt egyeb kod GPL alatti kiadasat.


    Emiatt...
    A sajat kodreszedet (ertsd a te altalad modositott Linux kernelt) sem adhatod ki GPL alatt.
    Mutasd a teljes hozzászólást!
  • Tegyuk fel hogy Linux disztributor vagy ertve ez alatt azt hogy a Linux kernelt esetleges modositasokkal tovabbterjeszted.

    Ha alairod azt a licencet amit a SCO arul, miszerint csak binaris formaban terjeszthetsz olyan kodot amiben az o altala ezzel vedett kod van, akkor mar nem terjesztheted a Linux kernelt (ami azt a kodot tartalmazza) forras alakban, mert ezt az alairt licenc megtiltja.

    Ez viszont ellentmondana a GPL beidezett pontjanak, tehat amennyiben az SCO-tol megveszed a licencet -> nem terjesztheted GPL licenccel a Linux kernelt.

    If, as a consequence of a court judgment or allegation of patent infringement or for any other reason (not limited to patent issues), conditions are imposed on you (whether by court order, agreement or otherwise) that contradict the conditions of this License, they do not excuse you from the conditions of this License. If you cannot distribute so as to satisfy simultaneously your obligations under this License and any other pertinent obligations, then as a consequence you may not distribute the Program at all.


    Kifejtve: ha olyan felteteleket kenyszeritettek rad (pl. valamely megallapodas miatt, esetunkben a SCO licenc miszerint nem terjesztheted tovabb a SCO kodjat tartalmazo kodot azaz a Linux kernelt forras alakban), amelyek hatasara nem terjesztheted a GPL egyeb kikoteseinek (tobbek kozt hogy a forrast hozzaferhetove kell tedd), akkor a termeket (esetunkben a SCO kodot is tartalmazo Linux kernelt a sajat esetleges modositasaiddal ellatva) nem terjesztheted GPL alatt,

    illetve egyeb copyright tulajdonos GPL-es kodu termeken (Linux kernel) ha olyan modositast hajtasz vegre amit nem lehet osszeegyeztetni a GPL felteteleivel, esetunkben a SCO kod licencelese ilyen valtoztatas (fuggetlenul attol hogy ezt a valtoztatast nem te kovetted el, de te legalizalnad azzal hogy a licencet megvetted, emiatt te vagy az elso ) akkor a keletkezett termeket (Linux kernel + SCO modositasok + sajat modositasok) nem terjesztheted.

    Viszont a Licencet nem valtoztathatod meg. -> Nem terjesztheted a Linux kernelt ha alairtad a SCO licencet.


    Abba ne menjunk most bele, hogy az SCO meg nem licencelheti ilyen feltetelek mellett a Linuxot, mivel az o sajat Licence-e az o sajat termekere, azaz az o altala copyright-olt kodreszletre ellentmond a GPL azon pontjanak, miszerint ha egy GPL-es kodot modositasz, a modositasokat GPL alatt vagy koteles kozzetenni.




    Mutasd a teljes hozzászólást!
  • Pontositom hogy megertsd. A sajat kodreszedet (ertsd a te altalad modositott Linux kernelt) sem adhatod ki GPL alatt.

    Kösz, hogy pontosítasz, hogy megértsem, de ez így biztosan nem igaz. Ha én beleírok a Linux kernelbe (saját kódot, saját agyból), akkor azt egészen biztosan továbbadhatom, akár GPL alatt, akár bármilyen más licensz alatt ami legalább a GPL által megkövetelt jogokat biztosítja mindenki számára akinek odaadom a szoftvert.
    Mutasd a teljes hozzászólást!
  • Ez nem hiszem, hogy így lenne, mert a GPL nem a derivált munkák GPL licensz alatti kiadását köti ki, hanem csakis azt, hogy a licenszben legalább azok a jogok is biztosítva legyenek, mint a GPL-ben. Magyarul ha egy Linux-fejlesztő tudna szerezni egy olyan licenszet az SCO-tól a kódrészletekre, ami a GPL által megkövetelt jogokat (és azok továbbadását, természetesen) biztosítja számára, akkor semi akadálya sem lenne, hogy a szóban forgó részlet bekerüljön v. bentmaradjon a kernelbe(n).

    Az tök triviális (ha erre céloztál), hogy attól, hogy nekem van jogom felhasználni a kódot, még nem lesz jogom továbbadni, és mint ilyent, nem építhetem be a GPL programba. De hát pontosan e miatt perli az SCO az IBM-et, mert hogy szerinte ez történt (hogy ti. az IBM az AIX-ben felhasználáshoz rendelkezett licensszel, de a Linuxban történő felhasználáshoz, és a továbbadáshoz már nem).
    Mutasd a teljes hozzászólást!
  • Pontositom hogy megertsd. A sajat kodreszedet (ertsd a te altalad modositott Linux kernelt) sem adhatod ki GPL alatt.
    Mutasd a teljes hozzászólást!
  • Ezt most arra irtam be hogy a beidezett szoveg miatt ha a Linux terjeszto venne egy licencet a SCO-tol, onnantol kezdve nem terjeszthetne Linuxot, mert az SCOs licenc megtiltja az SCO kod forrasban tovabbterjeszteset, a beidezett szoveg meg az ilyen koddal osszelinkelt egyeb kod GPL alatti kiadasat.

    Ergo ha az SCO kodot tartalmazo koddal linkelsz valamit, akkor azt nem adhatod ki GPL alatt, hiaba van licenced az SCO kodra.
    Mutasd a teljes hozzászólást!
  • Ezt most nem tudom minek írtad be, de szerintem félreértelmezed a helyzetet. Tök mindegy ugyanis, hogy mit ír a GPL, mert a lényeg, hogy a lopott kód felett nem rendelkezik az aki beépített, ergo, azt nem is helyezheti a GPL hatálya alá sem ő, sem senki más, az eredeti jogtulajdonost és meghatalmazottjait kivéve. Tehát lehet akármi a GPL-ben, a lopott kódot senkinek sem lesz joga attól terjeszteni, módosítani, másolni.

    A SuSE kapcsán meg az a helyzet, hogy bizony a GPL is kimondja, hogy csak arra a kódra érvényesek a kikötései, amik egyértelműen derivált munkák, azaz egy GPL alatt kibocsátot kódra épülnek abban az értelemben, hogy azt v. abból részleteket hasznosítanak (0. kód).

    Azon persze lehet vitatkozni, hogy meddig a szintig tekintünk derivált munkának egy alkotást (pl. ugye az NVidia és az OSS támogatók között is megy a vita, hogy egy kernel-driver vajon derivált munka -e vagy sem), és honnantól kezdve nem az, de az elég egyértelmű, hogy pl. azért mert egy adott program (alkalmazás) a GPL-es Linux operációs rendszeren fut, és annak szolgáltatásait használja, de amúgy semmilyen GPL könyvtárat nem használtak fel benne, szóval, ez a program egészen biztosan nem tekinthető derivált alkotásnak, és mint ilyen nem vonatkoztathatók rá a GPL kötelmei sem.

    Ilyen szempontból egy installer is tökéletesen ugyanolyan alkalmazás, mint bármelyik másik, függetlenül attól, hogy ő esetleg magát a GPL OS-t pakolja fel a gépre (ez ugyanis csak funkcionálisa jellemző, de semmi köze a program kódjához).

    Ha pedig egy adott kódot nem "fertőz meg" a GPL, akkor tulajdonosa úgy rendelkezik felette, ahogy csak akar.
    Mutasd a teljes hozzászólást!
  • GNU General Public License 7. pont:

    7. If, as a consequence of a court judgment or allegation of patent infringement or for any other reason (not limited to patent issues), conditions are imposed on you (whether by court order, agreement or otherwise) that contradict the conditions of this License, they do not excuse you from the conditions of this License. If you cannot distribute so as to satisfy simultaneously your obligations under this License and any other pertinent obligations, then as a consequence you may not distribute the Program at all. For example, if a patent license would not permit royalty-free redistribution of the Program by all those who receive copies directly or indirectly through you, then the only way you could satisfy both it and this License would be to refrain entirely from distribution of the Program
    Mutasd a teljes hozzászólást!

  • "a linux terjesztok meg nem vehetnek licencet, mert onnantol kezdve meg nem terjeszthetnek a kernelt, mert ezzel GPL osszeferhetetlen dolgot terjesztenek aminek a forrasat elvileg nem szabadna terjeszteni"

    Ez nem igaz, mert a GPL csak a GPL-es kódra épülő kóddal kapcsolatban támaszt, és támaszthat követelményeket. Az attól függetlenül keletkezettel kapcsolatosan nem. Pl. ezért tilthatja meg a SuSE is az ISO CD-i terjesztését, mert azok saját maga által előállított, nem GPL-es kódot tartalmaznak (pl. az installer), ami felett maximálisan ő rendelkezik, és amire a GPL semmilyen hatással sincs.


    Sajna igaz.
    A GPL egyik pontja, miszerint amivel osszelinkeled a kododat az csak GPL-es vagy azzal kompatibilis licencu lehet. A nem tovabbterjesztheto forras az nem kompatibilis, ergo nem terjesztheted GPL alatt a termekedet.

    Nem a nem terjesztheto forrasu reszre vonatkozik a GPL kikotese. A te termekedre vonatkozik hogy ezt nem terjesztheted GPL alatt pontosan az ilyen problemak megelozese vegett.

    A GPL celja az, hogy az alatta terjesztett cuccost aki a forrast letolti reprodukalnia, es szabadon modositania kell tudja. Ergo ha ez nem lehetseges, akkor nem terjesztheted GPL alatt a termeket.

    Minosegbiztositas :)



    Mutasd a teljes hozzászólást!
  • A FSF jogasza, aki mellesleg a Columbia Law School professzora, tehat valoszinuleg azert ert a szakmajahoz, azt mondja, hogy amig nem modositod a kernelt es nem terjeszted a kernelt addig te magad nem kovettel el copyright-sertest.

    Helyesbítenék: az illető úriember (akinek véleményét azért a szükséges kritikával illik kezelni, hiszen nyilvánvaló, hogy nem független az ügyben, és a FSF maga is egy igen erős marketingépezet), szóval az illető azt monda, hogy az nem vonható felelősségre szerzői jogok megsértéséért (de csak ezért!), aki nem "másolja, módosítja vagy terjeszti" a védett szoftvert. Tehát ott van a _másolja_ is.
    És mivel másolás nélkül elég nehéz megszerezni bármilyen szoftvert, ezért nyugodtan mondhatjuk, hogy gyakorlatilag a Linux-felhasználó 99%-a beleesik azok körébe, akik felelősségre vonhatók e miatt.

    Az egyedüli kivételt azok képezik, akik nem maguk töltötték le, telepítették fel, stb. a szoftvert a gépükre, azaz pl. OEM konstrukcióban eleve rajta volt egy új gépen, vagy más módon a géppel együtt vették. Ezt mindenesetre nyilvánvalóan hitelesen kell tudni bizonyítani.

    a linux terjesztok meg nem vehetnek licencet, mert onnantol kezdve meg nem terjeszthetnek a kernelt, mert ezzel GPL osszeferhetetlen dolgot terjesztenek aminek a forrasat elvileg nem szabadna terjeszteni

    Ez nem igaz, mert a GPL csak a GPL-es kódra épülő kóddal kapcsolatban támaszt, és támaszthat követelményeket. Az attól függetlenül keletkezettel kapcsolatosan nem. Pl. ezért tilthatja meg a SuSE is az ISO CD-i terjesztését, mert azok saját maga által előállított, nem GPL-es kódot tartalmaznak (pl. az installer), ami felett maximálisan ő rendelkezik, és amire a GPL semmilyen hatással sincs.
    Mutasd a teljes hozzászólást!
  • Ja es ezt is erdemes elolvasni :)

    http://www.eweek.com/article2/0,3959,1200161,00.asp

    A legfrissebb valasz a SCO penzes licenc remalmara.

    A FSF jogasza, aki mellesleg a Columbia Law School professzora, tehat valoszinuleg azert ert a szakmajahoz, azt mondja, hogy amig nem modositod a kernelt es nem terjeszted a kernelt addig te magad nem kovettel el copyright-sertest.

    Ergo nem kell licencet vasarolnod a SCO-tol, mert nem perelhet be copyright-sertesert.

    (a linux terjesztok meg nem vehetnek licencet, mert onnantol kezdve meg nem terjeszthetnek a kernelt, mert ezzel GPL osszeferhetetlen dolgot terjesztenek aminek a forrasat elvileg nem szabadna terjeszteni, ezert az egeszet nem terjesztheti GPL alatt, a licencet viszont nem valtoztathatja meg.)
    Mutasd a teljes hozzászólást!
  • Hali!

    Most olvasom, hogy az M$ nyilánosan is a Linuxot tekinti az impériumra legveszélyesebb oprendszernek. Lehet, hogy Billi sem igazán tekinti komolynak az SCO támadását? Szerintem ő is szúklátókörű.
    Továbbra is fönntartom, hogy éppeszű cég nem fog fizetniegy buznyákot sem a SCO-nak, amíg legalább 1 nyertes pert föl nem tud mutatni. Márpedig tömeges pereket nem fog indítani, mert ha mégis veszítene (márpedig ez akárhogy is, de elképzelhető) akkor biza ő fizeti a perkölcséget. És ez nem kevés amilandben.
    Mutasd a teljes hozzászólást!
  • A UnixWare 2.0 alias Unix System V R4.2MP volt az elso SMP-s Unixware [...] Ha nekem nem hiszed el, attol meg az OSI-nek (Open Source Initiative) elhiheted.


    Az OSI papirban ez van:
    Ironically, UnixWare did not get usable SMP on Intel until after Linux


    Az en velemenyem szerint ez itt zsarolas, raadasul egy olyan dologgal zsarolnak ami a velemenyem szerint nem letezik.


    Itt es az ezutani reszekkel egyetertek.

    Koszi a Linket :) De szerintem ez tovabbra is azt tamasztja ala, hogy a Caldera tudta, hogy mi van a kernelben, hisz egy alkalmazottjuk is dolgozott azon funkciok egy reszen, ami belekerult.


    Igen, es ezzel gyengiti az SCO poziciojat, de mi ebben a furcsa? En nem allok a SCO partjan, es azt sem mondtam soha, hogy igaza lenne. Ez a link egy fontos adalek a temahoz, ellentmond az 'elmeletemnek', dehat attol meg itt a helye.

    Udv,
    netchan
    Mutasd a teljes hozzászólást!
  • Koszi a Linket :) De szerintem ez tovabbra is azt tamasztja ala, hogy a Caldera tudta, hogy mi van a kernelben, hisz egy alkalmazottjuk is dolgozott azon funkciok egy reszen, ami belekerult.

    Az viszont tovabbra se bizonyitott hogy a fickonak hozzaferese lett volna barmilyen Openserver/Unixware kodhoz, es a ficko is Linux Kernel Developer-kent van feltuntetve, tehat erre a celra (Linux fejlesztes) lett felberelve. Innentol kezdve ha nem akarjak hogy Openserver/Unixware kod keruljon a Linuxba, nem mutathatjak meg neki, mert az mar ohatatlanul befolyasolja.

    IBM-nel ha valaki AIX-es forrast latott, nem dolgozhat a Linuxos projekteken.


    Azota lett volna idejuk beperelni a fickot, meg mindenki mast akit akarnak, ha tenyleg szandekukkal ellentetes az hogy ezek a dolgok belekerultek a kernelbe. Azt sem allithatjak hogy nem tudtak mi kerul bele, mert azert fizettek hogy belekeruljon (az nevetseges hogy ugy fizetnenek hogy nem tudjak miert fizetnek).

    Ergo meg egy erv abba az iranyba, hogy az SCO igenis tudott arrol mit tesz kozze, mikor kozzetette ezeket a dolgokat. A GPL-t mar akkor is ismertek.

    Innentol kezdve pedig az az erv sem all meg a laban, hogy tudtuk nelkul adtak kozre GPL alatt, mert nem tudtak mit adnak kozre ezert nem ervenyes ra a GPL.

    Ergo a Caldera ezeket a dolgokat igenis szandekoltan adta ki GPL alatt, tehat a GPL ervenyes ra.


    Mutasd a teljes hozzászólást!
  • Az stimmel hogy a UnixWare az a SVR4.2-bol rajtolt, az is lehet hogy 92-ben, nem nezem meg meg egyszer. Csakhogy nem volt benne SMP.

    UnixWare 2 Product Announcement Questions& Answers

    Ez a UnixWare 2.0 bejelentese, ami a SMP-t emlegeti ujdonsagkent a korabbi verziohoz kepest. 95-os hir.

    A UnixWare 2.0 alias Unix System V R4.2MP volt az elso SMP-s Unixware. Ekkor ez meg a Novellnel volt.

    Ez igen instabil volt legalabb 97-ig.
    Hivatkozas:
    http://groups.google.com/groups?hl=en&lr=&ie=UTF-8&oe=utf-8&selm=5jl..


    A Linux 1.3 ag 95 juniusban indult. Az 1.3 agban kerult bele a SMP.
    A 2.0 kernel 96 juniusban jott ki.
    Ez hasznalhato volt.

    Ergo szerintem nyugodtan mondhato hogy a Linux-ban hamarabb volt hasznalhato SMP, mint a UnixWare-ben.
    Ha nekem nem hiszed el, attol meg az OSI-nek (Open Source Initiative) elhiheted.

    http://www.opensource.org/sco-vs-ibm.html
    --------------------------------------

    Patch: patchnek nevezem azt a valtoztatast ami ahhoz szukseges hogy egy technologiat bevigyel egy masik programba, esetunkben az AIX-be. Hogy ezt patch utility-vel vagy kezzel csinalod az tok mindegy, ahogy mondtad is. A valtoztatas szerzoi joga az elkovetoe, mert barmikor joga es tudasa van ujra elkovetni azon es mas termeken. Az SCO ezt nem kovethette volna el ujra, meg ha birtokaban is van a modositott forras ami nincs, tehat hiaba viszi at a valtoztatasokat egy harmadik termekbe, ahhoz nem lenne joga. Ergo a szerzoi jog a modositas keszitojee.

    ------------------------------------------

    Meg egy erdekesseg. A JFS-hez meg annyi kozuk sincs a SCO-eknak mint korabban hittem. A Linux-ban levo JFS eloszor nem is az AIX-hez keszult hanem az OS2/WARP-hoz!!! Kesobb lett az AIX atallitva ra.
    Sot hamarabb elkezdodott a Linux portolas, mint az AIX-be bekerult volna.


    http://oss.software.ibm.com/developer/opensource/jfs/project/pub/faq..


    "The new Journaled File System, on which the Linux port was based, was
    first shipped in OS/2 Warp Server for eBusiness in April, 1999, after
    several years of designing, coding, and testing. It also shipped with
    OS/2 Warp Client in October, 2000. In parallel to this effort, some
    of the JFS development team returned to the AIX Operating System
    Development Group in 1997 and started to move this new JFS source base
    to the AIX operating system. In May, 2001, a second journaled file
    system, Enhanced Journaled File System (JFS2), was made available for
    AIX 5L. In December of 1999, a snapshot of the original OS/2 JFS
    source was taken and work was begun to port JFS to Linux."

    ---------------------------------------

    Az hogy kint hogy mukodik az ugyvedek eszejarasa amikor beszol nekik az SCO, az az o dolguk. En azt mondtam el en mit csinalnek.

    Az en velemenyem szerint ez itt zsarolas, raadasul egy olyan dologgal zsarolnak ami a velemenyem szerint nem letezik.
    Sot meg ha letezik is, meg akkor sem hasznalom, mert nem hasznalok SMP-t, nem hasznalok IBM JFS-t, nem hasznalok NUMA-t, nem hasznalok RCU-t (SMP resze). Meg csak nincs is benne az altalam forditott kernelben -> NEM HASZNALOM.

    Akkor most miert akar engem beperelni a SCO mikor nem hasznalom semmijet, es nem adom kozre semmijet, meg csak bele se nezek semmijebe? Mi koze van hozzam?

    Sot: ha en bekuldok barmilyen kodot a kernelbe, es az commit-alasra kerul, akkor azt az SCO forgalmazni fogja az o binary-only termekeben, holott en erre nem adtam engedelyt. Szerintem az SCO szep kis pereknek fog elebe nezni mihelyst elkezdi osztogatni a licence-et penzert a binary-only linux-aert.
    Mutasd a teljes hozzászólást!
  • Bocs, az Caldera megvasarolta a Linux jogokat az eliras akart lenni. Unix jogokat akart lenni.
    Mutasd a teljes hozzászólást!
  • Jo, akkor megegyszer. Szerintem az SCO a kovetkezoket fogja csinalni:

    Tfh a per varhato lezarasa 2004 marcius lesz.
    - Csinalni fog egy licenszprogramot, ami elviselheto osszegert biztositja, hogy nem perelnek be teged a linux hasznalata miatt. Ez az ajanlat mondjuk ez ev vegeig lesz ervenyes. Azt is kozlik, hogy _ha_ _majd_ megnyerik a pert, akkor mindenki ellen, aki _addig_ elutasitja a licenszvasarlasi ajanlatot pert fognak inditani.

    - Ha november korul jol allnak a dolgaik, akkor bejelentik, hogy a licenszdijak januartol (jelentosen feljebb mennek), ugyhogy meg 1 honap van a 'kedvezmenyes' licenszre.

    -Marciusban vagy megnyerik a pert, vagy nem.

    Vegyetek mar eszre, hogy ez a lehetseges forgatokonyv teljesen fuggetlen attol, hogy a SCO allitasai igazak-e vagy sem. Hiaba irod egy oldalon keresztul a technikai reszleteket, ez _ma_ teljesen irrelevans, mert ezeknek a jogossagat _majd_ egy birosag fogja eldonteni.

    A megfenyegetett cegek valaszthatnak, vagy most fizetnek, vagy kesobb _lehet_ hogy bebuknak a dologba. Hiaba latod Te ennyire tisztan, hogy az egesz alaptalan, a kinti ugyvedek/jogaszok nem igy latjak, es atlag cegvezetonek ez a lenyeg.

    Most nem akarom sorrol sorra idezni a hozzaszolasod, de eleg nagy tevedesek vannak benne. Egyet-kettot azert kiemelnek:

    Sajnalattal kozlom veled, hogy egy patch szerzoi joga a szerzoe


    Nem tudom mit sajnalsz ezen, mindenesetre patch-ekrol itt nincs szo. Ebbol a szempontbol tok mindegy, hogy a kerdeses reszt kezzel masolta oda valaki, vagy a patch utilityvel.

    A Caldera azota megvasarolta a Linux jogokat,

    ?

    P: elobb volt a Linuxban SMP, kesobb kerult a Unixware-be.


    A SCO nem UnixWare-rol beszel, hanem a UNIX System V es leszarmazottairol. Onmagaban az allitas is teves, legjobb tudomasom szerint a UnixWare '92-ben rajtolt a System V 4.2-bol, amiben volt SMP. Ekkor a Linux a 0.8x korul jart.

    Az utolso bekezdes az ok, kerdes, hogy a valosagban hogy alakulnak majd a dolgok.

    netchan
    Mutasd a teljes hozzászólást!
  • ja meg valami, erdekessegnek.

    A Veritas-t miert nem perelte be a SCO, mikor az XFS-t nyilt forraskoddal kozzetettek? Ugyanaz a szitu mint a JFS.
    Mutasd a teljes hozzászólást!
  • ez konkretan egy regebbi irasodra lett beirva. az ujakat akkor meg nem olvastam el.

    Mindenesetre, olyat nem lattak hogy valaki egy pert bizonyitas nelkul megnyerjen.

    Ergo ha beperel, nem biztos hogy meg is nyerte.

    Amennyiben a kulfoldi cikkeket is olvasod, lathatod hogy a per nem arrol szol amit a SCO az ujsagokban eload.

    Ha az SCO nem mutatja meg hogy mit loptak el tole, akkor nem fogja tudni a Linuxra rabizonyitani hogy azt tenyleg ellopta.

    Attol meg nem felek hogy tenylegesen mutatni fog tudni valamit amire azt mondjak hogy azt tenyleg az IBM lopta tole. Jelenleg inkabb arrol van szo, hogy a Sequent kifejlesztett olyan kodokat, amelyeket tobbek kozt az AIX-hez is hozza tettek.

    Sajnalattal kozlom veled, hogy egy patch szerzoi joga a szerzoe. Az mas kaposzta hogy az a patch magaban nem biztos hogy ertelmezheto.

    A Unix rendszerek fejlesztesi elveinek ismerete mint tudas feletti rendelkezes joga nem korlatozhato, mivel x-millio konyv jelent meg rola.

    Egy patch ami az RCU funkcionalitast megvalositja, ez alapjan a tudas alapjan siman megvalosithato.

    Ami proprietary tudas kell a dologhoz, az ennek a technologianak az AIX-hez valo adaptalasa, mivel az AIX forras nem teheto kozze. Ezert ezt a tudast (az AIX-hez valo patchet) nem teheti kozze az IBM.

    De az RCU technologia feletti rendelkezes joga az IBM-e, miota megvette a Sequent-et. Sajat technologiaja, sajat nevere bejegyzett licenc-el.

    Ezt a tudast ha az IBM mas termekhez is hozzateszi, az a szive joga. Ezt megtette az OS/2-vel, es az OS/390-el is. Es megtette a Linux-al is.

    Mas. JFS. Ez a masik vitatott pont. Szinten a Sequent fejlesztette. Ez egy filerendszer. Alapbol az egvilagon semmi koze a kernelhez, se a Unix kernelhez, barmelyikrol legyen is szo, BSD vagy SVR4, se a Linuxhoz. Nuku. Nyisto. Nyema. Ez csak ADATMODELL. Ehhez a SCO-nak az egvilagon semmi koze. Hogy ennek az adatmodellnek a kezelesehez egy library-t az IBM kiad a Linux fejlesztoknek, ki a francnak van barmi koze hozza.

    Mi volt meg, amit a SCO emlegetett? SMP? Reszben letargyalva az RCU resszel. Reszben pedig egy bizonyos Caldera International nevu ceg, mond esetleg valamit a neve, finanszirozta a SMP fejlesztest Linuxra. A finanszirozas a kovetkezo modon tortent: penzt es gepet adtak Alan Cox-nak, hogy irjon mar SMP-t a Linux kernelbe. Semmi mast. A kod 5 eve kozze lett teve, GPL licenc alatt. Soha senki nem allitotta hogy a kod a Caldera-e, a Caldera maga sem. GPL alatt lett kozzeteve a patch, kesobb integralva lett a mainline kernelbe.

    A Caldera azota megvasarolta a Linux jogokat, es atnevezte magat SCO-nak. Ettol meg nem lett joga arra a kodra amit Alan Cox irt.

    Ergo a SCO-nak semmi joga nincs az altala a hiradasokban megnevezett kodreszletekre. Erdekes modon semmi ujabb dolgot nem emlitettek.

    Ja, csak ugy mellesleg, a copyright jog ugy mukodik, hogy amennyiben valakinek valami copyright-ja van, es tudomasara jut, hogy a copyright serul, KOTELESSEGE hogy AZONNAL jogi uton fellepjen a copyright-ot megsertok ellen. Ellenkezo esetben megszunik a copyright ervenyessege. Ugy hivjak anglius jogi nyelven a dolgot, hogy 'vigorously protecting intellectual property'. Ergo ha a Calderanak barmi joga lett is volna Alan Cox kodjara, kicsit keso ezt most ervenyesiteni, a jogalapja megszunt.

    Most nem ternek ki arra, hogy a Caldera sajat maga is GPL alatt kozzetette eveken keresztul a kerdeses kodreszleteket. Linux company-nak allitjak be magukat. Ergo vagy tudjak mi van a Linux kernelben, vagy a sajat szakmai kompetenciajukat kerdojelezik meg. Ha a sajat szakmai kompetenciajuk kerdesesse valik, meginkabb problematikus lenne megnyerni az IBM elleni pert, mivel ugye azt arra inditottak hogy az O TUDASUKAT lopta el es adta tovabb az IBM. Most akkor a sajat tudasuk nem is er annyit?

    Hja, es meg valami. SMP, RCU, journaling filesystem, NUMA, stb. Ezeket allitolag a SCO-tol loptak? Kerem szepen. Mutassak mar meg a hasonlo funkciokat az SCO-ban.

    SMP: elobb volt a Linuxban SMP, kesobb kerult a Unixware-be. A Linux-ban sokkal hatekonyabb SMP implementacio van mint a Unixware-ben. A SCO altal allitott kepessegeket (16procis multiprocesszoros mukodes tenyleges skalazhatosaggal) a Unixware sose tudta prezentalni.

    NUMA: az Unixware-ben a mai napig nincs.

    Journaling filesystem: A Unixware-ben nincs, 3rd party kiegesziteskent kaphato hozza Veritas XFS, asszem. A Linuxban 4 darab journaling filesystem van.

    Hogy lehet valamit ellopni ami nincs?


    A SCO azt csak almodja hogy neki joga van ezekre.
    Neki arra van joga, hogy az IBM-tol beszedje a konstans osszeget a UNIX licencert. Illetve volt ra joga addig mig fel nem mondta a szerzodest. Meg szerencse hogy az IBM azt mar elore kifizette, ergo ezen a reszen nem bukik semmit.


    Amig a Linuxra nem bizonyitja ra hogy tenyleg ellopta amit allitolag ellopott, addig engem NEM perelhet be sikeresen. Vagy az IBM ellen bizonyitja, vagy ellenem.

    Ha ellenem probalja bizonyitani, egyszeruen kerek egy peregyesitest, mivel a vad osszefugg, es kesz.

    Mellesleg, az SCO-nak nincs joga a fent hirdetett huzasat megjatszani. Nem forgalmazhat Linuxos kodot nem GPL licence-el. Marpedig, azzal hogy teged arra kenyszerit hogy csak binaris formaban hasznalhatod az o altala neked biztositott Linux kernelt, onnantol kezdve pontosan ezt teszi. Ergo neki nincs joga arra hogy a fent emlitett csomagot forgalmazza. Csak ido kerdese hogy a Linux kernel fejlesztoi szepen beperelik okelmet. A termekuk piacon valo megjeleneset koveto munkanapra varom a viszont-per bejelenteset.

    Finrod

    ui: bocs ha kicsit szetszort lett
    Mutasd a teljes hozzászólást!
  • Jo figyelj, ezt leirtam mar 20x, hogy hol a logika, ha ezutan sem erted, akkor mind1.

    netchan
    Mutasd a teljes hozzászólást!
  • En tortenetesen ugy velem, hogy eloszor a felperes bizonyitani fogja a perben a jogsertesemet, mielott a biro azt mondja hogy en vesztettem. Ergo amig nem perel be es nem bizonyitja a jogsertesem es nem nyeri meg a pert, addig nem fizetek.

    Egyelore NINCS jogi alapja hogy bepereljen barkit is, tekintve hogy folyamatban van egy per amiben eppen bizonyitas targyat kepezi hogy van-e joga barmire is. Tobbek kozott arra hogy pereljen.

    Tekintve hogy a bizonyitas egy masik perben folyik, es azt huzzak halasztjak, addig siman azt mondom, hogy nem megalapozott a felperes kerelme, kerem a felperes kerelmenek elutasitasat. Mihelyest bizonyitast nyert hogy tenyleg vannak jogai amit megsertettem, maris megteszem a kivant intezkedeseket.

    Finrod
    Mutasd a teljes hozzászólást!
  • Az hogy igaza van-e az SCO-nak a per után fog kiderülni, ezzel szemben az SCO most ugrál a per előtt.


    Pontosan, _de_ biztos vagyok benne, hogy olyan kostrukciot tálalnak fel 1 honapon belul, ami a per _elott_ dontesre kenyszeriti majd a vallalatokat (vagy most veszed meg dragaert, vagy a per utan akkor pert akasztok a te nyakadba is, hogy belebuksz).
    Ha nincs igazam (bar ne lenne), a kovetkezo prog.hu talin meghivlak egy jofajta szabadonvalasztott alkoholtartalmu italra

    netchan
    Mutasd a teljes hozzászólást!
  • Nehezebb, de nem lehetetlen. Ha tudom hogy az adott cucc hasonló funkcionalistást biztosít mint a termékem akkor elő lehet venni a disassemblert. Ebben az egészben egyébként az a fura hogy a Caldera már jó régen megvette az SCO-t és nem csak egy-két hétig forgalmazta együtt az openlinuxot és az openunixot.
    Mutasd a teljes hozzászólást!
  • Az, h zart forrasban nehezebb felfedezni, az teny... de eleg alsagos emiatt azokat jogtisztabb megoldaskent feltuntetni.

    Ha azt olvasnád ki a másik hozzászólásából amit az beleírt, és nem azt amit ki akarsz olvasni, akkor sok vitát meg lehetne spórolni.

    Például nem hiszem, hogy itt bárki is "jogtisztább megoldásként" tüntette fel a zárt forrású szoftvereket. Azt a tényt viszont nehéz lenne tagadni, hogy nyílt forrású szoftverekben a szándékos vagy jóhiszemű szabadalom- és/vagy szerzőijog-sértést könnyebb felfedezni, ergo, statiszikailag nagyobb az esély, hogy ilyen szoftverek felhasználóinak kellemetlenségeik támadnak ilyen okokból.
    Mutasd a teljes hozzászólást!
  • Jó. Részemről akkor befejeztem.
    Mutasd a teljes hozzászólást!
  • szerintem kontextussal meg anélkül is egyértelműen azt mondja a szöveg, hogy kereskedőtől vett lopott autónak a vevő a tulajdonosa, ha jóhiszeműen járt el.



    Mutasd a teljes hozzászólást!
  • Szabadalmat sérteni egyébként nem csak szándékosan lehet (ezért nem adu a "úgysem rak bele senki [szándékosan] lopott kódot, mert tudja, hogy lebukik vele" érv), ami azonban ugyanúgy nem lesz legális.

    egy percig sem allitottam, h emiatt ne tennenek bele. Azt a szot hasznaltam, hogy inkabb "tisztabb" a nyilt forrasu, hiszen konnyebb eszrevenni, hamarabb eltavolithato a nemkivant resz. Ergo, ha egymas melle tennenk a zart es a nyilt forrasu programok kodjait, es az azokban esetlegesen fellelheto jogserto reszeket, akkor nem hiszem, hogy a nyilt oldalon lenne a tobb. (ez csak hit, mert ilyen (objektiv) vizsgalatot soha senki nem fog vegezni, es kivitelezhetetlen is...)
    Az, h zart forrasban nehezebb felfedezni, az teny... de eleg alsagos emiatt azokat jogtisztabb megoldaskent feltuntetni. Ez igy saccra olyan, hogy ha lopsz es elkapnak akkor viseld a felelosseget... de ha lefizeted a helyi kozeget, akkor o nem nyomoz veled kapcsolatban, igy az igazsagszolgaltatas elol rejtve maradsz, tehat tisztesseges allampolgar vagy...hmmm.
    Visszaterve a SCO-hoz... sok szep elmeletet olvastam ezen az oldalon, de egyelore ott tartunk, hogy meg egy arva sort sem mutatott be.
    A felhasznaloknak pedig nem kell lecserelniuk a rendszereiket, anno az M$ termekeket sem hivtak vissza a stacker ugy kapcsan...
    Az egesz lenyege a felelem es a bizonytalansag keltese a linuxszal (bovebb ertelemben veve a szabadszoftverekkel) kapcsolatban... hogy ez kinek es miert jo, azt mindenki talalja ki maganak paranoiajanak megfeleloen
    Mutasd a teljes hozzászólást!
  • Még 1 dolog. :)
    Réges régen ez egy prosperáló cég volt, egész jó kis dolgokat gyártott. Most pedig oda jutott el, hogy az anyagi helyzetének stabilizálása érdekében, jogi lexikonokat bújkál. Szerintem ha profi informatikusokat és jól képzett gazdasági és informatikai vezetést alkalmaznának, nem szorulnának ilyen jellegű bevétel generálására. Elég szánalmasnak tartom, hogy egy ilyen cég, mint az SCO ilyen szintre sülyedt. És teljesen mellékes, hogy igazuk van-e, vagy sem. Ezek a jogi hercehurcák lejáratják az informatikát, nem válik senki hasznára. Tudom, hogy naív okoskodásnak tűnik, amit írok, de én így gondolom és biztos vagyok benne, hogy ez nem egy tartható állapot. De ennek ellenére az EU is be akarja vezetni pl. a softwares szabadalmak nevű jogi műsorszámot :)
    Mutasd a teljes hozzászólást!
abcd