Csak a csatolt táblázatot nézem, és nem a Python tört előre, mert change: -0.00% hanem a C -5.79% és a Java -2.11% bukott nagyot. Aki pedig a legtöbbet hasított belőlük az a Visual Basic +1.27%, a C++ és valószínüleg a lista 10-en túli tagjai.
Nem, te azt írtad, hogy a keresések számára alapoznak. (legalábbis ezt jelenti amit írtál)
A valóság meg az, hogy ők futtatnak egy keresést és az így kapott találatok száma adja az alapot.
(más kérdés, hogy a google a +"C programming" kifejezésre mostanában milyen találatokat ad... :( )
Emlékeim szerint Winston Churchill volt az ominózus idézet elkövetője. Legalábbis a pletykák szerint. Viszont az, hogy "a kijelentő személyéről mond valamit", az ebben a környezetben erősen ciki, mivel ez azt jelenti, hogy az irónia... hát nem erősséged.
Értelmetlen lenne a mondatom? Max. nem érted.
Környezetéből kiemelve semmi értelme a statisztikának.
De lásd az említett Top10 akármi... c. sorozat a tévében! Teljesen hiteles adatokból kihozzák, hogy "legjobb gép az Antonov An-225". (háááát... mire?)
Persze, a megadott környezetben, az adott számokból tényleg az jön ki, csak gyakorlati értelme semmi - ez a TIOBE stat kb. azon a szinten van: "a legnépszerűbb" (vagymi) - de ez mit mond bármelyik nyelvről? Szerintem semmit. Mélyen eldugva a doksiban ott van, hogy csak annyit, hogy a keresők mennyi találatot produkálnak a +"programnyelv programming" kifejezésről.
Ennyi, nem több.
Ezzel mit lehet kezdeni azon túl, hogy ír róla az ember?
Hol a gyakorlati (vagy elméleti) haszna/értelme?
Ja, pontosan azt írják le, amit én egy mondtaban foglaltam össze. Ők csak ezt szépen körülírva, egy teljes oldalon, részletesen, százalékos értékekkel kiegészítve vezetik le.
Akkor hajrá mester, írd le, hogy mivel nem vagyok tisztában.
Már leírtam (utoljára fél órával az előtt, hogy a legutolsó kommented megírtad volna). wattafakk is leírta. A TIOBE is leírta. Csak el kellett volna olvasnod legalább az egyiket.
>>Egy adott nyelv / platform rangsoros poziciójának a meghatározására nem az a reveláns mutató, hogy mire mennyiszer kerestek rá<<
"Ezért jó, hogy nem is ezt méri a TIOBE."
Tutira nem a kereséseken alapul?
Tutira nem azon alapul, amit Axxtros mondott, hogy "mire mennyiszer kerestek rá".
Nem is tudom, ki mondta: "Csak annak a statisztikának hiszek, amit magam hamisítottam". :)
Én tudom, és azt is, hogy az ilyen kijelentések a kijelentő személyéről mondanak el valamit, nem úgy általában a statisztikákról.
Ha meghatározod a pontos környezetet, hogy mire vonatkozik az adott rangsor, akkor mondhatod, hogy ha a forrás adatok valósak, akkor az eredmény is az.
Bár értelmetlen szósaláta a mondatod, de a lényeg, hogy a TIOBE pontosan leírja a metodikát, amivel összeállításra kerül. Így nem csak hogy "a valóságot mutatja" (ami egyébként nem feltétele előbbinek), de egyértelművé teszi azt is, hogy miként kell, illetve lehet egyáltalán az eredményeket értelmezni.
Persze mindez egyébként csak akadémikus okoskodás, mert minden ilyen "ez a statisztika nem is a valóságot mutatja" meg a "csak azt a statisztikát hiszem el amit én hamisítottam" emlegetése mögött valójában az áll, hogy az illetők, akik teszik ezeket a kijelentéseket, valamiért (általában érzelmi okokból kifolyólag) nagyon nem akarják elfogadni igaznak az eredményeket, mert azokat maguk számára vagy az általuk kedvelt dolgok számára túl negatívanak, illetve az általuk lenézett dolgok számára túl pozitívnak gondolják. És mivel a konkrét számokat nem tudják "valósabb" számokkal, "helyesebb" statisztikával cáfolni, ezért ilyen mondvacsinált okokkal próbálják meg az eredeti statisztika eredményeinek hitelességét kikezdeni.
Persze, igazából szintén értelmetlenül, mert az ilyen álérvek és érvelési hibák csak a hozzájuk hasonlóan érzelmi szempontból közelítő, nem racionálisan gondolkodókra tudnak hatással lenni, mindenki más meg tudja, hogy ezek igazából nem érvek, mi több értelmetlen kijelentések, és csak az illetők saját irracionalitásának, nem a statisztika valamiféle hamisságának bizonyítékai.
Since there are many questions about the way the TIOBE index is assembled, a special page is devoted to its definition. Basically the calculation comes down to counting hits for the search query
Nekem nagyon úgy tűnik, hogy a különböző keresőmotorok statisztikáiból dolgoznak.
Ami meg a statisztika vs valóság témát illeti...
Nem is tudom, ki mondta: "Csak annak a statisztikának hiszek, amit magam hamisítottam". :)
Ha meghatározod a pontos környezetet, hogy mire vonatkozik az adott rangsor, akkor mondhatod, hogy ha a forrás adatok valósak, akkor az eredmény is az.
Ha bedobsz egy ilyet, minden különösebb megkötés nélkül, hogy "a nyelvek rangsora", akkor elég humoros lehet az eredmény. Szerintem (is).
Egy adott nyelv / platform rangsoros poziciójának a meghatározására nem az a reveláns mutató, hogy mire mennyiszer kerestek rá, vagy hogy hány tanfolyamot indítottak el belőle, stb.
Ezért jó, hogy nem is ezt méri a TIOBE. És nagyon rossz, hogy ezt mindig újra és újra el kell magyarázni, mert olyanok akarják megszakérteni a témát, akik még ezekkel sincsenek tisztában.
Továbbá értelmetlen és nemes egyszerűséggel hamis állítás bármilyen, statisztikai összesítés révén nyert rangsorról azt mondani, hogy az nem a valóságot mutatja. Egy ilyen ugyanis akkor és csakis akkor nem mutatja a valóságot, ha nem valós adatokon alapul, vagy az összesítések, számítások során valami műveleti hiba történt.
Egyébként a valóságot mutatja, ahogy bármilyen más, más szempontok szerint készült rangsor is. Ami nem jobb vagy nem rosszabb nála, csak más szempontok szerint rangsorol.
Ez a TIOBE index nem a hétköznapi valóságot mutatja, vagy nem azt mutatja, amire "reklámozzák". Egy adott nyelv / platform rangsoros poziciójának a meghatározására nem az a reveláns mutató, hogy mire mennyiszer kerestek rá, vagy hogy hány tanfolyamot indítottak el belőle, stb. Ha ilyen irányú megközelítésben akarunk valós sorrendet állítani, akkor olyan nem triviális szempontokat kellene figyelembe venni, hogy például ipari / banki / telekommonikációs / logisztikai stb. - főképp húzó informatikai - ágazatokban (ahol nagy a szoftver igény és ellátottság) milyen platformokon és nyelveken íródtak azok az alkalmazások, amelyek nap, mint nap élesben segítik a terület műkődését illetve kiszolgálják az igényeket. Továbbá fontos szempont lenne az új projektek esetében is felmérni az alkalmazott nyelvet, hogy miben kezdik el fejleszteni.
Ilyen szempontok alapján pedig igencsak eltérő listák kerülnének elő, kontinensre, országra, vagy akár csak gazdasági területre vetítve. De nyilván, a fenti szempontok nem lehetnek 100%-ban lekérdezhetők, nyilvánosak, ezért nem ezeket használják. Viszont a keresési értékek sem adják meg arra a kérdésre a választ, hogy éppen melyik nyelv a legelterjedtebb világszinten.
Csak egy eléggé szélsőséges példa, a mai magyar bankszektorban: a magic (vagy magik) platform igen komolyan a lista elején lenne, felhasználás szempontja alapján, mivel nagyon sok rendszer a magyar bankszektorban még mai is erre az őskövületre épül. Sőt, mai is fejlesztik, és keresnek szakembert, annak ellenére, hogy nem igazán találsz ma már minden sarkon olyan fejlesztőt, aki ebben dolgozna. Abban is biztos vagyok, hogy sokan azt sem tudták, hogy ez a világon van. De létezik, és komoly rendszereket írtak / futtatnak benne.
A TIOBE listán pedig még rajta sincs. :)
Ez nekem nagyon új.
Azt tudom, hogy anno PL/SQL-ben kb GUI-t nem lehetett programozni, azon túl mindent, de az egy spec. nyelv, nem SQL.
Ha ez a szabványba került... hát nem ez lenne az első csoda, amivel találkoztam :)
" SQL meg végképp nem tudom, hogy kerül a többi lek közé."
Nem rég kapott 1-2 featuret, amivel turing complete lett, így technikailag helye van a programnyelvek között, bár hogy ki használná általános célra az már más kérdés.
Ez a lista engem a Viasat History vagy a Discovery Science egyik műsorcsodájára emlékeztet, amiben mindenféle témakörökben hirdetnek Top 10-t.
Többek közt repülőgépekről készítettek ilyen listát, amin az An225, a Eurofighter, meg a bánat tudja hány, teljesen eltérő célra készült gép szerepelt.
Itt is ezt vélem felfedezni, miután PHP-t gyakorlatilag csak weben használnak, C/C++ nem hinném, hogy rajtam kívül írt volna bárki CGI programot C-ben :D, a SQL meg végképp nem tudom, hogy kerül a többi lek közé.
Az assembly szerintem beágyazott rendszerekben lehet érdekes. Sok kicsi kínai fejleszt ócó program kabátgombra. A pythont pedig elég sokan használják. Scriptnyelvenek zseniális, de programnyelvnek én sem használnám, mert az oop-je már nem annyira fényességes.
A Delphinek kb. addig vilt értelme, amíg win32-es desktop üzleti appokat fejlesztettél. Arra tényleg tök jó volt, csak ma már általában webes vagy mobil progikat fejlesztünk, arra pedig számos megoldás van a .NET-tõl a javán át a javascriptig, de kb. minden eszköz nyílt forráskódú és ingyenes. A Delphi nagyon a 90-es évek...
Python : Sok helyen, pl Unreal Engine, Mathlab, egyéb tudományos/mérnöki software stb. népszerű termékekben script/plugin nyelv. ML/AI területén is használják tudtommal.
Igen, jó kis nyelv a Pascal/Delphi. Én is leginkább azt használom. Szerintem is többet érdemelne.
Valószínű az ára is jelentős szerepet játszik abban, hogy nem sokan használják. Szinte évente adnak ki egy-egy új verziót amit kemény milliókért lehet megvásárolni ha nem akarunk "lemaradni" a legfrissebb dolgokról, technológiáról.