Bevezetik a Matlab szoftvert az Óbudai Egyetemen
2016-10-25T07:42:23+02:00
2016-11-02T18:12:39+01:00
2022-07-21T18:16:47+02:00
  • Na jó, de én a .NET kapcsán nem beszélek platform problémáról. Például egy mezei buborékrendezés C# forráskódja sem tartalmaz platformfüggő részt.
    Mutasd a teljes hozzászólást!
  • Szia.

    Voltam én is gyakvez néhány programozós tárgyból (nem az ÓE-n.)
    Nálam is néhány hallgató különutas akart lenni (más platform, más akármi) és az elején engedtem is azzal a feltétellel, hogy a platform miatt felmerülő problémálat oldják meg önállóan (vagy váltsanak arra a platformra, amihez minden támogatást megkapnak.) 

    A vége az lett, hogy többet nem engedtem.
    Mutasd a teljes hozzászólást!
  • Szerintem a lényeg ez (szerintem!):

    Amikor én jártam az ÓE-re (én még BMF-en kezdtem, közben lett ÓE), már akkor nemcsak hogy használtuk, hanem tanították is és vizsgázni is kellett belőle. És nem alternatívát, hanem a Matlab-ot kellett használni.

    Szerintem arról van szó, hogy most már nem csak tanítják, hanem magát az eszközt is adják hozzá abban az egy félévben, amelyikben felveszed tárgyként (vagy felveszel olyan tárgyat, amiben ezt is tanítják).

    Ez az, ami igen dicséretes dolog; nem kell a hallgatónak pénz nélkül le-warez-olnia valahonnan. Ez a normális, így kellene ennek mindenhol lennie. Mert például ha elmész letenni a "B"-s jogsit, ott sem várják el, hogy a gyakorlathoz te "warezolj" magadnak személygépkocsit. Hanem adják, hogy arra az időre, amíg tanulsz, addig használhatod.

    Viszont minden éremnek két oldala van. Az sem jó, ha adják, és egyben köteleznek annak használatára. Mert ha az egyszerű feladatokat meg tudod oldani mással, akkor miért kellene pont a Matlab? Mondok egy konkrét példát. Az ÓE-n anno tanultunk .NET-et is, C#-pal (akkor utáltam meg, de ez most más tészta). Én is, és egy hallgató társam is megkérdeztük, hogy mi lenne, ha nem VS-t használnánk, hanem Linux-on Mono-t (hiszen amit tanítottak arra a Mono is túl jó volt). Erre kitérő választ kaptunk (már nem emlékszem, pontosan mit), de a lényege az volt, hogy VS és kész, nincs választás. Szóval azt akarom ezzel mondani, hogy most, hogy a Matlab licence is adott, most már lehet, hogy még jobban ráerőltetik a hallgatóságra, pedig tényleg úgy volt, hogy amit tanultunk benne, arra kb minden Matlab klón 100%-osan alkalmas lenne. Bár, ha bele gondolok lehet, hogy most már magasabb szinten tanítják a Matlab-ot, amihez már tényleg Matlab kell? Nem hinném, de lehet...
    Mutasd a teljes hozzászólást!
  • OFF: Az Octave vs. Matlab vitához csak annyit szólnék hozzá, hogy próbáljatok ki néhány számításigényesebb programot mindkét rendszeren. Az eredmény elkeserítő... (Emlékeim szerint a Matlab-nak van 30 napos próbaverziója.)

    ON: Ezt a hírt sok helyen olvastam és nagyon nem értem. A Matlab-ot minden mérnöki szakon tanítják, nem hallottam még olyan kollégáról, akinek sikerült úgy elvégeznie bárhol bármilyen műszaki képzést, hogy megúszta a Matlab-ot. (Elsősorban a gépész, villamos és informatikus mérnökökre gondolok, más fajta mérnökökkel nem szoktam együtt dolgozni.) Az Óbudai Egyetemen is tanították már évekkel ezelőtt is (sok kollégám tanult ott.) Itt szerintem a PR-os meg a szakmai felelős között történt egy nagyon csúnya félreértés és pont a lényeg sikkadt el...
    Mutasd a teljes hozzászólást!
  • Ha egy másik szövegszerkesztővel kell dolgoznia

    Ez az, ami összehasonlíthatatlanul kevesebbszer történik meg, bármilyen profi adminisztratív munkatársról is van szó. A soroltak közül 4 IDE-t használok jelenleg is (nem különféle verziókat, hanem külön nyelvhez, külön gyártótól - közülük kettő ugyan Eclipse illetve Eclipse-alapú, de a NetBeans meg a Visual Studio eléggé nem Eclipse), gyakorlatilag minden nap. Nem tudsz olyan irodistát mutatni, aki 4-féle Office-t tart a gépén, ráadásul kis túlzással nincs is annyi féle Office (ha a verzióktól eltekintünk).

    Minél jobban ismeri valaki az eszközét, annál hatékonyabban, gyorsabban és magasabb minőségben tudja használni

    Hát, én ezzel bizony nem vitatkozom: tanulja meg azt az egyet, amit épp használ. Igazából én abban látom az áttérés problémáját, hogy aki kínkeservesen megtanulta az általa ismert 3 menüpont helyét MS Word-ben, a rémséges "hova kell kattintani"-t, az tényleg gondban van, amikor átül a LibreOffice elé. De aki profi MS Word-ben, annak a többi Word sem tud meglepetést mutatni - az irodai szoftvercsomagok egyszerűen nem a képzelet szárnyalásáról szólnak, amelyik nagyon egyénieskedik, az hosszabb távon nem él túl.
    Mutasd a teljes hozzászólást!
  • Bár volt, de nem teljes jogú license volt hozzá.
    Mutasd a teljes hozzászólást!
  • Magyarázza már meg valaki hogy mi az értelme ennek a cikknek, ha én ezelőtt 10 évvel használtam több labor-gyakorlaton Matlabot az Óbudai egyetem Kandó karán...és ezzel egy időben már régen használták a BME-n is meg szerintem még igen sok helyen... Én ezt nem értem....
    Mutasd a teljes hozzászólást!
  • Csak egy példa az elvek megismertetése mellett.

    Kapsz egy dokumentumot, hogy írj bele (töltsd ki) és nyomtasd.
    Tipikus magyar államigazgatási/ügyviteli lépés... napi feladat adminisztratív körökben.

    A te eszközöd lehet más, a nyomtatód lehet más és máris áttördeli a dokumentumot és használhatatlan lesz az eredeti céljára.
    Persze aki készítette (félművelt alkalmazott) a tudásán spórolt egy órát, de a tízezer user, akinek újra kell formáznia a dokumentumot, hogy elfogadhatóvá váljon, majd pótolja fejenként egy-egy óra ráfordítással.

    Társadalmilag káros, ha nem jól végzünk egy munkát... és tipikusan másokra terheljük a következményeket.
    (persze ettől a felismeréstől még nem lesznek okosabb döntéshozóink, nem fog a pillanatnyi haszon felett győzedelmeskedni a társadalmi érdek)
    Mutasd a teljes hozzászólást!
  • Manapsag ugy mukodik az office, hogy elofizetsz ra (nagyon olcson), es folyamatosan kapod hozza a frissiteseket. Nemcsak egy office verziot hasznalsz evekig, hanem egy folyamatosan valtozo eszkozt.
    Mutasd a teljes hozzászólást!
  • ... de erre az Office-felhasználónak pontosan mi szüksége is van? Lecseréli az Office-t, mert a másik Office-szal jobban megy a magyar, különösen a debug? Vagy mert másik nyelven kell megírnia egy levelet?

    Pontosan ugyanaz, mint neked is. Két fő ok van, írtam is ezeket, de akkor kifejtem.
    1. Ha egy másik szövegszerkesztővel kell dolgoznia, másik verzió, más gyártó, akkor ne essen kétségbe, ne romoljon le a teljesítménye, pár óra használat után kezelje ugyanolyan jól, mint a korábbit.
    A legfőbb ok, ami itt elhangzott az MS Office tanítása mellet, hogy ha nem azt tanulja, akkor nem képes MS Office-t használni, vagy csak igen nehezen. Ha érti az elveit, akkor ilyen nem történhet meg, ahogy Te sem esel kétségbe, ha akármelyik másik IDE-t kell használni.

    2. Minél jobban ismeri valaki az eszközét, annál hatékonyabban, gyorsabban és magasabb minőségben tudja használni. Ha valaki jól ismeri a szövegszerkesztés elveit (stílusok, behúzás, körlevél, sablon, ...), akkor jó minőségű dokumentumot tud készíteni, amit gyorsan tud módosítani, újra fel tud használni, ezáltal nem csak a végeredménye lesz szebb és jobb, hanem a ráfordított idő is csökken.
    Ahogy IDE használatnál is ha csak annyira ismered az eszközt, hogy tudsz benne gépelni, akkor még jelentősen lehet növelni a hatékonyságon, ha jobban megismered az eszközt és egyéb képességeit is használod (refaktor funkciók, osztály keresések, ...)

    Összességében szerintem sokkal többet ér, ha az első eszköz megtanulásánál megérted, hogy az ilyen eszközök mire is valók, mik az alapfunkcióik, milyen koncepció szerint működik, mint azt, hogy egy konkrét adott eszköznek mik a funkciói, azokat hol lehet elérni. Mint pl. a matematika, ... oktatásban 7.-8.-ban már mindenféle egyenleteket tanulnak, holott még sokaknak az összeadás, szorzás sem megy.
    Mutasd a teljes hozzászólást!
  • Átlagfelhasználó igazából mindenki. Most nem bírom elképzelni a munkakört, ahol az illető reggel leül, elindítja "A Szövegszerkesztő"-t (itt most kifejezetten a Word-re vagy egy megfelelőjére gondolok, nem kiadványszerkesztésre meg nyomdai előkészítésre), és szöveget szerkeszt. Különösen, hogy aki sokat használja a szövegszerkesztőt, az sem szöveget szerkeszt, hanem szöveget gépel, de ilyet sem bírok elképzelni egész napos tevékenységnek - mégis honnan szedné hozzá a szöveget? Persze lehet, hogy valamit kihagyok.
    Az viszont valószínű, hogy 1 db. Office csomagot fog használni hosszú éveken keresztül, és esetleg majd frissíti valamikor.

    Ehhez képest én, mint fejlesztő, biztosan használtam egy tucat IDE-t az elmúlt 8-10 évben (NetBeans, Borland JBuilder, Eclipse, Metrowerks CodeWarrior, Carbide.c++, FlashBuilder, FlashDevelop, WebStorm, Visual Studio, Xcode, Android Studio, LispWorks). És ezeknek folyamatosan különféle kombinációi vannak jelen a gépeimen. Így nyilván van róla fogalmam, hogy mit várjak egy IDE-től és kb. hol keressem benne...

    Akiknek a munkájához szüksége van az adott eszközre, azoknak jól kellene ismerniük az eszközt, sőt nem csak azt az eszközt, hanem az eszköz működési elvét (Szövegszerkesztés), hogy más, hasonló eszközöket is tudjanak használni illetve, hogy a munkájukhoz hatékonyan, gyorsan és jó minőségű végeredményt tudjanak készíteni.

    ... de erre az Office-felhasználónak pontosan mi szüksége is van? Lecseréli az Office-t, mert a másik Office-szal jobban megy a magyar, különösen a debug? Vagy mert másik nyelven kell megírnia egy levelet?
    Mutasd a teljes hozzászólást!
  • Az átlagfelhasználó nem tudós, leveleket/beadványokat ír, az advanced átlagfelhasználó árajánlatot meg szerződést, a másik véglet valami rettenetet a lépcsőházi faliújságra.

    Mit neveztek átlagfelhasználónak? Szerintem ez egy nesze semmi fogd meg jól kategória.
    Szerintem erről a kategóriáról érdemes beszélni:
    Az adott eszköz (Office) mennyire fontos a munkájának elvégzéséhez.

    A hobbi felhasználóknak (nem nagyon szükséges a munkájukhoz), nem szükséges ismerniük az eszközt, nekik felesleges egy drága eszköz, jó egy olcsó, ingyenes alternatíva is.

    Akiknek a munkájához szüksége van az adott eszközre, azoknak jól kellene ismerniük az eszközt, sőt nem csak azt az eszközt, hanem az eszköz működési elvét (Szövegszerkesztés), hogy más, hasonló eszközöket is tudjanak használni illetve, hogy a munkájukhoz hatékonyan, gyorsan és jó minőségű végeredményt tudjanak készíteni.

    Sok esetben hobbi felhasználók is képesek profi minőségben dolgozni, de sajnos a másik véglet még sokkal jellemzőbb. Azok akiknek profi szinten kellene érteniük a Szövegszerkesztéshez (titkárnők, adminisztrátorok, ügyvédek (akik maguk írják a szerződéseket), ...), azok között is rengeteg van, akiknek fogalmuk sincs a Szövegszerkesztésről.
    Aki ECDL szinten ismeri, az már bőven a profi kategória. Sok tanulás oda sem kell, a feleségem általános iskolásokat készít fel kb. 15 * 1 órában. Tehát két-három munkanapnyi idő alatt meg lehet jól tanulni a Szövegszerkesztést.
    Mutasd a teljes hozzászólást!
  • Az átlag felhasználó azért olyan, amilyen, mert az iskolában is pontosan így tanítottak neki mindent


    Nem. Egyszerűen arról van szó, hogy az átlag felhasználó szemlélete nem mérnöki (hanem mondjuk bölcsész, közgazdász, jogász, művész, stb.). Mivel nem mérnöki szemlélettel áll a szoftverekhez, nem is érdekli-, és haszna sincs belőle, ha absztrakciókat tanítasz neki. Élni sem fog tudni velük, és érteni sem fogja, miért traktálod hülyeségekkel.

    Egy nem mérnöki szemléletű felhasználó számára az ideális UI - függetlenül a szoftver céljától - pontosan egy gombot és egy szövegdobozt tartalmaz. A folyamat elején a szövegdobozban a "Nyomd meg a gombot." felirat áll, a gombot megnyomva a folyamat végrehajtódik, és a szövegdoboz felirata "Sikeres végrehajtás.". Sajnos vannak esetek, mikor további input szükséges - egy szövegszerkesztő esetében pl. be kell vinned a szöveget -, ami az ideálisnál bonyolultabbá teszi az UI-t, de ez egy vállalható kompromisszum. Az azonban, hogy nem látható karakterek és/vagy HTML-tagek között kelljen lavírozni, mérnöki szemlélet nélkül nem fér bele. Fölösleges, bonyolult, nem piacképes.
    Mutasd a teljes hozzászólást!
  • A formázást nem a tartalom módosításával, hanem az utasítások módosításával kell megvalósítani.
    [...] Majd ha a tartalom teljesen kész van, akkor vesz elő egy word processort és ad neki formát.
    Oka van!

    Igen. Az az oka, hogy a tudós cikkeket meg könyveket ír, minimum hónapok alatt, és persze az örökkévalóságnak. A végén meg ráereszti a LaTeX-et. Azt is csak azért, mert a kiadó ugyan megszerkesztené neki egy kis pluszpénzért, de a tudósnak jóval több ideje van, mint pénze. És ez persze az igényes tudós. Van bőven olyan is, aki igénytelen szart ad ki a kezei közül és nagyon büszke rá.

    Az átlagfelhasználó nem tudós, leveleket/beadványokat ír, az advanced átlagfelhasználó árajánlatot meg szerződést, a másik véglet valami rettenetet a lépcsőházi faliújságra. Mindannyian túl akarnak lenni rajta, az eredmény nem a munkájuk összegzése, hanem annak egy rendkívül érdektelen, adminisztratív része (a lépcsőházi méltatlankodást leszámítva persze). Formáznak rajta egy kicsit menet közben, oszt' jó lesz az úgy. És egyébként tényleg jó lesz, mert ezek az irományok nem igényelnek összetett formázást. Viszont legyen az egész minél hamarabb nyomtatható, hiszen az egész kor, amiben élünk az azonnaliságról szól. Az átlagfelhasználó nem használ LaTeX-et - egyrészt nincs rá szüksége, másrészt nem is tud a létezéséről, hiszen nem neki készült.
    Mutasd a teljes hozzászólást!
  • Paragrafus --> Tippem szerint ennek magyarázataként, mit is jelent a fogalom, bizonyára sokszor elhangzott a bekezdés szó is 

    bekezdésekre tagolás nem szövegformázás (mert az)

    Márpedig nem az. A bekezdés logikai egység, aminek megjelenése (másodlagos hatása) valamilyen szövegformázási kép.
    Ahogy "elvileg" egy html egység (pl. egy div tartalom) sem rendelkezik semmilyen formázással (na jó van egy default), de a div csak jelöl egy tartalmat, de  nem mond semmit arról, hogyan is kell megjelenne, az a css dolga [idealizált, modern felfogásban].
    Ez szövegszerkesztőben merevebb, de ott is szándékosan el van választva a tartalom és a forma. 

    Nincs is rá szükségük.

    Már hogy ne lenne szükségük. Ha nem látják hol van az automatikus laptörés és a kézzel kért, akkor máris nagy gondban vannak. Ha kapnak (visszakapnak) egy doksit, amiben a centralizálást szóközzel vagy tabbal oldják meg, és emiatt szétesik a doksi, akkor máris bajban vannak, vagy hogy egyszerűn egy partner használ tabot a formázáshoz és elcsúszik a kép.  Vagy amiről beszéltünk, a paragrafus határ használata új sorba töréshez, míg bizonyos formázások az egész paragrafusra kellenének.

    Tudomásul kellene venni (vagyis megtanítani!) hogy van a szöveg, mint tartalom és van a formázás, ami formázási utasítások egy sorozata a tartalomra. A formázást nem a tartalom módosításával, hanem az utasítások módosításával kell megvalósítani.

    Ajánlom pl. egy nagyom komoly tudós ember (nobel díjas?) jó tanácsát a figyelmedbe: a formázásra fordított figyelem elvonja a figyelmet a tartalomról. Amikor ő (valóban komoly dolgokat leír), akkor egy szimpla szövegszerkesztőt (editor) használ, csak a szövegre figyel (a formázás csak a bekezdések, új sorba törések, fejezethatár szóköz sorok).
    Majd ha a tartalom teljesen kész van, akkor vesz elő egy word processort és ad neki formát. 
    Oka van!
    Mutasd a teljes hozzászólást!
  • Az átlag felhasználó azért olyan, amilyen, mert az iskolában is pontosan így tanítottak neki mindent (nem csak informatikát), és ezen nem tudott túljutni magától. Te ennek az újratermelése mellett érvelsz.
    Mutasd a teljes hozzászólást!
  • Nem mellesleg, aki minden sor végén enter-t üt, az nem tudja használni az Office-t

    Egész pontosan a Szövegszerkesztést nem ismeri. Az Office-t tudja használni, be tud tölteni doksit, ki tud menteni doksit, tetszőleges formájú nyomtatványt el tud nagyjából készíteni, amihez a segédeszközei az ENTER, a TAB, a SPACE, valamint a karakterformázások (Bold, Italic, Underline, ...)

    MS Office és a LibreOffice között azért nincs olyan nagy szakadék a használatban, főleg a szegényes funkciókban, amit használnak. Ha az egyiken megtanul normálisan szöveget szerkeszteni, akkor a másikon, harmadikon vagy új menü rendszerűn is tud.
    A probléma inkább ott szokott jelentkezni, amikor az egyik Office-ba akarnak másik Office által készített dokumentumot tölteni, és az nem megfelelően töltődik be, hiányoznak részek, szétesik a formátum. Ennek viszont nem sok köze van ahhoz, hogy melyiken tanulta meg a szövegszerkesztést.
    Ráadásul a LibreOffice egyre jobban tölti be az MS Office dokumentumait. Olyan is volt, hogy egy ismerősöm kapott újabb formátumú MS Office dokumentumot és nem tudta megnyitni a régebbi MS Office-ával, én konvertáltam neki át LibreOffice-szal.
    Arról nem is beszélve, hogy a legtöbbször teljesen indokolatlan MS Office formában küldeni a doksikat, hiszen a legtöbbször nem akarjuk, hogy a fogadó tovább szerkessze azt, sőt kifejezetten az lenne jó, ha nem tenné. Így az esetek többségében mindegy, hogy mivel készül, továbbítani jobb volna PDF-ben.
    Mutasd a teljes hozzászólást!
  • A suliban office-t tanuló, egyetemet végzett ismerőseim tucatjának kellett elmagyarázni, hogy a MS Officeban (és innen a LibreOfficeban is... bár emlékeim szerint már korábbról így van) az "enter" az nem formázó utasítás (az a Shift+Enter), hanem a paragrafus vége jele. Hogy mi az a paragrafus és minek az, arról semmit sem tudtak.

    Valószínűleg sokat segített volna, ha nem "paragrafus"-t, hanem "bekezdés"-t mondasz, a magyarban ugyanis a "paragrafus" szót csak jogi kontextusban használjuk.  Nem mellesleg, aki minden sor végén enter-t üt, az nem tudja használni az Office-t - éppúgy mint aki azt gondolja, hogy a bekezdésekre tagolás nem szövegformázás (mert az). 

    Csodálkozva tapasztalták, hogy a "nem látható karakterek" megjelenítésekor mindenféle izék látszanak és láttak ők ilyet korábban kapott doksikban és már akkor is nagyon zavarta őket.

    Nincs is rá szükségük. Éppúgy, ahogy nem kell ismerned a HTML tag-eket, hogy használj egy webalkalmazást, vagy ahogy nem kell tudnod karburátort szerelni az autóvezetéshez. A mérnök beállítottságú embereknek van egy ilyen lelki torzulása, hogy a saját "Hogyan működik?" típusú beállítottságukat akarják ráerőltetni mindenkire, de a legtöbb embernek ez csak felesleges nyűg.
    Mutasd a teljes hozzászólást!
  • Csatlakozom. A suliban office-t tanuló, egyetemet végzett ismerőseim tucatjának kellett elmagyarázni, hogy a MS Officeban (és innen a LibreOfficeban is... bár emlékeim szerint már korábbról így van) az "enter" az nem formázó utasítás (az a Shift+Enter), hanem a paragrafus vége jele. Hogy mi az a paragrafus és minek az, arról semmit sem tudtak. 
    Csodálkozva tapasztalták, hogy a "nem látható karakterek" megjelenítésekor mindenféle izék látszanak és láttak ők ilyet korábban kapott doksikban és már akkor is nagyon zavarta őket.

    A stílusok értelmébe már ne is próbáljunk belemenni... van karakterméret változást csináló gomb, oszt kész.
    Mutasd a teljes hozzászólást!
  • Szerintem arra bárkit meg lehet tanítani, hogy tudja mikre képes egy szövegszerkesztő, és hogy egy másik szövegszerkesztőnél ki tudja guglizni, merre van az adott funkció.

    Ez így természetesen igaz.
    Csak az átlag user
    - nem ezt akarja megtanulni
    - és nincs is rá szüksége.

    Az átlag user azt az egyet akarja megtanulni, amit a következő 15 évben használni fog, és fogcsikorgatva elfogadja, hogy néhány verzióváltás őt is érinti majd. De a szövegszerkesztő nem IDE, és pláne nem Linux.
    Mutasd a teljes hozzászólást!
  • Szerintem arra bárkit meg lehet tanítani, hogy tudja mikre képes egy szövegszerkesztő, és hogy egy másik szövegszerkesztőnél ki tudja guglizni, merre van az adott funkció.

    Te tényleg nem ismered az átlagos felhasználót, akinek Youtube videót kell csinálni, mert ha leírod, hogy nyomja meg az oké gombot, elakad, hogy az ő billentyűzetén olyan nincs.

    A másik, hogy ha szerinted reménytelen, akkor pl. amikor az Office 2003->2007 váltás volt, akkor mindent 0-ról kellett tanulniuk

    Pont ezért írtam, hogy

    Meg kell nekik tanítani a piacon használt szövegszerkesztő legnépszerűbb verzióját, és tovább kell őket képezni ha kijön egy nagyobb változás az UI-n.
    Mutasd a teljes hozzászólást!
  • Szerintem arra bárkit meg lehet tanítani, hogy tudja mikre képes egy szövegszerkesztő, és hogy egy másik szövegszerkesztőnél ki tudja guglizni, merre van az adott funkció.

    A másik, hogy ha szerinted reménytelen, akkor pl. amikor az Office 2003->2007 váltás volt, akkor mindent 0-ról kellett tanulniuk, míg az OpenOffice/LibreOffice ezen időszakban nem változott annyit.
    Mutasd a teljes hozzászólást!
  • Jó, de pl. Pannon Egyetemen 2006 magasságában volt licenszelve, igaz hogy remote desktoppal kellett valahová csatlakozni, mert eléggé korlátozott számú licensz volt, de egy gépteremnyi emberre volt elég licensz. Később már inkább Scilab-el oktattak.
    Mutasd a teljes hozzászólást!
  • Jó, de ez nem python és nem odoo. Hanem csam MicroFo$
    Mutasd a teljes hozzászólást!
  • Ha Iván olyasmit merne elkövetni, hogy:

    def новый:
    meg is nyúznám. (vodka nélkül)

    Csak szólok, ilyen is van.
    Mutasd a teljes hozzászólást!
  • Én meg az ilyen hozzászólásokat tartom teljesen szakmaiatlannak. Persze, tanítsuk meg egy adott program, adott verziójának kezelésére ahelyett, hogy szövegszerkesztésre tanítanánk meg.

    Ha valóban úgy gondolod, hogy a felhasználók többségét meg tudod tanítani a szövegszerkesztésre mint absztrakcióra, akkor te sosem fejlesztettél UI-t, és nem foglalkoztál sem helpdeskkel, sem user bug reportokkal. A valóság az, hogy nem csak hogy nem lehet- de nem is kell megtanítani nekik a szövegszerkesztést. Meg kell nekik tanítani a piacon használt szövegszerkesztő legnépszerűbb verzióját, és tovább kell őket képezni ha kijön egy nagyobb változás az UI-n.
    Mutasd a teljes hozzászólást!
  • Hát nem semmi! Ha Iván olyasmit merne elkövetni, hogy:
    def новый:
    meg is nyúznám. (vodka nélkül)
    Mutasd a teljes hozzászólást!
  • Tényleg csináltak ilyet?

    Bizony, a nem-angol Excel változatokban a cellafüggvények nevei sem angolul vannak. Így Micike a könyvelésen sincs gondban - aki persze simán átlátja a VLOOKUP-ot meg a PIVOT táblákat, de sajnos a nevüket már nem tudná angolul megjegyezni.
    Haha, ilyen site-ot találtam: Excel function name translations - English-Hungarian !
    Mutasd a teljes hozzászólást!
  • Mindig végtelenül szakmaiatlannak és kvázi-vallásos szabadszoftver-hívőnek tartottam azt a hozzáállást, ami a versenyszektorban legelterjedtebb kereskedelemben kapható, "dobozos" szoftverek helyett azok freeware-klónjait oktatta volna.

    Én meg az ilyen hozzászólásokat tartom teljesen szakmaiatlannak. Persze, tanítsuk meg egy adott program, adott verziójának kezelésére ahelyett, hogy szövegszerkesztésre tanítanánk meg.
    Mi a különbség?
    Egyik esetben, ha másik programon kell dolgoznia vagy megváltozik a menürendszer (nem tudom ismerős-e?), akkor fogalma sincs mit csináljon, míg a másik esetben egy kis ismerkedés után ugyanúgy tudja a másikat is használni.
    Mutasd a teljes hozzászólást!
  • "DARABHA"

    Tényleg csináltak ilyet?
    Mutasd a teljes hozzászólást!
abcd