29 évesen még nem késő elkezdeni programozást tanulni?
2019-12-06T19:27:10+01:00
2019-12-25T10:17:57+01:00
2022-07-20T17:27:03+02:00
  • A kérdésedre válaszolva: nem, nem késő. Én is 27 évesen váltottam programozásra más mérnöki területről (magyarán érdekelt, de pár MATLAB szkripten kívül nem sokat programoztam).
    Nálam annyi volt a különleges, hogy elsőnek egy kis cégnél helyezkedtem el, ahol rögtön bedobtak a mélyvízbe egy számukra kockázatmentes mellékprojekttel. Az ilyenekből rengeteget lehet tanulni és nagyon gyorsan fejlődni, de most eljöttem én is nagy céghez kicsit megnézni, hogy kéne a nagykönyv szerint fejleszteni a kis céges vadnyugat helyett :D (Aztán agyalok, hogy meddig bírom a nagy céggel járó bullshit halmazt, és maradok, vagy visszamegyek szabadúszni.)

    Persze a kezdő bér nem nagy szám, megy a KATA-ztatás és kérdéses, hogy van-e családod, akit el kell tartani stb.

    De ha jól tudsz tanulni magadtól, és nem akarsz milliókért bootcampezni, akkor végezz el valami $10-os átfogó Udemy kurzust otthon, és menj el valami szimpatikus kis céghez, akiknél nincs HR-es, aki kidobná az önéletrajzod, hogy "nincs elég tapasztalatod". KKV-knál a főnök/alapító simán fölvesz valakit akár tapasztalat nélkül is, ha látja, hogy értelmes, lelkes és olcsón dolgozna.

    Csak aztán ne felejts el mindig váltani, hogy az "olcsón" idővel megszűnjön tényező lenni, és felváltsa a "jól". :)
    Mutasd a teljes hozzászólást!
  • Az, hogy te nem használtad az említetteket, nem mond semmit arról, hogy más használta-e.

    Az analízis, számelmélet, linalgebra a matematika alapismereteihez tartoznak, arra jók, hogy más, alkalmazott matematikai dolgot megérts. Mondjuk cikkeket, sokszor algoritmusokat. Vagy sokszor jobban ráérzel rendszerek viselkedésére, könnyebben megtalálhatod a hibákat, mert jobban feltűnik, hogy mely másik, már ismert problémára hasonlít. Gráfproblémáknál ez tipikusan igaz.

    Persze nyilván én is tudok számtalan példát mondani, pl. webfejlesztés, amihez ezek nem kellenek. Na és? Vagy akár mondhatnám a komplex, több szálú, több komponensű, elosztott rendszereket, ahol azért jól jön a mindenféle tárgyból megtanult okosság.
    Mutasd a teljes hozzászólást!
  • Nem hiszem hogy időben mérhető ez.
    Nyilván van olyan ismeret, amit nem tanulsz meg egy általános gimnáziumban.  De egy programozókat képző szakközépiskolában tanultakhoz mennyit tesz hozzá a főiskola/egyetem? Milyen új dolgot tanulsz? Ha mondjuk a BMF-et nézem, akkor mondjuk a fizika, mint például gáz halmazállapotok  nem sok segítséget ad a mindennapi programozásban. Az analízist sem használom. Ha tudnám, hogy használhatnám, talán, de erre nem tanít meg a főiskola. A formális logika megint nem szükséges, hiszen bőven elég a középiskolai szint. A komplex számok vagy a mátrixok sem jönnek szembe minden nap. Ezeknek akkor van hasznuk, ha kifejezetten olyan területre mész, ahol kellenek. De abban az esetben, ha mondjuk pénzügyi területre mész fejlesztőnek, akkor a pénzügyi ismeretek hasznosabbak. Vagy ha mondjuk hídépítést támogató programot írsz, akkor a statikus fizika, erőtan is jól jöhet. Ha pedig mondjuk egy konyhai programot készítesz, akkor jó ha tudsz főzni. Hiába értesz az analízishez, a főző tudományoddal többre mész
    Mutasd a teljes hozzászólást!
  • Az idő 80%-ában nincs szükség az egyetemi tanulmányokra. A maradék 20%-ban van szükség arra a 80%-kal több tudás valamelyik elemére, amit a többség egyetemen tanul meg. Ez mondjuk leginkább komplex rendszereknél van így.
    Mutasd a teljes hozzászólást!
  • Az ELTE IK-s barátaim is azt mondták amikor abbahagytam, hogy a BME-s képzésnek több értelme van.
    Viszont a legkritikusabb, aki ugyanazt állítja, mint a kérdést feltévő, pont a VIK-en végzett mentorom volt.
    Mutasd a teljes hozzászólást!
  • Legalábbis én mindenhonnan ezt hallom vissza.

    Úgy érted olyanoktól, akik el is végezték?

    Nekem az a tapasztalatom hogy az egyetemen tanultak (BME Info) 60-70%-át már használtam munkában (vagy jól jött volna ha még emlékszek rá... )
    Mutasd a teljes hozzászólást!
  • Maradjunk annyiban, hogy főleg matematika-elméletet, sem mint programozást tanultunk, aminek persze, van értelme, meg a matematika ritkán változik, de gyakorlati tudást nsgyon keveset kaptak ott az emberek. Ezt onnan is látom, amikor harmadéves egyetemista tesz fel itt olyan kérdést, amire én sem az egyetemi tudásom alapján tudom a választ, de egy éves képzés után már tudtam, hogy többet értek a témából, mint a kérdést feltévő. A munkahelyemen is van egy srác, nem azt mondom, hogy ne boldogulna, csak sokkal nehezebben tanul bele a dolgokba, mert annyira elméleti a tudása, amit nagyon nehezen ültet át a gyakorlatba. Ettől függetlenül fenntartom, hogy van helye az egyetemi képzésnek, de nem mindenkinek arra van szüksége, aki fejleszteni szeretne.
    Mutasd a teljes hozzászólást!
  • Értelek már, köszi. :) 

    Gondolom az egyetemen szerzett tudás túl sokat nem jelentett? Legalábbis én mindenhonnan ezt hallom vissza. Bár szerintem az alapokat biztosan erősen megtanítják ott.
    Mutasd a teljes hozzászólást!
  • Azt mondtam, hogy az első modult amikor elvégzed és már van némi rálátásod, hogy működik a suli, mit kapsz tőle, milyen a programozás akkor ott még mondhatod, hogy köszi nem, és akkor csak húsz ezer forintba került a történet. Ha tovább mész, akkor már időarányosan ki kellene fizetned a képzés díját, ha esetleg nem akarnád végig csinálni. Csak ennyi. De ha tényleg ezzel akarsz foglalkozni, akkor az általad leírtak alapján tényleg ezt az utat neked találták ki. Én most helyezkedtem el azzal a tudással, amit a suliban tanultam, illetve jártam két évet az egyetemre is programozni, de ez csak annyira volt jó, hogy össze tudjam hasonlítani, melyiknek volt több haszna. :)
    Mutasd a teljes hozzászólást!
  • Szia, Köszi a válaszod. Mi a csavar abban amit a végén írtál? Mi benne a pláne ha a végén azt mondom, hogy bocsi mégsem érdekel? Vagy félre értem? :)
    Mutasd a teljes hozzászólást!
  • Totál neked találták találták ki a Codecoolt. Egy éven keresztül projektekben dolgoznak, kapnak egy csomó skeleton code-ot, amit értelmezni kell, bele kell tudni írni, azonnal használják a gitet, először pythonban tanulsz progalapokat, illetve a webes technológiákhoz is még python a backend, aztán jön az oop szemlélet és a java, maven projektek, spring boot, tanultok design patternekről, meg mindenről, ami ahhoz kell, hogy el tudj helyezkedni juniorként. Nem egy négy hónapos bootcamp, ez egy egy éves suli, amit fél éves szakmai gyakorlat követ. És az első modul végén dönthetsz úgy, hogy bocsi mégsem érdekel.
    Mutasd a teljes hozzászólást!
  • Köszönöm mindenkinek a válaszát! Meglepően sok jó tanácsot lehet itt kapni.
    Mutasd a teljes hozzászólást!
  • Persze, ez igaz. De elkezdeni nem késő, és ha rápörög, akkor látni fog elég kódot.
    Mutasd a teljes hozzászólást!
  • Valamilyen szinten mindenki tudja. De az evek mashoz kellenek. Ahhoz, hogy nagyon sok kodot lassal es sok nyelvet tudj, tanulj. Meg a minoseg ugye. Ossze tud dobni barki egy etelt, aztan megis vannak séfek.
    Mutasd a teljes hozzászólást!
  • Azért ez nem olyan, mint az élsport, hogy ha nem gyerekként kezded el, akkor cseszheted :).
    Van kollégám aki idősebben kezdett programozni, semmi előélettel, csak váltani akart.
    Lehet nem ők fogják kitalálni a jövő nagy informatikai csodáját, de talán nem is az a céljuk. Ha érdekel és akarod csinálni, akkor hajrá. Nem hiszem, hogy ne menne.
    Mutasd a teljes hozzászólást!
  • Kiragadtal egy konkret sort az 5 idezes/valasz kozul. Tomindegy, ne hasogasd a szorszalat.
    Mutasd a teljes hozzászólást!
  • Érdekes, hogy ez volt a fő, amit kiolvastál belőle. Mert az is benne van, hogy kérdezik, ezért fontos lehet az ismerete. De jó :D
    Mutasd a teljes hozzászólást!
  • Szerintem ilyet csak junioroknal csinalnak, vagy medioroknal. En szerencsere nagyon regen talalkoztam ilyen butasagokkal.

    És a topik címe meg a feltett kérdés alapján mégis mi a téma szerinted?
    Mutasd a teljes hozzászólást!
  • A programozással az a baj, hogy nem tudod megtapasztalni, hogy milyen a való életben, amíg csak otthon, egymagad foglalkozol vele. Ezalatt azt értem, hogy nem fogod úgy használni a verziókezelést, ahogy egy munkahelyen használnád; nem kell alkalmazkodnod senkihez, így nincsenek szigorú szabályok és minőségbeli elvárások, amikhez alkalmazkodnod kell, stb.

    Ezt azert en ketlem. Leteznek githubos projectek, amin egesz szepen megtanulhatja masok konvencioit. Plusz remote is lehet dolgozni barmilyen ceghez, ahol van code review.

    En githubra fejlesztettem be poenbol anno 7-8 eve, volt ott Szlovak, Angol, Amcsi, Japan, mindenfele emberke, akkoriban meg azt is belem vertek, hogy hany space legyen egy sorban kb. :D

    Egyebkent meg minden teamnek szerintem teljesen mas-mas rigojai vannak, meg mas-mas okoszisztemat hasznalnak, teljesen mas cuccokkal. Ujat tanulni mindig fogsz, meg 10 ev utan is.

    Ezért csinálják azt, hogy papíron vagy táblánál kell egy egyszerű feladatot implementálni, és közben árgus szemekkel figyelik a gondolkodásodat; az éberségedet, hogy felismered-e az esetleges buktatókat és azokat hogyan oldod meg; valamint felmérik a feladatmegértési képességedet. 

    Szerintem ilyet csak junioroknal csinalnak, vagy medioroknal. En szerencsere nagyon regen talalkoztam ilyen butasagokkal. Bar en egyeni vallalkozom, es mar szerencsere nem is kerdezgetnek nagyon semmit. Csak irjuk a szerzodest es megirom a programot. 

    Amig 5-6 eve eljarogattam interjukra, addig voltak ilyen mindenfele kerdesek/papir alapu tesztek, de sosem szerettem ezeket, mert igazabol gep elott ulve ugyis megoldasz barmit, amit csak akarsz. (foleg egy senior) Plusz ahany hely annyi szokas, annyi h..yeseget kerdeznek eppen. 

    Szóval az utolsó dolog, amire nagy szükség lesz a pályafutásod során, a gyors tanulás képessége, amihez stabil szakmai alapok kellenek.

    Ez igaz, de kesobb, ha esetleg eljutsz addig, hogy senior legyel, es mar tudsz 10-20 masik nyelvet, es szereted/erdekel, akkor gyakorlatilag 1-2 nap alatt bele tudsz razodni barmilyen nyelvbe, es minosegi kodokat is irni. Nyilvan juniorkent vert pisilsz neha meg. A lenyeg, hogy elso korban ne tanulj meg olyanokat, mint pl Delphi, Visual Basic es tarsai. En anno igy jartam, es a Javara valo atallas nagyon nehezen ment. Elso nyelvnek mindenkeppen javat javasolnek, hogy ne legyenek kidobott evek. 

    Amire mindenképp rákérdeznék még az interjún a helyedben (multis környezetre érvényes):
    - szokták-e a fejlesztőket szakmai tréningekre és angol nyelvtanfolyamra küldeni, és ha igen, milyen gyakorisággal
    - milyen rendszerességgel beszélnek a fejlesztők angolul
    - van-e külföldre utazási lehetőség (mert jó móka világot látni és jól néz ki a CV-ben is)

    Ez igy szemelyiseg es emberfuggo. Lehet valaki tokre maganak valo, vagy ezeket nem igenyli, esetleg tud magatol tnaulni. 

    A programozás tanulásával egy nagy nehézség van még - elvégre oké, hogy megtanulod a nyelvet, de mit akarsz vele kezdeni? Asztali alkalmazásokat szeretnél készíteni? Mobilra fejlesztenél? A webes világ érdekel? Netán IoT? Vagy játékokat készítenél? Bár a Java nyelv jó választás, mert ezen területek mindegyikét képes lefedni, ellenben minden terület hoz magával sajátságokat, eltérő szemléletmódokat és technológiákat. 

    Mobilra mar azert szerencsere kezd kiszorulni a java. Plusz az is igaz, hogy aki javabol profi, az pl androidra nem feltetlen fog profi kodot irni, mivel nem ismeri az ottani hasznalt dolgokat, stb. 

    Es egy nagyon jo android dev sem fog jo kodokat irni feltetlen javaban, mas okoszisztema. Nem is beszelve arrol, hogy 1-2 eve mar az android developerek atalltak kotlinra, es a java visszalepes a jobbaknak, szenvedes.
    Mutasd a teljes hozzászólást!
  • Mindegy, mit csinálsz, csak csináld. Minél több félét. Olvass sokat és nézz sok okos youtube videót.

    Állásinterjúból is lesz majd több féle. Még egy profi is elbukja legalább minden ötödiket.

    Fél év alatt is lehet annyi tudást szerezni, mivel már egy junior állást megszerezhetsz. Ha napi 8 órában csinálod. Az majdnem 1000 óra.

    A scratch féle dolgok nagyon jópofák, csak nagyon kevés és a progamozásnak egy nagyon kis részét fedi csak le. A Java amúgy nem rossz kezdésnek, vagy első nyelvnek.
    Mutasd a teljes hozzászólást!
  • A programozással az a baj, hogy nem tudod megtapasztalni, hogy milyen a való életben, amíg csak otthon, egymagad foglalkozol vele. Ezalatt azt értem, hogy nem fogod úgy használni a verziókezelést, ahogy egy munkahelyen használnád; nem kell alkalmazkodnod senkihez, így nincsenek szigorú szabályok és minőségbeli elvárások, amikhez alkalmazkodnod kell, stb. Szóval a tanulási görbe egyik felén tudod fejleszteni magad egyedül. A másik feléhez mindenképpen munkahelyre van szükséged.

    Az említett tanulási görbe első felén a legnagyobb kihívást négy dolog jelenti: a szakmai alapfogalmak pontos ismerete, a választott nyelv nyelvtanának és eszközeinek pontos ismerete, valamint az absztrakt, rendszerben való gondolkodás kialakítása - az interjún erre nagyon rá fognak mozdulni. Ezért csinálják azt, hogy papíron vagy táblánál kell egy egyszerű feladatot implementálni, és közben árgus szemekkel figyelik a gondolkodásodat; az éberségedet, hogy felismered-e az esetleges buktatókat és azokat hogyan oldod meg; valamint felmérik a feladatmegértési képességedet. Ahogy azt is felmérik, hogy ha elakadsz, ülsz-e a probléma felett vagy mersz segítséget kérni. És persze az sem árt, ha a papírra vetett kódod szintaktikailag helyes - bár ennek kicsi már a létjogosultsága, elvégre sehol sem szívatják a programozókat azzal, hogy Notepad-ben kell programozni. De legalább pozitív képet ad rólad.

    A negyedik dolog az, hogy szellemi munkát végzünk, a technológia rohamos ütemben fejlődik, és biztos lehetsz benne, hogy lesz a cégnél olyan dolog, amiről még életedben sosem hallottál. Ez akkor is így lesz, ha már 15 éve a szakmában vagy és egy másik céghez mész dolgozni. Szóval az utolsó dolog, amire nagy szükség lesz a pályafutásod során, a gyors tanulás képessége, amihez stabil szakmai alapok kellenek.

    Amire mindenképp rákérdeznék még az interjún a helyedben (multis környezetre érvényes):
    - szokták-e a fejlesztőket szakmai tréningekre és angol nyelvtanfolyamra küldeni, és ha igen, milyen gyakorisággal
    - milyen rendszerességgel beszélnek a fejlesztők angolul
    - van-e külföldre utazási lehetőség (mert jó móka világot látni és jól néz ki a CV-ben is)

    A programozás tanulásával egy nagy nehézség van még - elvégre oké, hogy megtanulod a nyelvet, de mit akarsz vele kezdeni? Asztali alkalmazásokat szeretnél készíteni? Mobilra fejlesztenél? A webes világ érdekel? Netán IoT? Vagy játékokat készítenél? Bár a Java nyelv jó választás, mert ezen területek mindegyikét képes lefedni, ellenben minden terület hoz magával sajátságokat, eltérő szemléletmódokat és technológiákat. Tehát bár mindegyikben Java nyelven fogsz fejleszteni, de másképp zajlik egy weblap elkészítése, mint egy mobilalkalmazásé. Az, hogy mit érdemes kezdőként tanulni, nagyban befolyásolja az is, hogy melyik területen szeretnél elhelyezkedni. Ezért is van az, hogy bár hiába vagy senior backend fejlesztő, valószínűleg egy játékfejlesztő cégnél visszaesel mid-level vagy akár még junior szintre is, hiszen egy csomó dologgal nem lesz munkatapasztalatod, amit egy játékfejlesztő cég használ - elvégre másfajta tudás kell oda.

    És egy jótanács a végére: Nem tudhatsz mindent. Nem is kell mindent tudnod. A szakmai siker kulcsa az, hogy bármikor megtanuld azt, amire éppen szükséged van és gyorsan adaptálni is tudod a munkád során.
    Mutasd a teljes hozzászólást!
  • Ja, a design patterneket érdemes ismerni, mert vannak olyan helyek, ahol állás interjún, vagy teszt kitöltésnél rákérdeznek.

    Igen. Mondjuk nem art, ha egy adott design pattern-t az onmaga altal betoltott funkcio miatt ismerjuk es nem azert mert kerdezik az interjun :)
    Mutasd a teljes hozzászólást!
  • A programozásban is fontos dolog például az újrahasznosítás: amit egyszer már megírtál, és bevált, az ne ismételd, hanem használd fel ismét. Itt egy példa: https://prog.hu/tarsalgo/173059/mernok-informatikus-programtervezo-i..
    Mutasd a teljes hozzászólást!
  • Ja, a design patterneket érdemes ismerni, mert vannak olyan helyek, ahol állás interjún, vagy teszt kitöltésnél rákérdeznek.

    Érdemes lehet körbe nézni a környezetedben levő cégek honlapján, ahol mondjuk szívesen dolgoznál, hogy milyen programozási technológiára keresnek munkatársat, és abba lenne érdemes bele tanulni, nem feltétlenül java-ba.
    Mutasd a teljes hozzászólást!
  • Java-val kapcsolatban mivel érdemes foglalkoznom, hogy komolyabban vegyenek egy állásinterjún?

    Az alapok alapjaival. Egysegbezaras-oroklodes-polimorfizmus.
    + a java szintaktika, lehetoleg (es manapsag) minimum java 8
    + java alaposztalyok ismerete
    + maven
    + design patternek
    + svn/git ismeretek. Git-et talan nehezebbnek fogod tartani, de nagyon elterjedt, erdemes energiat belefektetni

    En java 7-ig tanulnam elso korben, ha ez megvan utana ternek ra a java 8-9 es egyeb verziok kozti kulonbsegre. Mert java 4-tol 7-ig is van kulonbseg, de nem olyan szignifikans, mint 7-8 kozott.
    Es akkor ha mar erted, akkor konnyebb lesz a java 8 functional interface, lambda function, stream, datetime kulonbsegek megertese.

    Nagy Gusztav, prog.hu felhasznalonak van online elerheto java konyve. 
    Ezen kivul is sok egyeb jo irodalom van.

    En csak az alapok mely ismerete utan ternek ra egyeb kapcsolodni framework-okre. Mert ezek a framework-ok alap technologiakra es design pattern-ekre epitenek. Ha kihagysz 1-2 lepest (mint sokan) akkor csak zurzavar lesz a fejedben.

    Ha igy csinalod, sokkal konnyebben fogsz elsajatitani aktualis,divatban levo framework-ok hasznalatat, amik jonnek-mennek.
    Pl ha hibernate erdekel, jobb ha elobb atragod magad a java alap jdbc-n es azt megerted. Hidd el, igy konnyebb.
    Mutasd a teljes hozzászólást!
  • Itt csak esélyekről lehet beszélni, senki sem fogja neked megmondani a tutit. Személy szerint úgy gondolom, hogyha írtál már kisebb programokat (teljesen mindegy, milyen nyelven), mert már korábban is érdekelt a téma (még ha nem is mélyültél el benne), akkor távolról sem reménytelen a helyzet.

    Ha viszont most ugranál bele hirtelen, akkor már szerényebbek az esélyeid.

    Mindezekkel együtt vagy mindezek ellenére, mit veszítesz, ha keményen ráfekszel a témára mondjuk egy évig és utána mégsem jön össze? Ha kicsit is komolyan gondolod, akkor a lehető legrosszabb ötlet meg sem próbálni.
    Mutasd a teljes hozzászólást!
  • Ha van mire használnod a javat, és eleve gyakorlati céllal tanulnod, nem kell belőle profinak lenned ahhoz, hogy sikereket érj el. Ha a javat önmagáért tanulnád, mert programnyelvekkel akarsz foglalkozni, az a tudás nagyon nehezen válik kiforrottá, és akkor bizony jobban tetted volna, ha már az a gyerekkori hobbid is.
    Mutasd a teljes hozzászólást!
  • Keress ra szerintem, rengeteg ilyen kerdes volt mar.
    Van aki abban hisz hogy a programozasra szuletni kell, van aki meg abban hogy 4 honap alatt is megy, szoval egyiket sem kell tul komolyan venni.
    Mutasd a teljes hozzászólást!
  • Sziasztok, 
    Van olyan tapasztalat, hogy idősebb fejjel kezdett neki valaki és sikeres lett? 
    Ha a Java-t nézem, kb fél év alatt tudok olyan tudást szerezni autodidakta és coursera stb által, amivel már állást is tudok betölteni? 
    Eddig amit csináltam...scratch. Játékos, gyerekeknek és kezdőknek is kiváló szerintem. Nem is értem miért nem ezzel kezdi mindenki. 

    Java-val kapcsolatban mivel érdemes foglalkoznom, hogy komolyabban vegyenek egy állásinterjún? 

    Minden hasznos infót köszönök, bármi is legyen az.
    Mutasd a teljes hozzászólást!
Címkék
abcd