Nem érdemes diplomát szerezniük a programozóknak?

Címkék
Nem érdemes diplomát szerezniük a programozóknak?
2011-10-03T11:50:44+02:00
2011-10-07T17:14:56+02:00
2022-06-30T04:02:07+02:00
  • Pl, PHP programozóként az OOP programozás? Esetleg MVC és keretrendszerek? Amíg nem tudod hogy mit nem tudsz, addig azt sem tudod hogy szükséged van rá. Elboldogulsz.
    Mutasd a teljes hozzászólást!
  • Ezt én magamnak úgy fogalmaztam meg, hogy 3 féle tanulás van:

    - 'on demand learning': valamely projektet kell megvalósítnaunk, és amit nem tudunk, azt mélységi vagy szélességi bejárással megpróbáljuk megtanulni.
    - 'scheduled learning': valamilyen külső elvárásnak és szakértők által összeállított tananyagnak megfelelően növeljük a tudásszintünket. Itt a fő cél a veszélyes tátongó lyukak eltüntetése.
    - belső érdeklődés / esztétikai érzék követése: vannak dolgok, amelyeket annyira érdekesnek tartunk, hogy nem tudunk nem kísérletezni vele / olvasgatni róla.

    Szerintem (adott tehetség mellett) a legmagasabb szintet akkor lehet elérni, ha mindhárom fajta tanulás jelen van. Igaz, egy szint után a belső érdeklődésnek és a rutinos on-demand learningnek megnő a jelentősége a 'scheduled learning'-el szemben.

    Az on-demand learning ott fuccsol be a leglátványosabban, amikor nem az a kérdés, hogy valamit hogyan kell csinálni, hanem amikor a célokat határozzuk meg: mit lehetne csinálni.
    Pl. a PC forradalmat megszállottak belső motivációja okozta, mert senki nem tudta, hogy ebből ekkora üzlet lesz.
    Vagy a 30-as negyvenes években Turing és Neumann tehetségük mellett azért is tudtak a számítástechnikában maradandót alkotni, mert nagyon magasan képzettek voltak egy olyan területen, amiről nem lehetett tudni, hogy hatása lesz arra a másik területre, ami akkor még nem is létezett.
    Vagy pl. a Google-nél úgy juthatott eszébe valakinek, hogy a Javascript sebességét jócskán fel lehetne gyorsítani, hogy valszeg olvasta azt a papert, amely a 80-as években jelent meg, és amelyben a hidden class-ok és az inline caching (egyébként zseniális) optimalizációs módszere olvasható (akkor még Smalltalk-hoz).

    V8 design

    paper

    (A google becsületére legyen mondva, hogy nem tetszelgnek a felfedező szerepében, és linkelnek a paper-re)
    Mutasd a teljes hozzászólást!
  • Olvasd el, amit az antikonstruktív vs. konstruktív helyzetekről írtam.
    Megj.: talán jobb lett volna kompozícionális és dekompozícionális gondolkodásmódot írnom az előbb, mert az anti szó talán egyeseknek azt mutatja, hogy az kevésbé jó, pedig nem. Mindkét hozzáállásnak van előnye és hátránya!
    Mutasd a teljes hozzászólást!
  • Akkor tanulom meg, amikor szükségem lesz rá?
    Mutasd a teljes hozzászólást!
  • Ezt azért kétlem. Nem fogok felesleges köröket futni, ha valami nem kell, nem érdekel. Szelektálok. Gyorsabb a tanulás helyhez kötve, mintha "valaki" próbálja elmagyarázni, teszem azt rosszul.


    Jó. De honnan tudod, hogy amit ilyen nagyvonalúan nem tanulsz meg, az
    -Tényleg nem fog alapként szolgálni a későbbiekben?
    -Tényleg nem lesz rá sohasem szükséged?
    Mutasd a teljes hozzászólást!
  • A lényeg a "mester".

    Ha jók a mestereid, akkor képes vagy a lényeget megtanulni.
    Egy jó egyetem jó mestereket kell(ene) hogy jelentsen.

    Az egyetem a mesterek megléte, komolysága és a rászánt idő miatt fontos.
    Persze az egyetem léte nem jelent semmit, hiszen a "mesterek" néha pancserek, a komolyság gyakran komolykodás a rászánt idő meg sokszor elcseeeeszett idő. De hát egyetem és egyetem között nagy lehet a különbség.

    Másrészt lehet "civilben" is jó mestert találni, csak ritka és nehéz.
    Az "igazi programozó" ugyanis inkább "sötétben bujkáló" magányos fazon, vagy ha csapattag, akkor is kevéssé ér rá.
    De ha valakinek sikerül egy igazi mestert találni munka mellett, sulin kívül, akkor félelmetes tempóban tud haladni.
    Kellő intelligenciával lehet pótolni ugyan, de nagyon legyen észnél, aki önképzésben megtalálja a "lényeget" (legalábbis kezdőként).
    Mutasd a teljes hozzászólást!
  • Igen, ezt ismertem, csak hát mindig lehet más nézőpontból nézni, vagy valami újat kitalálni ilyen osztályozásokban/kompetenciavizsgálatokban. Ez a prognyelves 1-10-ig skála például elég jó jellemző (persze csak a nyelvtudást jellemzi, de hát minél speciálisabb egy mutató, annál pontosabb is tud lenni néha)
    Mutasd a teljes hozzászólást!
  • Programmer Competency Matrix
    Programmer Competency Matrix
    Mutasd a teljes hozzászólást!
  • kösz
    Mutasd a teljes hozzászólást!
  • Köszönöm, hogy rámutattál a nyilvánvalóra.

    A 9/10 és a 10/10 természetesen érti amit tud és minden ismeretét kiválóan tudja használni feladatok megoldásra.

    Ha nem tudná, akkor ő lenne a könyv. A könyv is mindent tökéletesen tud, mégsem láttam még egyet sem programozni. Ha valaki meg van olyan elvetemült, hogy bebiflázza mondjuk a Java teljes referenciát mint valami verset, az kb 1/10 nek felel meg.

    Ez az osztályozás arról szól, hogy az adott nyelvet mennyire ismered/érted/használod. Nem az a kérdés mennyire vagy jó mondjuk C++ alapú orvosi rendszer fejlesztésében, hanem az, hogy mennyire vagy jó általánosan C++-ban.
    Mutasd a teljes hozzászólást!

  • A 9/10 az az ember aki az adott nyelv minden egyes létező osztályát/típusát/speciális funkcióját ismeri és meg tudja mondani melyik mit csinál. Nevezzük ezt teljes általános és széles specifikus tudásnak.

    A 10/10 meg az aki mindet gyakorlatban használta is.
    Nevezzük ezt teljes általános és teljes specifikus tudásnak.


    Mivel a programozás nem önmagáért van hanem bizonyos folyamatok automatizálását hivatott szolgálni, ezért amit te 10/10 el jellemeztél az valójában jó ha 5/10. Az átlag programozó életében nem csak ezek a dolgok jelentik a kihívást. Ez csak a beugró. Azoknak a területeknek megismerése amire a szoftver készül legalább akkora, ha nem nagyobb kihívás. Ipari automatizálás (mérnöki tudományok megismerése) , számvitel (jogszabályok megismerése) , orvosi informatika ... És amiről még említést sem tettél azoknak a rohamosan fejlődő a technológiáknak az elassjátítása amire a fejlesztés során támaszkodunk: adatbázis kezelő rendszerek , webkiszolgálók, a különböző hardver platformok (mobil, pc, tablet...).
    Mutasd a teljes hozzászólást!
  • Ilyesmire gondoltál?

    Programmer Competency Matrix
    Mutasd a teljes hozzászólást!
  • 0/10: Fogalma sincs, hogy létezik a nyelv
    1/10: Hallott róla, hogy van ilyen nyelv.(De nem ismeri!)
    2/10: Tudja, hogy általában milyen környezetben hasznos/használt a nyelv. (De még mindig nem ismeri!)

    ^^Gondolom valami ilyen az, ami 3 alatt van. Szerintem még ezeket is érdemes megemlíteni. Én mondjuk prologban 1.5/10 szintű vagyok, ha ezt nézzük, bár talán olvasni is tudom, ha egyszerűbb a kód(fogalmam sincs tudom-e).
    Egyébként jó lenne egy ilyen lista, talán külön topic is lehetne neki, vagy talán inkább valami olyan topic, amiben több ilyen lista van, amolyan programmer competency-szerűen, esetleg néhol általánosan(mint pl. ez a nyelvekre), néhol specifikusan...

    Az eredeti témához meg most hirtelen hozzátenném, hogy például szerintem se kell a papír, elég ha tudod a dolgokat, mert ez a legfontosabb. Viszont ebből nem lehet levonni azt a következtetést, hogy az egyetem semmire se jó, mert:
    1.) Szélesíti a látókörödet, mert nem csak azt tanulod meg, ami közvetlenül azonnal szükséges és hasznos, hanem sok olyat is, ami csak hasznos lehet, vagy ami csak a szemléletedet erősíti.
    2.) Olyat is megtanítanak, amit magadtól nem biztos, hogy megtanulnál, mert nem szívesen szívatnád magad vele.
    3.) Olyat is megtanítanak, amit ..., mert fogalmad sincs róla, hogy létezik.
    4.) Nem az van, hogy adott egy problémád és ahhoz keresgélsz, mi kell a megoldáshoz és így tanulsz meg valami számodra újat. Nem is az, hogy random mód bújod a könyveket vagy olvasgatsz cikkeket, hanem (jó esetben eredményesen) irányított alaptudást tanulsz - persze ehhez jó és tapasztalt oktatók kellenek.
    5.) Szakmai kommunában tanulsz és kapcsolatokat alakítasz ki, később az is lehet, hogy együtt fogtok dolgozni, esetleg közös vállalkozásotok lesz, stb.
    6.) Ha van rá igényed és képességed belekapcsolódhatsz a kutatásokba.
    7.) Utazhatsz külföldre, részt vehetsz nemzetközi fejlesztésekben(ha annyira pró vagy - pl. egyik volt évfolyamtársam azt hiszem épp cern-ben van), illetve az is előfordul, hogy helyben maradsz, de mondjuk Rinus Plasmeijer ad elő funkcprogból, szóval ha tényleg elég pró vagy, közel tudsz kerülni az igazi kutatásokhoz helyi és távolabbi szinten is. Persze ez csak akkor igazi pozitívum neked, ha tényleg olyan alkatú vagy - bár én nem tartom magam ilyen alkatúnak én is becsülöm a lehetőséget.
    8.) Ha rendesen végigcsinálod az egyetemet, akkor talán kicsit megedződsz és mások is tudni fogják rólad, hogy van benne azért tartás.
    9.) Igenis néha van ami megelőzi az internetet, bár nem feltétlen kell ezt a tananyagban keresni! Például lehetnek helyi kutatások, vagy akár ismerőseid saját ötletei, amik nehezen vagy nem találhatóak meg a neten.
    10.) A legtöbb mai szoftverfejlesztés olyan meló, hogy adottak a követelmények és a feladat, de ez azért sosincs mindig így. Ha így van, akkor persze lehet anti-konstruktívan hozzáállni minden további nélkül és megnézni mi kell az egészhez, mi kell a részhez, mi kell annak a részéhez, vagyis on-line tanulni, de az igazán kreatív tevékenység szerintem az, amikor fordítva áll az ember a dologhoz és amije van (vagy amit lát hogy van, de még nem ismeri, csak tudja mire jó), abból építi meg a saját kis bábeli tornyát. Az ilyen konstruktív fejlesztés általában nagyon érdekes és élvezetes, de kevésbé megfizetődő, pontosabban kevésbé kiszámíthatóan megfizetődő - viszont néha szükséges.
    Ehhez pedig jó, ha van egy alapja az embernek, szerezze meg azt bárhogyan is(magától, vagy iskoláktól) - mindenesetre lehet hogy az ember magától annyi általános ismeretet nem szerez, mert útközben beleun a keresésbe, vagy mit tudom én miért...

    senki
    Mutasd a teljes hozzászólást!
  • 13: saját neuron alapú AI-d fejleszt helyetted

    Ez könnyű:
    Megtanítod a gyereked programozni és ő dolgozik a neved alatt.
    Ha nem lényeges a saját gyártmány, akkor meg felbérelsz valami ázsiait.
    Mutasd a teljes hozzászólást!
  • 11: az OS-t is lefejleszted
    12: hardvert is készítesz hozzá
    13: saját neuron alapú AI-d fejleszt helyetted

    Mutasd a teljes hozzászólást!
  • Vagy meg lehet így is közelíteni:

    3/10: már tudja az adott nyelven írt FORTRAN programot olvasni
    4/10: már tud az adott nyelven FORTRAN programot írni
    5/10: egy elfogadható (gyakorlati megközelítésű) szinten ismeri a nyelvnek azokat az elemeit, amit illik ismerni
    6/10: Idiomatikusan programozik a nyelven, (ez az ellentettje anak, hogy 'FORTRAN' kódot ír az adott nyelven.)
    7/10: nagyjából ismeri az egzotikusabb dolgokat is (Scala-ban abstract type-okról van fogalma, elborultabb funkcionális részekről van fogalma, variancia annotációkról van fogalma, C++: template specialization, partial template specialization-ról legalább már hallott)
    8/10: fogta a language reference-t és gyakorlatilag megtanulta
    9/10: össze tudna dobni egy compilert az adott nyelvhez, vagy össze is dobott.
    10/10: fenntartva a nyelv feltalálójának.

    (És mondjuk az n-edik szint akkor lép életbe, ha az n-edik szinten lévő feltétel és az összes addigi is teljesül.)
    Mutasd a teljes hozzászólást!
  • Erről beszélek én is. Minél többet programozik valaki egy nyelvben annál inkább látni fogja a speciális részeket és nem fogja beírni a 9/10-et.

    A 3/10 mondjuk az, hogy látsz egy egyszerűbb kódot az adott nyelven és nagyjából meg tudod mondani mit csinál meg ha kell beleírsz egy ciklust vagy felveszel egy változót. Nevezzük ezt szűk általános tudásnak. Ezzel el lehet indulni.

    A 6/10 az, tisztában vagy az adott nyelv logikájával, gond nélkül használod az IDE-t és a nyelv specifikus alapvető funkciókat. Nevezzük ezt széles általános tudásnak. Ezzel már lehet dolgozni. Nem túl hatékonyan, de lehet.

    A 8/10-ben már ki tudod használni a nyelv azon speciális képességeit is, amik az adott munkakörhöz kellenek. Nevezzük ezt teljes általános és szűk specifikus tudásnak. Ezzel már lehet hatékonyan dolgozni.

    A 9/10 az az ember aki az adott nyelv minden egyes létező osztályát/típusát/speciális funkcióját ismeri és meg tudja mondani melyik mit csinál. Nevezzük ezt teljes általános és széles specifikus tudásnak.

    A 10/10 meg az aki mindet gyakorlatban használta is.
    Nevezzük ezt teljes általános és teljes specifikus tudásnak.

    A témához visszakanyarodva az egyetem tudás szempontból ennyit ad. Nem 0/10 hanem max 4/10.

    Így viszont szétválaszthatjuk a felsőfokú képzés és a képzést záró papír szükségességét. Tudásilag szerintem nincs lényegi különbség aközött aki 6 év BME után papírral, meg aki 6 év BME után papír nélkül távozik. A diploma itt max annyit mutathat, hogy amit elkezdesz, azt be is fejezed, akármilyen nehéz is.
    Az éles kontraszt ott van, ha valaki középiskola után egyetemnek még a közelébe sem menve profi programozónak mondja magát.
    Mutasd a teljes hozzászólást!
  • Kár nagyképűsködéssel letámadni... épp lehetnék vérprofi vagy isten is - nem vagyok. Sőt, sajnos OpenGL programozással sem volt még dolgom, ennek ellenére tartom a véleményemet, hogy az általam egyetemen elsajátított tudás az általad körvonalazott feladatban is nagy segítségemre lenne. Ha nem is OpenGL játékmotor írásában, de máshol már tapasztaltam ezt.

    Nem akartam azt állítani, hogy egy programozónak feltétlenül kell egyetem, és aki papír nélkül van a szakmában, az nem ér semmit. Sőt, szerintem is vannak papírral rendelkező programozók, akik nem érnek semmit.
    De szerintem aki valóban tanulni ment/megy az egyetemre, annak a szemléletéhez és a tudásához is sokat hozzá tud adni, akármilyen vérprofi, agyontapasztalt programozó az illető.
    Mutasd a teljes hozzászólást!
  • A legtöbb programozási nyelvben 0 prefixxel jelölik a nyolcas számrendszerbeli literálokat. (C, C++, Java, Javascript, ...)
    Egyrészt a nyolcas számrendszert más néven oktális számrendszernek nevezik, a 0 hasonlít a nagy O betűre, az 'oktális' kezdőbetűjére.
    Másrészt limitálva van, hogy milyen karakterek jöhetnek szóba: számok 1-9-ig nyilván nem, mert akkor a tízes számrendszerbeli számoktól nem tudnánk megkülönböztetni ezeket a literálokat. Alfabetikus karakterek és különféle operátorokat jelölő karakterek megintcsak nem jöhetnek szóba, mert előzőek miatt a cucc az azonosított cuccokkal lenne összetéveszhető (névterek, osztályok, függvények/metódusok, adat memberek, változók, konstansok, stb...) utóbbiak miatt meg az operátorokkal. Ha prefix, akkor az 0 jó választás. Lehetne persze suffix is, ott már nagyobb mozgástér lenne, mert az alfabetikus karakterek nagyrésze szóba jöhetne.
    Mutasd a teljes hozzászólást!
  • 8-as számrendszerben van, de miért?


    Miért ne? Komolyra fordítva, számos nyelvben (főleg amik a C-re hasonlítanak), a számliterálok 0-val való kezdésével jelölik a 8-as számrendszert, illetve 0x-szel kezdik a 16-os számrendszerbeli számokat.
    Mutasd a teljes hozzászólást!
  • pontosabban arra rájöttem, hogy 8-as számrendszerben van, de miért?

    Mert így találták ki. Minden nyelvben prefixekkel jelölik az alapértelmezett (jellemzően 10-es) számrendszertől eltérőben leírt numerikus literálisokat - és a PHP-ben úgy döntöttek, hogy ez a prefix a nyolcas számrendszer esetében a "0" legyen. Lehetett volna "#", "0z", "(nyóóócas)" is a 8-as számrendszert kijelölő prefix - de ezek sem lettek volna sokkal logikusabbak az adott célra, mint a "0".
    Mutasd a teljes hozzászólást!
  • Bele módosítani bárki bele tud egy kódba. A rendszer és a nyelv apró különbségeit amin sokat bukhatsz azt nem tanulod meg egy hét alatt. Ahhoz pedig programozni kell, sokat.

    A profiknak nincs kételyük, azért mert a saját elképzeléseik alapján már kicsiszoltak folyamatokat, logikákat, modulokat amiket a későbbiek folyamán használnak.
    Mutasd a teljes hozzászólást!
  • Nézd meg a Scala-t ;) Hónapok múlva sem írod be a 3/10-et ;)
    Mutasd a teljes hozzászólást!
  • mivel magyarázható, hogy az echo 012 10-et ír ki?
    pontosabban arra rájöttem, hogy 8-as számrendszerben van, de miért?
    Mutasd a teljes hozzászólást!
  • Az egyetemen nem Pascal tanfolyam, nem programozási nyelvet tanítanak hanem gondolkodásmódot és módszertant.
    Eddig még nem találkoztam olyan nyelvvel, amiben ne tudtam volna 1 napon belül módosítást végezni és 1 héten belül mondjuk 6/10-en programozni. Fél év intenzív használat után pedig nyugodt szívvel beírom a 8/10-et.

    Aki 9/10-et ír az amatőr. Az amatőrök mindig magabiztosak a profik meg mindig tele vannak kétellyel.

    Én max a teknős Logo-ra mondanék 9/10-et de csak azért mert olyan minimális mennyiségű funkció van benne.
    Mutasd a teljes hozzászólást!
  • like :)
    Mutasd a teljes hozzászólást!
  • Egy tehetséges programozó tudását kitágítja az egyetem a tehetségtelennek segíthet elhelyezkedni. A termelésben úgyis kiszelektálódik aki nem tud lépést tartani a technológiával vagy az elvárásokkal. Egy papírdarab nem fog megmenteni senkit.
    Mutasd a teljes hozzászólást!
  • Amúgy én még most is azt tartom, hogy a programozás kreatívitás, és jó megoldóképesség kell hozzá, valamint az, hogy gyorsan reagálj valamire. Tehát reakcióidő is egy fontos dolog.

    Hogy mi kell a programozáshoz, az teljesen attól függ, hogy milyen projekteket viszel.
    Az üzleti alkalmazások írásához legtöbbször jó sokmindenből egy jó közepes tudás kell, és egyfajta nagy memória, képesség, hogy eligazodj a a bonyodalmakban. Fizetős munkáim nak eddig 80%-a ilyen volt.

    Kreatívabb munkáknál (eddig fizetős munkáim 20%-a és az összes side projektem ilyen) szerintem a legfontosabb az elmélyülés, mély koncentráció képessége, a jó intuíció, a szokatlan gondolatok megvizsgálásának képessége. De.: azért amikor már agyongondolkodta magát az ember valamin, akkor képesnek kell lennie arra is, hogy megnézze, hogy mások mit alkottak a témában. Ekkor fel lehet ismerni, hogy milyen lyukak vannak a tudásunkban, és ezeket akár erőltetve is fejleszteni kell. A kreatív ember legfőbb végzete, hogy ezt a fajta mások gondolatainak tanulását elhanyagolja, mert nem akkora élvezet, mint alkotni. Nekem is meg kell néha erőltetnem magam, hogy azért mások cikkeit is olvassam, ne csak a saját ötleteimet vizsgálgassam. Pl. a layout rendszeremet úgy terveztem hogy előtte már 1-2 GUI rendszerrel intim kapcsolatom volt. De pl. nem volt türelmem még 2-3 GUI rendszerrel forrásszinten intim kapcsolatba kerülni, a saját elképzeléseimet akartam nyomatni. De pl. tegnap azért olvastam pár órát a Webkit belső megvalósításáról. Most így 35 évesen már szerencsém volt, szinte semmi újat nem tudott mondani a webkit forrása, sőt jóval átgondoltabbnak tartom a saját rendszeremet (szegények nem tehetnek róla, a CSS layout nevű nightmare-t kell implementálniuk). De 22-23 évesen még egy ilyen kitekintés szinte biztosan azzal járt, hogy újra kell írnom a cuccomat, vagy abba kell hagynom, mert mások cuccai egyértelműen jobbak.

    Pl. te már valszeg jó nagyon programozó vagy. Valszeg a 3D engined is kafa. De valszeg nem lenne hátrányos cikkeket olvasnod befoglaló hierarchiák sebességösszehasonlításáról, vagy pl. magadra erőltethetnéd, hogy megnézd, hátha hasznos az abstract keywordöt is haszálni. Saját tapasztalatból beszélek. Viszont, hogy kicsit ellentmondjak magamnak: a John Carmack félék nem arról híresek, hogy felülnek minden hype-nak, kitartanak a saját módszereik mellett (Carmack milyen sokáig sima C-ben nyomta!) Szóval bonyolult ez.:)
    Mutasd a teljes hozzászólást!
  • Valahol egyszer olvastam, hogy az igazán kiváló programozók kb 4. évben kiesnek az egyetemről. Nem azért mert hülyék, hanem azért mert addigra már mindent elsajátítottak és elindítottak egy olyan projektet amiből aztán igazán nagy dobás (mondjuk google vagy microsoft) lett.
    Szóval azért érdemes megkülönböztetni azokat akik soha egyetem közelébe nem mentek azoktól akik mindent elvégeztek amit akartak aztán dobbantottak.

    No meg aztán jó értékesítőtök/ügyvezetőtök van-e? A tapasztalat valahogy azt mutatja, hogy a program minősége nem feltétlenül áll arányban a hozzá kapcsolódó bevétellel. Ezzel természetesen nem arra céloztam, hogy a terméketek rossz lenne, hanem arra, hogy egy cég sikerében az üzleti/marketing/szerencse oldal sokkal fontosabb, mint a fejlesztési oldal. Zsákszám készültek/készülnek Angry Birds típusú játékok mégis valamiért az Angry Birds lett a sikeres és nem a többi.

    A lényeg az, kivételek mindig vannak, de elég nagy bátorság arra alapoznia valakinek az életét, hogy benne lesz abban a 10-ben az 1.000.000-ból akinek tényleg összejött.

    Abból a 10 emberből fog kikerülni az én főnököm és az 1.000.000 pedig a beosztottam.
    Mutasd a teljes hozzászólást!
  • Ez mondjuk így van...Én alapból nem is állok neki teszteknek, mert semmi értelme. 29 éves fejjel azért van annyi sütnivalóm, meg egom, hogy ne menjek bele ilyenekbe.:)

    Amúgy én még most is azt tartom, hogy a programozás kreatívitás, és jó megoldóképesség kell hozzá, valamint az, hogy gyorsan reagálj valamire. Tehát reakcióidő is egy fontos dolog.

    Pl. én javazom, de rég használtam egy sima interface-t, sőt vannak olyan nyelvi elemek, amiket nem is szokásom használni egyáltalán. (abstract, violate, stb)
    Ezért nyilván egy nagyon trükkös kérdésben én is elvéreznék.
    Mutasd a teljes hozzászólást!
Címkék
abcd