Videóban érvel Bill Gates, Mark Zuckerberg és Gabe Newell is a programozás iskolában oktatása mellett
2013-02-27T08:42:51+01:00
2013-03-02T01:58:42+01:00
2022-07-23T14:41:34+02:00
  • Még mielőtt az álláspontomat kifejtem, le kell szögeznem, hogy én középiskolás korom utolsó évében kezdtem el egyáltalán érdeklődni a programozás iránt. Én úgy vélem, nagyon sok embert foglalkoztat a gondolat, hogy milyen is lehet ez a tevékenység, talán csak egy-egy rövid pillanat erejéig az életében nem egészen tudatosan, és talán bizonyos filmekben látott történések hatására. Én említett korban kezdtem érdeklődni a tevékenység iránt, és végül évekkel később úgy döntöttem - egyéb "jelöltek" hiányában -, hogy ezt a tevékenységet választom, és felsőfokú tanulmányaimat már ilyen irányban fogom végezni. Azt viszont nem tudom, hogy mi lett volna abban az esetben, ha mondjuk középiskolás koromban lett volna valami olyan fakultáció, vagy egyéb forma, ahol a programozás alapjaival meg lehetett volna ismerkedni, vagy 'urambocsá kötelezően az informatika tárgy berkein belül, hogy vajon akkor is tetszene-e a mai napig is. Lehet, hogy igen, sőt most tapasztaltabb lennék, de az is lehet hogy nem, mert éppen akkor, abban a pillanatban kevés motivációt éreztem volna ahhoz, és ennélfogva "izzadtságszagú" lett volna a dolog, és ennélfogva soha nem tudom megélni a saját "tehetségemet", érdeklődésemet úgy, mint egy tökéletesen önálló, felnőtt ember döntését, ami egyéb befolyásoló tényezőktől maximálisan mentes.

    A felsőoktatásban én több problémát is látok. Mindjárt az első, amit meg kell említenem, az a hallgatóság, és az oktatók közötti viszony, illetve a további mondatok értelmezését segítendő, a tanár-diák arány. Mit is szeretne az ember, egy (nevezzük most összefoglalóan órának az előadást, gyakorlatot, egyéb egyetemi kurzus manifesztációját) órától? Azt, hogy OTT az órán, új ismereteket tudjon szerezni az adott tárgyról. Nem azt, hogy az oktató beszéljen a "levegőbe", és az emberek többsége lényegében az óra vége után fél órával alig tud felsorolni 5 kulcsszót, ami az órán tárgyalásra került, hivatkozván arra, hogy az anyaggal "haladni" kell, lényegében tekitet nélkül arra, hogy a hallgatóság zöme, nagy része, vagy szélsőséges esetben annak teljes egésze már az előadás felénél végleg elvesztette a fonalat. Ha egy órának annyi értelme van, hogy az ember úgy érkezik haza, hogy "majd meg kell tanulni az X.Y anyagot könyvből, vagy más forrásból", akkor annak az órának sok értelme nem volt. Ennyi erővel az ember otthon a szakirodalmak és az internet segítségével hatékonyabban megtanulja, és hozzáteszem, esetleg nem 10-20-éves szakirodalmak ihlette anyagokat fog látni, hanem hogy mi a state-of-the-art az adott témában. Ezek helyett arra kellene helyezni a hangsúlyt, hogy személyesen értekezzen a tanár a diákkal a lehető legtöbbet, mert az a leggyorsabb. És itt meg kell említenem azt, hogy sajnos ehhez talán hallgatói attitűd-váltás is szükséges, hiszen ehhez az kell, hogy a hallgató fel tudja tenni azokat a kérdéseket, amik számára nehézséget okoznak, amik megakasztják abban, hogy a tananyagban előrehaladjon. Lehet hogy ez egy egészen egyszerű ismeret, de az is lehet hogy hosszabb rávezetés, vagy egyéni felkészülés kell hozzá.

    Ezek után, miután vázoltam mondandóm elején a saját "történetemet", nem tudok a fő kérdésben érvelni. Talán ez átvitt értelemben kicsit olyan, mint a hit kérdése: vannak akiket gyermekkorukban megkeresztelnek, és egész életükben hívők maradnak(lelki értelemben, és nem feltétlenül a templomba járást tekintve), vannak akiket megkeresztelnek gyerekként, de nem lesznek végül hívők, és vannak akiket ugyan nem keresztelnek meg gyermekként, de felnőttkorukra, egyéni meggyzőződésből, hívők lesznek, és jobban "gyakorolják" a vallásukat, mint azok, akik gyermekkoruk óta "hivatalosan" a vallási közösség tagjai. Tehát nagyon-nagyon fontos az, hogy mikor, kinek az akarat szerint, kinek a hatására történik a választás(szakmát/érdeklődési kört/vallási hovatartozást/akármit tekintve).
    Mutasd a teljes hozzászólást!
  • Kicsit off amit irok, de ha osszehasonlitom az azonos tarsadalmi szinten levo embereket itt ahol elek - egy felkapott orszag - es M.o. - levoket, akkor eszbeli kepessegek teren siman az
    M.o. nyer! Hosszan tudnam sorolni az elkepeszto eseteket...
    Szoval a magyar oktatas ittenihez kepest erosebb (volt?).
    Nemhiaba agyelszivnak ezek az orszagok.
    Mutasd a teljes hozzászólást!
  • Töröltem amit írtam, mert nem akarok itt politikai jellegű vitába keveredni.
    Mutasd a teljes hozzászólást!
  • szerkesztve: rossznak válaszolva...
    Mutasd a teljes hozzászólást!
  • A példád pedig nem sarkított, hanem alapvetően nem szól a szakbarbárságról. Ugyanis a szakbarbár programozónak is voltak szülei, a mintákat tőlük kellett elsajátítania a gyerekneveléshez. Ha ez nem volt meg, akkor máshonnan kell pótolni. A lényeg, hogy ennek semmi köze a szakbarbársághoz, mert egészen más dimenzió, ezek a magánéleti képességek. Az iskolának az ilyen jellegű képességekhez nincsen köze. Hogy miért mondom, hogy más dimenzió, azért, mert lehetne az illető polihisztor is, elhanyagolt társasági képességekkel, és akkor nem mondanád, hogy szakbarbár. Ez inkább kockaság kérdése, ahol a kockaság alatt nem feltétlenül az informatikát és nem feltétlenül 1 területet értek, hanem belemélyedést egy vagy sokféle tudomány területbe (vagy művészetbe, hobbiba, bármibe), miközben a társasági kapcsolatok hanyagolása.
    Mutasd a teljes hozzászólást!
  • A rövid és hosszútávú memória is olyan, hogy arra specializálódik, amit csinálsz vele, ha szöveget magolsz be, akkor jól tudsz majd szöveget magolni, ha az értelmét tanulod meg, akkor abban fejlődsz. Ezért nem tartom sokra a verstanulást, mert ilyen fajta tanulásra az életben (nem a későbbi tanulmányokra gondolok) kevésbé van szükség.

    És ez igaz a történelemre, irodalomra, meg mindenre általában, az irodalmat is lehet úgy tanítani, hogy gondolkodni kelljen, csak nem magoltatással.

    "Felesleges tudás nincs! Minden amit megtanulsz előnyödre válik. Egy vers, nyelvtan, programozás, könyvelés, választható tárgy, analitika, minden.
    Felesleges képesség fejlesztés sincs."

    Igaz, felesleges tudás valóban nincsen, ám minden tudásnak van értéke, és nem tudom ismered azt a közgazdaságtani fogalmat, hogy alternatív költség. Ezért nem mindegy mit tanulunk. Másrészt mint már korábban írtam, a konkrét tanulás csak egyetlen alternatíva, lehet hogy éppen akkor tanulod a leghasznosabbat, amikor csak úgy hobbiból olvasol, vagy mikor gyerekkorodban a haverokkal játszol, de sorolhatnám az alternatívákat. De ettől még ezek közül egyik sem egyenértékű, és nagyon sok mindentől függ, kinek mi az értékes.

    " Ugyanezen okból a szakbarbárok nevelése sem cél, mert az azt jelenti, hogy sok képessége fejletlen."

    Már megbocsáss, de ha egy ember mindazt tényleg tudná, mert nem felejt semmit, amit általános és középiskolában tanult, akkor rendkívül művelt lenne, de a valóságban ennek csak töredékére emlékszik, éppen a magoltató oktatás miatt. Specializáció meg szinte alig van, még az egyetemi képzés fele is csak részben specializáció. 12 év közoktatásból gyakorlatilag ha óraszámok alapján súlyoznánk, 3 év készségfejlesztés (mert alsóban sem minden az), 1-2 hónap tantárgyi specializáció, a többi általános műveltség. Senki sem mondta azt, hogy essünk át a ló túloldalára, és képezzünk szakbarbárokat, a gond az, hogy nagyon elment az általános műveltség kultuszának irányába az oktatás, ami a mai információs társadalomban már tényleg csak kultusszá vált.
    Mutasd a teljes hozzászólást!
  • Hmm, hmm. Van ami képességet fejleszt :)

    És itt van a probléma: a programozás fejleszti a logikus gondolkodást (az algoritmizálást, a probléma megoldást, a probléma partícionálást, a feladatok átlátását, az előre tervezést stb), amikre ma egy embernek szüksége van, főleg műszaki (IT, mérnők stb.) területen. És az életünkben is.

    Ennek kivetítése történt meg a 3 ember által, holott egy gépész is ugyanezen képességeket használja tervezés közben. Igazából minden mérnöki tevékenység ezen képességekre alapoz, csak most 3 programozó ember mondta (mondhatta) el a véleményét (és ezen 3 ember véleményére figyel/reagál a világ).

    Ezért természetes, hogy a programozók is így gondolják, de igazából ezen képességeket pl. a legózás is nagyon jól fejleszti (kisebb korban meg akár a tescos fanovat készlet is).

    Azt is könnyű belátni, hogy pl. a verstanulás meg más képességeket fejleszt (rövidtávú memóra, szókincs, nyelvi készségek, érzelem kifejezést stb.), amik hát sajnos megint jól jönnek a mai világban (igaz, egy mérnöknek kevéssé, de neki is kell).

    Kell ez is, kell az is. Irodalom, történelem is kell egy programozónak is: szánalmas, amikor nem tudja magát kifejezni egy műszaki (mérnök, IT stb) ember, mert nekem ugyan verset senki se tanítson (hozzáteszem, én is utáltam).
    (Az megint egy másik kérdés, hogy lehetne ezeket is másként tanítani, és talán nem a Kincsekereső kisködmön kell a mai gyerekeknek kötelező olvasmányként).

    Felesleges tudás nincs! Minden amit megtanulsz előnyödre válik. Egy vers, nyelvtan, programozás, könyvelés, választható tárgy, analitika, minden.
    Felesleges képesség fejlesztés sincs.

    Ugyanezen okból a szakbarbárok nevelése sem cél, mert az azt jelenti, hogy sok képessége fejletlen.

    Ma a tarsadalom fejlődésének (kitörésének, felemelkedésének) a tudás alapú társadalmat gondoljuk. A tudás alapú társadalomban viszont az egyéneknek sokféle és jó képességgel kell rendelkeznie.

    pl. (sarkított persze):
    1: programozó srác szakbarbár, de az kiválló. csak hát nem bír egy hosszútávó barátnőt összehozni, mert hiányoznak azon képességek, amikkel egy kapcsolatot hosszútávon lehet működtetni (pl.: kommunikáció, empátia).
    2: ugyanezen srác azért gyereket csinál, de hát megint hiányoznak képességei, hogy felismerje, hogy a gyerek nevelése az alapvetően meghatározza a gyerek képességeit (ugye a tv-n történő nevelés vs mese, játékok)
    3: a gyerekének minden téren rosszabbak lesznek a képességei ->önálló gondolkodásra képtelen, média által megvezethető... esetleg nacionalista...

    A szakbarbárok nevelése nem jó cél. Sajnos a mai oktatási rendszerünk sem jó, nem képesség fejlesztő, inkább elnyomó.
    Svédeknél, finneknél, amerikában a képességeket jobban fejlesztik, viszont később nem pakolnak rá annyi tudást (lexikálist), amit lehetne. Nálunk képességek nélküli fejlesztéssel pakoljuk a gyerekekre a lexikális tudást.

    Önmagában ezen a programozás oktatás nem megoldás. Viszont abban a 3 embernek jó meglátása van, hogy az elkövetkezőkben az informatika egyre jobban az életünk része lesz, ezért valamilyen formában be kell építeni ezt az oktatásba, hogy megfelelő készség szintel kerüljenek ki onnan az emberek.
    Mutasd a teljes hozzászólást!
  • Szerintem meg egy életben semmire sem jó képessége nem jó, ennyi. Az életben 3 versszakot sem kell szó szerint elsajátítanod, ellenben megérteni és az értelmét megtanulni igen csak sok dolognak kell.
    Mutasd a teljes hozzászólást!
  • Amúgy ha el tudott végezni egy egyetemet, akkor arra tippelnék (távkiértékelésben, felelősség kizárva) hogy csak úgy látszott, hogy keményen tanulja.


    Egyetemen nem kellett verset tanulni. Van akinek az Architektúra II. is tök logikus. Ami meg logikus volt, annak a tanulásával nem volt gondja.
    Mutasd a teljes hozzászólást!
  • Szerintem meg csak tanuljon a 16-18 éves gyerek is irodalmat is, matekot is, infót is, történelmet is. Az sose fog kárára válni, ha valamit tud

    Időt veszít vele, aki a képzést fizeti, az meg pénzt. Nem is keveset. Ha 16-18-22-25-30 éves korig általános, a munka során használhatatlan tudással tömjük a fejeket, akkor egyszerűen pazaroljuk az illető idejét.

    Az ember a fejlődése során először memorizálásra képes, majd később alakulnak ki azok a készségek, amelyek mélyebb, absztrakt gondolkodásra is képessé teszik. Következésképpen először "magolós" tudásra kell szert tenni, később azonban ezeket el lehet felejteni. Én úgy gondolom, hogy egy idő és költséghatékony iskolarendszer így nézne ki:

    1. Óvoda, 3-6 éves korig. Amit itt lehet tanulni - a jelenlegieken felül -, az az idegen nyelv. Nyilván csak játékos formában, nem kell osztályozni, és csak beszélt nyelv. De ha a 3 év alatt ráragad 1-2-3000 szó/egyszerűbb kifejezés, az már egy tök jó alap.

    2. Általános iskola, 6-14 éves korig. Ezzel a résszel nincs sok gond, de lehetne általános gyakorlat a két tannyelvűség. Erre ugye az óvoda megadná az alapozást. 14 évesen egy jó/jeles tanuló gyerek általános műveltsége kész volna, egy nyelvet középfokon beszélne.
    Mindenhol egységes tananyag.

    3. Középiskola: 14-18 éves korig. Második nyelv tanulása mellett lehetőség a specializációra. Aki nem tudja, hogy mit szeretne az mehetne "gimnáziumba", amely azonban nem adna elég tudást az egyetemi felvételihez semmiből sem, viszont esetleg taníthatna harmadik idegen nyelvet. A gimnazisták számára 18 évesen szükséges lenne +1(2) év specializáció. Akik valamilyen tárgy felé orientálódtak, azoknak lenne elég tudásuk 18 éves korukban arra, hogy az adott tárgyból felvételt nyerjenek egy felsőoktatási intézménybe. Más tárgyból nyilván nem - ez esetben (ha 18 éves korában jön rá, hogy nem a mechanika, hanem az agysebészet érdekli) nekik is kellene +2(3-4) év a másik irányú specializációra.

    4. Felsőoktatás. Aki ide bejut, az már adott területre specializált, de még nem szakember. Olyasmi, mint aki most elvégzett mondjuk egy BSC-t - van elméleti tudása, de gyakorlati egy csöpp sincs. Itt N év alatt (2-3-4-5) valós szakmai tudást szerezne, eleinte labor, majd életszerű körülmények között. Mikor kikerül innen, akkor már nem kezdő, meg tapasztatlan, meg junior, hanem egyszerűen csak szakember, hasonlóan mint az, aki a középkorban mestervizsgát tett.

    Tudom hogy ez így elég sci-fi, de amiről a video szól, az is az Szóval én nem a programozás oktatását/nem oktatását látom alapvető problémának, hanem szerintem a rendszer felépítése alapvetően rossz. Nem normális dolog az, hogy átlag pistike iskolába jár 17 éven keresztül, és utána úgy kerül ki, hogy valójában egy szakmát se tud.
    Mutasd a teljes hozzászólást!
  • amúgy minden tanárt aki ilyent kér, ... nem folytatnám.

    Szerintem is

    Szinte fantasztikus, hogy a ZH betűpáros mennyire megnöveli az egyén memória-befogadó képességét.
    Mutasd a teljes hozzászólást!
  • Kihangsúlyoznám az "előjele" szót. Lehet, akkor még lehetett volna gyógyítani, de pár év múlva már arra sem emlékszik, hogy hívják.

    Amúgy ha el tudott végezni egy egyetemet, akkor arra tippelnék (távkiértékelésben, felelősség kizárva) hogy csak úgy látszott, hogy keményen tanulja.
    Mutasd a teljes hozzászólást!
  • Hát nem tudom, valakinek ilyen rossz a memóriája, azt érdemes lenne kivizsgáltatni, hátha valami komolyabb betegség előjele.

    Fejlesztőként kiválóan megállta a helyét, akkor meg miről beszélünk? Az hogy az illogikus dolgokat kizárta az elméje az nem bug, hanem feature
    Mutasd a teljes hozzászólást!
  • nahát hogy sikerült Bosh-t ilyen szép narkómentes állapotba hozni...
    Mutasd a teljes hozzászólást!
  • ezt valószínűleg hamarabb meg lehet tanulni, mint pl Architektúra II. tantárgyat zh-ra és vizsgára. ez a vers ha jól látom 18 soros. ellenben az Architektúra II. az 70 sűrűn gépelt oldal volt. ÉS SZÓRÓL SZÓRA KELLETT TUDNI. minden tételt szóról szóra kell visszaadni, egy szó rontás egy mínusz pont, rontott zh után a következőn 5%-al emelkedik a 2 jegy szintje, továbbá a rontások miatt emelkedő küszöb félévenként átvitelre került, így volt akinek 75%-osan kellett tudni a 2-eshez. ha jól tudom, mára a félévek közti büntetést már nem viszik át...
    továbbá az A2. még ennyire sem rímelt, mint ez a foos.
    amúgy minden tanárt aki ilyent kér, ... nem folytatnám.
    Mutasd a teljes hozzászólást!
  • Radnóti Mikós: Mint a Bika
    Ha van időd,energiád, pusztán kíváncsiságból mennyi idő után tudod hibátlanul visszamondani
    Mutasd a teljes hozzászólást!
  • Azért 3 versszak nem hosszú egybefüggő szöveg (ja és nincs olyan, hogy verstanuló memória). Nem vagyok szakértő, de szerintem ha egy egészséges gyerek/diák egy óra alatt nem tanul meg három versszakot, az vagy nem egészséges, vagy nem tanult egy órát.

    De ez csak az én véleményem.
    Mutasd a teljes hozzászólást!
  • Fontos, hogy a gyerek olyat is tanuljon ami nem megy. Egyrészt meg kell tanulni kezelni az ilyen helyzeteket, mert mindenki életében lesz belőle. Másrészt pedig ezek nagyrésze abban a korban fejleszthető. Szerintem nincs olyan ember a világon aki soha ne venné hasznát a logikának vagy a magolásnak. Mind a kettő szükséges. A kinek melyik mennyire nyilván eltérő, például egy ügyvédnek jobban kell tudni magolni, egy informatikusnak fontosabb a logika, de azt állítani, hogy az ügyvédnek nem kell logikus rendszerekben gondolkozni, vagy az informatikusnak nincs szüksége dolgok pontos megjegyzésére, az nem igaz.

    A probléma az, hogy az iskolában ma csak magoltatnak, és nem tanítanak meg más módszereket, lehetőségeket, nem készítenek fel az életre. Csak egy nagy adag száraz anyagot adnak, és olyan készségeket nem fejlesztenek, amiket később már csak korlátozottan lehet, ezzel "halálra ítélve" embereket. Ha valaki huszonéves koráig nem gondolkodott, az már nem is nagyon fog...
    Mutasd a teljes hozzászólást!
  • Legalábbis a verstanuló/magoló memóriája rossz. Az életben, hacsak nem akarsz jó szónok lenni, hol kell hosszú, egybefüggő szövegeket szó szerint bemagolni? Csak mert én is rossz voltam versmagolásban, és ma is van egy rakat dalszöveg, amit rosszul jegyzek meg, ami annyit jelent, hogy néhány szó helyett a szinonimáját mondom vissza, amennyiben nem borul fel tőle a rím/ritmus. Azért, mert ha megjegyzek valamit, nem azt jegyzem meg, hogy pontosan milyen szóval mondták, hanem az értelmét. De nekem legjobban a nem vers bemagolandókkal volt gondom (pl. általános iskolában nyelvtani szabályokat magoltatták, ami hatalmas vicc kategória, mert azokat betartani kéne, nem szó szerint bevágni), hiszen ott nincsenek rímek, nincsen ritmus, ami segítene.
    Mutasd a teljes hozzászólást!
  • Hát nem tudom, valakinek ilyen rossz a memóriája, azt érdemes lenne kivizsgáltatni, hátha valami komolyabb betegség előjele.
    Mutasd a teljes hozzászólást!
  • A humán műveltséggel az a fő probléma, hogy annyira szerteágazóvá vált, hogy igazából már jó ideje lejárt az alapművek kora, csak ezt a tantervet létrehozók már nem vették észre.

    Mellesleg volt egy osztálytársam, akire ráillik ez a műveletlenség dolog, amiről írsz. Igaz ő nem azt hitte Kárpátaljáról, hogy Magyarország megyéje, hanem Kárpátalját és Felvidéket keverte össze egy dolgozatban, meg azt, hogy elcsatoláskor mi hová került, és ma melyik országhoz tartozik. Kb. hasonló volt a tudása sok más területen. Kötelező olvasmányt soha nem olvasott, de okos volt amúgy és úgy írt néha ötös dolgozatot, hogy előtte meséltük el neki a sztorit. Nos, belőle is informatikus lett, diplomával. Ebből ki lehet találni, hogy akkoriban is az idejét a gép előtt kockulással töltötte. Meg film és anime nézéssel. De persze akkor feltehetem a kérdést, teljesen elfogulatlanul, mert nem vagyok tájékozott filmek terén, a film vajon nem műveltség (persze ha nem csak ostoba akciófilmekről beszélünk, ő nem csak azon a téren tájékozott)? És biztosan minden embernek tudnia kell ugyanazokat a dolgokat? Oké, persze a politikus majd osztja az észt a kárpátaljai magyarokról, ő meg nem tudja kik azok, akkor mondhatod, hogy megalapozatlanul fog szavazni. Na de ki írta elő, hogy mindenki ugyanazon ügyek miatt szavazzon ide vagy oda?
    Mutasd a teljes hozzászólást!
  • Szerintem meg csak tanuljon a 16-18 éves gyerek is irodalmat is, matekot is, infót is, történelmet is. Az sose fog kárára válni, ha valamit tud, az meg hogy aki jó reálos ne tudjon megtanulni humán tárgyakat szerintem egy vicc. Amennyire visszaemlékszem nálunk a reálosok szinte mindenből jók voltak, a humánosok meg kicsit gyengébbek reálos tantárgyakból. Mondjuk az is szégyen amikor egy egyetemet végzet fiatal, pont programozó, akikről sokan még most is azt hiszik, hogy valami szuper géniuszok, azt mondja hogy Kárpátalja Magyarország egy megyéje még most is, vagy inkább Szlovákia része de nem is tudja pontosan, mert mint jó matekos szinte nem is tanult történelmet, meg földrajzot, akkor azért felmegy az ember pumpája.
    Mutasd a teljes hozzászólást!
  • Az emberek mindig is ilyenek voltak, csak az idő a múltat szépíti, miért pont most változnának meg? Az erkölcsöt nem lehet tanítani iskolai keretek között!
    Mutasd a teljes hozzászólást!
  • OFF:Ami a kamatos kamatot illeti, az általános iskolás tananyag, a probléma az, hogy az emberek 90%-ának még a százalékszámítás sem válik rutinná, aminek szerintem a legfőbb oka a tanítás rossz módszertana konkrétan ennél a tananyagnál.
    Mutasd a teljes hozzászólást!
  • ez rólad szól?

    Nem, nekem szerencsém volt, mert 3-as 4-es szinten a nem szeretem tárgyakat is relatíve könnyen meg tudtam tanulni. Mondjuk nem is jártam matek versenyre Osztály és kollégiumi csoporttársam volt, akiről írtam. Konkrétan az ember tragédiájából kellett 3 versszakot megtanulni, szerencsétlen pára már mindent megpróbált (pl lerajzolta, és próbálta az alapján memorizálni), de nem ment neki. Ugyanebben az évben országos matek versenyre ment, meg programozási versenyekre is járt rendszeresen. Nyilván őt szúrta ki a tanárnő, és mivel nem tudta elmondani az első 3 versszakot, így kapott egy 1-est, meg másnapra meg kellett neki tanulnia még 3-at. Az összes kollégista srác 1 emberként hördült fel, hogy ne csinálja ezt, mert nem arról van szó, hogy nem próbálta meg megtanulni, hanem egyszerűen képtelen rá.
    Mutasd a teljes hozzászólást!
  • "
    Ha egy gyerek 14 évesen 3 óráig magol egy 3 versszakos versrészletet, mert ilyen szinten nem áll rá az agya, akkor őt miért kell még irodalommal kínozni? Nem volt elég 8 év? Nem tanulhatna inkább matematikát komolyabb szinten, ha 1x abból országos versenyekre járkál?
    "

    ez rólad szól?

    bár "A líra: logika, de nem tudomány.", meg biztos tele vagyok előítélettel, de "el nem tudom képzelni", hogy ha valaki tényleg "jó" matekból, az ne vegye észre a költészetben "a rendet", ne álljon az hozzá közel... (nem magolni kell a verset, hanem ugyanúgy "érteni", ahogyan a matematikát is "megérti" valaki, vagy nem)
    Mutasd a teljes hozzászólást!
  • nem szeretek személyeskedni, meg parttalan vitát gerjeszteni, de ezt nem állhatom meg szó nélkül:

    "
    ...
    Menjetek már ki egy kicsit a levegőre b+.
    Az emberek 60%-a a másik élőt sem tiszteli, ...
    Amíg nem tanuljuk meg tisztelni a másikat addig KO.
    ...
    "

    a b+ belefér a tiszteletbe, szerinted? (a burkolt "leh.ly.z.st" már fel sem hozom, mert szerintem ezt tetted),

    egyébként "filozófiailag" egyetértek, de nem hinném, hogy van megoldás, meg főleg abban, hogy a "süllyedés" korunk jellemzője (értem én, nem ezt írtad, de szerintem ezt sugallod), lehet persze, hogy én cinikus vagyok,

    szerintem eleve értelmetlen a feltevés, hogy mit kell tanítani, mert az ember nem egyszerű gép, azaz, például hiába tudja valamiről, hogy "nem jó neki" (vagy másnak), mégis megteszi, hiába tudja valamiről, hogy "jó neki" (vagy másnak), mégsem teszi meg, megtanítani bárkinek bármit is? ugyan már... bármennyire is tudatosnak tartja magát valaki, stb., úgy néz ki, hogy mindig a pillanat dönt, és az, hogy mennyire racionális, az meg megint csak ráció, ezzel persze nem azt akarom mondani, hogy "viva la anarchia", de...

    béke,
    Mutasd a teljes hozzászólást!
  • az a baj, hogy nagyon el vannak eresztve a programozók.
    pihenő szoba?
    zenesarok?
    kíváncsi lennék észak-koreában milyen feltételek mellet kell kódolni.
    tuti, hogy nincs meseszoba.
    viszont ha nem lesz meg időre a kód, abba bele sem merek gondolni...
    Mutasd a teljes hozzászólást!
  • a lenyeget elfelejtettetek!

    ez a video azert keszult, mert szakemberhiany van, igy a meglevo szakembereket meg kell tartani, pl azzal hogy jo munkahelyet es jo fizetest biztositanak nekik.

    tehat mirol szol ez a kis video? arrol hogy a cegek szeretnenek a programozoknak kevesebbet fizetni azaltal, hogy nagyobb versenyhelyzetbe hozzak oket :D
    Mutasd a teljes hozzászólást!
  • 5-8ig 8 osztályos gimibe jártam, és bizonyítást is tanultunk. Nem sci-fi. Meg ezt több, mint 10 éve volt.

    Na igen, de azt remélem te is vágod, hogy a 8 osztályos gimik azok elitista helyek, és attól hogy az alsóbb évfolyamban az életkor még beleesik az általános iskolás korba, amit ott tanultatok annak köze nincs az általános iskolai tananyaghoz.
    Ha be tudsz szerezni, akkor szerezz be egy Hajdu féle Matematika 7 vagy 8 könyvet, ami kvázi szabvány volt régebben, és keress benne bizonyítást.
    Mutasd a teljes hozzászólást!
abcd