MS-DOS fórum
2004-08-18T16:41:10+02:00
2012-10-19T13:04:31+02:00
2022-07-23T20:11:18+02:00
  • Sajnos ez a megoldás sem vezetett eredményre.
    A számláló szerintem nem szabályos ütemű, meg a time-ot felgyorsítja ahogy gondoltam az elején , és ha a sound parancsot használjuk, akkor az visszaállítja a frekvenciát eredetire. Nembeszélve arról, hogy nagyobb freki lassabb programfutást eredményez. (szerintem ha egy gépikóban megír néhány utasítás másodpercenként pl 100000x növeli a számlálót a háttérben, attól még nem szabadna annyira lelassulni minden más folyamatnak mint ahogy ennek az ezetében történik)
    Valami egyszerű háttérben futó, mittom 10byte -os nagyon gyors számláló kellene.

    Ja, a lottós dologban igazad van, ez elkerülte a figyelmem ! Köszi hogy szóltál !!!
    Mutasd a teljes hozzászólást!
  • Igen, azokat olvasgattam épp végig.
    A hangyavadászaton felsírtam

    A lottónál viszont elszámoltad a lehetséges variációk (vagyis inkább kombinációk) számát. Osztani kell még 5!-el, mivel a sorrend nem számít.
    Mutasd a teljes hozzászólást!
  • Köszi szépen ! Meg a gyorsaságot is !
    Ki fogom próbálni még ma este.
    A dolog szépséghibája annyi, hogy a program munka közben mutat eltelt/hátralévő munkaidőt, és ez meg azt zavarja be :)
    De látam valami memóriacímről olvas, lehet az lesz az amit kerestem. Lényeg ohgy egy pontos ütemem ki tudjak szedni belőle.
    Mégegyszer köszi, és a gratot is !
    Ha érdekel a technika, itt van :http://tukortunder.hu/mastergy
    Mutasd a teljes hozzászólást!
  • Szia!

    Először is grat a munkáidhoz, nagyon profin néznek ki!

    Elméletileg lehet növelni a qbasic-ben lévő timer frekijét:
    Leírás itt

    Én nem próbáltam ki, qbasicet is több mint tíz évvel ezelőtt láttam utoljára, de több helyen hivatkoztak erre, mint megoldásra...
    Mutasd a teljes hozzászólást!
  • Sziasztok !

    Új vagyok, látom a dos-fórum kihalt, ezért szeretném kicsit felélénkíteni egy kérdéssel.

    Dos alatt qbasicben megcsinálok szinte mindent. Hobby cnc gép üzemeltetésére használom leginkább a dolgot. Ezeket gravírozom : http://tukortunder.hu
    Csak saját programokat használok. Mindenféle konverzióra, gép mozgatására én írom meg (raszteres/vektoros kép, bmp, arc, dxp, eps..különböző konverziók, szerszámút optimalizáló, meg egy csomó dolog, hogy minőségében jobb legyen az eredmény). Olyan problémám van, hogy mivel léptetőmotorokat hajtok lpt-re írással (step/dir), ezért két lépés között ugyebár kell egy x nagyságú késleltetés. Semmi nem fut háttérben (üres config.sys)hogy az időzítés pontos legyen. (ha valami fut háttérben, rögtön hallani a motorok hangján a "zajt", szabálytalanságot)

    Ezt for-next ciklussal oldom meg. Viszont jó lenne valami ütemező, egy timer, mintegy metronom. A qbasic-ben lehetséges egy "timer" nevű változót kiolvasni, itt visszaad egy századmásodperc-alapú számlálót. Sajnos a léptetőmotor hajtásához ennél jóval kisebb időtartamú számláló kellene.

    A kérdésem:
    Létezik-e valami megoldás, egy program, ami mondjuk config.sys-ből rezidens lesz, és nem csinál mást, csak fenntart egy számlálót, ami valós időben, mondjuk 1/10000 -ed másodpercben számolna, és ezt valamelyik memóriacímről ki lehetne olvasni ?
    Gépikódban tud valaki ilyet csinálni ? Csak egy megszakító rutin, és számlálna. Ha nem futna semmi más a háttérben csak ez, akkor ez nekem egy nagyon pontos metronomot adna a cnc gép mégprecízebb mozgatásához.

    Köszönettel:
    Tóth Gyula


    Mutasd a teljes hozzászólást!
  • Az hogy valami megfelelt valamilyen célra igen relatív fogalom. Anno idehaza szépen használtak C64-et és még gagyibb CP/M alapú cuculista masinákat is. Szvsz a DOS és a PC elterjedésének a fő oka az volt hogy rövidtávon viszonylag olcsók voltak . Más kérdés hogy mire az átlag user rendszere eljutott a 85-ös Commodore Amiga vagy Apple Mac szintjére addig átlépett XT-ről 286-ra, 286-ról 386SX-re, onnan 486-ra, majd vett egy P75-öt, azaz a költség többszörösét kifizette, még akkor is ha magát a DOS-t az átlag user lopta is.
    Mutasd a teljes hozzászólást!
  • Igy is van. Az idok valtoznak...
    Szoval regen volt a DOS, akkoriban tokeletesen megfelelt a celjanak. (ha nem lett volna, lehet el se terjed a PC ;))
    Es 1-2 dologra meg ma is jo... Pl.: ha fagyogat a gep, mert hibas a RAM, vagy 1-2 kartya utkozik, azt gondolom nem linux alatt latsz neki letesztelni, h. megis mi van? ;)
    Mutasd a teljes hozzászólást!
  • Szvsz egy program megírásának nagyjából három esetben van értelme:
    1. Ha valaki fizet érte. Akár egyedi megrendelés, akár dobozos program kifejlesztése, akár shareware, stb.
    2. Ha neked kell a program vagy a saját híredet akarod növelni vele, Pl. GPL.
    3. Ha meg akarsz ismerni egy platformot /vagy felfrissíteni az emlékezetedet egy adott platformról/, architektúrát és gyakorlásképp / kísérletezgetés céljából írod.

    Az első két dolog általában feltételezi hogy a felhasználók használják is a programodat, míg a harmadiknak csak olyan platform esetén van értelme amit sokan használnak. A C64 browser ebből a szempontból különleges eset: a 2. kategóriába tartozik (valószínű hogy a feltűnés/bizonyítás kedvéért írták, nem pedig azért hogy használja is valaki).
    Az hogy valaki nem írogat ilyet nem jelenti feltétlenül azt hogy nem lenne képes rá, elég az is ha csak nincs ideje, esetleg másra használja az energiáit. Szvsz ha valakinek ennyi felesleges ideje/energiája van az jóval hasznosabban is eltöltheti az idejét.

    Én anno C64 programot nem sokat írtam (két ügyvitelit, az egyiket bézikben a másikat C-ben, clipper szerű felülettel), de anno a 3.5 kilobyte-os VIC20-ammal sok érdekes kis dolgot csináltam, Pl. 5 pályás játékot grafikával, sprite emulációt karakteres képernyőn (a VIC-20-nak nem volt sprite kezelője így ehhez a karakter grafika memóriáját kellett manipulálni, azaz a sprite pozíciójának megfelelő 4 karaktert átírni 4 erre a célra használra a video-ram-ban, ezek karekter-generátor beli képét felülírni a 4 karakter alatt lévő betűk képével, majd rájuktenni a 8x8 pixeles sprite-ot, ha pedig a sprite elhagyta az adott pozíciót akkor visszatenni az eredeti betűket. Mindezt a 3.5 kilobájt egy részében megszakításban, természetesen gépi kódban.

    Ezt úgy 85 tájékán csináltam, ma viszont java-t és .NET-et tanulok ha van egy kis szabadidőm a Kylixos ügyviteli programom fejlesztése közben (ennek szünetében pedig ide írogatok). Az idők változnak...
    Mutasd a teljes hozzászólást!
  • kb annyi értelme lenne mint ha valaki C64-re fejlesztene programot. Nosztalgia rulez de nem ennyire.


    hm...
    pedig par honapja olvastam (talan eppen itt, a Prog.hu-n) hogy keszult c64-hez 1 webbongeszo... negyvenvalahany kilobajtos az egesz...
    Azt pedig csak olyanok tudtak megcsinalni, akik ertenek kicsit hozza ;)
    Mutasd a teljes hozzászólást!
  • Egy dolog hogy ha a linuxot konfigurálni akarod (és nem a színes-szagos pénzes disztribeket, Pl. SuSE 9.1) használod akkor értened kell hozzá. Mondjuk a SuSE 9.1-ben egy nyomtató hozzáadása vagy az NVidia 3D belövése sem akkora varázslat (mondjuk szvsz Redhat Fedora-n sem nagyobb mint anno DOS-on volt valami hasonló jellegű admin feladat).
    De én nem az adminisztrációról beszélek (DOS esetén ugyanúgy nem volt esélye annak hogy Jucika módosítsa a config.sys menüt mint ahogy debian alatt sem tud belepiszkálni mondjuk a boot menübe vagy a tűzfal konfigurációjába és ez szvsz így van jól).
    Amiről én beszélek az a felhasználói programok kezelése. A Clipper-ben vagy a Turbo Pascal/C-ben, esetleg Professional Cobol-ban alkotott progik közös jellemzője volt hogy szinte mindent te kezeltél (a Clipperben azért volt valami szabvány dolog, a mezők bevitelét a clipper csinálta a @get, read, stb, sőt még az adatrácsok megjelenítését is (DBEdit ha jól emléxem). De Pl. egy új tétel felvitelét, tétel törlését, stb már minden program más billentyűre, sőt más logika alapján csinálta. A Turbo Pascal esetén még rosszabb volt a helyzet, bár volt neki is ablakozó könyvtára (Turbo Vision) de az általam látott progik (kivéve a Borlandos stuffokat) saját bevitelt használtak és nem ezt, azaz a kezelésük még kevésbé volt szabványos mint a Clippereseké, és persze rájuk is igaz volt hogy minden progi más-más billentyűkre hajtotta végre az egyes műveleteket. Azaz a usernek kellett minden egyes progit újra tanulnia.
    Linux vagy windows esetén azért jobb a helyzet mivel bár a gyorsbillentyű kiosztás ott is változatos lehet, de vannak nyomógombok és más szabvány vezérlőelemek amik jócskán megkönnyítik a kezelést. DOS alatt a legjobb esetben a legalsó sorban volt odaírva 80 karakterben hogy mivel mit lehet csinálni, rosszabb esetben olvasd el a felhasználói kézikönyvet.
    Egyébként a legnagyobb csúcs e téren egy QuickBasic-ben írt DOS-os ügyviteli program volt amit valaha láttam (ráadásul akkortájt úgy havi 150 ezerért írogatta az illető ami 95 környékén azért még szép pénz volt), ezt úgy csinálta meg az ipse hogy kódokat használt az egyes dolgokhoz, Pl. fizetési mód. Ezt mondjuk még csak-csak megjegyzeték, de a több ezer tételből álló és elég sűrűn változó cikktörzs cikkszámait viszont nem, a program pedig nem tudott olyat amit a legtöbb DOS-os progi hogy egy adott billencsre (Pl F10) megjelenítse a választási lehetőséget. Így a cégnél két gép volt egymás közelében, számla kiállításakor az egyiken vitték fel a tételeket, a másikon pedig keresték a cikkszámot. Egyébként még más klassz dolgok is voltak, Pl. az ipse quickbasicben írt saját adatbáziskezelőt a programjához ami nagyon szép volt csak épp állandóan adatot veszített... Szóval voltak klassz dolgok a régi szép időkben, bár kétségtelen hogy lehetett aránylag jó ügyviteli progikat is írni, de ezek kezelésének elsajátítása még a legjobb esetben is sokkal nehezebb volt az átlag usernek mint egy mai windowsos vagy linuxos progié.
    Mutasd a teljes hozzászólást!
  • Ez azért volt anno ilyen egyszerű mert magát a progit is assemblyben írták. De a DOS-os programokban amúgy is viszonylag könnyen ment az ilyesmi mivel nem volt rájuk jellemző a többszálúság és a fordítók is egyszerűbb kódot generáltak - no meg a 32 bites utasításokat már nem ismerem annyira. Egy DOS-os Turbo C-s, vagy Turbo Pascal-os, esetleg MSC-s progit viszonylag könnyű nyomon követni, próbáld ki egyszer.

    Úgy egy éve megpróbáltam ugyanezt windows alatt (valamelyik játék nem ment wine alatt és sajnos elég reménytelennek bizonyult) de az már sajnos teljesen reménytelennek bizonyult .

    Amúgy a DOS-t ha nagyon akarnám át tudnám írni mivel van forráskódja (freedos project), de DOS-sal foglalkozni ma kb annyi értelme lenne mint ha valaki C64-re fejlesztene programot. Nosztalgia rulez de nem ennyire.
    Mutasd a teljes hozzászólást!
  • :D

    es a DOS-t eleg volt 1szer megtanulni... A linuxon meg cserelheto a kinezet, mashol lesznek a gombok, stb... az idegesito lehet ;)
    Mutasd a teljes hozzászólást!
  • Hamár a kódfejtésről beszéltünk, hogy egy komplett programban megtalálod a hibát, nos ha ILYEN jó assembly-s vagy, akkor azért néhánymillió pontod nemnyugodtan lehetne assembly-ből?!?!?!?!??!
    Mutasd a teljes hozzászólást!
  • LC.

    Ezért aztán a szerencsétlen hülye usernek minden egyes programot meg kellett tanulnia


    VS:

    Szóval a linux nem annyira rossz multimédiában sem de ehhez tényleg érteni kell


    Natehát, hogy is kell ezt érteni? A DOS szar, mert meg kellett tanulni a progikat használni. A linux meg nem szar, mert ott is meg kellett tanulni




    Amúgy ha használtál volna egy kis DOS-t, akkor láttad volna, hogy VALAMENNYIRE van egységes felülete a DOS-os progiknak. PL ott is voltak menük, ablakok stb
    Mutasd a teljes hozzászólást!
  • volt egy hiba ami miatt nem működött rajta az egyik játék, hazavittem és még aznap debuggerrel megkerestem a hibát az exeben és ki is javítottam forráskód nélkül


    Hogya ilyen jó kódfaragó vagy, akkor ird át a Windows-t, vagy a DOS-t, ha ennyire "vacak"...
    Mutasd a teljes hozzászólást!
  • Hi :D

    En meg a command.com-ot irtam at magyarra, a norton commander szovegszerkesztojevel :D

    Mindig felirtam, h. a szavak vege a sorba hanyadik bajt volt, mert ha tobb vagy kevesebb lett, akkor elszallt :D

    Aztan lett win, meg magyar DOS :D

    Mas:
    Volt C64-em, es volt hozza 1 kis memoriarezidens progi, ami valamilyen billentyukombinaciora kinyomtatta a kepernyo tartalmat :D
    Ja, es 1szer felraktam a DOS 6.22-t egy Commodore PC 10 nevu gepre, volt benne 20 megas vinyo, kisfloppy, es 512 k RAM, es ment gond nelkul (ja es 10 MHz :D)
    Mutasd a teljes hozzászólást!
  • Ráadásul nekem csak Professionalom van XP-n 2Ghz/512MR RAM és a nap lemegy mire csak elindul az IDE...




    Neharagudj, EZT nem hiszem el. Valamit rosszúl csinálsz! Én 5ös Delphit használok, feleekkora géppel. És lemértem a kedvedért: kevesebb, mint 10 másodperc alatt bejön.
    Mutasd a teljes hozzászólást!
  • Ezt én is eljátszottam. Meg PC tools-szal manipuláltam a directory bejegyzéseket. A command.com-ban átírtam a belső parancsok bejegyzéseit a munkahelyi gépemen, így a dir parancs helyett az ls-sel lehetett a directory-t lekérni, míg a dir hatására egy bat fájl indult ami a durr !!! szöveget írta ki az általam csak igen kevéssé kedvelt viszont felettébb utált főnökasszony nagyobb gyönyörűségére .
    Mutasd a teljes hozzászólást!
  • Én anno 1KB-os ZX-81-en kezdtem, az első saját gépem 3.5 KB-os Commodore VIC-20 volt, ezen és az iskolai HT-1080Z gépeken tanultam meg programozni, legalábbis az alapokat.
    De akkor 1985 volt most meg 2004 van.
    Mutasd a teljes hozzászólást!
  • Dos alatt en is takaritottam ki Bad Sector nevu virnyat egy sima diskeditorral.
    Jo volt az a kaosz szerintem.
    Persze nem atomeromube valo, de otthoni hasznalatra tokeletes volt.
    Mutasd a teljes hozzászólást!
  • A 9x-es Delphi fejlesztés más önmagában rémálom mivel sem journaling fálrendszer sem normális multitaszk. Ráadásul nekem csak Professionalom van XP-n 2Ghz/512MR RAM és a nap lemegy mire csak elindul az IDE...
    Mutasd a teljes hozzászólást!
  • 386 sx 25 laptopon irtam a szakdogamat.
    (Borland C) kb 15-20 ezer sor.
    Tokeletesen fordult, es futott.
    Ja es meg ma is eloveszem, ha olyan kedvem van.
    Mutasd a teljes hozzászólást!
  • Miért véded ennyire a linuxot, és miért alázod porig szegény DOSt?

    Mert elég jól ismerem mind a kettőt. Úgy 1987 és 95 között DOS-oztam (Turbo Pascal/C++, Clipper, némi assembly). Hidd el, éles helyzetben elég gyorsan el lehet érni a korlátait. Pedig picikét hidd el értettem hozzá, olyanokat megcsináltam fénykoromban hogy kaptam egy ZX-Spectrum emulátort exe-ben aminek a proci emulátorában volt egy hiba ami miatt nem működött rajta az egyik játék, hazavittem és még aznap debuggerrel megkerestem a hibát az exeben és ki is javítottam forráskód nélkül, a PC tools nevű progival visszaírva a javított gépi kódot az exe-be.

    Másrészt pedig egy jól belőtt linux pont ugyanazt tudja mint egy XP, azaz ha van egy jól belőtt MPlayer ami a gyári linuxos divix codecet használja és hardver gyorsított OpenGL driveren keresztül játszik az semmivel sem lesz rosszabb mint az XP médialejátszója, sőt. Anno nekem is volt 400 Mhz-es gépem és mindkettőn játszottam ilyet, a linux semmivel nem lassabb e téren. Picit macerásabb belőni ezt a részét, de legalább nincs annyi lamer linuxos.

    Szóval a linux nem annyira rossz multimédiában sem de ehhez tényleg érteni kell.
    Mutasd a teljes hozzászólást!
  • A vicc az egeszben, hogy a procik kb 1000 * gyorsabbak, kb ugyanazokat a szoftvereket hasznaljuk, mint anno, es kb ugyan olyan sebesseggel futnak! (Persze a minoseg az eg es fold)
    Mutasd a teljes hozzászólást!
  • Sőt, én egy 100Mhz 486oson fejleszgettem kb 5 évvel ezelött Pascalban és Borland Pascalban, a kód villámgyorsan fordult, és programjaim sosem voltak lassúak. Vagy ha igen, akkor fogni kellett az Assemblyt, és nem arra várni, hogy mikor jön ki az a masinéria, amin elfut a progi....
    Mutasd a teljes hozzászólást!
  • Az az igazság, hogy a DOS önmaga nem fagy le, csak a program. Most erre is nyugodtan lehet fikázni a DOSt, hogy miért hal be ő is, ha egy progi is, miért rántja magával a DOSt a program. Hát felelős egy oprendszer azért, ha egy program hibás? A mai oprendszerek szépen bekapcsolják a védett módot, és úgy felügyelik a programokat - a DOSban ilyen nemvolt, mégpedig azért nem, mert az akkori architektúrára épitkezett. Igy aztán esélye sem volt védekezni....
    Mutasd a teljes hozzászólást!
  • Üdv!

    Kérdés hogy mit lehet kezdeni egy 400Mhz-es géppel ?

    sőt szvsz a Delphi7 is kissé kényelmetlenül érezné magát alatta.


    Szerény személyem majd egy évig fejlesztett Delphi 7 Enterprise-ban egy P-S 200Mhz 96MB RAM-mal. (OS: WinME) Nem érezte magát kényelmetlenül se a Delphi, se én...

    Ivn
    Mutasd a teljes hozzászólást!
  • Mondjuk a linuxot nem kimondottan arra tervezték hogy kőkori gépeken multimédiázzon (a 400Mhz mostanság már laptopnak is lassú)
    Miért véded ennyire a linuxot, és miért alázod porig szegény DOSt? A kezdeti korszakban, amikor még talán a 100Mhzs gépeket használtak katonai bázisokon, mi mást lehetett volna használni DOSon kivül? Aztmondod, linuxot nem 400 Mhzs gépre tervezték.

    Oké, meghalt a DOS, de annak idején ki mondta rá, hogy nincs fájlrendszere, hogy nem fagy, éshogy nincs ilyen programja, olyan programja, nincs beépitett semmilye, meghogy milyen gagyi? Érteni kellett hozzá és kész. Sajnos eljárt fölötte az idő, mint a fekete-fehér TV fölött.

    Halottakról jót, vagy semmit....
    Mutasd a teljes hozzászólást!
  • Kérdés hogy mit lehet kezdeni egy 400Mhz-es géppel ? Kiráz a hideg a gondolatra hogy egy ilyennel valaki Java vagy .NET alkalmazást fejlesszen, sőt szvsz a Delphi7 is kissé kényelmetlenül érezné magát alatta. A gcc is elfilózgat egy ideig amíg egy ilyen procin lefordít egy C++-os programot. Szövegszerkeszteni épp lehet vele esetleg mp3-mat hallgatni, de szvsz egy divx már nemigen műxene rajta.

    A DOS valóban nem fagy le - mivel nincs minek lefagynia. Ahhoz hogy egy oprendszer lefagyjon az kell hogy több taszkot el tudjon indítani egyszerre, és a DOS 6.22 nem igazán képes ilyesmire. Annak hogy a DOS lefagyjon kb. annyi az esélye mint a kőszobornak az influenzára...

    UHU: ez egy nagyon jó szándékú és aranyos dolog de az hogy egy tíz milliós országban valaki összehozzon egy nemzeti linux distribet ráadásul ingyenesben nem túl valószínű. Persze kellő elszántsággal életben tartható és egyszerű dolgokra használható is, de a linux disztrib valahogy ott kezdődik hogy RedHat, SuSE (most már Novell), esetleg Mandrake vagy Debian.
    Mutasd a teljes hozzászólást!
  • Errefele, ahol en lakom nincs kinai piac ;)

    Szoval minden cucc a szamtechboltbol van... alaplap es proci hasznalt, de a DVD-lejatszo, TVkartya, stb. uj...
    Kerdes: Miert vegyek xx -ezer HUF-ert szuperjo es draga gepet, hogy ugyanarra hasznaljam, mint a sokkal olcsobb mostanit (Jatszani nem szoktam, tehat 3D-kartya, ilyesmi nem kell)
    Windowsra visszaterve: Az XP pl. soha nem szokott lefagyni csak ugy magatol, es ha megis (Pl.: miniaturok nezetben bizonyos video-fajlok megjelenitesekor ;)) akkor is a feladatkezelobol ujraindithato az Explorer.exe, es minden szep es jo....
    (Vagy: 1ik tanarom a plug &play-t akarta bemutatni, es erre a BEKAPCSOLT gepbe betett 1 bovitokartyat, aztan meg mr. Gatest szidta, amiert a win98 lefagyott..)

    Az DOS (6.22) nallam meg soha nem fagyott le (magatol). Mert Pl. ha elfelejtem egy progiba menteni a DS-regisztert, es felulirodik 1-2 fontos adat (megszakitastabla :D) akkor az nem a DOS hibaja, hanem az enyem...
    Az (Uhu) linux meg mar telepiteskor lefagy :D... akarmilyen telepitesi modot valasztok, amikor eleri azt a pontot, ahol az eger tipusat lehet beallitani, ott igen stabilan megall ;)
    Mutasd a teljes hozzászólást!
abcd