Elképesztően magas a kereslet a COBOL programozók iránt
2018-09-28T08:14:47+02:00
2018-10-04T16:24:08+02:00
2022-07-21T02:28:49+02:00
  • Nem sok híja volt hogy nem sodródtam el az AS/400 felé.
    Valamikor talán 87 táján az első nagy maszek melóm (ami megalapozta az azóta is tartó magánvállalkozói státuszt) egy darabig úgy nézett ki AS/400-felé megy.
    Végül is drága volt és PC kompatibilis gépek 1Mbites arcnet hálózatával valósítottuk meg. (Az országban talán az első 10 PC-XT hálózat egyikeként, legalábbis a hardverszállító szerint).

    Mindenesetre akkor az IBM-ben fogadtak egy kis marketing aggyúrásra és bemutatták mit is tud... hát igen... csak az a fránya pénz.

    Ott mutattak filmeket, amin az IBM világméretű hardver szerviz és ehhez kapcsolódó logisztikai rendszerét is bemutatták.
    Már akkor világméretű hálózatuk volt! A logisztika globálisan mozgatta az alkatrész készletet a tervezett/várható karbantartások/meghibásodások alapján földrészek között.
    Ma is jó kis feladat lenne a felét összehozni annak, amit nekem akkor már bemutattak.

    Ha az autóipar most olyan meghibásodási előjelzési és csere mielőtt elromlik rendszert vezetne, mint ami akkor már létezett, na annak nagyon tudnák örülni.
    Az egyik 360 gépnél, ahol sertepertéltem időnként, emlékszem jött az IBM-es fickó és elvitte a napló merevlemezt. Azon az utolsó szalagmozdításig vagy lemezfej mozdításig naplózva minden, innen statisztikai alapon figyelték az alkatrészek várható csere/meghibásodás idejét.

    [Na jó, más költségviselési szintre alapoztak, tény]


    És egy tény. Az AS/400-ra írt korai kódok is futnak a mai napig, van HW és SW követés.
    (Ettől még az RPG nem egy nagy öröm)
    Mutasd a teljes hozzászólást!
  • Az AS/400 hardveresen nem rossz cucc állítólag, és különösen igaz volt ez 10-15 évvel ezelõtt a korabeli PC-hez képest.
    Mutasd a teljes hozzászólást!
  • milyen rossz lehet a lovaknak mert olyan sokat kell rohangálniuk.

    Ne is mondd, rémes lehet. Plusz ha épp nem rohangálnak, ott az a sok unalmas ácsorgás, a kaja meg csak széna és fű.
    Mutasd a teljes hozzászólást!
  • Nekem ez társalgás kicsit ahhoz hasonlít,mint amikor a sündisznók arról társalognak milyen rossz lehet a lovaknak (pedig is ismerik őket) mert olyan sokat kell rohangálniuk. :)
    Mutasd a teljes hozzászólást!
  • Németeknél az általam ismert cégeknél mindenhol van cobol, igaz csak egy céget ismerek. 

    Kérdeztem, miért használják még ?  A 80-as években kezdték AS400-assal , saját és IBM partner- fejlesztéssel, aztán maradt a Cobol, meg a DB2.  Főleg a Nagy Kék licenszelése és árai miatt akartak tőle szabadulni, de aztán  "ezabiztos" alapon maradt a mai napig, de csak a legszükségesebbeket fejlesztik ebben.  Valószínüleg az AS400-as vonalon maradhatott fenn még a bankokon kívül. 

    Állnak át Linux-ra, érdekes hogy az IBM-en keresztül ezt is. Igy lesz a Cobol-ból linux.
    Mutasd a teljes hozzászólást!
  • Na ja, a Spectrum-Commodore gépeknek is megvolt a feelingje, de azért egy eredeti IBM nagygép terminálja azokkal a jó kis kattogós mechanikus billentyûkkel sem volt semmi. Ráadásul mi bemehettünk a gépterembe ahol pörögtek a mágnesszalagok, zúgott a légkondi, volt olyan 80-as évekbeli sci-fi életérzés. Kb. mint az Impossible Mission I Spectrumon vagy Commodore 64-en 

    Ps: A mai gépemhez is mechanikus gamer billentyûzet van, de hol van az az IBM-hez képest...
    Mutasd a teljes hozzászólást!
  • Hali!

    Az alapok annyira nem változtak.

    Pont ezért értelmetlen visszasírni az akkori időket.

    És igen, a nosztalgia faktor valóban erős: volt azért azoknak a gépeknek egy feelingje.

    Ugyan nekem COBOL-lal nem, de PL/I-gyel (PLIOPT-tal) volt kapcsolatom ilyen gépekkel. Nekem sokkal nagyobb „fílinget” adott/jelent(ett) a C64/ZX Spectrum/Amiga 500

    Mutasd a teljes hozzászólást!
  • Az alapok annyira nem változtak. Kezdetben voltak a nagygépek, az egyik oldalon bementek a lyukszalagok és a lyukkártyák a Szent Terembe, majd az ember szerencsés esetben megkapta a leporellón az outputot. Aztán fejlődött a technológia, és az emberek már terminálokat kaptak amihez hozzáfértek a Géphez, de a számítási kapacitás továbbra is a Szent Teremben volt. Aztán ezzel jól tele lett a töke a júzereknek, és jött a PC. Kezdetben csúnya karakteres felszínnel, majd ahogy a technológia fejlődött egyre szebb, színesebb-szagosabb lett a felület, lett multitask és minden ami szem-szájnak ingere. Aztán jött a web, és a számítási kapacitás szépen ismét visszaköltözik a Szent Terembe, csak ma már ezt felhőnek hívják. A felhasználói felület pedig ismét olyan ocsmány lett mint a karakteres időkben, csak ezt ma letisztultnak hívják a marketingesek.
    Mutasd a teljes hozzászólást!
  • Igazából szerintem az egész COBOL-os történetnek sincs. Ok, van pár nagy rendszer ami még a mai napig üzemel ezzel, és mivel ma már egyre kevesebb a COBOL programozó így ezeket egyre jobban fizetik, de azért ez a piacnak egy elég kis szegmense ma már szerintem, és egyre kisebb. Nem véletlenül megy ma már össze a hajdani Nagy Kék (IBM). És igen, a nosztalgia faktor valóban erős: volt azért azoknak a gépeknek egy feelingje.
    Mutasd a teljes hozzászólást!
  • Aztán a jelentősége egyre halványabb lesz, ahogy' a „kor” elhalad mellette.

    Aztán mikor már jól elhaladt, 30 évvel később újra feltalálják, stream néven.
    Mutasd a teljes hozzászólást!
  • Hali!

    Minden az évek folyamán felszedett tudás építi az embert.
    Mélységet, alapokat ad...

    Aztán a jelentősége egyre halványabb lesz, ahogy' a „kor” elhalad mellette.

    Mutasd a teljes hozzászólást!
  • Minden az évek folyamán felszedett tudás építi az embert.
    Mélységet, alapokat ad...
    Mutasd a teljes hozzászólást!
  • Hali!

    Hû de régen volt

    Igen, és a nosztalgia-faktoron kívül nem sok „jelentősége” van már ma. 

    Mutasd a teljes hozzászólást!
  • Na ja. Gyakorlatilag ez volt az egyik dolog amit csinálni kellett, a másik a rendezés + szûrés. Néha egy-egy report gyûjtéssel. Az elsõ tíz még nem is volt unalmas... A másik ami ügyes volt benne, azok a változó rekordok voltak. Azaz volt egy kulcs, utána pedig egy adott területen X bájtnak többféle értelme lehetett a kulcs értékének megfelelõen. És ezeket egymásba is lehetett ágyazni. Hû de régen volt 
    Mutasd a teljes hozzászólást!
  • Én is írtam még Cobol programot, igaz csak pár ezer sornyit, egyszer egy projectben :)

    Azért ez a sekvenciális világ nem a "szegényesség" világa.
    Pl. az ESZR360 gépek és a mágnesszalag adta meg az előtanulmányokat és a lehetőséget, hogy mások számára meghökkentő hatékonyságú rendszert rakjak össze később VT20 család gépeire (VT20,VT20A,VT20/IV, Z80/64k/2.5M vagy 5M harddisk).

    Ugyanis príma összefésülős rendezéssel villámgyorsan végzett olyan feladatokkal, amit mások ISAM megoldással napokig futtattak :)
    Csak algoritmus kérdése az egész :)

    Ezek az algoritmusok általában be voltak égetve a Cobolba, de Z80-ra nekem kellett összhozni ASM-ben.

    Aki ismeri ezt a módit is, az pl. előnnyel indul gugli munkahelyért :)

    Összefésülő rendezés (algoritmus) – Programozás Wiki
    Mutasd a teljes hozzászólást!
  • Ma ez inkább úgy megy, már a tényleg olyan helyeken, hogy egyrészt megvan tervezve az algoritmus, matematikailag bizonyítva (ugye függvény bemenet-kimenet, lehetséges értékek), rendszerverv, az le van kódolva tökéletesen a specifikáció alapján, majd ha tényleg olyan dolog akkor veszünk még egy ettől teljesen külön csapatot, akik szintén lekódolják ugyanazt, majd összehasonlítjuk a kettőt, ha eltérés akkor vissza a tervezéshez, tesztelés pedig minden lehetséges bemenet -> minden lehetséges kimenet, itt nem lehet hibázni mert a cégnek jogi felelőssége van (pl. mert emberéletekről van szó), de lehet itt is van olyan aki pl. orvosi műszerekhez fejleszt szoftvert (tessék rákeresni pl. a Therac-25 nevű dologra). Én csak egyetemen hallottam ilyen sztorikat de ez teljesen más világ a "jóleszazúgy" fejlesztéstől, nem feltétlenül jobb vagy rosszabb de a programozóknak jóval kevesebb (szinte semmi) szabadságuk nincs eltérni a tervtől. Egy banknál vagy befektetési banknál meg ugyanez csak dollár milliárdokkal akár, ott persze dolgoznak mindenféle PHD-s matematikusok, rendszertervezők sok milliós (dollár) fizetésért, nagyon komoly tudományos háttérrel, a programozó csak egy csóri a lánc végén aki megcsinálja amit mondanak.
    Mutasd a teljes hozzászólást!
  • Úgy látom, hogy kevés olyan hozzászóló akad, akinek  - viszonylag - friss tapasztalata van a COBOL programozásról. 
    Bár maga a nyelv viszonlag keveset változott, de a környezet amelyen futnia kell a kódnak az rengeteget. Az IBM folyamatosan fejleszti az iOS - ez nem az Apple terméke, hanem ugyanígy hívják az AS/400-on futó operációs rendszert, melynek szerves részét képezi a DB2 for AS/400.  Kb 3-5 évente adnak ki új főverziót és évente alverziót, melyek jelentős módosításokat tartalmaznak. Ezek új lehetőségeket adnak a fejleszők kezébe, tehát aki azt gondolja hogy 20-30 éves COBOL tudással is könnyedén boldogulhat, az igen meglepődhet. Általában fejleszői környezetben  (IDE) kell dolgoznia a COBOL fejleszőknek is, pl. SMART for AS/400. Ezek egy teljesen új rétegét képezi a megismerendő programozási technikáknak. S ezek relatíve dinamikusan és folyamatosan fejlesztett eszközök.
    Mutasd a teljes hozzászólást!
  • A kreativitás bizonyos komplexitás felett kezdõdik ebben a mûfajban (is). A hello worldhöz tényleg nem kell sok minden. Én anno COBOL programozóként kezdtem az elsõ melóhelyemen. Azóta persze sok minden változott, de a dolog legnagyobb hibája akkoriban az volt, hogy egy 2000 soros COBOL program kb. azt tudta amit ma egy kicsit komplexebb SQL update. A legtöbb akkori program fogott egy-két szekvenciális fájlt (szalagot) és csinált belõlük egy output fájlt szintén szalagra. Néha volt, hogy hasztáltunk index-szekvenciális fájlt is, de az nagyon ritkán volt mert ahhoz merevlemez kellett ami drága kincsnek számított. És elméletben voltak már hálózatos adatbázisok is, de olyat csak könyvben láttam, az akkori gépeinken nemigen fordultak elõ (legalábbis az én userem nem fért hozzá).
    Mutasd a teljes hozzászólást!
  • Én utoljára a 80-as évek végén láttam olyat, hogy "tessék itt az algoritmus, írd bele az xy.c fájlba". Akkor még valóban külön voltak a programtervezõk akiket rendszerszervezõknek becéztek, és külön a kódolók. A dolognak sok gyenge pontja volt, a legnagyobb probléma a veszettül alacsony hatékonyság, és hogy a rendszerszervezõk kb. 10 évvel voltak lemaradva még az akkori széntüzelésû szocialista mainframe-ek technikai lehetõségeihez képest is.
    Mutasd a teljes hozzászólást!
  • Ez attól is függ, hogy most külön vesszük-e a programozást és a fejlesztést, mint feladatot. 

    Ügyviteli rendszerek, weboldalak, webáruházak, számvitel. Vajon a programozók hány százalékának csak ez a napi munkája ? 

    A zs++++ -t akkor hagyjuk, helyette nézzük a c++/NX/3/5-öt (2 perc 30 másodpercnél) és a kvantum informatikát.:

    Orosz László kiakad
    Mutasd a teljes hozzászólást!
  • Én is elképzeltem, de minden bizonnyal teljesen más az elképzelésünk arról, hogy mi felel meg a "lean" szellemiségnek az adott speciális szituban.

    Persze mivel a legtöbb helyen agile-nak csúfolt "fragile"-t csinálnak lényegében egyetértek veled.

    ui.: Persze a business value központi fogalmát én mindig is másképp értelmeztem mint egyesek - így áthúzva a megfelelő szót kell érteni egy atomerőműnél is
    Mutasd a teljes hozzászólást!
  • [...] a programozókat hívták kódolóknak is. Amikor először hallottam nem tartottam túl hízelgőnek, pedig igaz. A programozás szerintem nem kreatív munka. Favágás.

    Ez attól is függ, hogy most külön vesszük-e a programozást és a fejlesztést, mint feladatot. Mert a "tessék, itt az algoritmus, írd bele az xy.c fájlba" és a "tessék, itt a probléma leírása, oldd meg" feladatok megcselekedése valóban eltérő mennyiségű kreativitást igényel. De igazából még egy ismert, jól leírt algoritmus konkrét implementációja sem feltétlenül triviális, pusztán gépelésben kimerülő feladat.
    Mutasd a teljes hozzászólást!
  • Nem dolgoztam cobolban, nem dolgoztam bankban, de
    mennyivel igényel több kreativitást mondjuk akármilyen mostani programnyelv vagy jövőben a zs++++ ?

    Nem tudom. Ezt attól kérdezd meg, aki összefüggésbe hozta akármelyik mostani programnyelvet és a zs++++-t kreativitásbeli különbségekkel.

    Amikor a lenti cobol-os könyvet lapozgattam, abban az időben a programozókat hívták kódolóknak is.

    Bár ezek nyilván nem tudományos precizitással definiált fogalmak, és van hogy csereszabatosan használják őket, de az általános konszenzus szerintem azt, hogy programozás (szebb és azt jobban leíró leánykori nevén: a szoftverfejlesztés, esetleg programalkotás) jóval tágabb fogalom, mint a kódolás. Ami nagyjából egy algoritmus vagy koncepció kódba öntését jelenti. És amiben egyébként szintén van vagy legalábbi lehet kreativitás - de tény, hogy utóbbi (ti. a kreativitás) nagy része a programozás, illetve a szoftverfejlesztés maradék, a kódoláson kívüli részében van.

    A programozás szerintem nem kreatív munka. Favágás.

    Fordítva: a favágás nem kreatív munka, és  - képletesen szólva - lehet favágás is a programozás. Ugyanakkor utóbbi jóval tágabb fogalom ennél, és nagyjából kb. a lehető legnagyobb kreatívságra lehetőséget adó dolog, amit az emberiség történelme során kitalált. Ezért is védi a programozás végeredményeként előálló műveket, azaz a szoftvereket is a szerzői jogi törvény ugyanúgy, mint bármilyen más kreatív alkotást.
    Mutasd a teljes hozzászólást!
  • (Egy pillanatra elképzeltem a tisztán agilis módszertannal fejlesztett atomerőmű-vezérlő rendszert. Most épp igyekszem elfelejteni)
    Mutasd a teljes hozzászólást!
  • ami nem igényel sem kreativitást

    Nem dolgoztam cobolban, nem dolgoztam bankban, de
    mennyivel  igényel több kreativitást mondjuk akármilyen mostani programnyelv vagy  jövőben a zs++++ ?
    Amikor a lenti cobol-os könyvet lapozgattam, abban az időben a programozókat hívták kódolóknak is. Amikor először hallottam nem tartottam túl hízelgőnek, pedig igaz. A  programozás szerintem  nem kreatív munka. Favágás.
    Mutasd a teljes hozzászólást!
  • Ezek a 20-30 éves rendszerek olyan szempontból kiforrottak, hogy bugok nem nagyon lesznek benne... Lásd légitársaságok rendszerei, nukleáris dolgokkal kapcsolatos vagy ipari irányítórendszerek stb. És persze ezek "rendesen" voltak fejlesztve, gyakran 5-10 éven keresztül, nem volt se lean se egyéb úri huncutságok. Az ilyen rendszerek fejlesztéséről azt is tudni kell (én nem dolgoztam így, de egy barátom katonai rendszereket fejleszt, ennyit elmondhatott) hogy a változó nevéhez is 3 fejlesztő jóváhagyása meg 2 papír kitöltése kell... Aki szereti a végletekig struktúrált és ellenőrzött munkát annak ez egy álommeló, de ahhoz olyan személyiség kell, és nekik általában a pénz nem éppen elsődleges szempont.
    Mutasd a teljes hozzászólást!
  • Kár, hogy pont az elején van a székes és irodás őrület, mert a manager odáig fogja csak olvasni... Szerintem nem attól lesz ideges a fejlesztő, ha nincs lefestve az iroda, hanem attól, ha ebben észleli a lenézettséget.

    Ez jól látszik abból is, hogy azt se szeretjük, ha ez túl van tolva: Tehát ha továbbra is egy nyamvadt fogaskeréknek vesznek, de el próbálják ezt rejteni szép irodával, vagy hogy évente egyszer látsz egy limót. A fejlesztőnek általában van esze és átlát az ilyen trükkökön. Az meg egyenesen kontraproduktív, ha szép széket és túlerős gépet fizetés helyett adnak - mármint remélve, hogy így kevesebb a havi és több az egyszeri kiadás. Az utóbbihoz képest például tényleg mindenki könnyebben elfogadja azt is, ha egyszerűen nincs még pénze a cégnek se gépre, se sok fizura, de nincs lekezelés fentről. Szerintem a cikkben főként a közepétől kezdődik az érzelmes tartalom....

    Egyébként nálunk a sales-es is jelezte, hogy lenne pénzben nagyobb projekt, "valami cóból nyenven" (c-vel mondta) és amikor tudatták vele, hogy ez nem hogy 10 évnél is idősebb, de legalább több, mint másfélszer nála is nem hitte el. Én mondtam a kérdésére, hogy elvállaljuk-e, hogy háromszoros áron el, mert meg kell tanulni... De egyébként ez szerintem pont érdekesség is lehet valakinek, ha nem ért hozzá még... Sokkal rosszabb szerintem egy 5-10 éves technológiában ragadt rendszer, mint egy 15-20-30 évesbe ragadt. Az utóbbinál többször fordul elő szerintem, hogy csak azért nem lett újraírva, mert teljesen megfelel, míg a másiknál nem intézte még el a selejtek nagyrészét az evolúció.... Persze az a legrosszabb ha vén is és gagyi is
    Mutasd a teljes hozzászólást!
  • Ez a válasz kb. olyan volt, mint ha azt mondtam volna, hogy a sündisznónak nincs kereke - te pedig erre megírtad volna, hogy van olyan autó aminek négy kereke van, meg van olyan, aminek hat.

    A szakmai ambíció hiánya az a szakmai ambíció hiánya, és semmi köze ahhoz, hogy azoknak akiknek van szakmai ambíciója, annak célja vagy értelmezése eltérő lehet.
    Mutasd a teljes hozzászólást!
  • Mindenkinek mást jelenet a szakmai ambíció. Van akinek az több millió soros kódbázisok átlátását, építését, karbantartását, és van akinek az N+1. javascript framework elsajátítását.
    Mutasd a teljes hozzászólást!
  • Valahol olvastam már olyat (talán nem is "generic blogger"-től, hanem Joel Spolsky-tól), hogy a bankok ezt-azt pont azért hagynak néha újraírni "modernül", hogy meg bírjanak tartani jó fejlesztőket is. Az biztos, hogy a bankokban ott van az általad leírt sajátos miliő, ami biztosan hat az emberre - illetve sokakat kapásból elrettent. Azért szeretném azt hinni, hogy nem kizárólag agyhalottak dolgoznak ott, nekem is van pénzem bankszámlán.
    Személyes élményem mindössze egy darab van: a srác nem volt a legfényesebb elme, viszont szorgalmas volt és már hallgatóként is elég jól dokumentálta a cuccait - most a svájci nemzeti banknál van. Mondjuk, hogy pontosan mit csinál azt nem tudom, és dolgozni sem dolgoztam vele.

    Szerk. megvan: A Field Guide to Developers  - navigálhatatlan, hosszú írás (amúgy szórakoztató), "Use cool new technologies unnecessarily" alatt ír ilyet. Mondjuk nem kifejezetten a Takarékszövetkezetről.
    Mutasd a teljes hozzászólást!
Tetszett amit olvastál? Szeretnél a jövőben is értesülni a hasonló érdekességekről?
abcd