Egyetlen forrásból fordít Windows-ra, Mac-re, Android-ra és iOS-re az új Delpi XE5
2013-09-26T14:54:03+02:00
2013-10-01T08:27:49+02:00
2022-07-23T05:44:14+02:00
  • Igen, igen, tudnak róla, csak annál jobbat akarnak. Elsőre ha jól értettem a Cinder-t akarják leforkolni.

    Study Group 13 - Chicago 9.28.2013 - Meeting Minutes
    Mutasd a teljes hozzászólást!
  • Már van ilyen cucc, Cairo néven. Ennek a tetején üldögél egyebek közt a mono winforms implementációja, de ha jól tudom a GTK is.
    Mutasd a teljes hozzászólást!
  • Van most egy topic a redditen:

    Microsoft effort to standardize C++ 2D graphics library GraphicsCPP as std::graphics címmel. Mondjuk inkább tűnik Herb magánakciójának, de érdekes lenne egy rá épülő widget készlet.

    More details:

    brechtkets / GraphicsCPP - Bitbucket

    Discussion:

    Google Csoportok
    Mutasd a teljes hozzászólást!
  • A Borland nagyon sok ponton elszúrta. A legnagyobb gáz az az volt, amit a C++ Builder kapcsán művelt. A 6.0 magasságában megszüntette a termékvonalat, és bejelentette, hogy helyette a CBuilderX lesz, ami a JBuilder motorjának C++-os támogatással felruházott verziója volt. Egy sima multiplatformos IDE, egy erősen alfa állapotú wxWindows vizuális szerkesztővel, és egy rakás ígérettel hogy majd lesz C++ Builderes plugin is, meg mindenféle. Ehhez képest a wx-es szerkesztő sem jutott túl a béta szintjén, és hamarosan ki is került a rendszerből. A C++ Builderesek pedig hangosan anyáztak, majd amikor látták hogy véget ért a termékvonal, szépen áttértek másra. Maga a CBuilderX pedig jókora bukta volt, mivel azt amit aranyárban nyújtott, a legtöbb opensource kollégája ingyen is biztosította.
    Na ekkor jött a Borland (pár évvel később) hogy ismét van új C++ Builder. Csak akkor már kit érdekelt ?

    Amúgy egyébként, ha idejében (kb. a .NET 1.0 magasságában) függetleníti a VCL-t a win32-től, akkor lett volna esélyük. Egyrészt .NET-es verziót is jobbat csinálhattak volna a win32API hívásokkal telitűzdelt VCL.NET-es csodájuknál, másrészt elindulhattak volna valóban multiplatform irányba. És igen, az árakat is jóval lejjebb kellett volna venniük. Anno a Borland azért tudott naggyá lenni, mert olcsó és jó fejlesztőeszközöket árult. A Turbo C++, Turbo Pascal a maga idejében szenzációsan jó ár/teljesítményt produkált. A Delphi is - igaz nem volt olcsóbb mint a VB, de jóval profibb cucc volt annál. Viszont a 2000-es évek után már nem volt sem jó, sem olcsó. Az első Visual C# Express-ek kb. ugyanazt nyújották a fejlesztőnek mint a Delphi8 Pro - csak vagy 200 ezerrel olcsóbban, és olyan nyelvi elmekkel kiegészülve mint Pl. a generics amit a Delphi csak évek múlva követett.
    Mutasd a teljes hozzászólást!
  • A hatalmas komponens építő gárda hamar kiépítette volna a soha nem látott gazdagságú grafikus felületet, különösen ha szabadon szárnyalhatott volna a fantázia (saját renderelés), nem pedig a Win32 üzenet és alap grafikus elemkészlet rabságában kell megmaradni.

    Vagy óriási káosz lett volna belőle. Ez a rákfenéje a nagy szabadságnak, ezért bukdácsol a nyílt forrás is minden területen, ahol nem egyetlen de facto standard implementáció uralkodik, hanem ahol tényleges verseny van. Ti. mert rengeteg alternatíva versenyez egymással, ami szétforgácsolja az erőforrásokat.

    Szóval én nem vennék mérget arra, hogy a Borland sokra jutott volna az általad felvázolt stratégiával. Főleg, hogy neki a piaci befolyása a fejlesztőeszközök piacán kívül nulla volt, és még annyira se tudott volna lenyomni egy saját, minden mástól idegen ekoszisztémát a gyártók torkán, mint amennyire a Microsoft tudta. A nélkül meg ugyanott lett volna ahol így is volt.

    A Borland szerintem ott szúrta el, hogy funkcionalitásban próbált meg versenyezni, de árban nem, miközben a nyílt forrás és a fejlesztői piac kiszélesedése folyamatosan nyomta le az árakat (egyrészt maguk a fejlesztői eszközök, másrészt maga a fejlesztői munka árát is - tehát kevesebbet is tudtak a fejlesztők költeni az eszközeikre). A Borland ahelyett, hogy árat csökkentett volna és gazdaságos kiadásokat csinált volna a Delphi-ből a funkcionalitást kezdve el halmozni mértéktelenül, az árait meg ezzel együtt nem, hogy csökkentette volna, de egyenesen növelni kezdte. Ez pedig azt jelentette, hogy egyre több fejlesztőt vesztett el - először az alsóbb, aztán már a középső szegmensekből is - az olcsó vagy ingyenes eszközök és platformok felé, miközben meg a prémium szegmensben nem tudta növelni részesedését.

    Az ALM stratégia ez utóbbira volt kísérlet, de csúnyán bebukott vele - mert ott meg már megint csak nem a funkcionalitás vagy az ár, hanem a személyes kapcsolatok számítanak; neki meg nulla bejáratott értékesítési csatornái voltak ezen a területen.

    Szerintem halálos hiba volt részéről kinyírni az Express változatokat is, mert attól, hogy azok megszűntek többen biztosan nem vettek Delphi-t, viszont átvándoroltak inkább Visual Studio-ra meg C#-ra, ami megint csak csökkentette nem csak a Delphi, mint platform befolyását és jelenlétét, de a mögött összpontosuló fejlesztői támogatást is. Pedig még a faiskolát végzett drogdíler is tudja, hogy először ingyenes cuccal be kell etetni a közönséget, és csak utána lehet elvárni tőlük, hogy fizessenek is az anyagért.

    Szóval sok stratégiai hibát követett el a Borland, de nem volt köztük az, hogy nem gyártott egy teljesen saját platformot. Pláne nem a Kylix meg a Delphi 8 idejében, amikor még legalább egy évtizedre voltunk a mobil és a tabletek robbanásától, ezzel együtt pedig (a Microsoft a Borlandéhoz hasonlóan óriási stratégiai hibája folyományaként) a nem Windows-alapú platformok és eszközök térhódításától. Ha akkor a Borland meglépi a szakítást a Windows-zal és egy teljesen saját platform kidolgozásába kezd, abba szerintem belerokkant és csődbe ment volna.
    Mutasd a teljes hozzászólást!
  • Az OS neve egyben arra is válasz, hogy hányan használják.

    Ketten?
    Mutasd a teljes hozzászólást!
  • Konzolból igen sok van. A piactérrel kapcsolatban viszont van igazságod.
    Mutasd a teljes hozzászólást!
  • Ja. Nomen est omen. Az OS neve egyben arra is válasz, hogy hányan használják.
    Mutasd a teljes hozzászólást!
  • Én sem nagyon értettem, hogy miért így csinálták. De ha már widgetet csomagoltak be (az sem ördögtől való, lásd wxWidgets), akkor legalább valami opensource dolgot kellett volna.

    De akkoriban sok más hülyeséget is csináltak (C++ builder és vidéke), ami viharos sebességgel csökkentette a fejlesztőknek a cégbe vetett bizalmát.
    Mutasd a teljes hozzászólást!
  • Ja és megsúgom a tutit, úgyse élsz vele Tizen-re érdemes most fejleszteni.
    Mutasd a teljes hozzászólást!
  • De ez csak addig működik, amíg a zárt platformoknak jelentős részesedése van.
    Mutasd a teljes hozzászólást!
  • Nem az operációs rendszer részesedésről, hanem az appok eladásából származó profit részesedésről (a kettőnek semmi köze egymáshoz) írtam, de nem baj, majd megtanulsz te is olvasni. Egyébként Bada-n egy logikai játékot adtam el 30 ezer példányban, a marketen hetekig fent volt az első 10-ben, Androidon meg se próbálom pár óra után eltűnne a piactéren (más játékkal próbálkoztam már). Személy szerint engem az érdekel, hogy hány példányt adok el a programból nem az, hogy hány embernek van ilyen telefonja. A te logikád szerint konzolra se kellene fejleszteni, mert relatív kevés embernek van.
    Mutasd a teljes hozzászólást!
  • De az érzet jó?

    Ha a Kylix idején saját GUI-val és rendereléssel jönnek, nem ragaszkodnak a Win-ből ismert GUI elemekhez (és annak létező implementációjához), hanem egy valódi multiplatform grafikus képernyős megoldást hoznak, akkor nem itt tartanának. (Java-nak sikerült, mégha sebesség okokból az IBM natív renderelős megoldása is erős szelet lett.)

    A hatalmas komponens építő gárda hamar kiépítette volna a soha nem látott gazdagságú grafikus felületet, különösen ha szabadon szárnyalhatott volna a fantázia (saját renderelés), nem pedig a Win32 üzenet és alap grafikus elemkészlet rabságában kell megmaradni.

    Még amiben nagy hibát követtek el, hogy nem akartak valami kontrolált környezetet, infrastrukturát építeni, a komponensek gyártóinak bevonásával (mint a .Net).

    Csak egy jó példa a report eszköz... állandóan új, és ami a nagyobb baj, a korábbiak folyamatos leselejtezése.
    Mutasd a teljes hozzászólást!
  • A zárt platformoknak is megvan a saját célközönsége, ráadásul az Apple mindig is rétegigényeket szolgált ki, nyilván átmeneti volt az, amikor az iOS az okostelefonok piacán élre tört.

    Inkább a Microsoft bénázik nagyon, mert ők az iPhone relatív zsugorodó piacára akartak betörni a Windows Phone-al, gondolom a stratégiát még akkor találták ki, mikor az iOS volt az élen, holott nekik az Androiddal kellett volna felvenniük a versenyt.
    Mutasd a teljes hozzászólást!
  • Ez pontosan így van. És amúgy ezzel a remek stratégiával az Apple szép folyamatosan ki is irtotta magát a mobil piacról, ahol pedig pár éve még ő volt a király.
    Mutasd a teljes hozzászólást!
  • Persze. Most már eléggé hiába kapálódzik aki a Borlandtól a cuccot megvette, mára az Object Pascal végleg elveszítette a piaci jelentőségét. Ha 2000 tájékán lépnek valami jót, akkor ma is meglennének negyedik platformként a java, .NET, PHP mellett.

    A win8 UI-t pedig bizony nagyon utálja a legtöbb felhasználó. Ez van. És teljesen feleslegesen áldozták be a desktopos felhasználói élményt a mobil piac kedvéért, mobilon akkora bukta a win8 hogy a fal adja a másikat. És ez érdemben nem is igen fog váltani, ezen a piacon a lapokat már leosztották.
    Mutasd a teljes hozzászólást!
  • A Kylix nem a WinAPI-ra építkezett. Maga a fejlesztőeszköz wine alapú volt, de a fordított kód natív linuxos. A gond nem ezzel volt, hanem azzal hogy a VCL multiplatform verziója ahelyett hogy maga renderelte volna a widgeteket (hasonlóan a mono winforms implementációjához) valamilyen 2D API vagy akár az XLib tetején, a Qt-re építkezett, ami akkoriban nem csak hogy nem volt ingyenes, de drágább volt mint maga a Kylix. És úgy volt eladva, hogy volt a c++-os QT tetején egy C-s wrapper, ennek a tetején volt a CLX, a licenszbe pedig ki volt kötve, hogy nem nyúlhatsz a C-s wrapper alá a kódoddal. Ehhez még hozzá kell azt is tenni, hogy a Qt is bugos volt, meg a CLX is, nem kicsit de nagyon.

    Aztán jöttek a további bajok: a linux szálkezelése megváltozott, a unicode default lett, a Kylixot meg nem frissítette a kutya sem, így egyre nehezebb lett életben tartani. Végül pedig lehetetlen.

    Hozzá kell persze azt is tenni, hogy a Borland ősrégi linux verziókat adott meg mint rendszerkövetelményt. Illetve, a Kylix1 idején még kb. szinkronban voltak a világgal, a K3 idején viszont már régen nem. És volt egy rakás dolog, amit már új korukban is nehéz volt életre kelteni. Pl. a rave reportot amit a kylix3 mellé adtak, soha nem sikerült semmilyen linux disztriben életre keltenem. A Kylix3 C++ fordítóját is csak néhányszor, eleinte, és csak ronda kis trükkökkel.
    Mutasd a teljes hozzászólást!
  • Értem én ezt.

    Én csak azt unom már, hogy a Delphi 8 megjelenése óta akármilyen Delphis közlemény jelenik meg, hogy milyen új fejlesztést csináltak, automatikusan jönnek a hozzászólások, hogy ezt
    Delphi 8 megjelenése óta eltelt évek száma
    évvel ezelőtt kellett volna meglépnie a Borlendnak/CodeGearnak/Embarcaderonak. Mintha direkt valami külön gomb lenne a billentyűzeten eme közhely közlésére.


    Körülbelül ugyanaz a jelenség, mint hogy jön egy akármilyen Windows 8-as hír, erre meg egyből érkezik 20 hozzászólás, hogy nincsen benne start menü.
    Mutasd a teljes hozzászólást!
  • Olvasmány Kardosinak: az elterjedtség egy dolog, az alkalmazások eladásából származó részesedés pedig egy másik. Bár az olló gyorsan zárul, még mindig az Apple-é a bevétel kétharmada.
    Mutasd a teljes hozzászólást!
  • Olvasmány m.seal-nek!

    Android operációs rendszeren... ez 79,3 százalékos piaci részesedésnek felelt meg


    A Microsoft mobil operációs rendszere az idei második negyedévben szerény 3,7 százalékos piaci részesedéssel...

    2013 augusztusi !!! adat
    Mutasd a teljes hozzászólást!
  • Droidra az appok 80%-át lopják.

    Mire gondolsz?
    A gyagyajátékokra? JÓL TESZIK!
    Mutasd a teljes hozzászólást!
  • Konzultáltunk a forgalmazóval. Az említett paraméterekkel (távoli adatbázis - FireDAC, minden platform (IOS, Android, Mac)) az Enterprise verziót kell megvenni. Ennek az ára 1 millió fölött van, vagy ápdételve 600 ezer fölött.
    Mutasd a teljes hozzászólást!
  • Ezt az árat honnan veszed? Nézd meg a tulajdonságmátrixot, hogy melyik változat mit tud!
    Mutasd a teljes hozzászólást!
  • Van belőle trial verzió asszem. Ha mindegyik platformot akarod használni, és még adatbázist is el akarsz érni egy távoli szerveren, kb. 1 milka fölött van az ára. Azért ez eléggé el lett méretezve.
    Mutasd a teljes hozzászólást!
  • Én meg felhasználóként a Windows Mobile után éppen az ilyen jellegű korlátozások miatt folytattam az Androiddal és nem az iOS-el vagy a Windows Phone-al.

    Egyébként alapértelmezetten a legtöbb Androidos telefonnál le van tiltva a rámásolt apk-ból telepítés, ha bekapcsolom, akkor saját felelősségre teszem.
    Mutasd a teljes hozzászólást!
  • "Ja... Biztos mert volt Android meg iOS..."


    Pont ez nem a lényeg.

    Valahol a lelkük mélyén már régen érezte a Borland, hogy el kell szakadnia a WinApi-tól.
    Nem lehet olyan eszközt csinálni, ami ennyire alapoz egy adott megoldásra.
    A Kylix-el jó irányba indultak volna, de a technologiai megvalósítás egy agyrém. Nem értették, hogy szükségszerű egy saját réteg, amely réteg sokféle (mára pl. telefon vagy tablet) felett is lehet.

    De ott is meg akarták spórolni a munkát és meg akarták tartani a buta winapi alapra építkezést. Bele is buktak.

    Nem láttam még XE-t, de gondolom itt végre eljutottak egy komoly virtuális felület koncepcióig.
    Mutasd a teljes hozzászólást!
  • Az iPhone szenne van torve.


    Csak a tények kedvéért: kb. fél éve, a 6.1.3 megjelenése óta nincs jailbreak IOS-re, ami eléggé megnehezíti (értsd: ellehetetleníti) a kalózkodást lehetővé tevő törések felmásolását.

    Újabb eszközökön ráadásul downgrade-elni, ill. akár újratelepíteni sem lehet a rendszert (pl. a jailbreak-elhető 6.1.2-re). Ilyenkor kénytelen vagy feltenni a legújabbat, amit viszont már nem lehet jailbreakelni.

    Régebbi eszközökön (pl. A4-es procit használó iPhone 4) bizonyos hardware-hibák ugyan lehetővé teszik a jailbreak-et, de előbb-utóbb azok kikopnak, ugye.
    Mutasd a teljes hozzászólást!
  • FYI: Az APK telepítéséhez az eszközre nem kell tudni hozzáférni a fájlrendszerhez. (Ilyent már a Symbian is tudott, hogy az ő APK-ját - amit ott SIS-nek hívtak - egyszerűen elküldted neki kábelen vagy üzenetben, és feltelepítette, anélkül, hogy közben a fájlrendszerhez bármilyen hozzáférést is biztosított volna.)

    Ezen kívül egy rendszer nem attól lesz biztonságos, hogy a fájlrendszeréhez hozzá lehet -e férni vagy sem (mert hogy a világon nincs olyan rendszer amiben nem lehet), hanem attól, hogy ez a hozzáférés milyen módon van szabályozva.
    Mutasd a teljes hozzászólást!
  • Userként kézbe sem vennék olyan telefont, ahol nem férek hozzá a fájlrendszerhez.
    Mutasd a teljes hozzászólást!
  • Más töréssel hackerkedni és megint más letölteni egy apk-t és egyszerűen rámásolni az eszközre. Normális platformon hozzá sem lehet férni a file rendszerhez, nemhogy csak úgy másolgatni és telepítgetni.
    Mutasd a teljes hozzászólást!
Tetszett amit olvastál? Szeretnél a jövőben is értesülni a hasonló érdekességekről?
abcd