Minden második fejlesztő fel tervez mondani idén a munkahelyén
2022-06-15T08:23:00+02:00
2022-07-02T10:29:12+02:00
2022-07-20T02:15:15+02:00
  • Ahhoz, hogy a csapat személyesen találkozzon naponta, vadászgéppel kellene melóba járnunk.

    De ezen kivul nincs senki az irodaban, akivel 'bandaznal'? Jo, persze, nem a munkahelyen gyujtunk baratokat, de azert aki ebben a szakmaban tevekenykedik, szert tesz kapcsolatokra az adott cegnel, es idovel cegen belul mindenki elmozdul ide vagy oda. Szoval en peldaul ha bemegyek az irodaba, akkor eloszeretettel jarok bandazni - urambocsa - informaciot, 'pletykat' (technologiai temaban) gyujteni, es ezzel is tagitani a latokoromet. Nem hiszem, hogy a munkahelyre torteno bejarasnak csak es kizarolag a csapattal torteno kommunikacio lenne a celja. Persze tudom, hogy vannak cegek, ahol alapbol ugy epulnek fel a csapatok, hogy mindenki szerte a vilagban van, es ugy epitenek valamit, de ilyen helyzetben nekem hianyozna az a ceges kozeg, ahol bandazas kozben egymastol tanulhatunk.

    Vegezetul pedig sok munka vagy epp megrendeloi kapcsolat alapja a kozos 'sorozes', ahol oldotabb allapotban at lehet hidalni olyan feszengeseket, amik kesobb lenyegesen gordulekenyebbe teszik a munkat. Ezt szerintem az online let sosem fogja tudni megoldani.
    Mutasd a teljes hozzászólást!
  • Hali!

    De én legalábbis nem érzem, hogy ez kevésbé lenne hatékony, mint amikor napi szinten találkoztam a kollégákkal.

    És ez tök jó! Más meg esetleg úgy érezheti, hogy hatékonyabb, ha találkoznak alkalmanként (sőt, nem csak érezheti, hanem tényleg az is lehet nekik). Nem vagyunk egyformák. Csak más nem jelenti ki ex cathedra*, hogy az az egyetlen helyes és követendő, mint amit ő képvisel/űz – veled ellentétben.



    * OK, biztosan vannak még.
    Mutasd a teljes hozzászólást!
  • Öregszem, de azért még törekszem

    Viszont láttam már sokféle helyet, sokféle felállást, dolgoztam kis csapatban és nagyobbacskában, teljesen egyedül, és most HO-ban bár csapatban. És most a napi státusz meetingen három országból vannak programozók, és ebbõl csak ketten vagyunk magyarok. Ahhoz, hogy a csapat személyesen találkozzon naponta, vadászgéppel kellene melóba járnunk. De én legalábbis nem érzem, hogy ez kevésbé lenne hatékony, mint amikor napi szinten találkoztam a kollégákkal.
    Mutasd a teljes hozzászólást!
  • Hali!

    Mondd már meg Mester, ennek mi a búbánat köze van a technológiához?

    Igazad van, nem megfelelően fejtettem ki az előbb. Javítva: Azoknál a fejlesztőknél (?), akik megragadtak egy-két(-három…) régi technológiában és hozzáállásban, és nem akarnak/tudnak váltani, fejlődni (főleg a hozzáállás, de a technológiák terén sem), mert amúgy megsavanyodott, antiszociális, maguknak való emberek, akik azt gondolják, hogy a szoftverfejlesztés még mindig magányos tevékenység, amit egy sötét szobában egyedül illik művelni.

    A bővítés az aláhúzott (ha nem lenne egyértelmű), mester. Igen, nem csak a technológiához van köze, talán elsősorban nem is ahhoz (annyiban mégis, hogy a – retro-életérzés kivételével – a használt technológia „kora” talán irányadó). Sokkal inkább emberi oldala van, tényleg: nézz tükörbe.

    Mutasd a teljes hozzászólást!
  • Ja, csak nálunk a business általában pár országhatárral nyugatabbra lakik. Az elmúlt 10 évben nem voltam olyan projekten ahol magyar lett volna a megrendelõ.
    Mutasd a teljes hozzászólást!
  • Itt nem a csapattal való munka a kérdés. Mi is csapatban dolgozunk. De nem is a bender-log vagyunk aki napi szinten a pofázással van elfoglalva. Ha kell persze kommunikálunk, segítjük egymást. De ez simán megy teams-en keresztül is. Plusz, ennek még van az az elõnye, hogy egyrészt látjuk is a képernyõt, ami ketten-hárman valaki mögött állva már nem biztos hogy így van, másrészt ha ketten vagy hárman dumálunk, azzal nem zavarjuk a másik ötöt akinek nincs köze az adott dologhoz.

    Amúgy elég gyakran pottyannak be állásajánlatok a fiókomba úgy is, hogy a linkedinen be van jelölve hogy nem keresek új helyet. Pedig sem korban, sem végzettségben nem én vagyok az álomjelölt, max. a tapasztalatom lehet olyasmi ami mellettem szól. Ma egy fejlesztõnek szerintem azért idehaza nem akkora kihívás új helyet találni.
    Mutasd a teljes hozzászólást!
  • Mondd már meg Mester, ennek mi a búbánat köze van a technológiához?
    Mutasd a teljes hozzászólást!
  • Hali!

    De a programozás pont nem ez a műfaj.

    Azoknál a fejlesztőknél (?), akik megragadtak egy-két(-három…) régi technológiában és nem akarnak/tudnak váltani, fejlődni. Mindenki másnál meg nagyon sok esetben használható (és alkalmazott) ez a „műfaj”.

    Mutasd a teljes hozzászólást!
  • De a programozás pont nem ez a műfaj.

    Nekem az (volt), ugyhogy tudok trivialis peldat hozni :) Ugyanakkor viszont lattam azt is, hogy sok kolleganak meg nem volt az


    Es igazibol jo kerdes az, hogy fel kell-e mondani azert, mert az adott csapatban / cegben a tobbseg mashogy latja mint Te. Megszoksz, vagy megszoksz? (ekezet nelkul vicces). En meg tudtam tanulni befogni a szamat amig a tobbiek gondolkodnak (illetvehat... elmentem dumalni azokkal akik fogekonyak voltak ra), szerintem az introvertaltak is meg tudjak tanulni a csapattal valo munkat. Aztan van az a helyzet, amikor jobb felallni es valtani. Csak ha az aranyokat nezzuk, azt azert nehez elhinnem hogy a fejlesztok 50% akkora asz lenne, hogy inkabb a vilagnak kene valtoznia hogy hozzajuk idomuljon, es nem forditva...
    Mutasd a teljes hozzászólást!
  • Meg ugye ott van a business oldal is, teljesen jó kis beszélgetéseket lehet tartani, ahol az üzlet felvázolja hogy mit szeretne, és akkor közösen ötletelni hogy milyen technológiával lehet azt jól megcsinálni, ebből kisülhetnek olyan javaslatok is amire a business oldal nem gondolt, mert nem ért hozzá, és akkor a végén lesz belőle egy egész használható koncepció.
    Mutasd a teljes hozzászólást!
  • Szerintem meg de. Ahogy Te szoktad mondani pont nem mindegy hogy a csillámponi.js-re épül az Enterprise service, vagy az M$ egyik legújabb csomagjára. Nyilván egy ilyen sarkallatos választásnál könnyű dönteni, de két nagyon jó választás közül nem árt meghallgatni a többiek véleményét sem. Több helyről jöttünk, több eszközt ismertünk meg, mindenki valami mást. Lehet hogy nem mindig a mi kalapácsunk a megfelelő eszköz egy csavar betekerésére.
    Mutasd a teljes hozzászólást!
  • Igazából szerintem ez a meló típusától függ. Egy reklámot tervező kreatív csapat esetén simán el tudom képzelni, hogy működik az, hogy leül egy rakás ember és közösen ötletel. Az egyik bedobja, hogy legyen a reklámban egy lány, a másik hogy legyen kék szoknyája, stb. De a programozás pont nem ez a műfaj.
    Mutasd a teljes hozzászólást!
  • Azt hiszem kulonben, ez az a fajta filozofiai kerdes, amit nem lehet kozepen megoldani. Ketfele ember letezik:

    - Az egyik szerint kb. tartalyban uszo agyak vagyunk (legalabbis absztrakt szinten), akik a problemakat ugy oldjak meg hogy begyujtik az inputokat (a neuron-csapjaik hozza vannak kotve az internethez), aztan molyolnak rajta, es kikopik az eredmenyt. Ahol kell kollaboralni, az vagy egy ujabb input begyujtese, vagy az eredmeny tovabbitasa egy masik agynak

    - A masik szerint mi alapjaban veve egy nyaj vagyunk, ahol a problemak bejutnak a "felhobe", az egyes emberek agyalnak rajta, de aztan a megoldas abbol szuletik, hogy az otleteket atfuttatjak a masikon, azok reagalnak ra, finomitanak rajta, stb. Skalazhato a dolog, minel nagyobb a nyaj, annal nagyobb az eselye a jo megoldasnak (viszont annal nagyobb a kommunikacios overhead, tehat van egy optimalis meret), ebbol viszont az adodik, hogy ha nem muszaj, nem akarnak egyedul dolgozni a probleman.

    Nehez a ketto kozott kompromisszumra jutni, ugyhogy barmilyen megoldas legalabb az egyik csoportnak nem fog tetszeni. Ugyanakkor viszont nem hiszem, hogy valid hozzaallas barmelyik csoportot az egyeduli udvosnek, es az o modszeruket a kizarolag kovetendonek beallitani.
    Mutasd a teljes hozzászólást!
  • Nem a release cadence volt a lényeg. A lényeg az volt, hogy miután LCoder nagy bölcsen kijelentette, hogy a munkavállaló a dolgokat vagy kitalálja magától, vagy megkérdi a kollégájától, próbáltam felhozni neki egy olyan példát, ahol ennél több interakcióra van szükség. Nyilván lehet remote-ban vagy aszinkron is csinálni, de vannak előnyei a személyes jelenlétnek is.

    Nem érzem egyébként gittrágásos meetingnek az olyat, ahol a csapat a saját működését próbálja optimalizálni. A gittrágásos meetingek a felsővezetés felől szoktak inkább jönni, a "fél évig pörögtünk rajta hogy idén hogy fogjuk permutálni az org chart-ot, és bár emailben is közölhetnénk a végeredményt, inkább egy óráig beszélünk róla" kategóriából.

    A ceremóniáink egyébként heti egy backlog grooming, heti két stand-up és kb. havonta egy retrospective. Ennél kevesebbet nem tudom hogy csinálnak-e agilis csapatok. De a retró az például pont jó példa olyan esetre, amikor a személyes jelenlét értéket adhat a dolgokhoz.
    Mutasd a teljes hozzászólást!
  • És azt nem fogod magadtól kitalálni, ami mindenkit érint, pl. hogy milyen release cadence-et szeretnétek

    Tényleg komoly akadályt látsz abban, hogy ezt egy jitsi call, egy slack körüzenet, vagy urambocsá egy egészen fapados email kezelje mint kérdést?

    Nem látom miért kéne pont ehhez a példához egy szinkron találkozó és mind megbeszélni, mind kihírdetni mehet teljesen aszinkron módon pl. ez is - sőt kicsit annak az esetnek tűnik, hogy "balfácán az a vállalat, ahol ezt pl. nem aszinkron oldják meg, hanem gittrágásos meeting-en" szerintem...

    vagy hogy kinek milyen javaslata van a jelenlegi ceremóniákkal kapcsolatban.

    Feltételezem ahol LCoder dolgozik, ott ilyen kérdés kevesebbszer fordul elő, mert sokkal kevesebb a felesleges "ceremóniák" száma is a tietekhez képest. Elvégre szoftvert csináltok, nem ceremóniamester házasságközvetítő vagytok nem?
    Mutasd a teljes hozzászólást!
  • Nem csak nekem - tõlünk úgy 10 ember van aki rendszeresen bejár az irodába. A többi 50-60 kollégának esze ágában sincs ilyet tenni. Volt amúgy ezzel kapcsolatos felmérés is, hasonló eredménnyel. Amúgy engem természetesen nem zavar, hogy az a 10 ember bejár ha jó neki - csak ne kényszerítse a többi 60-at hogy vele legyen csak azért mert õ így érzi jól magát.
    Mutasd a teljes hozzászólást!
  • Viszont hála a lelkes bejárós rabszolgáknak a dugók azért megvannak.
    Mutasd a teljes hozzászólást!
  • De tudod mit, én feladtam. Még mindig azt szajkózod hogy neked miért nincs értelme bejárni, amit én soha nem is vitattam. Még mindig úgy csinálsz, mintha a te tapasztalatodat általános érvényűnek kéne venni, a többi meg mind hülye aki másképp gondolja.

    Már évek óta leír róla, hogy egy intravertált barlanglakó Gollam. Szerinte - és néhány itteni követője szerint - aki be merészel járni irodába dolgozni, és más emberekkel beszélgetni - mondjuk ebéd- vagy szabadidőben - az csak hülye lehet. Ne csodálkozz rajta, ilyeneknek is kell lenni, különben még nagyobb dúgók lennének az utakon, meg a BKV is zsúfoltabb lenne.
    Mutasd a teljes hozzászólást!
  • Elég csak egy másik kerületbe menni, máris napi 3 óra utazgatás. Bízzunk benne, hogy az irodai kollégák nyugdíjig maradnak bent a közeli irodában a többi gyenge képességű/rossz hozzáállású fejlesztővel, akiket segíteni kell.
    Mutasd a teljes hozzászólást!
  • Hali!

    Még mindig úgy csinálsz, mintha a te tapasztalatodat általános érvényűnek kéne venni, a többi meg mind hülye aki másképp gondolja.

    Ezen még csodálkozol? Pedig elég régen lerí már róla ez itt (meg más fórumokon)?

    Mutasd a teljes hozzászólást!
  • Aztán pár év múlva kapsz egy ajánlatot egy másik cégtõl havi 200 ezerrel többért, csak õk már nem a szomszédban vannak. Az, ha a melóhely épp a lakásod közelében van, az egy ritka mázli. És nem tart örökké.
    Mutasd a teljes hozzászólást!
  • Egyébként azt vettem észre, hogy valahogy a meetingek is sokkal fókuszáltabbak lettek a HO alatt, nincs annyi felesleges pofázás meg üresjárat, valószínűleg azért, mert tisztában vannak azzal, hogy az az idő amit így megnyernek

    Mondjuk ezt projektje válogatja. Nálunk szokott lenni értelmetlen meeting, de leginkább az ügyfél, meg fővállalkozó bénázása miatt. 
    Viszont ilyenkor fogtam, és simán elmentem a kölkökért, vagy pl a biciklishez a biciklimért, stb, max beszéltem, ha kérdeztek tőlem esetleg.
    win-win. :D
    Mutasd a teljes hozzászólást!
  • Ez nem a legrosszabb eset, hanem a legjobb.

    Ez nem így van, én vagyok rá az ellenpélda. Az iroda nekem gyalog is csak 25 perc, autóval nyilván kevesebb. A kollégáim nem ordibálnak, viszont néha jó velük random dolgokról beszélgetni ebéd közben vagy egyéb szünetben. Amikor megbeszélünk valamit az nem értetlenkedés vagy időpazarlás.

    De tudod mit, én feladtam. Még mindig azt szajkózod hogy neked miért nincs értelme bejárni, amit én soha nem is vitattam. Még mindig úgy csinálsz, mintha a te tapasztalatodat általános érvényűnek kéne venni, a többi meg mind hülye aki másképp gondolja. Hát egészségedre.
    Mutasd a teljes hozzászólást!
  • Egyébként azt vettem észre, hogy valahogy a meetingek is sokkal fókuszáltabbak lettek a HO alatt, nincs annyi felesleges pofázás meg üresjárat, valószínűleg azért, mert tisztában vannak azzal, hogy az az idő amit így megnyernek, mondjuk felhasználható arra, hogy lazuljanak 15 percet a kanapén vagy ilyesmi, régen meg sokan azért jártak meetingre, ne adj Isten, szerveztek meetinget, mert unatkoztak.
    Mutasd a teljes hozzászólást!
  • Ezért is jó, hogy nem beszéltem mutogatásról. Olyanokra gondoltam, mint szemkontaktus, testtartás, testbeszéd. Ezeknek a videokonferencia is csak egy részét viszi át, de ha csak hanggal hívsz be, akkor ez mind elveszik.

    Hát nem tudom, nálunk a képernyőmegosztás elég jól bevált. 
    (itt akár képernyőt, diagrammot, kódot, akármit lehet mutogatni)
    Kb két gombnyomás, és máris kontextusban vagyunk.
    Ugye meg van itt az az előny, hogy valami konkrétum van a szemünk előtt, és nem a másik testbeszéde.
    És még itt is lehet szépen a kurzorral, scrollozással, stb "mutogatni".
    Mutasd a teljes hozzászólást!
  • Ez nem a legrosszabb eset, hanem a legjobb. Amúgy pedig a programozás 99%-ban arról szól, hogy ülsz a monitor elõtt és megpróbálsz megoldani valamit. Amiben rohadtul nem segít az, ha körülötted emberek vannak. Kivéve persze ha nem tudsz programozni és minden második percben odafordulsz a szomszédhoz, hogy ezt hogyan kell csinálni. Csak az meg a másikat fogja zavarni.

    De a legtöbb helyen akkor is van lehetõség bemenni, ha HO van. Csak ne várja el senki azoktól, akik nem akarnak bemenni azt, hogy bemenjenek. Nálunk is van a vagy 70-80 emberből vagy 5-10 aki bemegy. Egészségükre. Amíg nem akarják hogy én is ezt tegyem, engem nem zavar a dolog. Az viszont már határozottan zavarna, ha azért kellene bemennem, mert a személyiségzavaros kolléga nem tud úgy élni, hogy ne lássa az arcom a napi státusz meeting 15 perce alatt.

    Ahhoz pedig nem kell 100 kilométerre lakj, hogy napi egy óra legyen a melóba járás. Nekem is az, pedig "csak" 15 perc gyaloglás és három villamos átszállás - vagy úgy 15 perc autózás éjszaka, vagy 45 perc bicikli + 10 perc zuhany ha az ember szeret veszélyesen élni. Mindezt azért, hogy napi 15 percet ott legyek a status meetingen, és úgy 20 percig együtt egyek a kollégákkal. Tényleg jó buli.
    Mutasd a teljes hozzászólást!
  • De nem mindenki lakik párszáz kilométerre az irodájától.

    Ha nem tűnt volna fel, én nem tettem általánosító kijelentéseket. Te tettél egy teljesen általánosító kijelentést a sérült emberekről akik úgy döntenek hogy bemennek az irodába, én pedig csak megkérdőjeleztem hogy ez általánosan kijelenthető-e. Most pedig próbálod megvédeni azzal, hogy úgy csinálsz, mintha a legrosszabb eset lenne igaz mindenkire (ordibáló kollégákhoz többszáz kilométerről beingázó ember, aki amikor nem a monitorát bámulja mereven, akkor triviális dolgokat beszél meg a fogalmatlan kollégáival).
    Mutasd a teljes hozzászólást!
  • Persze hogy lehet, de nem ugyanaz mint személyesen.

    Picit macerás lenne ezért pár száz kilométert utazni.
    Mutasd a teljes hozzászólást!
  • Elég kevés az olyan hely, ahol némasági fogadalmat tett szerzetesek dolgoznak nyitott irodában.

    Látom minden áron ki szeretnéd sarkítani a dolgot odáig, hogy már nyugodt lelkiismerettel mondhasd hogy mindenki más az idióta...

    Analyst nálunk nincs, PO van de azzal simán el lehet kommunikálni neten is.

    Persze hogy lehet, de nem ugyanaz mint személyesen.

    Mi a fenéért kell szemkontaktus ahhoz, hogy a program hogy számolja a végösszeget?

    Mondjuk amikor nem triviális dolgokat beszélsz meg, hanem hogy egy komplex rendszerbe hogy viszel be változtatást, mi lesz a business impactje, hogy koordinálod másik csapatokkal, ott már számíthat.

    Vagy egyszerűen csak azért, hogy a másik emberre is emberként tekints, ne egy kódoló/analizáló robotként. A Covid előtt én se gondoltam volna, hogy mennyit számít élőben találkozni valakivel ahhoz képest, hogy mindig csak képen látod és csak a fülesből hallod a hangját.

    Az a nem normális, aki ezt a társaság kedvéért teszi.

    Jó, hát nem vagyok normális. Bár a megnyilvánulásaid alapján nem is szeretnék a te mércéddel mérve normális lenni.
    Mutasd a teljes hozzászólást!
  • Attól még nem feltétlenül nyüzsög.

    Elég kevés az olyan hely, ahol némasági fogadalmat tett szerzetesek dolgoznak nyitott irodában.

    Vannak még analyst emberek meg menedzser, product owner is.

    Analyst nálunk nincs, PO van de azzal simán el lehet kommunikálni neten is.

    Olyanokra gondoltam, mint szemkontaktus, testtartás, testbeszéd.

    Mi a fenéért kell szemkontaktus ahhoz, hogy a program hogy számolja a végösszeget? Feltéve ha nem randizni akarsz a product ownerrel...

    És főleg nem jelenti, hogy aki direkt bemegy az irodába, az nem normális ember.

    Az a nem normális, aki ezt a társaság kedvéért teszi. Ha azért megy be, mert otthon a szomszéd egész nap fúrja a falat az más kérdés.
    Mutasd a teljes hozzászólást!
abcd