Hálózattelepítő munkát keres
2012-06-10T11:53:07+02:00
2012-06-18T10:43:49+02:00
2022-07-24T00:52:23+02:00
  • Valóban a skip list esetén nincs garantált log(n)-es felső korlát a keresési időre, csak a keresési idő 'várható értéke' log(n)-es.

    Szerencsére mivel randomizált algoritmusról van szó, a keresési idő nem függ az adatok eloszlásától (csak a random generátor által épppen kidobott számoktól), vagyis egy 'gonosz manó' sem tudna olyan adatokat beadni, amelyre nem log(n)-es lenne a keresési idő várható értéke: így az adatok eloszlása függvénéyben nem kell mérlegelni, hogy jó-e a skip list.

    Kellően nagy listák esetén már nagyon pici az esélye, hogy a keresés szignifikánsan több időt vegyen igénybe mint log(n), szerintem ezekben az esetekben már inkább az egyes adatszerkezetek esetén az O(log(n)) - es algoritmus konstans szorzója nyom a latba a legtöbbet (meg ugye a cache missek száma; összességében talán a B-tree emiatt veri is performanciában a skip listet, de én nem merültem el ebben nagyon).

    Persze el tudom képzelni, hogy vannak olyan 'mission-critical' real-time rendszerek, ahol nem megengedhető randomizált algoritmusokat használni.
    Mutasd a teljes hozzászólást!
  • Ellenben hatalmas különbség, hogy a kiegyensúlyozott fák esetében felső korlátokról az aszimptotikus komplexitásra vonatkozóan beszélünk, addig a skip list esetében átlagos lépésszámról van szó. Nyilván meg kell nézni, hogy az adott feladatnál melyik, hogyan viselkedik, de a hash táblában keresés is O(n^2), csak átlagosan produkál O(1)-et (alacsony telítettség mellett).
    Mutasd a teljes hozzászólást!
  • A hagyományos láncolt listákban (tehát egyszeres és kétszeres láncolt listákban és nem skip listekben) egzaktul bizonyíthatóan csak linárisan lehet kerensni. A bizonyítás egyszerű: a középső elemhez csak minumum n/2 lépéssel juthatsz el bármit csinálsz is (akár az elejéről indulsz, akár a végéről), így ha őt kell megtalálni ahhoz legalább n/2 lépés kell, ergo a keresés O(n).
    Mutasd a teljes hozzászólást!
  • A skip list érdekessége, hogy ahhoz képest, hogy mennyire egyszerű, elegáns adatszerkezet, meglepően későn jöttek rá (az 1990-es feldedezés az nagyon késői ebben a témában).
    Legnagyobb előnye, hogy pofonegyszerű a működését tlejesen megérteni és lekódolni, miközben kb. azt tudja sebességben, mint a kiegynesúlyozott keresőfák (pl. piros fekete fa) amelyek jóval bonyolultabbak (nehezebb megérteni és lekódolni is őket.)
    Mutasd a teljes hozzászólást!
  • A Qt-féle QMap pont skip list egyébként.
    Mutasd a teljes hozzászólást!


  • A láncolt listák nem arra valók, hogy keressünk bennük, szóval O(n) (lineáris) mindig a keresés.
    Persze ezt fel lehet gyorsítani pl ha rendezed és indexeled az adatokat. De akkor már egyszerűbb mondjuk rendezett tömböt használni.


    Azert ez nem teljesen igy van. (Randomizalt) Skip listekkel atlag O(log n) a beszuras / kereses / torles is.

    Nem egy regi, meg nem is egy elterjedt adatszerkezet (nem is tudom a magyar nevet), de nagyon hasznos tud lenni (pl tok jo megoldas a dictionary problemre).
    Mutasd a teljes hozzászólást!
  • A láncolt listák nem arra valók, hogy keressünk bennük, szóval O(n) (lineáris) mindig a keresés.
    Persze ezt fel lehet gyorsítani pl ha rendezed és indexeled az adatokat. De akkor már egyszerűbb mondjuk rendezett tömböt használni.
    Mutasd a teljes hozzászólást!
  • Igen, ebben igazad van, hogy előnye semmi, sőt mivel rendezni is kell, inkább hátránya van, de nekem csak annyi lenne a célom, hogy olyan algoritmuoskat használjak, amiket egyszeresen láncolt listán nem lehet, vagy nagyon-nagyon körülményes. Ezért gondoltam a bináris keresésre, mivel az "oda-vissza" lépked az adatokon.

    Ez már off-topic, de melyik az a keresés, aminek az előnyét ki tudom használni kétszeres láncolásnál, és még gyors is ?
    Mutasd a teljes hozzászólást!
  • Azért OKJ is válogatja magát, mivel nekünk pont olyan tanár(ok) volt(ak) aki fanatikus CISCO-s volt és IT hálózatépítőn is CISCO-t tanított főleg, így az eléggé bele lett verve a fejünkbe, már már belefolyt sokszor a CCNP-be is, de attól még igazad van, az OKJ-s oktatás 90%-a nem ér semmit. Viszont az OKJ annyiból jó, hogy nem csak minimálbért kaphatsz, meg ha esetleg vállalkozni akarsz akkor ott a papír róla, mellesleg sokkal könyebb anyagilag is bejárni OKJ-re mint egyetemre, ha nincs a közelben egyetem.

    Fejlesztői részt, és a linux-ot viszont teljesen magamtól tanultam 100%-ban, azt OKJ-s vackokon tényleg nem szabad SEHOL sem elvégezni, mert nem ér semmit.
    Mutasd a teljes hozzászólást!
  • Belenéztem a blogodba, nem kötekedés csak egy konstruktív bug report:

    viszont van egy függvény, amit csak dupla láncolással lehet megcsinálni, illetve még majd írok ilyet, mert quick sort-ot például csak duplán láncolt listán lehet alkalmazni, vagy például bináris keresést.


    A klasszikus bináris keresésnek (amit amúgy rendezett tömbön alkalmaznak) az e lényege, hogy log(n) időben megtaláld a keresett elemet. Ilyet kétszeresen láncolt listában sem tudsz csinálni. Tehát ha rá is fogod egy algoritmusra, hogy ez most bináris keresés, mert először lépkedéssel megállapítod a lista hosszát, majd ellépkedsz az intervallum közepére, aztán a kisebb intervallum közepére, stb... az nem lesz gyorsabb, mint egy lineáris keresés, cserébe még az a hátrányod is meg van, hogy a láncolt listádnak rendezettnek kell lennie. Vagyis semmi értelme.
    Mutasd a teljes hozzászólást!
  • Nah én pont ezért voltam kénytelen mindent magamtól megtanulni :)


    vs.

    IT hálózatépítő és üzemeltetőim van, mellette meg van a 4 Cisco CCNA


    Évek óta mondom én is itt a fórumon, hogy ne bohóckodjatok ezekkel az OKJ-s szirokkal, mert a munkaerőpiacon a kutya sem nézi őket semmibe (fejlesztési területen). Az OKJk nem az a szint, amire az 'iparban' szükség van legalábbis fejlesztés terén. De sajnos nem jut el elég emberhez a hangunk. Emberek: ne pazaroljátok az időtőket OKJ-re. Vagy tanuljatok meg tényleg magatok mindent,de akkor olyan jól, hogy ne lehessen titeket figyelmen kívül hagyni, csináljatok cool referenciákat és rakjátok fel a GIThubra, marketingeljétek magatokat, stb..., vagy diplomázzatok egy jó egyetemen, (igazából jó esetben az ember 12 éves kora óta tanulja ezt magától és diplomázik is) de ne OKJ-zzetek mert semmi értelme. Tudom, hogy neked már késő, de hátha olvassa ezt valaki, aki még 18 éves, és OKJ-ben gondolkodik.

    Az, hogy kell-e dimploma az egy nehéz kérdés, tényleg sokszor olyan előszűrő feltétel, ami nélkül nehéz bejutni bizonyos cégekhez (persze jó helyeken ez csak előszűrés, utána még rendesen tesztelik az ember tudását). De OKJ nem kell, és aszínvonala sem magas. (Magam részéről próbálok abban tanácsot adni, ami elég egyértelmű, az OKJ ilyen. Az, hogy diplomázzon-e valaki az már nehezebb kérdés, függ az élethelyzetétől is, van amikor tényleg nagyon nehéz megoldani, pl. a legdurvább, ha már gyereke is van valakinek. Nekem, mióta gyerekem van, már minden szabad órámat nagyon bölcsen kell beosztanom.)
    Mutasd a teljes hozzászólást!
  • Nah pont ez az amiről én is beszéltem, hogy hiába van valakinek diplomája, ha nem tud semmit. Mondjuk egy scandisk meg csavart érpár azt azért durva nem tudni :)
    Mutasd a teljes hozzászólást!
  • Én amellett kardoskodom, hogy kell.

    Ezt nem is vitattam. És azzal is egyetértek hogy kell. Manapság egy multihoz be se juthatok az utcáról diploma nélkül. A multik pedig többet fizetnek, az állás valamivel stabilabb. De sok kisebb hazai, de jó nevű vállalkozás esetén is kizáró ok. És ügye ha vezető beosztást akarsz a közszférában akkor is kizáró ok.

    De én arra lettem volna kíváncsi hogy miért. Talán neked mint fejvadász, esetleg megválaszolták már.

    Most nem arra gondolok, hogy az utcáról jövő bárki jöttmentet fel kellene venniük, de ha nekem a keresett területen több (akár 5-10-15) éves tapasztalatom van, akkor egy papír miatt miért zárnak ki? Ez a közszférás tapasztalatom szerint azt jelenti hogy egy villamosmérnök alapvető ismeretek hiányában megpályázhat egy informatikai osztályvezető állást, de más, aki 10 éve dolgozik a szakmában, kizárják a papír miatt. Volt már hogy egy ilyen jól képzett villamosmérnök megkérdezte tőlem hogy mi az a scandisk (nem mostanában, hanem jó pár éve, amikor még napi szinten is találkozhatott vele). Meg el kellett magyaráznom, hogy mi az a csavart érpár, és miért nem elég ha csak a színek sorrendje ugyanaz a két oldalon.
    Mutasd a teljes hozzászólást!
  • Nah én pont ezért voltam kénytelen mindent magamtól megtanulni :) Hátrányát persze érzem, de legalább mindeddig szerencsére bőven akadt munkám, de kb fél éve meg csurran cseppen sajnos csak, épp ezért lehet én is kényszerülni fogok feladni az IT karriert, pestre feljárni komárom-esztergom megyéből pedig lehetetlen úgy hogy meg is éljen mellette az ember (24 éves)
    Mutasd a teljes hozzászólást!
  • most erre mit mondjak??? ne nekem cimezd ezt, jo? mindjart elbogom magam... Ram szolna az oldal uzemeltetoje, ha reszletesen is kifejtenem a magyar oktataspolitikarol szolo velemenyemet. Nem ferne ide, meg a szerver is elszegyellne magat.


    Ha rajtam mulna, mindenkit hozzasegitenek ahhoz, hogy tanulhasson, akarhany eves, akkor is, ha azert kell most, mert korabban link volt. Merthogy nekem, mint netto adobefizetonek ez megeri. De most nem ez a kurzus van. Szoval errol ennyit.
    Mutasd a teljes hozzászólást!
  • nem azt vitattuk, hogy nem volt megkülönböztetés, hogy nem káderezték le az embert . (pont)
    Mutasd a teljes hozzászólást!
  • Nézd, amíg én történésze, szociológusok által készített tanulmányokkal támasztom alá, hogy volt megkülönböztetés, addig te semmilyen tudományos bizonyítékot nem hozol fel állításod mellet és nyelvészkedsz össze - vissza! Ha meg azt sem tudod, hogy ki mit állít, akkor miért kezdesz el vitatkozni bármivel is?

    Mivel a vita meddő, ezért folytasd csak a nyelvészkedést magadban nyugodtan. Ha valakit érdekelnek a tények, akkor olvassa el a belinkelt publikációkat és nézzen utána a bennük megjelölt forrásoknak.
    Mutasd a teljes hozzászólást!
  • szerintem felesleges vitatkoznunk, főleg azért mert valójában elbeszélünk egymás mellett, mivel valójában az sem derült ki számomra, hogy miről folyik a vita, legalábbis a Te részedről mit állítasz?

    például ezt írod: "
    másrészt személyes interjúk alapján a tényleges gyakorlatot, amit a nem kívánatos személyek és családjaik tapasztalhattak meg első kézből
    "

    mondhatod azt, hogy a köznyelvben a határozatlan névelő használata általános alanyt jelöl, de szerintem - és vélelmezem nemcsak én gondolom így - a fenti kijelentésed azt sugallja, hogy a "nem kívánatos személyek és családtagjaik"-ra vonatkozó tapasztalatok a teljes "csoportot" (vagy legalábbis nagy részét lefedi), közben meg szerintem nagyon nem így van/volt;
    igen, rengeteg embert ért hátrányosan a megkülönböztetés (akár szexuális orientáció alapján, hogy színesítsük kicsit a palettát), de közben rengeteg embert meg nagyon nem érintett, pedig a feltételezéseitek szerint kellett volna, ha akarod konkrét példákat (nevek tömkelegét felsorolva) is írhatunk (mint utaltam már rá elég csak a ma, meg a közelmúlt közszereplőit górcső alá venni, nemcsak politikai téren, de ha már szóba hoztam, akkor ott is teljesen függetlenül a pártállástól, szimpátiától), de szerintem ez nem az a fórum...


    a mindenkori hatalom, a rendszer teljesen érthetően manipulálja a tagjait, ezzel is megpróbálva legitimálni a helyzetét, és ez nem csak az "átkosban" volt így, hanem ma is mindennap szembesülhetünk vele,


    "
    Ezen kívül sehol, senki nem állította azt, hogy akit annó felvettek az egyetemre, az biztosan szívességet tett volna a rendszernek. Légy szíves ne magyarázz bele senkinek sem a szavaiba olyat, amit nem írt le!
    "

    én ezt hol állítottam? egy magyar mondatban a "vagy" szó szerinted miként értelmezendő?


    "
    Mi csak annyit állítottunk, hogy az átkosban nem csak a teljesítmény számított, hanem a családi háttér is (ennek ellenőrzését hívták köznyelven lekáderezésnek).
    "

    "Csudi 2012.06.14. 00:59": "
    masreszt kader alapon ment, hogy ki mehet egyetemre.
    "

    kit takar nálad a "Mi"? vagy szerinted hogyan kell értelmezni Csudi eredeti (a legelső) kijelentését? írhatod persze azt, hogy lekádereztek mindenkit, és ez egy ideig így is volt, de a gyakorlat azt mutatja, hogy ennek nem olyan szerepe volt, mint amit sugall, azaz nem feltétlenül a káderezés alapján ment valójában, hogy ki mehetett egyetemre...*


    ps. "Az 1. link egy 2 oldalas összefoglaló egy kutatás módszertanáról."
    most akkor melyik az első link? vagy a 27 (31) oldalból neked melyik a 2 oldalas összefoglaló? mert maga a "c, A dolgozat főbb tudományos megállapításai, eredményei" is 3 oldal terjedelmű, meg a többi huszonvalahány oldal miért nem érdekes akkor? egyáltalán minek linkelted ide?, nem bírtad ki, hogy ne oszd meg, mert "sok lúd disznót győz"?


    szerkesztve: * - mint már ketten is említettük azt a korosztályt tekintve, amelyik Csudi kijelentése alapján egyáltalán szóba jöhet ("jelenlegi idősebb munkakeresők"), nyilván az 50-es évek elején azért komolyan számított (családi történetem is van erről), de akkor is akadtak kivételek...
    Mutasd a teljes hozzászólást!
  • Az 1. link egy 2 oldalas összefoglaló egy kutatás módszertanáról. Ez kiderül belőle, ha elolvasod. A 2. és 3. link részeletes tanulmányokra mutat, amelyek dokumentálják egyrészt a hivatalos álláspontot (azaz pl. milyen százalékban kell az felsőoktatásba mondjuk munkás / paraszti származású embereket felvenni), másrészt személyes interjúk alapján a tényleges gyakorlatot, amit a nem kívánatos személyek és családjaik tapasztalhattak meg első kézből. Előbb olvasd végig (legalább fusd át) a tanulmányokat, aztán dumáljál csak légyszi!

    Ezen kívül sehol, senki nem állította azt, hogy akit annó felvettek az egyetemre, az biztosan szívességet tett volna a rendszernek. Légy szíves ne magyarázz bele senkinek sem a szavaiba olyat, amit nem írt le!

    Mi csak annyit állítottunk, hogy az átkosban nem csak a teljesítmény számított, hanem a családi háttér is (ennek ellenőrzését hívták köznyelven lekáderezésnek). Ezzel indokolta Csudi azt, hogy a hr-esek nem feltétlenül foglalkoznak mondjuk egy 50 éves embernél azzal, hogy van-e diplomája, elég, ha tapasztalata van. Már ha egy hr-es manapság foglalkozik egyáltalán az 50-es éveikben lévőkkel, mert erre tényleg sok panaszt lehet különböző fórumokon hallani...
    Mutasd a teljes hozzászólást!
  • "
    Az egy egyéni tapasztalat, a kutatások átfogóbbak egy csöppet.
    "

    te elolvastad egyébként őket? mert közben átfuttotam az elsőt és megintcsak egyetértek nadamhu-val: "
    nagyon kevés konkrétum van benne
    " (a valódi véleményem az, hogy szinte semmi, egy ilyen jellegű idézésnek ("Ph.D. értekezés tézisei") "semmi értelme", mert valójában semmilyen konkrétumot nem tartalmaz szerintem és ez főleg azért zavaró, mert az elején a "teljes körű adatfelvétel"-re hivatkozik),

    nyilván azzal nem vitatkozok, hogy minden rendszerben létezik valamilyen részrehajlás, de az eredeti felvetés szerintem azt sugallta - és mint kiderült, nem csak szerintem - mintha nem kerülhetett volna be a felsőoktatásba olyan, aki a rendszer szerint "nem volt megbízható", stb.

    és nem akarlak bántani téged, nem akarok személyeskedni, de nekem úgy tűnik a hozzászólásaid alapján, hogy nincs az elmúlt rendszerről felnőttkori tapasztalatod, még közvetve sem, legalábbis e témában,

    egy "közhellyel" élve: a mai közélet tele van olyan emberekkel, akik a "te definíciód" szerint is "osztályelennségnek" számítottak és jelenleg, amikor lehet ezt hangoztatják is és, ezek túlnyomó részének egyáltalán nem "nehezítették meg" az életét, sőt... pld. nem egy "56-osnak" (olyannak is, akit életfogytiglanra ítéltek és többed magával 1963-ban amnesztiával szabadult) járt a gyereke egyetemre a 60-as években, persze írhatod erre azt, hogy ezek az emberek "szívességet tettek" a rendszernek (nagy részéről ez nem derült ki), vagy a rendszer próbálta meg a "kívétellel" árnyalni a helyzetet (ez "életszerűnek" tűnik, de ehhez képest olyan sokan vannak, hogy megkérdőjelezi valójában a "lekáderezést", azt, hogy annak valójában hathatós következménye lett volna), vagy...
    (például apám se kerülhetett volna be a BME-re (disszidens báty illetve "származás" miatt), és szinte 100%, hogy semmilyen szívességet nem tett, nem is volt (később sem) párttag, bár valamilyen módon mégiscsak részt vett a rendszerben, stb.) (kuláklistával kapcsolatban hasonló az "élményanyagom"),

    szerintem nem fekete-fehér a helyzet és - ismétlem önmagan, de nem csak szerintem - az általam kifogásolt kijelentés nem ezt sugallja, hanem inkább manipulatív módon részrehajló, attól függetlenül, hogy (feltételezem) nem az volt a célja...

    abban igazad van persze, hogy egy átfogó kutatás "nagyobb merítést" ad(hat), mint a személyes tapasztalat, de...

    béke
    Mutasd a teljes hozzászólást!
  • de már megbocsáss, azért én a saját tapasztalatomban jobban hiszek...


    Az egy egyéni tapasztalat, a kutatások átfogóbbak egy csöppet.

    @nadamhu: a származás ellenőrzését hívják lekáderezésnek. Politikai alapon az "osztályellenség".nek nyilvánítottak és azok családjának életét megnehezítették. Lásd pl. itt
    Mutasd a teljes hozzászólást!
  • Azért ezekben az írásokban egy elég árnyalt kép van, messze nem az, hogy káder alapon lehetett egyetemre menni.

    Az első pdf nem teljesen erről szól és nagyon kevés konkrétum van benne (kicsit túl tudományoskodó, emellett vázlatszerű, egy kutatásnak valamiféle összefoglalója; konkrét számok, statisztikák, nincsenek benne, bezzeg a metodikáról ír bőven).

    A második pdf az sokkal jobb, jó hogy belinkelted.
    Lényegében úgylehet összefogllani, hogy 56 után kvótarendszert alakítottak ki: pozitív diszkrimináció volt a munkásszármazásúakkal szemben: az egyetemi helyek 50%-át munkásszármaázsúakkal próbálták feltölteni. Ez igazságtalan dolog, de egyébként a társadalmi egyenlőtlenségek csökenése irányában hatott. (Pl. a század eljén nem volt valami nagy fun munkásnak vagy parasztnak születni)
    Hivatalosan már 1962-ben megszüntették ezt a kvótarendszert (minket főleg 73-tól érdekelnekadolgok, hiszen akik 73-ban végeztek, azok már nyugdíjba mentek), nem hivatalosan azért egy 35%-os munkásszármazású kvótát 'megkívánt' a vezetés.

    Aláírom, hogy nem teljesen csak érdem szerint ment a felvételi (a kvóták hatása az, hogy a nagyon okosakat mindenképpen felveszik, viszont a közepes képességűeknél dönthet a származás, és 62 után már nagyon kétséges, hogy mennyire voltak kvóták), de azért az sem igaz, hogy 'káder alapon ment a felvételi'.
    Mutasd a teljes hozzászólást!
  • Azokkan mi a helyzet, akiknek az anyagi helyzetük nem engedi meg, hogy járhasson egyetemre? Azok hogy változtassanak azon hogy legyen diplomájuk?

    Mellesleg én utánajártam hogy pl. Győrbe a(z) SZE-re levelező mérnök informatikus szakra járni mennyibe kerülne (Komárom-Esztergom-bül), és kérlek szépen havi minimum 60e Ft-ot kellene kiadnom - de lenne olyan hónap hogy többet -, ahhoz hogy járhassak egyetemre. KI AZ aki megengedheti magának a havi 60eFt plusz kiadást, és akkor még arról nem is beszéltünk, hogy melyik az a munkaadó aki szereti azt, ha az alkalmazottjának esetleg péntekenként is el kell menni, plussz a vizsgákra?
    Mutasd a teljes hozzászólást!
  • nem olvastam el őket (ha lesz időm, akkor megteszem), de már megbocsáss, azért én a saját tapasztalatomban jobban hiszek...

    nem akarok politizálni, mert ez nem az a fórum, de valahogy én máshogy éltem meg a múlt rendszert, nálunk a Viharsarokban valahogy másképpen történtek a dolgok, mint állítólag Budapesten, a Csudi által sugalltak alapján szerintem engem sem vettek volna fel, stb., vagy közhely, de nézz körül a mai politikai életben a diplomások körül, nem csak a közvetlenül érintetteket, hanem, mondjuk a családi kötődéseket figyelembe véve (lsd. például az 60-as évek eleji (általános) amnesztia utáni helyzetet) és most úgy-e a mostani 2012-es lehetséges munkavállalokról van szó, azaz azokról, akik legkorábban a 70-es évek elején (vagy később) diplomáztak,
    Mutasd a teljes hozzászólást!
  • Ha neki nem hiszel, akkor talán ennek vagy ennek már jobban hiszel.
    Mutasd a teljes hozzászólást!
  • köszönöm a válaszod,

    én ugyanazt gondolom róla, amit nadamhu leírt,

    ha a kijelentéseddel a munkavállalókat akarod védeni, azaz így akarsz nekik lehetőséget teremteni az elhelyezkedéshez (azért nincs diplomája, mert "a rendszer szerint nem volt megbízható"), akkor értékelem az erőfeszítésedet, de szerintem csínján kell bánni a "
    masreszt kader alapon ment, hogy ki mehet egyetemre
    " kijelentéseddel, mert szerintem az ilyenformán nem igaz és sajnos hajlamosak a "fiatalok" mindent elhinni és tévesen következtetni, az "öregebbek" meg mindent az elmúlt rendszerre fogni... (a külföldiek "megtévesztéséről" ne is beszéljünk)

    béke,
    Mutasd a teljes hozzászólást!
  • Ld. előző válaszaimat, erre csak annyi, hogy a praxisomban van valódi ellenzéki, aki a Kádárrendszerben bizonyos egyet-nem-értése okán nem mehetett egyetemre. Pl. nem volt tagja a kívánt szervezetnek. Volt ahol ez nem jelentett problémát, és korszakonként változott, de volt olyan hely, ahol igen. Még 91-ben is, felvételihez ajánlást kellett kapni iskolától, ofőtől, ha dolgoztál onnan. (Aztán ezt eltörölték, de kellett.)
    Mutasd a teljes hozzászólást!
  • Én amellett kardoskodom, hogy kell. És csak annyi közöltem, hogy az idősebbek "felmentést kapnak". Tudom, hogy nehéz, és együtt is érzek veled, mert magam is átéltem a meló melletti tanulást. De muszáj. Így kell felfogni. Azaz, ha előrébb akarsz jutni, és ezt be akarod biztosítani olyasmivel, ami nagyjából csak rajtad múlik. (Pl. a gazdasági helyzet, az életkorod, a forintárfolyam mind olyasmi, amin nem tudsz változtatni. De azon igen, hogy van-e diplomád.)
    Mutasd a teljes hozzászólást!
  • 39.
    Természetesen nem azt mondtam, hogy minden diploma ami az átkosból való, értéktelen. Azt mondtam, hogy van magyarázat arra, hogy egy látszólag nagy koponyának, aki 50 éves elmúlt miért is nincs diplomája. Ha ez a vád, és ezért nem akarja az ügyfelem interjúra hívni az idősebb jelöltemet, akkor ezzel meg tudom magyarázni. (Főleg a külföldieknek kell.)

    A nem megfelelő képzés alatt azt értettem, hogy villamosmérnöknek meg progmatosnak lehetett tanulni, informatikusnak nyilván nem. Ez nem politikia okokból volt így, és mindenhol így volt. Ezért rengetegen, akik konkétan programozni akartak, leginkább a Számalkba mentek (80-as évek), és ott kaptak felsőfokú képzést, de nem diplomát. Én ezt simán elfogadom, főleg, ha utána látszik, hogy az illető megállás nélkül programozott.

    Peace.
    Mutasd a teljes hozzászólást!
  • Csudi pont azt taglalta, hogy mennyire kell a diploma :)

    Én sem azt mondtam hogy nem kell, hanem azt hogy mennyire nem ér semmit sok esetben, és látom hogy sokszor 0 tanulásal el lehet végezni, és sok helyen nem követelik meg azt amit kell, megkapja a jegyet csak menjen már. Ez persze egyetem és tanárfüggő is, és szerencsére többségben van az az egyetem (remélem nem csak még) ahol megkövetelik a tudást. Elvárásnak pedig azért elvárás, mert ha valakinek van diplomája, arról feltételezhető hogy már tud valamit, de nem sok hellyel találkoztam ahol kikötés volt, hogy csak diplomával rendelkezők... (Programozás és rendszergazda szinten)
    Mutasd a teljes hozzászólást!
abcd