Gyorstalpaló Budapesten? (Avagy hol tudok jól és gyorsan megtanulni programozni?)

Címkék
Gyorstalpaló Budapesten? (Avagy hol tudok jól és gyorsan megtanulni programozni?)
2003-05-03T00:56:33+02:00
2003-05-12T14:04:43+02:00
2022-11-02T05:35:33+01:00
  • Én jobban nyomom. Hétközben minden reggel 5.45-kor kelés, fekvés vmikor éjfél után. Tegyük hozzá, ez elég fárasztó is :)
    Mutasd a teljes hozzászólást!
  • Igen, én is azt veszem észre hogy az hogy az hogy valaki tud programozni ma már egyre kevésbé elég, kell hozzá némi gazdasági, jogi ismeret is (az én területemen, ha valaki 3D játékmotort ír annak valószínűleg más) de a lényeg hogy csak a programozás már egyre kevésbé elég.
    Mutasd a teljes hozzászólást!
  • Nem, általában ennél is korábban. Legalábbis én, aki korán kelek (úgy 5:30 és 6:00 körül) és korán fexem. Viszont a haverom akivel egyszer együtt dolgozunk egy projecten fordítva műxik, ő úgy 10 körül kel de lazán eldolgozik olyan éjjel egy körülig amikor én már az eszméletlenség határán voltam
    Mutasd a teljes hozzászólást!
  • Jézus Mária! A programozók ilyen korán kelnek? :)


    Én reggel 5-kor szoktam felkelni
    Mutasd a teljes hozzászólást!
  • Egyébként egy ilyen mérlegképes tanfolyam kb meddig tart ?


    Az attól függ. Amit én végeztem, az 2 évig tartott, de csak hetente egyszer kellett menni oktatásra (péntek délután), ez munka mellett még elviselhető volt, és a vizsgákra kényelmesen fel lehetett készülni. Volt olyan tanfolyam is, amely 1 év alatt befejeződött, heti 2 oktatás mellett - ez egy kicsit "sűrű" lett volna nekem. Ez a szentesi kínálatot tükrözi, gondolom nagyobb városban jobb a helyzet.

    Erről jutott eszembe: úgy tűnik, hogy nem csak nálam jelentkezett az a probléma (ami valahol kapcsolódik a "Programtervező matematikus" fórum témájához), hogy a programozói tudás gyakran édeskevés ahhoz, hogy valaki jó programozó legyen. Ui. sokszor azt is meg kell érteni, ha egy számviteli szakember kér tőlem valamit, miközben ő nem ismeri az én szakmám nyelvét, én pedig nem ismerem az övét Ő valószínűleg nem fogja megtanulni a programozást, így muszáj nekem megtanulni a számvitelt.

    Üdv:

    Kapitány
    Mutasd a teljes hozzászólást!
  • "LC előzmény | privát üzenet | 2003.05.11. 07:58 | válasz"

    Jézus Mária! A programozók ilyen korán kelnek? :)
    Mutasd a teljes hozzászólást!
  • Egyébként egy ilyen mérlegképes tanfolyam kb meddig tart ? Ugyanis ha a mostani programomat befejezem én is valami hasonlóba szeretnék fogni.
    Mutasd a teljes hozzászólást!
  • Igen...

    Nagyon sok sebesség és implementációs problémával jár a referencia-táblák és a referencia-integritások alkalmazása helyett a "beszédes azonosítók" használtata. Mert ugye egy SQL szervernek egyáltalán nem mindegy, hogy egy primarykey alapján válogassa le az adatokat, vagy pedig a szöveg 3. karaktere szerint...
    Mutasd a teljes hozzászólást!
  • Az eredmény: össze-vissza pakolgatott adatok a mezőkben, 0 referencia-integritás, és olyan leválogatások, ahol az adott szó (mely gyakorlatilag termékkulcs volt) 3. karakterét kellett vizsgálnom ahhoz, hogy megtudjam milyen termékcsoportban van...


    Mérlegképes tanfolyamon még mindig így épül fel a tananyag a Szervezés c. tárgyból. A vizsgafeladatokban is "beszélő" kódokat kellett kidolgoznunk. Lehet, hogy ez a módszer a clipperes időszakban még általános volt, de ma már szerintem egy kissé túlhaladott...

    Üdv:

    Kapitány
    Mutasd a teljes hozzászólást!
  • Igen, erről van szó.

    Dolgoztam már olyan helyen, ahol a programtervező a hozzá nem értése miatt gyakorlatilag többet ártott mint használt.

    Elkezdett Delphi-s programokat tervezni InterBase alá, Clipper + DBASE gyakorlattal.

    Az eredmény: össze-vissza pakolgatott adatok a mezőkben, 0 referencia-integritás, és olyan leválogatások, ahol az adott szó (mely gyakorlatilag termékkulcs volt) 3. karakterét kellett vizsgálnom ahhoz, hogy megtudjam milyen termékcsoportban van...

    Sokan vannak, akik azt hiszik, hogy a tervezőnek nem kell tudnia kódolni.

    Pedig ez pont másképp van. A jó programtervezőnek egyben nagyon jó programozói képességekkel IS kell rendelkeznie, emellett pedig szükségesek az egyéb ismeretek is.

    Ha a gyakorlati programozói képessége nincs meg, akkor kapja a fejlesztő azokat a programterveket, aminek úgy tudja legnagyobb hasznát venni, ha egyből a szemetesbe dobja. Én már kaptam ilyen dokumentációt...


    Mutasd a teljes hozzászólást!
  • És ezek azok a dolgok amit a programtervezőnek szintén nagyon-nagyon tudnia kell. Mert ő dönti el hogy merre menjenek, azaz milyen adatbázisszervert, milyen szerverplatformot, jelentéskészítőt (PL. Quickereport, FastReport, stb) válasszanak, ő tervezni meg a közös könyvtárak szerkezetét és funkcionalitását. Ha ő nem ismeri elég mélyen az eszközt akkor sikeresen létre lehet hozni egy olyan projectet ami már az alapjaiban sz*r.
    Mutasd a teljes hozzászólást!
  • Egyebkent furcsa, ez a TString es tarsai dolog. Ha gyalogkoder kell, akkor biztos ez a lenyeg, de en pl az aktualisan hasznalt nyelvvel kapcsolatban sem tudnek valaszolni a legtobb alap kerdesre, a konyvtarakkal kapcsolatban.


    Ez nem két egymástől független dolog. A nyelv filozófiájának, az alapelvek megvalósításának felismerése és elsajátítása az adott eszköznél az
    alapkő
    . Enélkül nehezen hiszem, hogy az emlegetett "gyalogkóder" el tudná végezni a feladatát.

    Ha nem ismered a technológiát (framework, stb.), egyszerűen lassan v. rosszul fogsz dolgozni és gyakran fogsz belefutni olyan dolgokba, ahol kisebb-nagyobb kódot kell átírnod vagy kidobnod, mert a technológia nem úgy hajlik mint szeretnéd. Ez pedig a gyakorlat kérdése.

    Példa: Ha nem tudod, hogy az Interbase 6.0 klienskönyvtár nem thread-safe, akkor ha elkezdesz rá fejleszteni egy alkalmazásszerverrel és utána kell egy gyönyörű exclusive lockot ráhúzni minden adatbázis-hozzáférésre vagy szervert váltani, akkor az elég komoly szívás.
    Tudnék még sorolni ezen túl jó néhány ADO, Delphi, stb. példát.

    Szerintem nem itt a lenyeg, az ilyenekre ott a help, vagy szerencses esetben a forraskod, eleg annyit tudni, hogy hol keressem


    Nyilvánvalóan nem kell az egész technológiát a maga teljességében ismerni, de a technológia alapjait, lehetőségeit igen. Ezzel ebben a formában teljesen egyetértünk, ugyanakkor
    programozási nyelv esetén ebbe részemről beleértem a framework-ot is, mert maga a nyelv manapság alapkő, ami magában nem nyújtja az effektiv feladatmegoldás feltételeit az esetek túlnyomó többségében.

    hogy lehet optimalizalni az adatbazis lekerdezeseket


    Ez IMHO pont egy olyan kérdés, ami az eszköz használatában komoly tapasztalatot igényel.
    Mutasd a teljes hozzászólást!
  • Ha az ember élesben dolgozik akkor nem igazából az 1. pont játszik hanem a határidő és a kötbér. A 2. pontban igazad van, de ha te munkáltató vagy és emberre van szükséged mert szorít a határidő akkor ha választhat egy olyan ember között aki már 5 éve használja az adott eszközt és már jónéhány alkalmazást fejleszetett benne, vagy egy kezdő között, akkor nagy valószínűséggel csak akkor választja ez utóbbit ha nincs pénze megfizetni az előzőt.
    Mutasd a teljes hozzászólást!
  • FreeBSD kerdes az lett volna, hogy hogy lehet feltelepiteni extended particiora, ha van egy kis primary a boot-nak (hulye XP telepitovel csinaltam 3 particiot, ebbol a 2. es a 3. extended logikai lett, mert o ugy dontott. De mar mindegy legyaktam az egeszet, ujraparticionaltam, ugyhogy most megy minden, jol. Holnap belovom az X-et rajta, ha minden jol

    netchan
    Mutasd a teljes hozzászólást!
  • 2.-vel mélyen egyetértek, de ez nem csak a programozásra hanem szinte minden területre igaz.
    Egyrészt amit gyakran használsz azt megjegyzed. Amit nem, azt meg akkor minek.

    Nem titok hogy melyik iskola volt?
    Mutasd a teljes hozzászólást!
  • Hali!

    Nem akarok közbevágni, csak egy (pontosabban kettő) gondolatot osztanék meg. Volt egy programozás-tanárom középískolában, akitől nagyon sokat tanultam (főleg egyfajta szemléletmódot). Neki volt több mondása, de kettőt a mai napig szem előtt tartok:
    1. Jó ez a megoldás, de van-e jobb?
    2. Egy jó programozónak nem a lexikai tudásnak kell [elsősorban] a birtokában lennie, hanem a módszernek, hogy hol, mi módon szerezheti meg azt.

    Az első - gondolom - egyértelmű, mindenki törekedik a minél hatékonyabb, gyorsabb kód megírására.
    A második esetben arra utalt a tanárom, hogy nem feltétlenül az a jobb programozó, aki fejből tudja a "TString dolgot".
    Mutasd a teljes hozzászólást!
  • Ha használod az adott nyelvet/környezetet akkor ebbe Pl. egész biztos hogy belefutottál. Szinte minden nagyobb alkalmazásban előfordul hogy stringeket kell betenni konténerbe valamiért. Amúgy is, egy környezetben igen fontos a konténerek ismerete / használata. De ez csak egy példa, kismillió olyan dolog van egy környezetben amit ha ismersz és használsz akkor tudod hogy ott van és hogy hogy kell használni, ha nem akkor pedig nem. Ugyanúgy rá lehet kérdezni Pl. hogy egy dbExpressben egy TSQLCLientDataSet nem menti el Post után az adatot miért van (nem volt ApplyUpdates). Rengeteg ilyen van, és ha olyan ember kell aki egy hónap múlva (miután elsajátította a helyi függvényeket, stb) élesben bevethető akkor ezekkel a dolgokkal tisztában van. Olyan helyen is jártam már ahol odaadtak egy 100 soros Object Pascal progit amiben volt 10 hiba, és azt vették fel aki gyorsabban megtalálta a hibákat. És ha tudod fejből a TStrings dolgot meg mondjuk tárolt eljárást írni az épp használt RDBMS számára akkor nagy valószínűséggel a szemléletet is elsajátítottad. Ps. A BSD-t nem igazán ismerem, linuxban vagyok otthon, de azért kérdezz bátran, ha tudok válaszolok ha nem akkor meg megmondom hogy nem tudom.
    Mutasd a teljes hozzászólást!
  • LC: Ez mind ok, csak nem errol volt szo
    milyen gyorsan és milyen hatékonysággal tudsz dolgokat elsajátítani


    Egyebkent furcsa, ez a TString es tarsai dolog. Ha gyalogkoder kell, akkor biztos ez a lenyeg, de en pl az aktualisan hasznalt nyelvvel kapcsolatban sem tudnek valaszolni a legtobb alap kerdesre, a konyvtarakkal kapcsolatban. Szerintem nem itt a lenyeg, az ilyenekre ott a help, vagy szerencses esetben a forraskod, eleg annyit tudni, hogy hol keressem. Szerencsese ilyet tolem meg sosem kerdeztek.

    Imho az atfogobb, "szemleleti" kerdesek a fontosak, mert ezeket nem lehet 3 masodperc alatt megtanulni: mikor erdemes szalakat hasznalni, hogy lehet optimalizalni az adatbazis lekerdezeseket, adott nyelv milyen tipusu ciklusokat, memoriakezelest "szeret", hogy implementalja az OO alapelveket a kornyezet, stb.+ az adott feladattal kapcsolatos haterismeretek, ha ez relevans.

    netchan

    Ui: LC: FreeBSD-t vagod? Lenne 1 gyros kerdesem.
    Mutasd a teljes hozzászólást!
  • Az hogy mennyire fontos a papír nem tudnám megmondani: valamilyen papírom szinte mindig volt, ha nem is a legjobb. A dolog általában úgy zajlik hogy bead az ember egy önéletrajzot és ott már meg kell mondani hogy hol és mit végeztél. Utána jön az elbeszélgetés és ott azért általában kiderül hogy mihez ért az illető. Általában eléggé meg van határozva hogy mi az ami kell, és ha Delphi programozót keresnek akkor Pl. ha kapásból nem tudod megmondani hogy a TStrings-hez nem tudsz új tételt adni csak a TStringListhez és nem tudod megindokolni hogy miért akkor buktál. De persze még kismillió ilyen lehetőség van amibe bele lehet kérdezni, amit egy gyakorlattal rendelkező emberke kapásból vág, ugyanakkor egy kezdő nemigen mondja meg fejből. Aztán van hogy az embernek referenciát kell felmutatni, stb. Elég jól ki lehet szűrni a lamereket, ráadásul ezután még általában próbaidő is van.
    Mutasd a teljes hozzászólást!
  • ... milyen gyorsan és milyen hatékonysággal tudsz dolgokat elsajátítani. Ez viszont nem derül ki semmilyen diplomából.


    Szerinted ez egy felveteli beszelgetes soran jobban kiderul? Azert azt szerintem leszogezhetjuk, hogy a fentebbi kepesseg/adottsag nelkul ma nem szerzel pl BME info diplomat, ezert az ilyen papiros valamennyire garancia (legalabbis a legtobb IT munkaado szerint, es ez a lenyeg).

    Azokkal tanulhatsz, akik 5-10 év múlva döntéshozó pozíciókba kerülnek.

    Ha lehet valasztani, akkor inkabb forditva: egyutt tanulhatsz a jovendo alkalmazottaiddal

    netchan
    Mutasd a teljes hozzászólást!
  • Hali!

    DKristof: Abban egyetértünk, hogy a kreativitás folyamatosan fejleszthető. Abban viszont nem, hogy ez egy felsőfokú oktatási intézmény feladata lenne. Amúgy, valszín félreértettél, hiszen nem azt mondtam, hogy "
    csak információkért
    " érdemes egy egyetemi előadásra bemenni. Sok más dolog is van, de elsősorban ez a fő (persze "
    pluszt ad a tanár személyisége, a szemléletmódja
    ").

    Az iskolának arra kell megtanítania, hogy minél jobban követni tudjam a változásokat, minél könnyebben befogadni az új dolgokat.


    Ez mind igaz, de nem felsőoktatási intézményekre. Változatlanul állítom, hogy elég bibis dolog, ha valaki felsőoktatási intézményben akarja megtanulni ezeket a dolgokat.

    Az más kérdés, hogy a magyar közoktatás ma egyáltalán nem ilyen, hanem csak a lexikális tudást akarja belénk tömni.


    Ebben is igazad van. Azonban a felsőoktatás nem tartozik - legalábbis szerintem - a közoktatáshoz.
    Mutasd a teljes hozzászólást!
  • de azt mindig sejtettem, hogy a siker nagyrészt kapcsolatokon múlik.

    Semmi kapcsolatom nincs (és valahogy nem is érzem magam sikeresnek).
    Rendszergazdaként dolgozok (mivel programozásról volt szó, nem említettem az MCSA 'végzettségemet'), de mint programozó csak mellőzöttséggel találkoztam mindenhol. Ha nem tudtál papírt bemutatni, már be sem hívtak. A legtöbb amit kaptam, az egy udvarias menjen a fenébe volt. Tehát márcsak azért is érdemes valamit papírt szerezni, hogy egyáltalán eljuss oda, hogy behívjanak.
    Biztos, hogy az iskola sok olyan alap dolgot megtanít, amire a késöbbiek folyamán építeni lehet, de nem véletlen, hogy az angol is azt mondja: 'doing is learning'.
    Talán 10-15 év múlva, amikor érvényre jut a még magyarországon kissé idegenkedve fogadott életfogytig való tanulás, akkor nem csak az lesz fontos, hogy mit tanultál eddig hanem az, hogy milyen gyorsan és milyen hatékonysággal tudsz dolgokat elsajátítani. Ez viszont nem derül ki semmilyen diplomából.
    Azt hiszem egy kicsit átestünk a paci túlfelére, amikor egy egyszerü kódertöl is diplomát kívánunk meg, mintha neki kellene a rendszertervet és az adatbázis tervet is elkészítenie. (Sok helyen szerintem így is gondolják -sajnos).
    Kapcsolatépítésre viszont kíválóan alkalmas lehet egy egyetem. Azokkal tanulhatsz, akik 5-10 év múlva döntéshozó pozíciókba kerülnek.
    Mutasd a teljes hozzászólást!
  • .
    "Az iskola arra való, hogy ne kelljen mindazt magadtól kitalálnod, amit mások már kitaláltak"


    Félreértettél azt hiszem Az ismeretekhez nem csak a konkrét adatok, hanem a módszerek is hozzátartoznak. A tanulás elég összetett dolog, de a lényege, hogy megszerezhesd a korábban másoknál felgyűlt tapasztalatokat. Ettől fejlődik és növekszik az emberiség tudása. Ugye nem gondolod komolyan, hogy mindenkinek magának kell feltalálnia a kőbaltától kezdve mindent? Ez nem kreativitás lenne, hanem butaság Eléggé le lennénk maradva, ha így tennénk.
    Mutasd a teljes hozzászólást!
  • Egyrészt a kreativitás az folyamatosan fejleszthető.


    a kreativitás maximum az óvoda végéig, az iskola alsótagozatának elejéig fejleszthető. a tárgyi tudás persze hatalmas lehet.

    a többivel egyetértek. különösen a köz és felsőoktatásról irtat.
    Mutasd a teljes hozzászólást!
  • "Az iskola arra való, hogy ne kelljen mindazt magadtól kitalálnod, amit mások már kitaláltak"

    Ez nagyon nem igaz.A jó iskola arra való, hogy kihozza belőled azt, ami benned van...


    ez mit jelent? elég jól hangzik, hogy a suli kihozza ami benne van az emberben, de ennek pontosan ez a módja. senkit nem lehet kényszeriteni (nem is megy:), hogy ultrakreativ legyen, viszont az eszközöket meg lehet adni neki.

    ha hajlandó ezeket használni, tovább tud lépni, különösen a kutatás-fejlesztés területen. ez enélkül nem megy.
    Mutasd a teljes hozzászólást!
  • Nem értek egyet ezzel. Egyrészt a kreativitás az folyamatosan fejleszthető. Másrészt csak információkért nem érdemes egy egyetemi előadásra bemenni. Azokat a szakirodamban is el lehet olvasni, sőt úgy gyorsabb. Egy előadáshoz pluszt ad a tanár személyisége, a szemléletmódja. Az egyetem hiába tanítaná meg a "naprakész, piacképes" tudást, hisz az állandóan változik. Az iskolának arra kell megtanítania, hogy minél jobban követni tudjam a változásokat, minél könnyebben befogadni az új dolgokat.
    Az más kérdés, hogy a magyar közoktatás ma egyáltalán nem ilyen, hanem csak a lexikális tudást akarja belénk tömni.
    Mutasd a teljes hozzászólást!
  • Hali!

    "Az iskola arra való, hogy ne kelljen mindazt magadtól kitalálnod, amit mások már kitaláltak"

    Ez nagyon nem igaz.
    A jó iskola (akár elemi akár főiskola) arra való, hogy kihozza belőled azt, ami benned van...


    Hát, ez sem teljesen igaz - szerintem. Általános iskola és esetleg középiskola szintjén tényleg fontos a kreativitás fejlesztése is. Azonban főiskolán vagy egyetemen inkább a fontos, hasznos, naprakész, piacképes, stb. tudás, információ megszerzése, átadása a lényeg (más kérdés, hogy ez milyen szinten, mekkora hatékonysággal történik).
    Elég szomorú lenne, ha valaki fősikolán szeretné megszerezni, esetleg fejleszteni a kreativitását (persze, nem lehetetlen, vannak ennek is fórumai - TDK pl.).
    Mutasd a teljes hozzászólást!
  • Csakugyan teljesen más. 1985 környékén ha autodidakta módon akartad a dolgokat elsajátítani nem volt könnyű dolgod: egyrészt a gépek marha drágák voltak, egy akkori C64 árát ha átszámítod ma csúcskategóriás laptopot tudsz venni (30-40 ezer Ft volt a drága és ha 10x-es szorzót számolunk azóta akkor még nagyon jóindulatúak vagyunk). Könyv is elég mérsékelten volt, legális szoftvert nemigen lehetett venni, illegálisat ugyan korlátlanul másolhattál de a doksi mint olyan ismeretlen fogalom volt. Az áttörés az volt amikor meg tudtam venni az Ismerd meg a Basic nyelvjárásait HT-1080Z-re nevű örökbecsű darabot (ma is megvan valahol). És nem volt annyi programozói tanfolyás mint manapság, az ember vagy bejutott a ProgMat-ra vagy nem, de oda (is) Kb. 10x-es volt a túljelentkezés úgy hogy a dolognak nem volt sok esélye. Még jó hogy már akkor is volt SZÁMALK programozói tanfolyás ami ugyan túl sokat nem ért de adott egy papiruszt. Aztán jött a gengszterváltás amikor a vállalati számítóközpontok felbomlottak és egy rakat informatikus utcára került, új vállalkozások meg még alig voltak. Közben pedig meg kellett tanulni vagy 10 programnyelvet, néhány architektúrát, oop szemléletetet, stb. Úgy hogy az élet máskor sem volt könnyebb csak más problémák voltak...
    Mutasd a teljes hozzászólást!
  • Jelent meg cikksorozatom egy havilapban, és a megírt programjaimat használják, pénzt keresnek vele. Viszont soha nem jártam sem tanfolyamra sem iskolába. Azaz teljesen autodidakta módon tanultam meg mindent.


    Ez kéne nekem is :)
    Persze tudom, hogy 1985 és 2003 egész más, de azt mindig sejtettem, hogy a siker nagyrészt kapcsolatokon múlik.
    Mutasd a teljes hozzászólást!
  • "Az iskola arra való, hogy ne kelljen mindazt magadtól kitalálnod, amit mások már kitaláltak"

    Ez nagyon nem igaz.
    A jó iskola (akár elemi akár főiskola) arra való, hogy kihozza belőled azt, ami benned van, hogy fejlessze a kreativitásodat. Ennek csak egy része kéne hogy legyen az ismeretek átadása.
    Sok kisdiákot pont azzal rontanak el, hogy nem hagyják, hogy önállóan jöjjön valamire rá, vagy nem hallgatják meg.
    Mutasd a teljes hozzászólást!
Címkék
Tetszett amit olvastál? Szeretnél a jövőben is értesülni a hasonló érdekességekről?
abcd