Indul az IoT forradalom - és most nagy lépéselőnyre tehetsz szert benne
2016-11-18T10:16:03+01:00
2016-11-19T12:53:36+01:00
2022-07-21T17:43:24+02:00
  • Köszi, és neked is Sting.
    (Így már jobban értem azt is, hogy Coursera-n miért a mérnöki/műszaki kategóriában van az IoT kurzus és miért nem a Computer Science alatt)
    Mutasd a teljes hozzászólást!
  • A heten ez mar a harmadik dramai forradalom es mult heten is volt mar legalabb ennyi.
    Mutasd a teljes hozzászólást!
  • 1986-ban már volt szerintem 8051 proci kisebb tokban beépített EEPROM-mal, meg építettem én gyuféáskatulya méretű 27MHz-es cuccot, annak az aljáéra elfért volna a proci is, na jó kicsit nagyobb lett volna, meg többet evett volna, de a bunkofonok is először tégla méretűek voltak. :)

    Intel MCS-51 - Wikipedia
    Mutasd a teljes hozzászólást!
  • rocky ironizált :D ne vedd komolyan!
    Amugy szepen leirtad, hiogy mi volt akkoriban :D
    Apám is maratta ezeket a nyakokat és azt, hogy a 3-4 pwm csatornát hogy rakták rá egy jelre, azt mar nem is tudom elkepzelni...

    En most meg mar csak ámulok, hogy 2 köröm méretû valami 30 meter tavolsagbol tud kommunikalni egymassal :D konkretan vettem ilyen jatekokat, csak oda meg nem jutottam, hogy jatszhassak veluk :(
    Mutasd a teljes hozzászólást!
  • Aha, persze. De valamiért mégse csinálták meg. Vajon miért?
    Pár ötlet (Z80 vonalon):
    - A Z80 DIL40 tokban kicsit méretes volt a rendszerhez. És ez még csak CPU volt SoC technológia nem létezett.
    - Kellett még egy DIL28-as EPROM
    - 8 db DIL16-os RAM, meg jó pár periféria IC: SIO, PIO, DMA, ...
    - Meg persze az érzékelő és beavatkozó eszközök.
    - Mindez egy méretes panelon összerakva és méretes trafós táppal etetve, mert akkoriban ezek ettek rendesen.
    - A 27MHz-hez szintén kell kakaó az alacsony freki miatt, plusz egy méretes teleszkópos vagy drót antenna.
    Hát, nem szép látvány egy ilyen, ha mondjuk a karodra akarod tenni, a magad után húzott aksiról már nem is beszélve (mint a ruszki kvarcóra).
    És még biztos kihagytam pár dolgot. Pl. az árát.
    Mutasd a teljes hozzászólást!
  • Ezelőtt 30 évvel is ugyanezt meg lehetett csinálni volna 27MHz-es RF adó vevőkkel, meg régo procikkal is ... :)
    Mutasd a teljes hozzászólást!
  • Gyakorlatilag minden IoT ami olyan vezetékes vagy vezeték nélküli hálózatra kapcsolódó beágyazott eszköz, mely szenzorok segítségével adatokat gyűjt, elemez, esetleg aktuátorok segítségével be is avatkozik a környezetébe. Mindezt emberi közbelépés nélkül (M2M) teszi.
    Erre lehet azt mondani, hogy nem találták fel újra a spanyolviaszt, de kifejezetten ilyen célhardvereket gyártanak most a cégek, melyekhez könnyű szenzorokat és aktuátorokat csatolni, illetve a kártyára integrálják a hálózati csatolót is.
    Sokféle hálózati szabványt használnak a klasszikus Wi-Fi, Bluetooth, 3G, stb. mellett megjelentek az akár gombelemmel működő eszközökre energiatakarékos továbbfejlesztések is. 
    Emellett egyre több eszközt C/C++ mellett Java-ban, Javascriptben vagy kifejezetten erre a célra való nyelven (B#, Weawe, Brillo, stb.) is lehet programozni.
    Szóval valóban gyűjtőfogalom, de azért új szabványok, megoldások is tartoznak a témához és egyre dinamikusabbak a fejlesztések. Nem véletlen, hogy az IPv6-ra való átállás is elkerülhetetlen, mert a következő években több milliárd IoT eszköznek kell kiosztani egyedi címet.
    Mutasd a teljes hozzászólást!
  • Az IoT lényege rövid az, hogy a nem kifejezetten számítástechnikai jellegű és célú, úgymond hétköznapi eszközöket is ellátjuk egyrészt valamilyen azt vezérlő vagy legalábbi felügyelő digitális elektronikával, másrészt a hálózati kommunikáció lehetőségével.

    Az, hogy ez technikailag mikrokontrollerrel vagy akár egy PC kapacitásaival vetekedő integrált számítógéppel történik -e, a történet szempontjából teljesen lényegtelen. A lényeg az, hogy az adott eszközről lehessen generikus megoldások (pl. böngésző, mobiltelefon, Wi-Fi, stb.) segítségével, "távolról" (legalább lakáson vagy X méteres környezeten belül) adatokat gyűjteni, és esetleg vezérelni is lehessen azt.

    Az internetezésre képes hűtő nagyon nem IoT eszköz - illetve ha az, akkor nem attól, hogy lehet rajta böngészni vagy tévét nézni, hanem, hogy le lehet kérdezni mondjuk mobilról vagy asztali gépről a hőmérsékletét. Bár ennek túl sok értelme nincs.

    Ugyanakkor számos olyan hasonló háztartási, ipari és közlekedési felügyeleti és automatizációs feladat van, ami értelmes is lehet, és nagyon megnövelheti az adott eszköz vagy rendszer kényelmi fokát vagy működési hatékonyságát. Pl. kazánvezérlés, személyek/járművek ki/beléptetése, világításvezérlés, automatikus készletkezelés/leltár, beteg-/idősfelügyet, stb. A lehetőségek tényleg végtelenek.
    Mutasd a teljes hozzászólást!
  • De most ez az IoT végül is csak gyűjtőfogalom, nem?
    Szerveroldali programozás + mikrovezérlő programozás, ami tud netre kapcsolódni és a szervernek adatokat küldeni.
    Én sosem programoztam mikrovezérlőket (egyetmen sem volt PTI-n belőle tárgyam), de én erre tippelek.

    Nekem erről egy intelligens/programozható hűtőgép vagy autó jut eszembe, ami felhőbe küld adatokat, hogy mennyi kaja van benne, milyen hőmérsekleten üzemel, mennyiszer nyitottáki az ajtót, stb.

    Neten kerestem erre a fogalomra, de több definicíót is láttam... Hálás lennék érte, ha valaki pontosan megtudná fogalmazni, hogy végül is mire lesz jó ez az IoT
    Mutasd a teljes hozzászólást!
  • Mennyire erőlteti a tech szektor ezt az IoT kifejezést. Végén még tényleg sikerül mesterséges igényt teremteni rá.
    Mutasd a teljes hozzászólást!
abcd