Java fejlesztés
2011-10-25T10:34:54+02:00
2011-10-27T16:34:42+02:00
2022-07-19T05:27:28+02:00
  • Azt hiszem, hogy ezt a témát remekül összeoffoltuk (szép magyar szó.)

    Egyébként szintén a legutolsó cégemnél rendszeres volt a diákmunkás. 800 forintos órabérük volt, természetesen ritkán érték el azt a szintet, amit egy főállású programozó el tudott érni. Baj volt a nem 40 órás beosztásuk is, nehezen lehetett nekik rendesen feladatot osztani. Szerencsére a srác, aki nekem dolgozott, ő éppen egy nagyon jó programozó volt, tehát vele jól lehetett dolgozni. Igaz, neki a hobbija is a programozás volt. Amúgy meg a cégvezetés mániája volt, hogy olcsóbb munkaerő kell. Felvettek két juniort, fölétoltak két seniort, és szerintük máris 4 embernyi munkát lehetett végezni. Aki tanított már be fiatalabbat, az tudja, hogy ez nem megy. 2 senior + 2 junior az nincs két teljesértékű ember sem a betanulás időszakában.
    Viszont sokkal olcsóbb fajlagosan, és ha egyszer betanult, akkor már használható emberük lehet.
    Ja, havi 10% fluktuáció volt a cégnél a teljes létszámot tekintve.
    Deloitte Top 50-es cégről van szó. Aki kibírta az egy évet, már öregnek számított.
    Mutasd a teljes hozzászólást!
  • Sajnos én sem jókedvemben dolgozok ilyen állapotok között, hanem mert egyelőre más nincs. Esetleg privátban meg tudnád írni, hogy melyik cégnél vagy? Csak ha nem okoz problémát.
    Mutasd a teljes hozzászólást!
  • Egyetértek
    Sajnos sokszor van xarlapátolás mások után...
    Mutasd a teljes hozzászólást!
  • szerintem :)

    én pályakezdőként olyan projektben kezdtem el dolgozni, ahol minden rendben volt. Először specifikációt írtunk, aztán implementáltunk, utána pedig teszteltünk. Minden fejlesztő egy-egy modul teljes mélységében való kidolgozásáért volt felelős.
    A dokumentáció írás első lépésében az interfészek specifikálását jelentette. Ugyebár a modulok kapcsolódnak más modulokhoz is, ilyenkor egy interfész a két modul közötti viszonyt definiálta. Egy-egy ilyen közös interfész kidolgozása ilyenkor a két modulért felelős fejlesztő együttműködését jelentette, egyébként meg mindenki önállóan dolgozott.
    Rizikószámítás azt jelentette, hogy a projekt egyharmadánál, amikor már minden fejlesztő tisztába volt a saját területével, akkor a fejlesztők felsorolták, hogy ki hol milyen kockázatot lát, milyen valószínűséggel, és hogy az mennyiben hátráltatja a projektet. Ennek összegéből kijött egy szám, ami ismeretében a projekt büdzsét esetleg korrigálni tudták.
    A projekt sikeres volt, egyébként egy 99,999%-os megbízhatósági szintű termék kifejlesztése volt a projekt lényege.

    Amiket itten olvasok sokat látott programozóktól, azok köszönő viszonyban sincsenek azzal, hogy hogyan kellene normálisan mennie egy projektnek.. Tömören bóvli fejlesztés zajlik M.o.-on.

    Diákok 1000Ft-ért történő alkalmazása szerintem sok jóra nem vezet. A diák soha a nem fogja látni, hogy miként kellene összetenni egy működőnek mondható szoftvert, helyette megmarad a csak barkácsolni tudó félművelt programozó szintjén.

    Természetesen lehet minket is megszólni, hogy minek reflektálunk ilyen módon az álláshirdetésekre, szerintem bizonyos szempontból érdemes lehetne elgondolkodni.
    Mutasd a teljes hozzászólást!
  • Itt nem arról van szó, hogy nem akarják megfizetni a normális melóst ?
    Egyre több kókler van ebben az iparban, de minden téren.
    Gondolom annak semmi sem számít, aki úgy is lelép egy idő után, vagy tud lejeb mutogatni felelősséget áthárítani.

    A diákok alkalmazásával indul el egy szakma lejáratása.
    Nem lenne gond, ha halpucolásról lenne szó, de ebben az iparban egy szaki az élete végéig tanul.
    Ez nem betanított meló.
    Milyen specifikációt lehet írni egy diáknak, aki még olyat nem látott, és nem valósított meg csapatban ? Aki még gépelni sem tud ?
    Nekik nem ott a helyük, és hiába is, hogy ez a duma nem tetszik egy diáknak, de pár év és őt fogják lecserélni egy másik diákkal, amikor már a család tervezésen járna az esze.





    Mutasd a teljes hozzászólást!
  • Ez érdekes téma.
    Természetesen jobb helyeken a termékmanagerek vagy akárhogy nevezzük őket jó specifikációkat írnak, a programozók meg az alapján dolgoznak.
    De ha valamennyire innovatív termék fejlesztése folyik, akkor még ez sem elég.
    Ezért aztán sok esetben (pl. ha user interface innovácóról van szó) mutatni kell valamit a usereknek, és ha nem tetszik, akkor még mindig jobb kidobni az ablakon pár mérnökhónapnyi munkát, mint a rossz irányba menni tovább.
    Egy előző munkahelyemen szépen jólfésülten mentek a dolgok: a termékmanagerek szorgalmasan specifikáltak, a programozók az alapján szépen dolgoztak... Aztán egyszercsak a felsővezetésből valaki lecsapott, kirúgta a termékmanagereket, újakat ültetett a helyükre, azt mondta, hogy a piac nem azt a langyos 10 éve divatos megoldást akarja, amit a régi termékmanagerek nyomattak, és a feljövő fiatal konkurrencia sem azzal operál ma már (és a piaci változás részben aközben is történt, amíg dolgoztunk a régi megoldáson)... És annak ellenére, hogy összességében sok emberhónapnyi munkát ki kellett dobni, teljesen igaza volt, és üzletileg az ő döntése volt a helyes.
    Szóval igen, legyenek a dolgok specifikálva, dokumentálva, de ha innovatív cuccról van szó, akkor legyen a szervezetben rugalmasság, visszajelzések alapján való irányváltoztatási képesség is. Végülis nehéz ez, dehát ezért viszonylag jól fizető szakma ez.
    Mutasd a teljes hozzászólást!
  • Szerinted :)

    egy 2.5 milliárdos projektben úgy kezdtük el dolgozni, hogy nem volt kész a framework sem, miközben bőszen bejelentették a sajtónak, hogy elkészült a program. A határidők jellemzően az előző héten alakultak ki.

    Rizikószámítást soha nem hallottam, előzetes rendszerterv se készült mindig, jó esetben egyeztetve voltak a vevői igények.
    Pláne a legutolsó cégemre volt jellemző a fejetlenség, ott a drága fejlesztési vezetőnk azt se tudta 1 nap múlva, hogy mit beszéltünk meg, és fogalma sem volt arról, hogy ki mit fejlesztett ki. A határidő pedig csak egy olyan dátum volt, amit jó lenne betartani, de senki se veszekedett senkivel, hogy végül is nem sikerült. Ez éppen egy százmilliós fejlesztés volt.
    Dokumentáció természetesen nem volt betervezve, csak miután kiment az új verzió, utána volt ütemezve. Igaz, eleve nem volt rá erőforrásunk.
    Mutasd a teljes hozzászólást!
  • Elképesztő amiket itt olvasok: ez a fajta tákolás PHP-ben talán elmegy, de komoly projekt esetén már nem. Ahol röpködnek a százmilliók, vagy inkább milliárdok, ott pontos ütemtervet, rizikószámításokkal szoktak alapból készíteni, és nem csak úgy hasraütésszerűen vannak a határidők.
    Mutasd a teljes hozzászólást!
  • Maximálisan egyetértek. Nálunk például teljesen hasraütésszerűen határozzák meg a feletteseim a határidőket. A végeredmény persze mindig az, hogy heti 7 nap, napi 24 óra munkával dokumentáció nélkül sem lehetne tartani. Aztán hetekig-hónapokig jön minden nap a telefon: Mikor lesz kész?
    Mutasd a teljes hozzászólást!
  • Az adózást áthárítanám az embereimre: elvárnám, hogy számlaképesek legyenek, pl. célszerűen EVA-zzanak. Havi 700+Áfából nagyon szép, több mint 500 nettó kijönne neki.


    És lehet romba is dőlt a terved:

    Módosítókkal bombázzák az adótörvényt
    Mutasd a teljes hozzászólást!
  • Ezt a vezető programozó nyakába kell varrni. Ő dönt sok mindenről, a programozó csak kódol. Dokumentálás alatt egyébként a tervezést is beleértem, ez sem módi manapság.

    Azt gondolom nem kell leírnom, hogy miként programoznak ma a kóderek: tudják a java alapokat, van némi tapasztalatuk egyes technológiákban (pl. spring, hibernate, struts, servlets stb.), ezenkívül viszonylag hatékonyan tudnak google segítségével megtalált okosságokból valami használhatót összeollózni...
    Mutasd a teljes hozzászólást!
  • Jah. De ehhez kellettek a cegek altal vallalt teljesithetetlen hataridok is. Hiaba akarsz te magad szepen es jol dolgozni, ha a projektbe nem lett betervezve a dokumentalas ideje, koltsege.
    Nem biztos, hogy mindent a programozo nyakaba kellene varrni, hogy miert nem keszult el dokumentaltan hataridore a feladattal.
    A dokumentaciot bizonyos feltetelek fennalta eseten el lehet hagyni. A source kodot kevesbe :)
    A kodereknek akkor irhato a szamlaja a dokumentacio hianya, ha idejuk 70%-ban kodolnak es 30%-ban az index.hu-t olvassak. Ha 100%-ot vagy ne adj isten 110%-ot (tulmunka, otthoni kodolgatas) teszi ki, akkor nem hiszem, hogy barki szemere lehet hanyni, hogy nem irtal doksit a programodhoz.
    Mutasd a teljes hozzászólást!
  • doksit nem a taknyos pályakezdő kedvéért írsz, hanem magadnak. Azért, hogy a későbbiekben utána tudjál nézni, hogy mi miért lett leprogramozva. Az elég gáz, amikor jön egy hibajegy, látod hogy rossz a program, de senki sem tudja, hogy annak miként kellene működnie.

    Azt én is látom, hogy M.o.-on főleg az utóbbi években a doksi írásról igencsak leszoktak a fejlesztők.
    Mutasd a teljes hozzászólást!
  • az a baj, hogy ez a 300Ft/embernap többek által is félre lett értve, mondjuk bevallom, én is szerencsétlenül fogalmaztam: Ez a szám nem kölcsönadott emberekre vonatkozik, hanem az az összeg, amit a megrendelő fizet a szoftverfejlesztés után.
    Amikor valaki 40eFt-ot számláz egy bank felé, az lényegében az a kategória, hogy a bank nem veszi fel alkalmazottnak a programozót, hanem bérli olcsón valakitől.
    Az meg sajnos magyar valóság, hogy egy csomó "consulting" cég még ebben is üzleti lehetőséget lát, és nem kicsi haszonkulcssal dolgozva foglalkoztat éhbérért informatikusokat, akik természetesen zsebbe kapják a fizetést.
    Az 1000Ft/óra pedig már mindennek a teteje.
    Mutasd a teljes hozzászólást!

  • "diák is tud minőségi munkát végezni, ehhez feltétel természetesen, hogy olyan feladatot kapjon, amit problémamentesen meg tud oldani. Ha pontos specifikációt adsz neki pl. egy modulról, akkor azt el fogja neked készíteni"


    Hat jah. Csak epp sose fog pontos specifikaciot kesziteni senki ebben a szakmaban.(Ehhez sok mindennek maskepp kellene lennie. Pl. ugyfeligenyek nagy pontos tisztazasa es hogy a dolgok ne valtozzanak 2 percenkent.)
    Legalabbis en meg sose talalkoztam ezzel a hozzaallassal.
    Eppen ezert megbukott, amit kepzelsz.
    Komolyabb projektekben se nagyon csinalnak jo doksikat, nemhogy egy oda csoppent taknyos palyakezdo kedveert strapaljak magukat.
    Mutasd a teljes hozzászólást!
  • Te mennyiért adnád bérbe az emberedet?

    Én, ha ilyen consulting céget vinnék (és nem csak magamat adnám el, mint most), akkor ha megfelelően stabil ügyfélkörrel rendelkeznék és elég hosszú projektekkel, akkor úgy 55E/embernapért adnám el az embereimet.

    Verseny van, gazdasági válság van, az nyer, aki magas minőséget nyújt relatíve olcsón.

    Hogy hogyan oldanám meg? 35-öt fizetnék az embereimnek / embernap. (Feltételezve most egy senior, jó embert, de azért nem valami 'rockstar-t' vagy ilyesmit.)

    Legalább 6-7 emberrel dolgoznék.

    Az adózást áthárítanám az embereimre: elvárnám, hogy számlaképesek legyenek, pl. célszerűen EVA-zzanak. Havi 700+Áfából nagyon szép, több mint 500 nettó kijönne neki.

    Az embereimet nagyon megszűrném: a 700+Áfa már feljogosítana erre, és ha valamihez értek az az, hogy emberek tudását teszteljem.

    A kockázatot, hogy nincs munka, a következőképpen kezelném:
    10-20%-nyi időt vállalnék be, ha több jönne elő, akkor vagy elbúcsúznánk vagy áthárítanám az emberre, hogy ha akarja kezelje le, csinálja a saját projektjét addig.
    A 10-20%-nyi időt sem idióta módon kezelném: tartanék a talonban mindig valami saját termékfejlesztést, és ezeket a kiesett időket ennek a fejlesztésére áldoznám.
    Ezekbe a saját termékekbe próbálnám bevonni az embereim kreativitását is: ha van egy jó ötlete, ami nekem is tetszik, akkor esetleg megpróbálnánk megvalósítani azt, részesedést knálnék ilyen projektekből stb...

    Az irodára meg könyvelőre: Egy üzletembernek eleve van könyvelője, eleve van irodája, és van sok projektje, sok fát tart a tűzben. Most ha +2 embert ki tud közvetíteni egy nagyvállalatnak relatíve hosszútávra, az már nem jelent különösebb plusz költésgeket.

    Összefoglalva: Egy ilyen consulting business-t lehet vinni olyan sáppal is, amit én írtam (egy olyan 50-60% sáp). Szerintem nyugaton mindig is ez volt a jellemző, és egy consulting business-t nagyjából úgy visznek a legtöbben, ahogy én írtam (a kieső időkre saját termékfejlesztés van). Magyarországon volt divat egy időben sokszorosáért kiközvetíteni egy embert annak, amennyit ő kapott. Persze a consulting business élete nem habostorta, vannak akik csődbemennek, vannak akik túlélnek. A nagy verseny és a válság miatt azonban szerintem az extrémen magas sápok már nem igazán működnek szerintem.

    Mindenesetre aki 300ezer Ft per napért akar embereket kölcsönözni, az foduljon hozzám. Ennyi pénzért én az ország legeslegnagyobb koponyáit tudnám neki odaadni (olyan felvételi tesztet iratnék, hogy megemlegetné mindenki, viszont napi 200ezrer+ Áfát fizetnék ki neki), és még én is jól járnék.
    Mutasd a teljes hozzászólást!
  • Van olyan, hogy mérnökkamarai ajánlott napidíjak. Érdemes megnézni, attól nem nagyon szoktak eltérni, vagy csak lefelé. Egyébként voltam olyan pozícióban, mint cég informatikai vezetője, hogy kérnem kellett segítséget, supportot, oktatást, mindegy. 300E-ért 3 napra jött oktató rendszerbevezetésre, akinek a szállása is fedezve volt ennyiből. Nem helyi kiscég, hanem hazai, de nagy cég részéről. Részemről nem nagyon látok jelenleg nettó 80-nál nagyobb napidíjakat, de 20EUR / óradíjért bármikor bérelek programozókat a környező országokból, akár komplett fejlesztőcsapatokat is.
    Hangsúlyoznám, estek az árak. Nagyon. Aki el tudja kérni a 300E napidíjat, az vagy nagyon tud, vagy nagyon egyedi a tudása, de tipikusan nem lehet ennyit elkérni. Ennyi díjazásért inkább felveszem alkalmazottnak, vagy helyette 5 másik embert, akár megbízásos alapon is.
    40 napidíjból el lehet tartani egy embert, ha kap papíron 200-at, a többi megy zsebbe. És ez sajnos nem egyedi eset itthon.
    Mutasd a teljes hozzászólást!
  • ha nem hiszel nekem, akkor hívd fel bármelyik multit és kérjél helyszíni supportot valamelyik termékére. Várhatóan egy fiatal informatikus fog a segítségedre érkezni, aki elhárítja nálad a problémát: A műsor neked kb. napi 300E -be fog kerülni, aktuális EUR/HUF árfolyamtól függően

    ha Gipsz Jakab elmegy egy bankba alkalmazottnak, de számlázni szeretne, akkor valóban kb. 40e-50eFt/napra számíthat, persze előfordul, hogy inkább felvesznek egy diákot 1000Ft/óráért...szerintem tudod miről beszélek.
    Mutasd a teljes hozzászólást!
  • Akkor ezt a vitát is le is zárhatjuk. Sok sikert hozzá, hogy bérbe add itthon az embereidet 300E / napért. Csak ne kelljen rá sokat várni.
    Mutasd a teljes hozzászólást!
  • Te mennyiért adnád bérbe az emberedet?
    - számolj úgy, hogy az embereidnek mondjuk br. 400-600E-et kellene havonta fizetni, vannak junior, meg senior embereid is
    - 1 embert 1 évben 220 napra tudsz csak kölcsön adni. (szabadság, ünnep, betegség stb. ilyenek is vannak)
    - kalkuláld bele azt is, hogy az embereidet 80-90%-os kihasználtsággal tudod bérbe adni
    - ugyebár neked kell rohangásznod mindenhova, így te is dolgozol, magadnak is kell bért fizetned
    - ha valaki elmegy, és új embert kell a helyébe felvenni, a pályáztatás is pénzbe kerül, nem is kevésbe ám.
    - cégként működsz, tehát van irodád, könyvelőd stb.
    - valamennyi pénzed állandóan benn hever a cégben lekötve. Ezt akár a bankba is tehetted volna, így ezt is meg kell keresned.
    - meg még egy bár dolog....

    40E/embernapból minderre nem fogja futni

    Ha nem emberek bérbeadásában gondolkodsz, hanem valódi szoftverfejlesztésben, akkor még egy csomó egyéb költségtényező lesz. Ennek megfelelően az 1000EUR/embernap teljesen korrekt.
    Mutasd a teljes hozzászólást!
  • Volt rossszabb is...
    Mutasd a teljes hozzászólást!
  • Ezelőtt mondjuk 7-8 évvel simán lehetett kérni 100E forint / embernap összeget egy programozóért mondjuk a Matávtól. 70E / embernap már nyomott ár volt. Ez 2008-ra nem nyomott ár lett, hanem a normál. Ma a kisebb cégek 40E / embernapért simán bérbe adják az embereiket. Mindez természetesen nettó értendő.

    Hogy a bankoktól mi várható el, az valószínűleg teljesen bankfüggő. Hallottam én már olyat is, hogy egy banki rendszer tesztje az volt, hogy végignyomogatta egy ember valamennyire, és ment élesbe.
    Mutasd a teljes hozzászólást!

  • Dolgoztam bankban. Egy projekten kb 8-an voltunk és kb 10 hónapig toltuk éjjel nappal, amikor jött az ukáz, hogy 5 szinttel a fejünk fölött mindent átterveztek, és kuka az egész, amit addig leimplementáltunk. Utána from scratch indult az egész fejlesztés. 80 emberhónap, vágod?! Persze megtehetik a pofátlan hitelkamataik, és a nevetséges betéti kamatok miatt. Szeressük őket. ;)

    Mutasd a teljes hozzászólást!
  • Diák algoritmust tud implementálni, de pl. összefüggéseket nem lát még át.


    Azért ez így megfogalmazva kicsit túl általánosító talán. Diák és diák között akkora különbségek vannak, hogy ihaj. Mondjuk extrém példának hasonlítsunk össze egy falusi fizetős iskola bulizós 'tanulóját' egy MIT-s diákkal, aki a Google-nél intern. De nem kell ennyire messze menni, elég sokan 12-13 évesen kezdik a programozást, mondjuk 22 éves korukra túl vannak legalább 100ezer sor kódon, pár fizetős projekten, és mondjuk a második félállású munkahelyükön dolgoznak. Ha ezt megtoldod egy 140, 150 feletti IQ-val, akkor én olyanokat nem jelentenék ki, hogy 'összefüggéseket nem látnak még át'. Mondjuk inkább úgy, hogy nem érték még el azt a szintet, amit el fognak érni 30 évesen. Egyébként egy nagy enterprise fejlesztésben egy fiatalembernek általában annyira aljamelót adnak egy már elrontott, agyonbonyolított rendszerben, hogy nem a hozzáértésével lesz gond, hanem azzal, hogy elege lesz abból, hogy semmibe veszik, és hogy rosszabb minőségű kódon kell dolgoznia, mint amit saját maga alkotna. A jobbak bedühödnek, és saját céget alakítanak, így születik meg a Microsoft, az Apple, a Facebook, a Google, ID Software, Epic Games, stb...
    Szóval ne becsüljük le a fiatalokat, vannak köztük nagyon jók, és a legnagyobb hiba amit egy munkáltató tehet, ha nem ismeri fel és nem ápolja a bennük rejlő tehetséget, hanem kulimukákra használja őket, mert 'nem látnak át még összefüggéseket'. Ezt nem kötekedésként írom, csak azért a képet szerettem volna kicsit árnyalni.
    Mutasd a teljes hozzászólást!
  • Tőlünk nyugatabbra általában készül specifikáció arról, hogy mit is kéne leprogramozni. Idehaza természetesen egy csomó cég tojik erre, de mondjuk egy bankban ez azért elvárandó lenne, hogy ne a fejlesztők tákolják össze ad-hoc módon a szoftvert.

    Egyébként szerintem diáknak adott esetben 20 soronként kell kiadni a feladatot, nem elfelejtendő, hogy elvégre gyakornok. Diák algoritmust tud implementálni, de pl. összefüggéseket nem lát még át. illetve nem jön rá magától arra, hogy az "A" feladat elvégzése kapja feladatul, akkor természetesen a "B" feladatot is el kell végezni.

    A br. 600E feléhez nem tudok hozzászólni. Kis magyar cégeknél már évek óta jellemző, hogy a diák után a haver evás cége számláz mondjuk 1200Ft + ÁFÁT, a vezető programozó pedig képébe röhög az embernek, ha valami reálisnak tűnő óradíjat mond az ember az interjún.

    Szegény diáknak pedig tényleg fogalma sincs, hogy a cég mennyiért is dolgozik, de ezt már leírtam egyszer: 1000EUR/nap/informatikus. Ezt a számot természetesen úgy kell értelmezni, hogy ha a bank ki akar fejlesztetni egy új szoftvert, és meg kell határozni a fejlesztések költségvonzatát, akkor ezzel a számmal számolnak.
    Mutasd a teljes hozzászólást!
  • Nem kellene elfelejteni, hogy bankban bejelentett bér van, és nem a szokásos alap, plusz zsebbe némi extrapénz. Tehát a teljes jövedelem adózik. Egy tapasztalt programozó multinál kb. 600E körül keres bruttóban, ehhez olyan 2000 forintos nettó órabér tartozik. Tehát ne nagyon ugráljon már itt bárki is, hogy egy mindenféle tapasztalat nélküli diák számára kevés ennek a fele, mert az nem ezen a világon él.
    Az is egy dolog, hogy 2007-ben ki mennyit keresett. Ma az átlagkereset esett. 150-180 nettó egy kezdő programozói fizetés, ennek duplája egy senior. Nem hinném, hogy ezek rossz bérek.

    Egyébként meg, diák is tud minőségi munkát végezni. Valóban, biztos van ilyen valahol. De mindenhol van egy cégkultúra, amihez szocializálódni kell. Ez pedig időigényes. Másfelől hol van az, hogy pontosan lespecifikált feladatot adnak egy programozónak, ahol nem kell gondolkodni, csak kódolni? Ahol ez megy, ott valóban jó világ lehet.
    Mutasd a teljes hozzászólást!
  • Dolgozott már valaki bankban? Igazából egy diák nem sokat ront a helyzeten. Tipikusan minden tegnapra kell h kész legyen. 1000 ft/óráért nem állnék szóba egy banknál. Ha nem banki meló lenne egy diáknak tökéletesen megfelel. De így nem.
    Mutasd a teljes hozzászólást!
  • Szerintem mindenhol kapkodnának az olyan egyetemisták után, akik képesek létrehozni olyan kódot, mint amilyet egy legalább 3-4 év tapasztalattal rendelkező, ilyen területen működő fejlesztő tud.
    De ilyen nincs. Ehhez kell, hogy részt vegyen olyan projektekben, ahol megtanulja, mit jelent egy több ezer felhasználóra méretezett alkalmazást fejleszteni. Egyszerűen a szükséges látásmód hiányzik, és ami kicsiben elmegy, az nagyban elfogadhatatlan lehet.
    Lehet, hogy húsz sorban tud valaki minőséget írni, de 20 soronként adni ki a feladatot elég nagy overhead. Hiába jó a vezető fejlesztő, ha az eredmény nem áll össze.
    Mutasd a teljes hozzászólást!
  • ebben nem osztom a véleményedet: diák is tud minőségi munkát végezni, ehhez feltétel természetesen, hogy olyan feladatot kapjon, amit problémamentesen meg tud oldani. Ha pontos specifikációt adsz neki pl. egy modulról, akkor azt el fogja neked készíteni, persze azt ne várd el, hogy értse is, hogy miért úgy kell elkészítenie azt, illetve hogy az a modul hogyan kapcsolódik a teljes egységhez.

    a motiváció hiánya viszont káros tud lenni. schonherz -nek a témához csak azt tudom üzenni, hogy üljön be egyszer egy olyan projektbe a fejlesztők közé, ahol ilyen 1000ft-os diák dolgozik fejlesztőként, és kapja meg hibajegyként azt a modult, amit a diáknak dobtak oda, hogy találjon ki oda valami okosat.
    Mutasd a teljes hozzászólást!
  • "Challenger" accepted :)
    Mutasd a teljes hozzászólást!
abcd