Szoftverfejlesztő képzés?

Szoftverfejlesztő képzés?
2017-06-17T20:29:43+02:00
2017-06-21T12:33:40+02:00
2022-10-19T14:45:35+02:00
  • Mi a támadás? Az, hogy kérdezek? Melyik témát érintő kérdésedre nem válaszoltam? Neked a sztenderd vita egy támadás? Lehet, hogy nem vagy hozzászokva valódi vitákhoz?

    Ha van egy elképzelésed, hogy hogyan kellene dolgokat oktatni és számonkérni, akkor itt egy jól ismert tudásrészlet (Coulomb-törvény), az szerinted kontextusból kiragadott támadás, hogy felkérlek, mutasd meg egy konkrét példán, hogy mi az elképzelésed? Nem arról van itt szó, hogy van valami frusztrációd, meg utáltad az egyetemet, aztán jól esik egy-két (de nem több) mondat erejéig szidni mindenkit, meg mindent, aki épp ebben (konkrétan az egyedi tapasztalatodból levezetett univerzális kijelentésekben) nem ért egyet veled. Aztán amikor konstruktív vita lenne, egyből rátereljük a szót a vitapartner személyére, szerepére, identitására, mintha azzal bármit indokolni lehetne (nem lehet), vagy bármiért is szükség lenne rá (mert nincs).

    Meg ugye kikéred magadnak azt, hogy belekérdezzenek abba, amit mondasz, de lazán és könnyeden egy mondatban alázod és minősíted azok munkáját is, akik esetleg becsülettel, jól és a társadalom felől nem túl nagy megbecsültséggel dolgoznak egyetemeken.
    Mutasd a teljes hozzászólást!
  • Részemről ennyi volt, kedves Niacin. Jól sejtettem, te nem kíváncsi voltál, csak támadási felületet kerestél a kérdéseddel, hogy egyes részleteket kiemelve a kontextusból beleköthess, az én kérdésemre meg véletlenül sem válaszoltál. Te nem is akartál 3rtelmesen vitatkozni az elejétől kezdve. Mostantól részemről ignore on.
    Mutasd a teljes hozzászólást!
  • Szándékosan sarkítasz. Az, hogy nem a lexikális tudáson van a hangsúly, nem azt jelenti, hogy nem tudsz semmit, éa mint egy újszülött állaz hozzá minden dologhoz.

    Nem sarkítok. A te kijelentésed az, hogy valamennyi lexikális tudást meg kell tanulni, de azt nem mondtad meg, hogy hogyan kellene ezt végrehajtani. Gondolok itt arra, hogy előveszek egy tetszőleges könyvet, sőt, egy tudományág/tárgy információs tartalmát és abban hogyan ismerem föl a lexikális tartalmat, majd hogyan döntöm el, hogy azt meg kell-e tanulni, vagy sem. Ami bonyolultabb, hogy egy témakör információtartalmát egyrészt hogyan transzformálom egy megtanulandó másikká úgy, hogy teljesüljön, amit te szeretnél, másrészt hogyan transzformálom egy harmadikká úgy, hogy mit és hogyan kell számonkérni, hogy teljesüljön, amit szeretnél.

    Nézzük pl. ezt itt: http://vili.pmmf.hu/~mate/oktatas/Elektrotechnika%20I%20asszisztens/..
    Ennek a 2.1.1 fejezetét (21 old.). Ez így oké, vagy nem? Milyen legyen, ha nem? Aztán szomonkérni hogyan kellene? Vagy nem is kell?

    Mit tartalmaz a fejezet? Fogalmak: villamos töltés, villamos erő, töltésmennyiség, távolság, pontszerű töltés, Coulomb-törvény (maga a törvény és a név külön infó), a törvény kísérletes eredete, a "k" állandó, annak összefüggése epszilon0-val. Meg van egy vektoros alakja a Coulomb-törvénynek. Akkor ebből mi a fölösleges, vagy mit ne kérjen valaki számon, vagy hogyan ne kérje?

    Abban közösen megegyezhetünk előre is, hogy szó szerinti megtanulás nem oké, meg abban is, hogy a k és epszilon0 értékének nem tudása még nem okozna jegyromlást, meg bukást.

    A design patternek ó példa, mert azok olyan dolgok, amelyek rendszeresen előjönnek a munka során.

    De ugye itt most arról beszélünk, hogy még csak tanulsz, nem munkázol.

    hogy aztán egy vizsgán fejből visszamond avizsgáztatónak, vagy leírd

    Egy interjún miért van több értelme?

    Magolás minden, amit szó szerint megtanulsz. Ez lehet egy szöveg, de lehet egy tétel is, vagy képlet.

    De szó szerint semmit nem kell megtanulni. Ha ezt várják el, akkor az hiba. De egy tétel megtanulása, vagy egy képleté, ha érted az elemeit, akkor az is magolás? Szerintem itt az a probléma, hogy a lexikális tudás és a tudás magolása nem egy tengely a tanulás terében. Lehet nem lexikális tudást is magolni, meg lexikális tudást is nem magolni.

    Néhány? Az egyetemi szivatógépezet egyik fő fegyvere a jelöléseklel szivatás. És megint mondom, ez nem azon egyetem sajátossága, ahol tanultam, legalább 5-6 hazai egyetemről hallottam hasonló sztorikat, beleértve az ELTE-t és a BME-t.

    Sztorik mindig vannak. Ahol jelölésekkel "szívatnak", az ott, attól és akkor nem oké. Szerencsére engem ilyennel nem "szívattak" akkor, ott és azok, akiknél vizsgáztam. Abból pedig, hogy téged "szívattak" vele, még csak az sem következik, hogy ne kellene jelöléseket megtanulni egy szakma birtoklásához. Mert ugye kérdés, hogy mi a "szívatás" egy ilyen esetben.

    Sőt, az oktatók szabad keze bizonyos dolgokban szintén egyetemi hagyomány, hogy ezcmennyire előnyös és mennyire hátrányos, az más kérdés.

    Akkor most mit is szeretnél? Legyen szabad keze az oktatóknak, vagy ne?

    Ellenben az egyetemen ezt a hozzáállást inkább büntették...

    Akkor és ott, számodra, tegyük hozzá.

    Volt, hogy persze nem jött össze, mert a definíció helyett egy azzal ekvivalens átviteli elvet fogalmaztam meg, volt oktató, aki értékelte, hogy legalább értem, volt aki épp ellenkezőleg.

    De ugye ez max. arról mond valamit, hogy az emberek között van a szakmáját kevéssé jól művelő is. Igaz ez bármire: tanfolyamra, könyvre, youtube videóra, blogra, haverok véleményére, stb.
    Mutasd a teljes hozzászólást!
  • De az vajon magolás-e, hogy megtanulsz egy tételt, tartalmi szinten?

    Mit értesz tartalmi szinten megtanulás alatt?

    Én anno egyetemen úgy tanultam meg tételt, állítást, definíciót, mindent, hogy értelmeztem, hogy ez micsoda, mire jó, mivel mással van összefüggésben, stb., stb., és így kialakult fejemben róla egy kép. A vizsgán meg ebből reprodukáltam. Volt, hogy persze nem jött össze, mert a definíció helyett egy azzal ekvivalens átviteli elvet fogalmaztam meg, volt oktató, aki értékelte, hogy legalább értem, volt aki épp ellenkezőleg. Viszont ami fontos, hogy nekem semmit sem kellett tanulnom az államvizsgára, mert az ilyen tudás sokkal tartósabb, mint ha szó szerint tudni kellene a tételeket. Még ma is elég sokat reprodukálni tudnék olyan területeken, amivel ma nem foglalkozok egyáltalán, de ami még fontosabb, ha kell valami, tudom mit keressek. Ellenben az egyetemen ezt a hozzáállást inkább büntették, nem is voltam jó tanuló...
    Mutasd a teljes hozzászólást!
  • Szándékosan sarkítasz. Az, hogy nem a lexikális tudáson van a hangsúly, nem azt jelenti, hogy nem tudsz semmit, éa mint egy újszülött állaz hozzá minden dologhoz.

    A design patternek ó példa, mert azok olyan dolgok, amelyek rendszeresen előjönnek a munka során. Ha megkérdezik egy állásinterjún, akkor tudok mondani és ismertetni design patterneket, mert használom őket. Viszont az égvilágon semmi értelme nem lenne egyetemen beseggelni az egészet, hogy aztán egy vizsgán fejből visszamond avizsgáztatónak, vagy leírd. Ha számonkérés, nagyon könnyen lehet olyan kérdéseket feltenni, vagy feladatokat kitalálni, ahol arra vagy kíváncsi, érti-e, illetve olyan programot íratni, ahol erősen ajánlott egy adott design patternt alkalmazni, de azt sem úgy, hogy akkor ne használhasson semmilyen segédletet. Ha rendszeresen előjön, akkor úgyis megjegyzim

    Magolás minden, amit szó szerint megtanulsz. Ez lehet egy szöveg, de lehet egy tétel is, vagy képlet.

    Attól, hogy van néhány tárgy néhány előadója, aki nem követi a szokásos jelöléseket, vagy hogy van egy-két olyan tárgy, ahol ilyenek nincsenek, még nem jelenti azt, hogy a többi esetben ez a mondat helytálló.

    Néhány? Az egyetemi szivatógépezet egyik fő fegyvere a jelöléseklel szivatás. És megint mondom, ez nem azon egyetem sajátossága, ahol tanultam, legalább 5-6 hazai egyetemről hallottam hasonló sztorikat, beleértve az ELTE-t és a BME-t.

    Ez már a felsőoktatás "hagyományának" a része? Mert most arról beszélsz, hogy ebből a szempontból nincs hagyomány, mert mindenki szabadon eldöntheti, hogy a fenti szempontokkal mit kezd.

    A kettő nem zárja ki egymást. Sőt, az oktatók szabad keze bizonyos dolgokban szintén egyetemi hagyomány, hogy ezcmennyire előnyös és mennyire hátrányos, az más kérdés.
    Mutasd a teljes hozzászólást!
  • Nem mondtam, hogy minden lexikális tudás felesleges, viszont tételek megtanulásának csak akkor van értelme, ha használod is.

    Mit jelent az, hogy "használod"? Pl. egy további tétel bizonyításához? Vagy más témákban a megértéshez? Vagy majd a jövőben, valahol, valamikor használni fogod? Ha nem tanulsz meg egy tételt egyszer sem, akkor később hogy keresel rá (sem a nevét nem tudod, sem azt, hogy miről szól)? Vajon az egy szakma ismerete, hogy "tudom, melyik szakkönyvben találom meg a tudást"? Pl. egy interjún ha megkérdezed, hogy "milyen design patterneket ismersz?", arra azt a választ szeretnéd hallani, hogy "nem értem a kérdést, de kikeresem a google-ön, hogy mi a design pattern, aztán felolvasok párat a wikiről"?

    egyetemen bemagolt, de sosem használtat meg úgyis elfelejted, ezért az, hogy bemagoltad, nem ér semmit

    Tisztázzuk, legalább egymás között, hogy a magolásnak - szövegek értelmezés nélküli, szó szerinti megjegyzése - nem vagyok híve, ezen lépjünk már túl. De az vajon magolás-e, hogy megtanulsz egy tételt, tartalmi szinten? Mert ha igen, akkor definíció szerint minden magolás, amit nem te találsz föl, vagy fedezel föl. Másrészt, hogyan érted meg a tartalmát, ha a fogalmak definícióját nem ismered pontosan?

    Ami a jelöléseket illeti, simán máshogy jelöli egyik tanár ugyanazt, mimt a másik, a másikét el nem fogadva (pl. Számításelméletből tapasztaltam ezt). Kb. ennyire univerzális.

    Attól, hogy van néhány tárgy néhány előadója, aki nem követi a szokásos jelöléseket, vagy hogy van egy-két olyan tárgy, ahol ilyenek nincsenek, még nem jelenti azt, hogy a többi esetben ez a mondat helytálló.

    de felsőoktatásban 100%-ban az oktatóra van bízva

    Ez már a felsőoktatás "hagyományának" a része? Mert most arról beszélsz, hogy ebből a szempontból nincs hagyomány, mert mindenki szabadon eldöntheti, hogy a fenti szempontokkal mit kezd.
    Mutasd a teljes hozzászólást!
  • Nem mondtam, hogy minden lexikális tudás felesleges, viszont tételek megtanulásának csak akkor van értelme, ha használod is. Ha nem, akkor az a lényeg, hogy tudd, hogy mit és hol találj, ha mégia szükség van rá. A gyakran használt dolgokat amúgy is megjegyzed egy idő után, az egyetemen bemagolt, de sosem használtat meg úgyis elfelejted, ezért az, hogy bemagoltad, nem ér semmit, ellenben ha tudod, hogy van ilyen, akkor meg tudod találni.

    Ami a jelöléseket illeti, simán máshogy jelöli egyik tanár ugyanazt, mimt a másik, a másikét el nem fogadva (pl. Számításelméletből tapasztaltam ezt). Kb. ennyire univerzális. Pont ezért értéktlen tudás a jelölés ismerete, leszámítva az univerzális jelöléseket.

    Érettségin lehet függvénytáblát használni, ahol vannak képletek is, de felsőoktatásban 100%-ban az oktatóra van bízva, ritka akinél lehet. Szvsz aki nem érti, annak a kezében úgyis értéktelen, szóval amelyik oktató nem engedi, az jó eséllyel maga is végigmagolta az egyetemet anno.
    Mutasd a teljes hozzászólást!
  • Na tehát.

    Lexikális tudás pl. egy képlet, egy évszám, egy egzakt definíció, vagy épp a printf függvény paramétereinek pontos, referencia szintű ismerete, esetleg egy bármilyen szöveg szó szeront. A megértésnek ezek visszaadása nem szükséges, de nem is elégséges feltétele. Megértésnek nyilván szintjei vannak, de egy képlet esetében tudod, hogy ha tudod, hogy milyen kontextusban van, milyen jelenséget ír le, az sokkal többet jelent, mint ha tudod, hogy a képletben található állandót milyen betűvel jelölik, és adott esetben mennyi az értéke.

    Tehát akkor hogyan nézne ki a matematika és mondjuk a fizika oktatása ennek fényében?

    Egzakt definíciót nem kell tudni, tehát ezen definíciók vagy redundanciát tartalmaznak, amit nem kell megjegyezni, vagy ezen fogalmak megértéséhez nem szükséges a definíció egy része. Az a kérdés, hogy mit értesz meg akkor és vajon jól érted-e meg, ha rád van bízva, hogy melyik részét a definíciónak gondolod nem megjegyezni. Mi alapján hagysz el részeket? Vagy ha tételek esetében nézzük ezt a hozzáállást, Pl. a Bolzano-Weierstrass tétel ("Minden korlátos, valós számsorozatnak van konvergens részsorozata." - wikipedia) esetében mely része hagyható el úgy, hogy még igaz maradjon? Vagy azt kellene tanítani, hogy "van egy tétel, mindegy, mi a neve, ami valamilyen számsorozatok részsorozatainak konvergenciájáról szól"? Ezt konkrétan mire tudnád használni egy kicsit később, amikor a konkrét tétel kell valami igazolásához?

    Vagy nézzük a fizikát. A szabadesés útképlete esetén (g/2 * t^2) mit kellene számonkérni? "A megtett út felírható a gyorsulás és az idő függvényében"? Ha csak ilyesmit tanítanánk, akkor az mitől több, mint magolás? Ez az előbbi mondat ugyanúgy lexikális tudás. Tehát erre ugyanúgy igaz az, amit mondasz, tehát mondjuk marad a "minden út felírható képlettel", végül "képletekkel minden leírható". Ez mondjuk jó tárgy lenne, aki ezt a mondatot elmondja, megkapja az 5-öst, az egész egyetemet meg el lehetne végezni 1 perc alatt.

    Az általános jelölésekhez nézzük mondjuk a villamosságtant. Van kb. max 30 jelölés, amiből mondjuk 5, de max. 10 a gyakori. Ha ez utóbbiakat elvárják tőled, hogy használd, akkor szerinted ez nagy kérés és ordas lexikális tudás számonkérése lenne? Ugyanolyan információ ez is, mint a fogalmak neveinek (pl. áram) ismerete. Miért ott húzod meg a határt, ahol? pl. vizsgán elmondod, hogy hát "a/b=c", de mi az "a"? Hát izé. A másik kettő? Izé2, Izé3. Hát ahogy mennek azok a valamik abban a drótban, a drót akadályozza, aztán ez a képlet leírja? Nem mondom, így is működhet, bár több idejét venné el mindenkinek (mert először mindig fogalmak pontos definíciójában kellene megegyezni és jelölésekben), csak akkor jelentsük ki, hogy ez a cél, hogy így történjen.

    Megjegyzem, van sok intézményben sok tárgyból olyan vizsga, hogy "mindent lehet használni", tehát egyáltalán nem kell tudni semmit fejből.

    A printf, meg szó szerinti szövegmegjegyzés szerintem is értelmetlen.

    Talán az egyedüli igazán lexikális (esetleges és összefüggésben nem szereplő) tudás abban, amit mondtál, az állandók értékének megjegyzése. A többi maga a megértéshez szükséges alapelemek és az egymás közötti kommunikációt megkönnyítő nyelvezet kialakítása.

    De nekem az is megfelel, ha megmondod, hogyan lehet eldönteni egy információról, hogy az lexikális-e, vagy sem, mert a példáidból nem egyértelmű.
    Mutasd a teljes hozzászólást!
  • Ha magyarországi karrierben gondolkodsz, akkor a leggyakoribb álláshirdetések a php+mysql illetve java nyelveket említik, azon belül is gyakoriak a különböző framework-ök, Node.js vagy Angular például. C# önmagában talán kevésbé, de a .NET szintén gyakran előfordul.

    Itt van egy jó állás-hirdetős csoport, érdemes belépni, nagyjából látod milyen munkák pörögnek és mennyiért: Programozói állások

    Ha webes irányba mész, ott nagyon sok körítésre kell számítanod. (html, css, javascript, ajax, napestig lehetne sorolni valószínűleg..)

    Én személy szerint .NET-re gyúrok, és egyéb MS cuccokra, mert multiknál ez a fő csapásirány, én meg jól el vagyok ezeknél a cégeknél. A kisebbek, ill. startupok jobban preferálják a nyílt forráskódú / ingyenes cuccokat, illetve az éppen aktuális divatnyelveket. 

    Nem könnyű eligazodni és dönteni, de szerintem azzal érdemes foglalkozni amihez már úgyis van némi közöd, meg amivel eleve szívesen foglalkozol, mert azzal gyorsabban jutsz kézzelfogható eredményhez.
    Mutasd a teljes hozzászólást!
  • Köszönöm a javaslatot :)

    Tudsz esetleg tippet adni, hogy merre próbálkozzak? Illetve melyik nyelven lenne érdemes 0-ról elkezdeni? (most ugye van egy kis c# ismeret, de nem zárkózom el másik nyelvektől, ha a profik azt mondják, inkább arra érdemes mozogni)

    Az otthoni projektben már eddig is gondolkodtam, van is pár ötletem, ezek az inputok segítenek abban, hogy jobban átgondoljam és meg is valósítsam vmelyiket.
    Mutasd a teljes hozzászólást!
  • Nem értek egyet, egyrészt adott esetben indokolt lehet 2 külön kommentben kiírni 2 külön gondolat fonalat, akkor is ha ugyanarra a kommentre reakció (lehet mondani, hogy külön bekezdés jobb lenne, de ha eleve sok bekezdéses mindkettő, akkor ez már nem szeparál eléggé), másrészt telefonnal nem olyan kényelmes copy+paste-elni, hogy ne vesszen el a komment, ha a szerkesztés alatt más is kommentelt, így immár nem módosítható az eredeti komment.

    Szerk.
    Ettől függetlenül én ugyanúgy elkövettem ezt, mint ő, pedig tudom, hogy van edit gomb.
    Mutasd a teljes hozzászólást!
  • Sikerült.

    tihamer.lovassy
    Aki nem tudja megtalálni hol az edit gomb, és ezért egymás után 3 commentet küld el miközben egy commentre reagál, az szerintem elégé minősíti a saját értelmi színvonalát...
    Akár azt is írhatnám, hogy egy egyetemet végzet embertől elvárt lenne olyan nehéz és komplex dolgok ismerete mint az "edit" gomb, de hát itt is látszik a minősége az oktatásnak...
    Mutasd a teljes hozzászólást!
  • Azóta már megválaszoltam, te mégis azon a kommentemen érzékenykedsz, amelyikben lesüyedtem arra a szintre, amilyen az első nekem címzett kommented van a topikban (a te biztosan végigmagoltad kommentedre gondolok), arra nem is reagálsz, ahol leírtam, nagyjából mit értek lexikális tudás alatt.

    Akkor most én kérdezek: Niacin is a te nicked?
    Mutasd a teljes hozzászólást!
  • Ja, hát ezt mindig be lehet dobni. Szalonképtelenné mondani a másikat és erre hivatkozva nem leülni vele beszélni. Mind ezt azért, mert nem adsz statisztikát, mikor nem is kértem; szubjektív állítás szubjektivitására mutatsz rá, amikor rég megmondtam, hogy szubjektív; meg mert a kijelentéseid és szavaid mögötti tartalomra rákérdezek. Ja és ez valami "módszer", amit tolni szoktak a rossz emberek.
    Mutasd a teljes hozzászólást!
  • Igazság szerint egyre kevésbé érdekel, hogy érted-e, amit írok, jó eséllyel Niacin másodnickje vagy, ha meg mégsem, akkor ugyanazzal a módszerrel tolod, én meg ebbe nem akarok belemenni.
    Mutasd a teljes hozzászólást!
  • Ok, csak még mindig te állítottál valamit, amit utólag megpróbalsz elsumákolni, hogy csak szubjektív véleményed volt, ezzel szemben én mindent egzakt módon definiáljak, statisztikákkal támasszak alá. Ez azért nem kicsit kettős mérce.

    Azt még véletlenül sem feltételezed, hogy a vita során derül ki a válasz arra, amire kérdezel. Sumákolás sincs, a legelső hozzászólásaimban, még az arra vonatkozó vita előtt mondtam, hogy szubjektív az az állítás, amin most rugózol. Másrészt sehol nem kértem statisztikát. De a definíció szerintem elvárt, ha nem tudsz valamit definiálni, akkor hogyan várod, hogy megértsem, mit mondasz? Arról sincs szó, hogy egzakt definíciót kell adni, elég egy olyan, amit mindketten kellő mélységben értünk. Vagy szerinted egy vita során soha nem kérdezhet rá a másik egy szóra, vagy mondatra, hogy mit jelent?
    Mutasd a teljes hozzászólást!
  • Igen, kevés, de ott még nem tartunk.

    Ok, csak még mindig te állítottál valamit, amit utólag megpróbalsz elsumákolni, hogy csak szubjektív véleményed volt, ezzel szemben én mindent egzakt módon definiáljak, statisztikákkal támasszak alá. Ez azért nem kicsit kettős mérce.
    Mutasd a teljes hozzászólást!
  • Lexikális tudás pl. egy képlet, egy évszám, egy egzakt definíció, vagy épp a printf függvény paramétereinek pontos, referencia szintű ismerete, esetleg egy bármilyen szöveg szó szeront. A megértésnek ezek visszaadása nem szükséges, de nem is elégséges feltétele. Megértésnek nyilván szintjei vannak, de egy képlet esetében tudod, hogy ha tudod, hogy milyen kontextusban van, milyen jelenséget ír le, az sokkal többet jelent, mint ha tudod, hogy a képletben található állandót milyen betűvel jelölik, és adott esetben mennyi az értéke.
    Mutasd a teljes hozzászólást!
  • Mondjuk amiről én beszélek, arról nagyon sok mostani és korábbi munkatársam panaszkodik, más egyetemekről, más tanárokkal. Vannak jó tanárok, akiket az érdekel, hogy érted-e az összefüggéseket, illetve előadásmódjában is a megértetésre törekszik, de ez ritka, mint a fehér holló, és nem azért, mert a többi szr ember, hanem azért, mert a hazai felsőoktatás rendszer szinten épít a hagyományaira.

    Hogy a többiek mire panaszkodnak, azt most fogadjuk el. Vannak jó tanárok és vannak rosszak. Ez így oké is, szerintem nem vita tárgya. De az, hogy mennyire ritka egy kissé kérdés, másrészt amennyire ritka, ahhoz képest hogyan és miképp lehetne jobb helyzetet elérni. Továbbá ez az ok-okozati összefüggés, hogy "ritka [...] azért, mert a hazai felsőoktatás rendszer szinten épít a hagyományaira". Mik ezek a hagyományok és hányan (nem pontos szám a lényeg) azért rossz tanárok, mert a hagyományokra rendszer szinten épít? Jelentsen ez utóbbi bármit (majd tisztázzuk azt is).
    Mutasd a teljes hozzászólást!
  • Csak ha bizonyítani akarjuk az egyetemek hozzáadott értékét, ahhoz a korreláció is kevés.

    Igen, kevés, de ott még nem tartunk.

    Ellenben egy adott tananyagról, de különösen az olyan szubjektív fogalmakról, mint szemléletről papolnak egyesek, akkor nekik kellene bizonyítani azt, hogy ezek hasznosulnak a gyakorlatban.

    A "szemlélet" fogalma a te értelmezésedben hogyan viszonyul a "megértéshez", ami utóbbit konkrétan te használtad? Majd hátha útközben a vita során a szemlélet is definícióra lel.

    Amíg ez nincs bizonyítva, addig teljesen elfogadható érv, hogy egy-egy fejlesztő konkrétan mennyit tud hasznosítani az egyetemen tanultakból.

    Logikai értelemben semmivel sem elfogadhatóbb, mert egy állítás bizonyításának hiánya nem igazolja annak ellentétének igazságát, de ez most nem is lényeges.

    Szóval pontosan mit is jelent az, hogy "a lexikális tudás erőltetése a megértéssel szemben", csak mert ez nálad központi kijelentésnek tűnik és kíváncsi vagyok a pontos jelentésére és viszonyára a valósággal és mindenféle lehetőségekkel.
    Mutasd a teljes hozzászólást!
  • Mondjuk amiről én beszélek, arról nagyon sok mostani és korábbi munkatársam panaszkodik, más egyetemekről, más tanárokkal.  Vannak jó tanárok, akiket az érdekel, hogy érted-e az összefüggéseket, illetve előadásmódjában is a megértetésre törekszik, de ez ritka, mint a fehér holló, és nem azért, mert a többi szr ember, hanem azért, mert a hazai felsőoktatás rendszer szinten épít a hagyományaira.
    Mutasd a teljes hozzászólást!
  • Csak ha bizonyítani akarjuk az egyetemek hozzáadott értékét, ahhoz a korreláció is kevés. Ellenben egy adott tananyagról, de különösen az olyan szubjektív fogalmakról, mint szemléletről papolnak egyesek, akkor nekik kellene bizonyítani azt, hogy ezek hasznosulnak a gyakorlatban. Amíg ez nincs bizonyítva, addig teljesen elfogadható érv, hogy egy-egy fejlesztő konkrétan mennyit tud hasznosítani az egyetemen tanultakból.
    Mutasd a teljes hozzászólást!
  • Tényleg csak érdeklődésből kérdezem, hogy melyik egyetem melyik szakán tanultál, hogy ennyire rosszak voltak a tapasztalataid?

    Meg mikor (változhat a helyzet időben), meg melyik tárgyból kinél (mert a tanárok sem mind jók). Ezek is számíthatnak, ha már ez feljött.
    Mutasd a teljes hozzászólást!
  • Ellenben ugyanezen "logika" alapján, te pont olyan munkahelyeken fordultál meg, ahol a diplomás fejlesztők jobbak voltak, mint a nem diplomások, és ezen tapasztalatodat csak és kizárólag ezen munkahelyekre lehet vonatkoztatni, sőt azt is csak a te szemüvegeden keresztül.

    Ez így rendben is van, nem is mondtam mást.

    Csak aztán lett egy másik, rendszer szintű aspektus, ami már több, mint a tapasztalataink, azok maximum mint egy-egy egyedi eset vehetők figyelembe, ezért ezt a témakört máshogy kell megközelíteni, mint hogy kinek mi volt a tapasztalata. Nyilván bonyolult téma esetén nehéz méréseket, meg kutatásokat ad-hoc végezni, pláne egy ilyen, nem döntést támogató vitában, de azért általános elvek mentén lehet véleményt formálni és alakítani, ha más nem, akkor a közösen elfogadott/nem elfogadott állítások mentén.

    Ha pedig valaki olyat mond, hogy "a lexikális tudás erőltetése a megértéssel szemben", akkor talán érdemes a mélyére ásni, hogy vajon mi van az állítás mögött, mielőtt egyáltalán igazságtartalmakra, vagy azok valószínűségére, vagy feltételeire rávilágítanánk. Most megint te hátrálsz meg.
    Mutasd a teljes hozzászólást!
  • Tényleg csak érdeklődésből kérdezem, hogy melyik egyetem melyik szakán tanultál, hogy ennyire rosszak voltak a tapasztalataid?
    Mutasd a teljes hozzászólást!
  • Ok, akkor maradjunk annyiban, hogy az egyetem, ahol tanultam, rossz volt, vagy legalábbis számomra rossz.

    Ellenben ugyanezen "logika" alapján, te pont olyan munkahelyeken fordultál meg, ahol a diplomás fejlesztők jobbak voltak, mint a nem diplomások, és ezen tapasztalatodat csak és kizárólag ezen munkahelyekre lehet vonatkoztatni, sőt azt is csak a te szemüvegeden keresztül.
    Mutasd a teljes hozzászólást!
  • A probéléma az, hogy látatlanban konkrét egyetemre hogy konkrét személyre húztad rá a problémát, ami az én véleményem szerint meg a teljes hazai felsőoktatás rákfenéje.

    Egyrészt nem zárhatjuk ki, hogy az egyedi esetedben vannak egyedi vonások, másrészt beszélhetünk a hazai felsőoktatásról, mint egy sokaság általános tulajdonságairól. De ugye az utóbbiban sem a saját élményeidet kell alátámasztásként hozni, ha csak nem cáfol valamit. Miután én soha nem mondtam azt, hogy a hazai intézmények mind magas színvonalúak, amit egyébként egy alacsony színvonalú esettel cáfolni is tudnál, ezért ebben velem nem tudsz vitázni, mert nincs min.

    de a lexikális tudás erőltetése a megértéssel szemben rendszer szintű probléma

    Egyáltalán nem akarom ezt lesöpörni az asztalról, de akkor ebbe részleteiben kell belemerülni. Mi az, hogy a lexikális tudás erőltetése a megértéssel szemben? Definiálni kellene itt először három fogalmat is: lexikális tudás, erőltetés, megértés.
    Mutasd a teljes hozzászólást!
  • Semmi csúsztatás nincs. Tök egyértelműen mondom az állításaimat.

    hogy miután kétségbe vontam, te kijelentetted, hogy biztosan magoltam, azért nem érzem utólag az egyetem hasznát

    Majd miután kiderült, hogy nem magoltál (amit el is fogadtam), továbbra is azt állítom, hogy lehetséges, az a képzés ott és akkor, amiben részt vettél, alacsony színvonalú volt (nem azért, mert nem magoltál, vagy azért, mert igen, hanem mert te magad azt mondtad, hogy a magolást várták el). Nem értem, miért zavar ez, amikor te magad viszed mindig efelé a beszélgetést, ti. hogy amit tapasztaltál, az alacsony színvonalú volt (amit én egy szóval sem vitattam), amikor meg egyértelműen kijelentjük, meghátrálsz. Én értem, hogy azt szeretnéd, hogy az akkor és ott tapasztalt színvonalat vetítsük ki kategorikusan, de az mitől jobb egy csúsztatásnál? Semmiben.
    Mutasd a teljes hozzászólást!
  • A probéléma az, hogy látatlanban konkrét egyetemre hogy konkrét személyre húztad rá a problémát, ami az én véleményem szerint meg a teljes hazai felsőoktatás rákfenéje. Van színvonalbeli eltérés a hazai felsőoktatási intézmények között, de a lexikális tudás erőltetése a megértéssel szemben rendszer szintű probléma. Persze le lehet söpörni az asztalról, hogy nálatok biztos így volt, de az a konkrét egyetem rossz, csak akkor ennyi erővel én is ugyanolyan egybites módon lesöpörhetem az asztalról ezt azzal, hogy persze, mert végigmagoltad az egyetemet, ésn eked az jól ment, meg azt hiszed érted, holott nem is.
    Mutasd a teljes hozzászólást!
  • Az, hogy utólag szubjektív véleménnyé alakítottad az eredeti állításodat, gusztustalan csúsztatás, főleg annak fényében, hogy miután kétségbe vontam, te kijelentetted, hogy biztosan magoltam, azért nem érzem utólag az egyetem hasznát.

    De jó, legyen, én nem vitatom hogy ne lenne szerepe az egyetemi képzésnek. Legalábbis lehetne. Viszont teljesen más a tapasztalatom a tieddel szemben, szerintwm nincs összefüggés a diploma és a fejlesztői tudás között. Részemről ennyi.
    Mutasd a teljes hozzászólást!
Tetszett amit olvastál? Szeretnél a jövőben is értesülni a hasonló érdekességekről?
abcd