ELTE programtervező informatikus estin, vagy JAVA bootcamp?
2019-09-23T14:14:59+02:00
2019-09-25T21:28:25+02:00
2022-07-20T19:12:00+02:00
  • Kapasból ott a Bosch, a GE, meg a ThyssenKrupp Presta, ahol kell villamosmérnöki tudás. De vannak kisebb cégek is, ahol lehet, hogy nem tervezel, de jól jön a tudás (szerviz, területi képviselő, stb.). A villanyos mérés szakirányból kialakult beágyazott rendszerek szakirány meg szintén sok helyen jó. Gyártástechnológia, minőségbiztosítás, gépgyártás, stb. Ha az ember "tisztán" szoftverrel foglalkozik (üzleti, webes, banki), akkor elfelejti, hogy van még sok más is.
    Mutasd a teljes hozzászólást!
  • "

    Rengeteg olyan hely van, ahol tervezni is kell. Nem i7-es processzort, de elektronikai rendszert (motorvezérlés, szabályozás, stb.), ahol kell a villamosmérnöki tudás.

    "

    Kérdés, hogy mennyire rengeteg. Anekdotális megfigyelésként találkoztam életem során nagyon sok mérnökkel, aki tisztán szoftveres vagy rendszerüzemeltető, vagy akár sales-es irányba ment. A 90-es évek végén 2000-es évek elején ez nem volt meglepő, kevés programozót képeztek akkor még, de arra már jobban felfigyeltem, hogy a mai napig találkozok ilyen esetekkel. Mivel anekdotális megfigyelés, ezért lehet, hogy nem releváns, és lehet, hogy azért van mert szoftveres körökben mozgok (bár olyan körökben is láttam ezt, aminek semmi köze a munkámhoz).

    A villamosmérnökin már rég keverve van szoftverrel.

    Én a BME villamosmérnöki karon végeztem informatika szakon 98-ban. Igen, most hogy mondod rémlik, hogy a villamosmérnökök is tanultak programozást. Mi meg tanultunk villamosmérnöki dolgokat is, aminek akkoriban nem annyira örültem (azt éreztem, hogy nem tanulunk elég használható szoftveres dolgot), de ma már örülök, hogy kicsit belekóstoltunk egy másik mérnöki diszciplínába is. Manapság meg néha szórakozásból MIT-s gépészmérnöki meg gyártástechnológiai videókat nézek. :) (Persze időm 95%-ában a mai napig szoftveres témákkal foglalkozom.)

    "

    BME robotika, vagy beágyazott rendszerek szakirány villanykaron. 15 éve már volt ilyen.

    "
    Én robotika és MI szakirányon (informatika szakon) végeztem 98-ban. Eléggé esélytelen volt ezt a dolgot használni a magyar iparban akkoriban, szinte minden tanulótársam üzleti alkalmazásfejlesztésbe ment el, mert arra volt tömegigény akkoriban. Ma már más a helyzet azért, egy ma MI-t tanuló ember előtt több konkrét lehetőség van.
    Mutasd a teljes hozzászólást!
  • Még amire kíváncsi volnék: Egyszer majd ha odajutok, hogy állásinterjúra megyek például témánál maradva Junior JAVA fejlesztőnek, saját projektek mennyire szokták érdekelni ott az embereket?

    Általában úgy megy ez, hogy egy beszélgetés keretében derül ki, hogy mit tudsz. Erre nem lehet jól készülni. Esetleg bebiflázol egy-két dolgot (design pattern, solid), de ha táblánál kell egy ott helyben adott feladat megoldását felvázolni, akkor arra úgysem tudsz készülni.

    A saját projektnél az a gond, hogy az eredményt nézik meg, a kódot ritkán nézik és általában abból nem jössz ki jól. Juniorként úgysem tudsz olyan kódot letenni, amire valaki azt mondja, hogy hűha. Kiéve, ha contributor vagy valami nagy open source cuccban. Akkor meg pusztán ez a tény is elég.

    Ettől függetlenül a hobby projekt jó ötlet, de inkább azért, hogy tanulj belőle, tapasztalj - nem azért, hogy mutogasd. Megpróbálhatod, persze, mert sohasem tudni, de én nem ettől remélnék nagy áttörést. Olyan ez, mint a házifeladat és a felelés közötti különbség. Feleléskor ott helyben kell válaszolni a kérdésekre, és magad vagy ott és akkor; nem pedig otthon, sok idő alatt, akárhogy, akármilyen segítséggel, valamit összehozni.
    Mutasd a teljes hozzászólást!
  • Ha még 1 tanácsot megfogadsz, akkor nem JAVA irányba indulsz el.

    Pedig nem olyan rossz az. Eléggé sokrétű, mehet vele big data, fintech, meg enterprise szoftver felé. De akár beágyazott szoftver felé is. Ha meg már zsebben van a JVM tudás, ott a Kotlin, Scala. Node/TS/Angular/Reacthoz legalább olyan sokan értenek, mert népszerű és fancy de az előbbiekhez nem sokat segít. Legalábbis nem jobban, mint a Java.
    Mutasd a teljes hozzászólást!
  • villamosmérnököknél azok, akik kihozzák az új I7-es procit: ezek elit munkák, amit viszonylag kevés ember csinál

    Rengeteg olyan hely van, ahol tervezni is kell. Nem i7-es processzort, de elektronikai rendszert (motorvezérlés, szabályozás, stb.), ahol kell a villamosmérnöki tudás.

    Én ha ma fiatal lennék, akkor biztos, hogy nem mennék el tisztán villamosmérnöki vagy gépészmérnöki irányba, hanem keverném a szoftverrel

    A villamosmérnökin már rég keverve van szoftverrel.

    Ha hardveres beütésem lenne is, olyan szoftveres képzés érdekelne, ahol van szó hardvertervezésről, gyártástechnológiáról, CAD szoftverekről, magyarul arról, hogy hogyan készül egy modern hardver-szoftver rendszer...(gondoljunk pl. egy robotra vagy önvezető autóra pl.))

    BME robotika, vagy beágyazott rendszerek szakirány villanykaron. 15 éve már volt ilyen.
    Mutasd a teljes hozzászólást!
  • Ehhez az általad említett vonalhoz, mondjuk a leírások alapján itt a "webfejlesztő" specializációval úgy látom ingyen is képezheti magát a tag:

    Junior Fejlesztő képzés - Training360 Karrier Start

    (Nem vagyok érintett ennél a cégnél, csak tudom az ingyenes képzéseket egyik haver miatt aki gondolkozott a váltáson).

    A kérdezőnek: Ha érdekel a szakma és élvezed a programozást, akkor mindenképpen gyere, képezd magad, fejlessz, tanulj. Én anno mindig örültem a komolyabb github projekteknek is, amikor beleszólásaim voltak a HR dolgok szakmai részeinél korábban, de ez a dolog nem mindenhol van így. Jobb helyeken a CV-be beírod, esetleg ha jót akarsz akkor a kapcsolatfelvételnél külön is hangsúlyozod, hogy szerinted ez jó dolog!
    Mutasd a teljes hozzászólást!
  • Ha még 1 tanácsot megfogadsz, akkor nem JAVA irányba indulsz el. A Senior Java devek jól keresnek, de addig nagyon hosszú út vezet és a junior szint is elég magass mert a legtöbb egyetemen meg főiskolán a Java / C# irányba terelik az embereket, így akinek nincs más fantáziája ezzekre a pozikra pályázik.


    A Node/Typescript/Angular/React egy elég jó elhelyezkedés faktor, kevesen értenek hozzá hatalmas igény van rá és lényegében csak angolul érhető el hozzá tudásbázis.
    Esetleg még a Python-t tudnám mondani, de ott csak a Data Science dolgokat, ha jól megy a matek meg az adatelemzés akkor elég jó útvonal.
    Mutasd a teljes hozzászólást!
  • Örülök, hogy ennyien írtatok nagyon hasznos volt olvasni, köszi szépen mindenkinek (25 komment alatt nem tudok like-ot nyomni bocsi).
    A blog.hus cikk is nagyon jó.

    A közlekedésmérnöki szak (logisztikai rendszerek szakiránnyal) valamennyire pályatévesztés volt, de a főiskola előtt nem volt olyan tantárgyam ahol észrevehettem volna, hogy a programozást milyen szívesen tanulom, így csak főiskolán 3. félévben Info I. órán excel VBA kódolgatások közben esett le. De végülis az elméleti részt is érdeklődve hallgattam, olvastam.
    Az alap infó tárgyakat szerettem persze fősuli előtt is, a matek mindig is kedvencem volt, jól is ment, de ennek ellenére logisztikusként dolgoztam másfél évet a diploma után.

    Azt miután otthagytam, most mint database admin dolgozom egy középvállalatnál ahol különféle döntéstámogató kimutatásokat, elemzéseket kell készítenem excelben az abban lévő fgv-ekkel, valamint (amit a legszívesebben csinálok) excel automatizációkat készítek makrókkal, esetleg batch-el. Vagy épp az excelből (számomra) hiányzó függvényeket írom meg szintén VBA-ban. Szóval már egyáltalán nem a szakmámban dolgozom.

    Egy biztos, hogy nagyon szívesen csinálom ez utóbbit, ezért is kezdtem el JAVA SE-t tanulni online (studicore.hu; sololearn.com). Gyakorlatilag bármilyen nyelvet szívesen tanultam volna de ez tetszett meg, talán mert azt olvastam, hogy elég bonyolult, így kihívásnak veszem :) Valamint talán ehhez van a legtöbb elérhető tananyag.
    Magam is szívesen tanulok, gyakorlok vagy olvasok bármit a témáról, viszont egy ilyen ~200 órás tanfolyam úgy gondolom hasznos volna.

    Szerintem az önképzés egy jó befektetés, ha arra gondolok, hogy évtizedekig fogok még dolgozni, még úgy is, hogy esetleg, majd ha valamikor juniorként állást kapok, pár évembe is fog telni mire a mostani fizetésemet elérem.
    És akkor a lényeget nem is említettem, hogy azt csinálom amit szeretek.

    Az ELTE-t úgy gondolom elengedem, elég meggyőzőek voltak az érveitek.

    Még amire kíváncsi volnék: Egyszer majd ha odajutok, hogy állásinterjúra megyek például témánál maradva Junior JAVA fejlesztőnek, saját projektek mennyire szokták érdekelni ott az embereket? Feltéve ha nem egy HR-essel kell a jó és rossz tulajdonságaimról beszélgetni.
    Szeretnék magamnak megírni csak úgy hobbiból pár egyszerűbb programot a közeljövőben amiknek az ötletei már megvannak :)
    Ha ilyenre szokott lenni példa állásinterjún, miképp érdemes prezentálni ezeket? Github-on esetleg?
    Van még olyasmi oldal ahol másokkal meglehet osztani a projektjeim, amit esetleg ajánlanátok?
    Tudom ettől még messze vagyok, csak ilyen jövőbetekintésként.


    Köszi előre is!
    Mutasd a teljes hozzászólást!
  • Ezt annyira nem értem van, vagy 100 féle mérnök szakirány, ebből amit a kínai olcsó munkaerő / gyártás technológiai fölény negatívan érint nem sok.
    Mutasd a teljes hozzászólást!
  • Bizony a mérnöki fizetések nincsenek elszállva, viszont sokkal kiszámithatóbb szakma mint a szoftver fejlesztői.

    Ha kínai vagy. Mert itt Európában lassan már csak a faekét gyártják, minden mást kínából hoznak, és mostanság már a terveket is.
    Mutasd a teljes hozzászólást!
  • Bizony a mérnöki fizetések nincsenek elszállva, viszont sokkal kiszámithatóbb szakma mint a szoftver fejlesztői.

    Második diploma megszerzését én se nagyon tudom javasolni, releváns tudást semmit nem fog addni. Legfontosabb tárgyaknak az alapozó tárgyakat tartom így utolag (típusok, híres algoritmusok, hálozati alapok, meg egy-két architekturával kapcsolatos ismeret) , az összes többi szakmai tárgy (adatbázisok, prog, webprog, funkctionális prog...) ami fejlesztőt hivatott képezni belölünk csak egy 2 órás speed programming challenge volt a vizsgán.
    Matekot azt direkt hagytam ki, az egyetem szerintem már nem nagyon befojásolja, hogy valakinek milyen érzéke van hozzá.

    Ezeknek az alapozó tárgyaknak az egyetemi Bsc anyagát 2-3 hónap alatt meg lehet tanulni (persze ezt sehol nem tanitják az ilyen Bootcampeken..), a többi X évet pedig olyan tutorialokra forditanám ahol up-to-date technológiákkal dolgoznak.
    Mutasd a teljes hozzászólást!
  • "Másrészről egy közlekedési mérnök olyan rosszul keres"
    Javítsatok ki ha tévedek, de nekem egy-két mérnökkel beszélve kezdett lenni egy olyan benyomásom, hogy valójában az összes mérnökből már régóta túlképzés van. Klasszikus mérnöki feladatból az iparban nincs annyira sok. Gépészmérnököknél a konstruktőrökből, akik megtervezik az autódat, villamosmérnököknél azok, akik kihozzák az új I7-es procit: ezek elit munkák, amit viszonylag kevés ember csinál. Biztosan többen csinálnak ilyet, mint 40 éve, de nem annyival amennyivel többen végeznek mérnöki diplomával. A többiek nem igazán a klasszikus mérnöki munkát csinálják, sőt sokuk nem is a szakmájában dolgozik.
    A szoftver 2 szempontból más. Egyrészt a szoftver megeszi a világot. Amit régen hardverből csináltak, annak igen nagy részét szoftverből csinálják. Gazdaságilag logikus: legyen egy minél egyszerűbb hardvered, és amit csak lehet majd szoftverből patcheljél, mert a hardver életciklusa sokkal kötöttebb. (Ha el lett rontva, vissza kell hívni, ami költséges...) A másik, hogy gazdaságilag az optimális, ha a hardverből csak néhány nagyon nagy példányszámban gyártott cucc van, mert így olcsó a gyártás. Az egyediség szoftverben jelenik meg.Egyedi hardverekről egyre kevésbé beszélhetünk, míg egyedi szoftverekhez kell a sok fejlesztő.
    A lényeg, hogy a gazdaságban szoftveresből manapság sokkal több kell mint egyéb mérnökből.

    (Én ha ma fiatal lennék, akkor biztos, hogy nem mennék el tisztán villamosmérnöki vagy gépészmérnöki irányba, hanem keverném a szoftverrel. Ha hardveres beütésem lenne is, olyan szoftveres képzés érdekelne, ahol van szó hardvertervezésről, gyártástechnológiáról, CAD szoftverekről, magyarul arról, hogy hogyan készül egy modern hardver-szoftver rendszer...(gondoljunk pl. egy robotra vagy önvezető autóra pl.)) Szerintem hosszútávon ki fog alakulni egy 'mérnöki osztály', és nem feltétlenül lesz annyira éles a határ, hogy milyen mérnökről beszélünk pontosan. PErsze lesznek specializációk, de nem feltétlenül az alapképzés során specializálódnak az emberek, hanem a munkahelyükön.

    Amúgy teljesen egyetértek, hogy nem kell felülni a "több tízezer informatikus hiányzik és milliós fizetések várnak" című vonatra.: Persze, hogy egyesek minél olcsóbban akarnak minél okosabb embereket dolgoztatni, és ehhez médiakampányt is kreálnak, ez nem új.
    Mutasd a teljes hozzászólást!
  • Nem igazán értem, hogy miért ül fel mindenki erre a "több tízezer informatikus hiányzik és milliós fizetések várnak" című vonatra.

    Nekem az tetszik, amikor az ilyen ostobaságok szószólói is véletlenül benyögik, hogy "ez egyébként nem úgy működik, hogy van harmincezer állásajánlat, hanem megkérdeztünk cégeket és ha lenne sok jó ember, ennyit tudnának bővíteni":

    30-40 ezer informatikus hiányzik az országból

    (De a videó eleje is kemény, mert ott 30-ezres informatológushiányt említ - és emellé exponenciális hiánynövekedést )

    A programozás egy speciális gondolkodást, érzéket igényel, ami ha nincs meg akkor is sok mindent meg lehet tanulni, de rengeteg plusz idő és később is nagyon nehéz lesz. Szerintem érdemes kipróbálni, hogy mennyire érzel rá. Másrészről egy közlekedési mérnök olyan rosszul keres vagy van több milliód félretéve, hogy finanszírozd a kezdeti egy-két év alacsony fizetését?

    Nem biztos, hogy saját forrásból lesz az illetőnek erre pénze, de én láttam tök ingyenes képzéseket is, amik nekik megfelelnének egy kis önképzéssel együtt már, így külön költeni rá teljes mértékben felesleges az érzésem szerint. Nyilván jó ha az illető tisztában van vele, hogy nem feltétlenül lesz hawaii-dizsi az élet az IT-ban, sőt valószínűleg hátulról fog indulni a piacon így, de még mindig azt mondom, hogy sokkal szívesebben dolgozok együtt egy átképzett értelmes mérnökkel, mint valaki mással, aki vagy azért ment ilyen képzésre, mert kiesett valami egyetemről és nem szeret a dolgok mélyére ásni, vagy eleve valami alacsony szintű mosogatós munkából akarja átképezni magát - vagy esetleg mekis bölcsészből... Legalábbis egy normális közlekedésmérnök lehet hogy nem tudja mi az invariáns, esetleg nincsenek meg némely algoritmizálási dolgok, de úgy gondolom, hogy mérnöki és rendszerszemlélete, illetve tanulási képessége azért bőven lehet a pályához.
    Mutasd a teljes hozzászólást!
  • "Megéri szerintetek ennyi idősen elmenni még alapképzésre és 6x annyi időt áldozni rá?"

    Egyetértek az előttem szólókkal, mérnöki diplomával munka mellett végignyomni tulajdonképpen egy másik mérnöki alapképzést nem éri meg.

    Inkább a bootcamp és önképzés. Próbálj olyan helyen elhelyezkedni, ahol tanulni tudsz a kollégáktól.

    Ha valamennyire kompenzálni akarod a comp-sci alapképzés hiányát, akkor vegyél fel néhány alapkurzust a Coursera-n (algoritmusok, diszkrét matematika), és csináld végig rendesen. Inkább kevesebbet de azt lelkiismeretesen. A kevesebb több. (Persze ha nem tudsz angolul, akkor először azt kell pótolni.)
    A hackerrank.com-on juss el odáig, hogy a könnyűnek minősített feladatok menjenek. (Ezek algoritmizálási feladatok) Illetve tegyél bele energiát, hogy juss el minél tovább (a hard feladatokig azért nem kell elmenni csak ha kifejezetten ez éltet).

    (Utóbbi bekezdésbeli tanácsaim csak a comp-sci képzés kompenzálására vonatkoznak. Az elsődleges feladat megtanulni programozni hétköznapi környezetben, és hétköznapi fejlesztési feladatokat tudni megoldani.)
    Mutasd a teljes hozzászólást!
  • Nem igazán értem, hogy miért ül fel mindenki erre a "több tízezer informatikus hiányzik és milliós fizetések várnak" című vonatra. Többször, több helyen leírták, hogy ez nem így működik, hogy elvégzel egy bootcamp-et és két kézzel kapkodnak utánad. A programozás egy speciális gondolkodást, érzéket igényel, ami ha nincs meg akkor is sok mindent meg lehet tanulni, de rengeteg plusz idő és később is nagyon nehéz lesz. Szerintem érdemes kipróbálni, hogy mennyire érzel rá.
    Másrészről egy közlekedési mérnök olyan rosszul keres vagy van több milliód félretéve, hogy finanszírozd a kezdeti egy-két év alacsony fizetését?
    Mutasd a teljes hozzászólást!
  • Bár csak részben értek egyet DevLouLou hozzászólásával és a bootcampeket nagy tömegben inkább károsnak, mint hasznosnak tartom, a te esetedben mégis talán több értelme van, mint egy esti programtervezőinek.

    Nézzük a tényeket. Az estin lightosabb formában és ritkásabban fogod tanulni az elméleti cuccokat, miközben egyébként van egy közlekedésmérnöki diplomád. No én nem tudom miből áll az utóbbi, de így a név alapján szerintem tisztában vagy a logikus gondolkozás, a mérnöki hozzáállás mibenlétével és bennem az a kép alakult ki, hogy ezzel meglesz az alapod, hogy majd valamikor akár architekturális döntéseket is hozhass - vagyis nem feltétlen fogsz megmaradni örökjunior-kopipásztornak.

    Azt is mondhatnám, hogy jó esetben hozzád hasonló embereknek kéne szóljanak ezek a bootcamp dolgok, nem nulla tudású, vagy valahonnan kiesett embereknek...

    Annyit tennék ehhez hozzá, hogy azért erősen nézz körül nem-e találsz valamilyen fél-ingyenes, de minőségi képzést mielőtt rá is költenél! Vannak egyébként ilyenek is, anno haver is talált ilyet és nem mindig azzal jársz jól, ami drágább...

    Még valami! Az ilyen képzésekkel te, mint diplomás mérnök akinek van rendszerszemlélete valószínűleg el tudsz helyezkedni. Ha ez sikerül, akkor törekedj arra, hogy felszedegesd azt a szakmai tudást, amit egyetemen - vagy más forrásból - a mélyebb, nem technológiákról szóló infókról mások megtanulnak. Én úgy látom, hogy erre jó esélyed van - és én általában inkább azt is eltanácsolom a szakmától, aki valami alacsony színvonalú pozícióba még beférne, de ott ragadna végig. Szóval hajrá

    ui.: Ó és nyugodtan próbáld közben kamatoztatni a közlekedésmérnöki tudásod! Mind esetleg úgy, hogy hasonló projekt IT részét viszed, mind úgy, hogy akár teljesen más projektnél, vagy problémáknál esetleg a korábban tanultakkal analóg dolgokat fedezel fel! Itt is van egy architektúrában szűk keresztmetszet és néha szerintem hasonló lehet a tervezési szempont is - bár mint mondtam nem látok rá a közlekedésmérnökök rendes munkájára, csak sejtéseim vannak...
    Mutasd a teljes hozzászólást!
  • Tényleg jó a cikk. A lényeg benne van. 
    Mutasd a teljes hozzászólást!
  • Ez lehet segít neked.


    Egyetemek és bootcampek
    Mutasd a teljes hozzászólást!
  • Hali!

    Próbáld meg felismerni, hogy mi a különbség a Tudástár (konkrét kérdések, megoldandó problémák színtere – ahol tévesen nyitottad ezt a témát) és a Társalgó (kötetlen beszélgetések, ötletelések, eszmecserék, viták, vélemény-, javaslat- és ajánlat-kérések helyszíne – ahol nyitnod kellett volna ezt a témát és ahova most áthelyeztem) között, és a jövőben új téma nyitásánál alkalmazd is ezt az ismeretet. Köszönöm.

    Mutasd a teljes hozzászólást!
  • Szia! Én nappalin jártam az elte ikra, két évet, gimi után több év kihagyással. A matek nagyon nyögvenyelősen ment, és előtte sosem programoztam - ilyen gimi volt ez van - úgyhogy nagxon nehéz volt elkapni a fonalat, az első hallgatói szerződéssel ki is buktam a francba.
    Nem bootcampre, hanem egy éves képzésre mentem a Codecoolba utána, ahol Pythonnal kezdik az alapokat, projektmunkákon dolgoznak, gitet, githubot, scrumot stb stb tanulnak. Egy év intenzív képzés. Ha nem okoz gondot, hogy magadnak kell feldolgozni a tananyagot otthon angol nyelvű oldalakról, nem pedig egy tanár utasításait követve kapod meg a tudást, és dolgozni akarnál mielőbb, nem papírt, akkor ajánlom figyelmedbe.
    Mutasd a teljes hozzászólást!
  • A bootcamp-eknek semmi értelme, tanulni sem fogsz értelmeset annyi idő alatt és az elhelyezkedés sem lesz lényegesen könnyebb. A programtervező diploma már hasznosabb, de másik diploma mellé annak se sok értelme van: ha már van egy diplomád, az azt mutatja, hogy képes vagy tanulni és elvégezni egy egyetemet, az interjúztatók többségét csak ez érdekli, a szakon tanultak sokat nem számítanak. Szerintem maradj az önképzésnél, dobj össze valami referencia projektet, aztán azzal próbálj kalapozni junior állások után, ha más szakmában van már munkatapasztalatod, kb. ugyanannyi eséllyel indulsz, mint egy friss IT diplomás. (Ha a soft skillek megvannak és látszik rajtad, hogy nem vagy teljesen kókler, na meg el tudod adni magad egy interjún, jó esélyed van munkát találni néhány hónapon belül juniorként, képzettség ide vagy oda.)

    Ha mégis képzésre mennél, a szakmai gyakorlat miatt ne aggódj, gyakorlatilag bármilyen munkahely elfogadható, valószínűleg az is, ahol éppen vagy, ha van minimális informatikai vonatkozása a munkádnak.
    Mutasd a teljes hozzászólást!
  • Sziasztok,

    véleményeket szeretnék kérni, mi lenne a jobb döntés számomra.

    28 éves vagyok, IT szektorban dolgozom, programozáshoz annyi közöm van, hogy excel makrók írásával google segítséggel elég jól boldogulok, valamint online JAVA kurzusokon képzem magam, kezdő vagyok, alapokat értem, nagyon egyszerű programokat (pl.: számológép) tudok írni. Végzettségem közlekedésmérnök.

    A dilemmám: Jelentkezzek ELTE prorgamtervező informatikus esti tagozatra, amit munka mellett tudnék csinálni (bár a 320 órás szakmai gyakorlat a későbbiekben még nem tudom hogyan lenne megvalósítható munka mellett), vagy itacademy (soterline) 6 hónapos (200 órás) gyakorlat orientált junior JAVA képzésre?

    Két fő paramétert kell még tudni: Az ELTE-s szak 3 év (ha nem csúszok) és durván 1,8 millió Ft összesen, a bootcamp 6 hónap és fél millió Ft.

    Megéri szerintetek ennyi idősen elmenni még alapképzésre és 6x annyi időt áldozni rá?


    Egyébként nem csak JAVA nyelv érdekel, szívesen tanulok bármilyet aminek bármi értelmét látom (fősulin a Matlab nem teljesen volt ilyen).

    Olvasom hogy diploma nélkül nehezebb elhelyezkedni programozóként, valaki meg azt mondja nem a papír számít. Nekem ugye van közlekedésmérnök diplomám de nem épp releváns.

    Szóval nagy a különbség időtartamban és költségben a kettő között, az ELTE árából egy alap + egy haladóbb fél éves képzést is eltudnék végezni, kérdés azzal mennyire rúgnék labdába a munkaerő piacon.


    Köszi előre is a válaszokat.
    Mutasd a teljes hozzászólást!
abcd