Elmélkedés korunk digitális világáról...
2003-02-12T11:16:10+01:00
2003-02-19T14:42:51+01:00
2022-07-27T20:31:58+02:00
  • Igen, a szabványok pont az általam felvetett problémák kikerülésére jó, de ha egy ilyen szabványt, egy cég birtokol, és igenis pénzt kér a használatához, kompatibilitásához, az nagyon veszélyes.

    Na,na,na.... azért ennyire ne szóljuk le a játékújításokat. Akkor életszerű példa: a haverommal, eddig egyedülálló játékelméletet/ötletet dobtunk össze, amiből egy cég a semmiből is Wizzards lehetne, de ha még mindketten progmatos doktorok lennénk, akkor se tudnánk megcsinálni.... mert nincs hozzá erőforrásunk. Tehát ma egyszerűen olyan nagy mennyiségű nyersanyag (koponya) kell, ami természetes oligopól határokat szab. Hiába találsz valami hihetetlen jót ki, mégcsak ki se próbálhatod az ötleted hogy továbbfejleszd, mert nincs hozzá erőforrásod. Legalábbis szerintem nincs.

    Azt mondtam hogy az oligopólium jó, mert ott azért van verseny, mégha nem is olyan nagy.


    Ja valami amiről nem esett szó a software-ek készítése/eladása/terjesztése/terjedése stb közben. A kapcsolt szolgáltatás/termék, mely elvileg a tiszta versennyel ellentétes, a M$ viszont pofátlanúl alkalmazza. Ezzel is kiszorítva a kicsiket.
    Mutasd a teljes hozzászólást!
  • Azért ez így ebben a formájában nem feltétlenül van így. Pont a hardver fejlődése mutatja ezt. A videokártya, proci, stb. gyártók folyamatosan hozzák ki a jobbnál jobb cuccokat egymás fölé próbálva menni ár/teljesítmény. Az M$ is azóta csinál szinte használható dolgokat amióta szorítják az alternatív rendszerek. És ha megnézed az igazán innovatív dolgok a viszonylag kis cégeknél születnek. Egy nagy cég ha teheti szívesebben ül a s*ggén mint hogy új dolgokat fejlesszen ki. Nézd meg Pl. a játékokat. A játékok nagy része vagy egy sikeres játék második, harmadik része vagy klónja annak. Egy-két kivételtől eltekintve szinte nem is keletkeztek új dolgok a Commodore 64-es idők óta ahol egy-két fős kis cégek szinte mindent megcsináltak amit azóta fejlesztettek, max. a hardvernek mennek utána a gyártók és ma már nem 2D-ben ugrál a kis emberke hanem 3D-ben.
    Mutasd a teljes hozzászólást!
  • Monopólium? Rossz, de vannak jó oldalai is? vannak. Méghozzá a fejlesztés. Nézzük az egyszerű példát:
    ha nem egy nagy, gazdag monopólium lenne az adott piacon, ahol monopolista módon egy kicsit túlszámítja a profitot, hanem sok kis cég, mely a teljes piaci keresletnek egyenként csak nagyon kis részét termelnék, és nem is tennének rá akkor profitott (elmélitelig CSAK 0 profit létezik) akkor hogy fejlesztenének? Mondjuk a chip-gyártásban, meg még egy halom más helyen a fejlesztés hihetetlen nagy összegekbe kerül, és ha nincs egy legalább oligopólium, akkor a kistermelők soha az büdös életbe nem tudják összehozni a megfelelő pénzt. Csak akkor ha összefognak, ami nem valószinű, illetve akár átváltozhat a kartellbe, ami majdnem olyan rossz mint a monopólium.
    Tehát szerintem a monopóliumnak a fejlesztési szempontból abszolút előnye van (nem beszélve a nagyobb aparátus miatt többletmunkahely teremtésről). Egyébként is, a megfelelő monopólium (nem mint a gyémánt) részvények és osztalék útján valamennyi részt visszajuttat, amennyiben a részvények vásárlása szabad.

    A másik a természetes monopólium, ahol nem azért van egy cég mert a többieket kiszorítja, hanem egy természetes ok miatt, ami lehet a kormányzat (mondjuk veszteséges területeken: MÁV), illetve baromi kis piacon (ezzel személyes tapasztalatom is van).

    A másik előnye a számítástechnikában a monopóliumnak a kompatibilitás, mert míg tökmindegy hogy Volvot vagy Mercit veszel az úttal és a benzinkúttal kompatibilisek, addig a számítástechnikában az egyedi termékek/szolgáltatások sokkal szorosabb kapcsolatban vannak egymással, és mégha az internet egy kicsit játsza a szinkron tolmács szerepét, a különbségek, egy nem (legalább) oligopóliumnál nagyonnagyok lennének.

    (Tökéletese verseny magában foglalja a teljes erőforrások elérését, tehát NINCS különbség a cégek között, ha valaki feltalál valami, akkor az mindenki számára elérhető)


    persze lattam mar cegeket, akik esz nelkul vettek meg dolgokat, anelkul, hogy megfontoltak volna, hogy tenyleg szukseg van arra a funckionalitasra, vagy kevesebb is eleg. na, az ilyenek meg megerdemlik, hogy lenyuljak oket.

    Ja, csak mondjuk amikor az APEH vett valami 10-100 millióért egy programot, aztán 1 hónap után rájött hogy ez neki nem is kell..... akkor a mi 'botunkat' verik a csalánba

    Nodimuk
    Mutasd a teljes hozzászólást!
  • pedig azt hittem ez erdekesebb tema...

    nagyon erdekelne a velemenyetek, mert engem mar megfertozott az amit tanultam, es nem nagyon tudok maskepp gondolkodni a dolgokrol...

    ozy
    Mutasd a teljes hozzászólást!
  • sajna ket hozzaszolasra nem lehet egyszerre valaszolni, igy manulaisan teszem meg. Ez reflektal LC 36-os es Sting 39-es hozzaszolasara.

    Az en olvasatomban a szabad verseny a piacgazdasag resze. Amely velemenyeket ti (szokasotokhoz hiven ) nemileg sarkitva utkoztettek, az a gazdasagi gondolkodas torteneteben a (neo)klasszikus "laissez faire" es a keynesianus ellentetkent jelent meg, mely a mai napig nem kerult feloldasra. A napjainkban a ket iranyzat osszeolvadasa figyelheto meg, es ennek jeleit tukrozi a napi gazdasagpolitika is.

    A monopolimuok karos hatasaban gyanitom igazatok van, ennek megoldasat a manapsag a csapbol is folyo EU tudna szallitani. (szep magyar mondat)

    ozy
    Mutasd a teljes hozzászólást!
  • Hi!

    Eléggé elviharzott ez a téma, amióta legutóbb [tegnap kilenc körül] olvastam.
    A véleményem a fejleményekről [hmm... a "régebbi" felvetésekkel már nem foglalkozok...]:
    A szabad verseny bizonyos szinten jó. Ezt úgy értem, hogy a forgalmazók kénytelenek lejjebb vinni [vagy nem nagyon emelni] az árakat, mivel ha ezt megteszik versenytársaik eléggé nagy előnyre tehetnek szert.
    Viszont itt [sajnos] érvényesül a szabad verseny miatt a minél olcsóbban gyártsam le elv is, aminek vége a minőségromlás lessz. Mivel az árat nem emelhetik [az előbb leírt ok miatt], ezért azon kezdenek el gondolkodni, hogyan gyárthatják le olcsóbban [és adhatják el ugyanannyiért]. Ez megint az a bizonyos szempontból jó dolog, hogy így kutatnak, és talán felfedeznek új eljárásokat, stb, stb... A valóságban viszont sokszor nem az viszi lejjebb az árat, hogy jobb eljárást találnak, hanem az, hogy lejjebbadnak a minőségből. Valamint az, hogy a nem teljesen rossz [csak rosszabb hatásfokkal dolgozó] chipeket olcsóbban eladják. Erre jó példa pl. nem is olyan régen a 486 esete: Aminek ment a koprocija, az lett a DX... Vagy az ATI is alkalmazta ezt nem olyan régen, a 9500 és 9700 esetében.
    A processzort nem meghatározott frekvenciára gyártják, hanem bemérik, hogy meddig stabil, és az lesz...

    Néha persze szükségszerű, hogy belevegyenek új technológiákat, másképp nem maradna versenyképes az eszköz. De amíg erre nincs indokuk [a versenytársak lemaradtak...], addig nem történik meg. Ezért a monopóliumra szükség van. És itt igen rossz látni, hogy opre terében igen nagy uralma van az M$-nek... A processzoroknál a Cyrix és a NexGen, meg néhány gyártó még teljesen kiestek, és félő, hogy az Intel-AMD harc is el fog dőlni... Ugyanez a helyzet pl. a videókártyák terén is: Régen még voltak olyan nevek, hogy Trident, S3... valamint a Matrox visszatérési kísérlete se lett valami fényes.
    Mindenhol eléggé elhúznak a monopóliumok felé. Valaki kitalál egy új eljárást, ami jobb, és ha szerencséje van annyival jobb technológiát alkalmaz, hogy versenytársai kénytelenek feladni...
    A szabad verseny még viszonylag jó. Nem állítja meg a fejlődést [mint a monopólium], de sajnálatos módon annak is megvannak a maga hátrányai... Az igazi az lenne, ha nem azért fejlesztenék, mert az új technológiában több hasznot látnának, hanem azért, hogy jobb legyen. De sajnos elég valószínü, hogy ez a nézet nem mostanában fog elterjedni...
    Mutasd a teljes hozzászólást!
  • Amiről én beszéltem az a szabad verseny ami <> a piacgazdaság, mivel ez utóbbiban állam bácsi szabályozza a dolgokat.

    Érdekes. Én úgy tudtam a piacgazdaság attól piacgazdaság, hogy a piac, azaz a kereslet/kínálat aránya határozza meg a gazdasági folyamatokat, az árakat. Amiben az állam bácsi (pontosabban az állam vezetői) határozzák meg, hogy mi legyen és mennyiért, azt tervgazdálkodásnak hívják.

    Az "állam bácsinak" a piacgazdaságban csakis a szabad verseny biztosítása a feladata. Semmi több. Ahol ezt a feladatát nem látja el rendesen, ott alakulhatnak ki monopóliumok, amikor már valóban nincs verseny. Lásd Magyarországot, ahol a pl. távközlési szektor bizonyos szegmenseiben praktikusan csak névlegesen van verseny, mert valójában helyi monopóliumok léteznek csak, akiknek eszük ágában sincs egymással versenyezni.
    Mutasd a teljes hozzászólást!
  • Vannak projectek amik több figyelmet kaptak, vannak amik kevesebbet. A linux jókor volt jó időben, ezért tudta megelőzni a HURD-ot, így ezzel alig foglalkozik valaki. Ugyanez vonatkozik a KDE-re a Gnome-mal szemben vagy az MS-DOS-ra és a CP/M 86-ra. Nagyon szép és nagyon jó a mikrokernel, de amíg az átlag linuxos nem érez különösebb sebesség vagy stabilitásbeli különbséget a linux és a windows2000 között, legalábbis ez utóbbi javára nem, addig ezzel nem foglalkoznak túl sokan.
    Mutasd a teljes hozzászólást!
  • Attól függ. A Redhat, SuSE, Mandrake mezei üzleti vállalkozás, míg a Debian non-profit. Persze költségei neki is vannak így üzletmenete is, de senki nem fog meggazdagodni belőle.
    Mutasd a teljes hozzászólást!
  • Amiről én beszéltem az a szabad verseny ami <> a piacgazdaság, mivel ez utóbbiban állam bácsi szabályozza a dolgokat. A gond csak az hogy a nagy cégek túlnőttek az országok keretein és globális szabályozás híján azt csinálnak amit akarnak mivel az országok szinte versenyeznek hogy egy-egy befektetés az ő területükön kerüljön megvalósításra.
    Mutasd a teljes hozzászólást!
  • Sziasztok!
    Szerintem a szabad szofverfejlesztés ugyanolyan üzlet mint a többi, csak más alapokon működik, mondjuk mint egy rádió, vagy egy TV-állomás. MInd a RedHat, mind a Caldera, mind a Debian (vagy más) fejlesztői, nagyon kemény pénzeket keresnek támogatások, vagy reklám révén. Nem a szoftvert adják el, hanem a népszerűsítési lehetőséget. Ez jó felhasználoknak, de attól még mindig üzletből csinálják és nem ingyen, szerintem szükségtelen felnézni rájuk, mint valami példaképre... Ők is pénzért csinálják, csak másképpen.
    Mutasd a teljes hozzászólást!
  • Amiről te beszélsz, az nem a szabadversenyes piacgazdaság, hanem annak egy eltorzított formája, amiben a szabadverseny már erősen csorbát szenved, vagy praktikusan nem is létezik. Nem mondom, hogy ez nem valós jelenség, de ettől még, vagy éppen ezért a szabadversenyes változat az ideális a fejlődés szempontjából.

    Egyébként a szociális juttatásokat egyetlen piacgazdaság sem zárja ki, sőt, kulcselemét képezik, mert ezek igen fontos eszközei az gazdasági egyensúly fenntartásának. Ugyanakkor még egy igen erős szociális támogatórendszer is fényévekre van a szocializmus eszmeiségétől, a minden mindenkié, és a mindeki egyenlő (nem mint ember, hanem mint fogyasztó és gazdasági szereplő)elvétől.

    A korrupciót szintén nem értem minek emlegeted, mert az is rendszertől független jelenség. Sőt, egy diktatúrát felfoghatunk akár egyetlen hatalmas korrupciós rendszernek is - csak abban a befolyásoló eszköz nem a pénz, hanem a félelem.
    Mutasd a teljes hozzászólást!
  • meg megegy,ami ugyanakkor jutott eszembe, es szinten nem ellenoriztem autentikus forrasbol.

    A GNU eszmenye arra az idore utal vissza, amikor a szamitastechnika meg az egyetemek koreben volt igazan elterjed. Az egyetemi tanarok pedig tipikusan rossz peldak, hisz bar a tudasuk gyakran nagyobb mint a legtobb "halandoe", a fizetesuket nem a teljesitmenyuk utan kapjak, igy nyugodtan raertek akar munkaidoben is (kutatas) nagyon jo free utiliyket fejleszteni. AMik nem is free szoftvernek indultak, hanem sajat maguknak irtak, aztan elterjedt.

    ozy
    Mutasd a teljes hozzászólást!
  • es meg egy dolog, ami kavezas kozben jutott eszembe. Ha mar az FSF szeru kozossegrol abrandozunk vegyuk figyelembe annak eredmenyeit is. Ugyanis az FSF hivatalos oprje nem a sokat emlegetett Linux, mely az open community egyik legnagyobb eredmenyenek tartjak megiscsak *egy* ember kitartasanak koszonheti letezeset. Ugyanugy mint pl az MPlayer. Az igazan kozossegi munkaban letrehozando opr a Hurd, amivel kapcsolatban a legtobb hir arrol szol, hogy megint elnapoltak a kibocsatasat.

    Es ne feledjuk ,hogy egy alltalanosan mukodo rendszert nem alapozhatsz arra, hogy mindig lesznek olyan emberek, akik hajlandok szinte minden felaldozni a kozossegert (OGG Vorbis).

    ezek csak a sajat gondolotaim. Amugy mikozben irtam egyre inkabb Asimov Zsakutca cimu novellaja jutott az eszembe...

    ozy.meg.mindig.faradt.es.az.is.marad.egy.darabig.hu
    Mutasd a teljes hozzászólást!
  • Tisztán a kapitalizmus talán csak Anglibában működött az ipari forradalom környékén. Az országok ugyanis nagyon hamar rájöttek (ki előbb ki később) hogy ha csak a piac szabályoz az igen hamar szociális, majd gazdasági válsághoz vezet. Erre aztán állam bácsi minden fejlett kapitalista országban nekiállt szabályozni a dolgokat, azaz fellépni a monopóliummal történő visszaélések, árkartallek és más hasonló dolgok ellen. Plusz bevezette az újraelosztást, azaz az adók + szociális juttatások rendszerét. Ez is szép és jó, csak két gond van vele:
    1. Állam bácsi vezetői is emberekből állnak. Ha elég gazdag vagy akkor a demokratikusan megválasztott képviselőt megveheted kilóra és ettől kezdve azt szavazzák meg ami neked tetszik. Ugyanezt megteheted a törvény szolgáival is, így egy esetleges monopólium ellenes ügyben akkor is fehéren jössz ki ha tök fekete vagy.
    2. Ezek a szabályozó rendszerek egy-egy országra vonatkoznak. Ma viszont a világ globális. Ez pedig versenyhelyzetbe kényszeríti az országokat: a tőket oda megy termelni ahol a legjobb feltételeket (olcsó munkaerő, adókedvezmények) kínálják. Lásd gyárbezárások idehaza is. Ráadásul kialakult ugyanaz a struktúra mint a régi vadkapitalista világban ahol voltak szegények és gazdagok, ez utóbbiak nem tudták megvenni az előbbiek gyáraiban előállított terméket, az utóbbiak ezért nem tudták eladani a termékeiket, emiatt el kellett bocsájtani az emberekt miáltal tovább csökkent a vásárlóerő. Nost, ezt a folyamatot látom én most szerte a világban, csak éppen ma nem szegény/gazdag emberek hanem szegény/gazdag országok vannak.
    3. Alapvetően megváltozott a termelés módja. Ma egyre kevesebb ember állítja elő a termékeket. Régebben egy gyár teli volt emberekkel, ma pedig pár lézeng az ipari robotok körül. Ez pedig szintén felveti a munkanélküliség / vásárlóerő problémáját.

    Bocs ha nagyon offtopic voltam de én valahogy így látom a dolgokat a piacról mostanság. Azaz ha globalizáció van legyen, de akkor legyen meg a globális szabályozás is, azaz ne az USA-ban döntsék el hogy az M$-nak (vagy bárkinek) van-e joga levédeni egy API-t vagy egy protokollt.
    Mutasd a teljes hozzászólást!
  • ha mar kommunizmus. nekem is ez volt az elso gondolatom Arbiter irasarol. Marxnal ugyanis (sok egyeb gondolata mellett) az egyik kulcsmomentum az volt, hogy a kapitalista tarsadalmakban a piaci szabalyozas miatt nagyon nagyok az additiv tranzakcios koltseges, melyek szerinte teljesen foloslegesek. (a kor felfogasa szerint ilyen csak gazdi szereplok kozt letezik, azon belul nem). Igy ha az egesz tarsadalom egy nagy vallalat lenne, akkor a tervgazdalkodas (igy konkretan ez kesobb jott) modjan a sok felesleges es elveszett ktg kikuszobolheto lenne.

    Jegyzem meg a tervgazalkodas sem kotodik a szocializmushoz.

    ozy
    Mutasd a teljes hozzászólást!
  • elore bocsatom, hogy nagyon faradt vagyok, igy elnezest kell kernem a valoszinuleg nem tul kovetkezetes gondolatokert, de mivel kozgazdasz is vagyok valamilyen szinten, kenyszert erzek arra, hogy beleszoljak. bocsi

    Arbiter eredeti felvetesere: Amit te mondasz, kozel sem uj es egyedi. Nalunk sokkal okosabb emberkeknel is megjelent mar ez a tema. Nem tudom ki mondta : "A piac kozel sem a legjobb szabalyozo tenyezo, de jobb sincs nala". Sokszor irtad, hogy szeretned, ha megertenenk a gondolataid. Nos most en kerlek ra, hogy te gondold tovabb a temat.

    Mindannyian rengeteg termeket fogyasztunk. Ehhez az ossztarsadalami fogyasztashoz kell a termekeket eloallitani. Ez sokfele modon tortenhet. Mindenki termelje meg az elfogyasztani kivant javakat. Ez a legregibb forma ugye. Minel inkabb fejlodik a gazdasag annal inkabb jellemzo lesz a specializalodas. De bar mindenki csak valami nagyon pici dolgot csinal, nagyon sokfelet fogyaszt. Hogyan mondanad meg, hogy mibol mennyit? Ugyanis te kiiktatnad a piacot mint tenyezot. Miert lenne mashogy jobb?

    Irtatok, hogy a dragabb termeket jobbnak tartja a fogyaszto. A (neo)klaszikus mikrokonomia (alt az tanitjak bevezeteskent) alapfeltetele a teljes informaltsag, ami magaban hordozza az informacio ingyenesseget is. Ez mint mindannyian tapasztajuk, gyakran nem teljesul. A piaci rendszerekben a legpontosabb es legolcsobb informaciohordozo a joszag ara. Amelybe (mint valaki irta a boltos ismeroset) gyakran a tarsadalmi varakozasok is beleepulnek. Az, hogy a fogyaszto az ar alapjan dont, nem butasag vagy megszokas, hanem gyakran (implicit) okonomiai racionalitas eredmenye.

    nem tudom akartam-e meg valamit irni, vagy hogy volt-e ertelme annak amit leirtam. Mindenestre megkenem Arbitert, hogy irja le, szerinte hogy mukodhetne ez nagy gepezet, amit gazdasagnak hivunk, ha az O elvei teljesulnenek.

    ozy.faradt.hosszanir.hu
    Mutasd a teljes hozzászólást!
  • Arbiter,

    - ahhoz, hogy a Palladiummal vissza lehessen élni nincs szükség olyan szigorú korlátozásokra mint, pl. hogy a programodnak közvetlenül regisztrálnia kell lennie, meg hasonlók. ezzel kapcsolatban az MS már korábban is mondta, hogy nem akar ilyen központi szignálási rendszert bevezetni úgy általánosságban (és ezt mások nem is engednék mellesleg),
    - távoli felügyeletről sem volt szó a Palladium kapcsán még sehol (viszont segítségével egy távfelügyelő szoftver kiválóan elrejthető a felhasználó elől, és ez az igazi veszély, nem pedig az előbb vázolt dolog),
    - a kommunizmusnak SEMMI köze nincs a diktatúrához. valamikor a kereszténységet is diktatórikus módon terjesztették és erőszakolták rá az emberekre, és rá építettek praktikusan diktatúrákat (csak akkor ezt királyságnak hívták) - hasonlóan, mint ahogy a 20. évszázadban a kommunizmus esetében is. mégsem jut senkinek eszébe a kereszténységet összefüggésbe hozni a diktatúrákkal. azon egyszerű okból kifolyólag nem, hogy a kettő nincs ok-okozati vagy egyéb összefüggésben egymással. a kommunizmus is nagyjából a "minden mindenkié", és a "mindenki egyenlő" alapelvekből és ezek folyamodványaiból áll, és semmi köze a diktatúrához.

    A gondolkodás egyébként valóban hasznos dolog, de néha nem árt az sem, ha informálódik az ember, és meghallgaja mások véleményét. Ti. a többi ember sem hülyéből van.
    Mutasd a teljes hozzászólást!
  • Sziasztok megint!
    Látom sikerült elszakadni a témától, de sebaj. Érdekes volt figyelni, ki, hogyan reagál a felvetésemre. Ahogy az kiderült, a legtöbben csak az orrukig látnak: hogy ha nem tartják vmiért a markukat akkor az üres marad. Azért voltak páran akik beláttak a sorok mögé és megértették mondanivalóm lényegét. Ennek ellenére őszintén kívánom, hogy ez mindenkinek sikerüljön. Szóval amiről beszélek, tényleg túlmutat a számítástechnikán, de ez egy olyan terület, ami jól mutatja be milyen is az ember és ember kapcsolata. Továbbá ezen a szakterületen fellelhető (remélhetőleg) olyan intellektuális emberke is, aki szellemi partner az ilyen eszmefuttatásokban is. Akkor most egy picit félre is tenném a filózást és vmi gyakorlati témát hoznék fel újra a topicnyitó szövegemből: A Palladiumról nagyon sokminden megjelent, egyik helyen szidják, mint a bokrot, a software- és hardwaregyártók istenítik. Ha jól értettem, itt arról van szó, hogy hardwareből és softwareből egyaránt szeretné a M$ biztzosítani, hogy csak olyan kód kerüljön futásra a CPU-ban, ami rendelkezik megfelelő biztonsági tanúsítványokkal arra vonatkozólag, hogy nem okoz kárt a rendszerben. Evvel ugye az probléma, hogy pl. írok egy szuper programot, és ingyen az emberek rendelkezésére szeretném bocsátani. De ahhoz, hogy progimat az op. rendszer felismerje és engedje futni, vmilyen adatbázisban szerepelnie kell a softwaremnek, és gondolom oda nem ingyen teszik be a progimat. Szóval nem szimpi, hogy más dönti el, mit futtathatok és mit nem. Most lehetne avval védekezni, hogy akkor ott vannak az alternatív op. rendszerek, de azok sajna nincsenek úgy elterjedve, mint a M$ termékek. A másik aggasztó hír, hogy a gépemet távolról felügyelni lehet, ami azt jelentené, hogy az a szervezet, cég, hatóság, aki jogosult erre, betekintést nyerhetne a tárolóegységeim tartalmába, hogy onnan kigyomlálja az esetleges illegális adatokat. Ki lesz az a marha aki megengedi egy noname arcnak, hogy kotorásszon a merevlemezén? Hogy tudja eldönteni a szűrő, hogy az adott videó nem illegális DVD-rip, hanem házi videó. Ki biztosít engem afelől, hogy a gépemen lévő bizalmas adatokkal nem élnek vissza? Ne mondja senki, hogy egy olyan cég, aminek fontos adatainak bizalmas kezelése, és eddig M$ termékeket használt, belemenne egy ilyen upgradebe. És az a legszomorúbb, hogy pl. már most kapható olyan hardware, ami ezt támogatja. Vki írta, hogy amiről beszélek olyan mint a kommunizmus. Nos úgy gondolom a fenti fejlemények azt mutatják, hogy jelenleg oda tartunk, már ami az egyéni szabadságjogokat illeti, és ezt kellene elkerülni valahogy. Aki jól érzi magát, attól hogy analizálják a számítógépen végzett tevékenységéért, és lecsukhatják, mert olyasmit tett ami ütközik pl. a softwarekiadók által kilobbyzott törvényekbe, az nem törvénytisztelő állampolgár, hanem akasztanivaló bolond. No ez már hasonlít egy kommunista diktatúrára. Mindezt törvények, és nemzetközi megállapodások engedélyezik és fogják engedélyezni. És mégegyszer mondom, ehhez nem elég pl. a software-cég, ehhez kell az a sok barom is (elnézést a durva szóhasználatért de jobb jelzőt nem tudok mondani) aki bambán elhiszi, hogy az a jó amit elé tesznek... Csak egy példa: Hány ember dohányzik, iszik, vagy drogozik ma? Ha a híradásokat vesszük alapul, nagyon sok. És ez lenne a "normális"? Mégsem tesz senki semmit, pedig ott van az orrunk előtt! Tényleg milyen a normális? Ki határozza meg a normákat? Jelen esetben a softwarecégek, kiadók és sajna az állambácsi is sok helyen, ahol a cégek nagyon komoly nyomást gyakorolnak a törvényhozókra. Tehát gondolkodjunk azon, mi is jó nekünk, és ne reklámokhoz, prospektusokhoz forduljunk tanácsért. Jó éjt.
    Mutasd a teljes hozzászólást!
  • Becsúsztál elém... ezekkel a példákkal csak egyet tudok érteni. És van még egynéhány ingyenes... Ha nem akarunk eltérni a programozástól:
    Dev C++
    Dev Pascal
    FreePascal
    OpenWatcom
    NASM
    ...
    Mutasd a teljes hozzászólást!
  • Miért érezted úgy, hogy ezt be kell küldd ide? :) Szerintem senki sem vitatta, hogy remek ingyenes szoftverek vannak.

    Egyszerűen csak meg kell hagyni a szabad választás lehetőségét.


    Nyújtsa fel a kezét, aki úgy gondolja, hogy nem. Erről szól a szabad verseny.

    Péter
    Mutasd a teljes hozzászólást!
  • Ha már szóbahoztad a Maya-t és a 3dsmax-ot, azoknak is pofátlanul magas az ára. Én soha nem adnék annyit érte, pedig a 3ds demo megvan, és nagyon teccik, és a Maya Personal Learning Edition is megvan, és az is jó [és az legalább full... :D]. És itt pl. a Maya az egy jó: Egészen addig ingyenes [PLT], amíg nem akarod pénzszerzésre használni...

    És természetesen megfelelő reklámmal szar szoftvert is el lehet adni hatalmas [itt majdnem más szót írtam, de nem akarok a moderátorral veszekedni...] áron. Csak érteni kell hozzá...

    A név "tényleg" sokat számít, és vannak programok, melynek újabb kiadása jóval drágább, szebb a kinézete, és más újítás nuku. Ezt a név kihasználásának nevezik. Ezért sokszor egy új program jobb, mint egy olyan, aminek már nagy neve van... erről ennyit. ennyire számít.

    Egyébként az ingyenesség kérdésétől szépen eltértünk az olcsóság kérdésére :D
    Mutasd a teljes hozzászólást!
  • Példák az olcsó (ingyenes), de jó cuccokra:
    OpenOffice - Ingyenes offisz, megfelelő beállítással jobb akármelyik másiknál (nálam 3/4 év ez megy, semmi bibi)
    GIMP - Ingyenes rajz, 4 nap alatt meg kellett tanulnom a használatát, és ment (nem igaz, hogy nem lehet megtanulni)
    Gyula's Windows Navigator - legjobb ingyenes fm, nem tud még annyit, mint a wincmd, de sok fizetőst leköröz (és magyar)
    Filemanager - ha karakteres felület kell (szuper, gyors és csak 80 Kb)
    CDEx - ingyenes, MP3-rippelő, kódoló, cd-író, stb.
    Easy Burner - Ingyenes CD-író, nem olyan csicsás, mint a társa, de kevés erőforrás, csak azt tudja amit kell (írni ;)
    FreeDVD 2.0 - ingyenes DVD-lejátszó, semmi csicsa, nincsenek bőrök, csak "szimpla" lejátszó

    És még lehetne folytatni a sort. Biztos, hogy egyik-másik még nem vetekszik a kereskedelmi szoftverekkel, de eléggé megközelítik őket (sőt, néha el is hagyják). Tévedés ne legyen, vannak területek, ahol egyszerűen nem lehet elkerülni a kereskedelmi szoftverek használatát, de nem is kell. Csak arra szeretnék én is rávilágítani, hogy nem feltétlenül a drágább a jobb. És az sem igaz, hogy az olcsóbb (ingyenes) szoftverek fejlesztésében nincs annyi munka, mint a fizetősöknél (pl. OpenOffice, Gimp). Egyszerűen csak meg kell hagyni a szabad választás lehetőségét.
    Mutasd a teljes hozzászólást!
  • Jah, ami kimaradt.
    Bemegyek boltba, akarok egy termeket, van valasztek. Latszolag mind ugyan azt tudja az arak megis ingadoznak.
    Ha ilyenkor vki nem aldoz ra idot, hogy osszevadassza mit erdemes venni, akkor is kell vhogy dontenie.

    (en pl asztali dvd lejatszot vettem, s a 40-60ezres kategoriaban rengeteg volt)
    Mutasd a teljes hozzászólást!
  • ez igaz, de a PhotoShop nem is az atlagnak keszul - a peldaddal elve: akinek csak azert kell, hogy a voros-szemet leszedje. profi grafikusoknak valo, es erre van meretezve az ara is. a Maya vagy a 3DS Max sem a hobbi 3d-buheraloknak keszult - aki hasznalja, annak valszeg megeri.

    egyebkent sem a 'top' szoftverek arat kellene nezni. akinek tenyleg szuksege van azokra, az valoszinuleg ugy hasznalja, hogy meg is tudja termelni vele az arat. nem latom be, hogy mi, akiknek nem elsodleges munkaeszkoz, milyen alapon sokkaljuk ezen szoftverek arat. szinte mindegyikre van ingyenes vagy joval olcsobb alternativa, ami kb. ugyanugy megfelel nekunk. vagy az nem olyan meno?

    ha meg a T. ceg tenyleg 'pofatlanul' magasra emeli az arat, akkor vagy megeri nekem tovabbra is megvenni - mert tenyleg annyival jobb a versenytarsakenal -, vagy mas utan nezek. ha sokan igy tesznek - mert annyira megse jo -, akkor magat szivatta meg. ez az egesz mukodik, amig van verseny. es szerintem a szoftverpiacon van.

    ..

    persze lattam mar cegeket, akik esz nelkul vettek meg dolgokat, anelkul, hogy megfontoltak volna, hogy tenyleg szukseg van arra a funckionalitasra, vagy kevesebb is eleg. na, az ilyenek meg megerdemlik, hogy lenyuljak oket.

    sztupi
    Mutasd a teljes hozzászólást!
  • Tényleg igazad van, hogy a túl olcsó se jó, ha így belegondolok. Egy jó példa rá a Paint Shop Pre és a PhotoShop esete. A Photoshop ára 10-szer annyi... És majdnem mindeki arról van jobb véleménnyel.


    Azért van is különbség :) Tegyük hozzá, hogy sokan Photoshop-ot tanulnak, Mac-es DTP-sek ezzel dolgoznak és valóban valami hihetetlen profi a szoftver.

    UGyanis ha valaki bort akar venni, akkor is elgondolkodik rajta, hogy van itt egy bor 4e-ért, meg itt egy 8e-ért, melyiket vegyem meg... Szoftverben ez úgy módusul, hogy az egyik 40e, a másik 80. Véleményem szerint az átlag nem a 80-ba kerülőt fogja megvenni


    Ez attól függ, mit várok el az adott szoftvertől. Ha a 80e forintos tudja csak azt, amire vágyom és meg is tudom fizetni, akkor nem adok lentebb az igényeimből és azt veszem meg. Ha a 40e teljesíti az elvárt funkcionalitást, természetesen azt választom. Ugyanakkor, ha van egy MS Optical Wireless egér (12e+ÁFA) és egy Safeway Optical Wireless + hubbal kombinált töltő + 2 aksi (kb. 6e), akkor azért meggondolom, hogy ne az MS Optical-t vegyem-e meg.

    Valamint: említettem, hogy kell demó változat. Aki ismeri a demot, és tudja, hogy jó, az inkább megveszi, ha olcsó, mint ha drága...


    Abszolút egyetértek. Demo nélkül látatlanban szoftvert nem veszünk.
    Mutasd a teljes hozzászólást!
  • Errol az egeszrol volt egy franko kis film vmikor a spectrumon.
    Arrol szolt, hogy sokszor kell az embereknek aranylag keves infomracio alapjan velemenyt alkotniuk. Ha az a keves informacio megfeleloen van osszeallitva, akkor konnyen lehet befolyasolni barkit.

    olcso-> nem annyira jo, bizti van vmi oka az olcsosagnak
    draga->biztos jo minoseg
    regebbi-> sok tapasztalat van mogotte, valsz jobb
    uj-> meg friss, ernie kell

    Ismerosnek boltja van. Arul pluss cumokat. Nem vittek oket, pedig jo arban voltak, s a minoseggel sem volt semmi baj. Nem latott ra mas megoldast, muszaly volt emelni az aron, s igy elfogytak.

    (rajz temaban ajanlott amugy a FreeSerifSoftware - Free Software Downloads -on szetnezni. Az en igenyeimet kielegitik amik ott vannak, s csupan egy regisztracio az ara.)
    Mutasd a teljes hozzászólást!
  • Tényleg igazad van, hogy a túl olcsó se jó, ha így belegondolok. Egy jó példa rá a Paint Shop Pre és a PhotoShop esete. A Photoshop ára 10-szer annyi... És majdnem mindeki arról van jobb véleménnyel. A szoftverárak ára egy ideig logikusan emelhető, aztán már a felhasználónak túl sokba kerül... UGyanis ha valaki bort akar venni, akkor is elgondolkodik rajta, hogy van itt egy bor 4e-ért, meg itt egy 8e-ért, melyiket vegyem meg... Szoftverben ez úgy módusul, hogy az egyik 40e, a másik 80. Véleményem szerint az átlag nem a 80-ba kerülőt fogja megvenni. Főleg, ha belegondolnak, hogy a drágábbnak bizonyára több funkciója van, és:
    a.) Neki ezekre a funkciókra nem valószínü, hogy szüksége lesz [ez akkor áll fenn, ha pontosan tudja, mit akar]
    b.) Több funkció --> bármennyire is jól odafigyeltek rá, a kezelőfelülete bonyolultabb lesz [több funkciót nem lehet úgy elrendezni, hogy egyszerűbb legyen...]

    Egy egyszerű ember [a felhasználó is ember... :D] esete: kéne neki olyan rajzprogram [ha már rajzal kezdtem, azzal is folytatom], ami ismer néhány effektet, meg képes leszedni a vörös szem effektet a rajzról. Megnézi a fentebb említett két rajzprogramot. És nem az érdekli majd, hogy a photoshophoz ilyen meg olyan pluginek vannak, meg ennyivel több effektet tud, hanem az, hogy sokkal drágább, és a psp is megfelel a céljainak... Nem fogja azt mondani, hogy drágább, ezért az kell nekem...

    Valamint: említettem, hogy kell demó változat. Aki ismeri a demot, és tudja, hogy jó, az inkább megveszi, ha olcsó, mint ha drága...
    Mutasd a teljes hozzászólást!
  • Tapasztalati úton az a meglátásom, hogy az ügyfelek ugyanúgy megvesznek egy drágább szoftvert, mint egy olcsó szoftvert, ha szükségük van rá.

    A dolog folyománya az, hogy ha olcsóbban adom, akkor is állandó az eladott licenszek száma, tehát nekem kevesebb a bevételem.

    Mondok jobbat: egy erős és vitatható filozófia meglátásom, hogy a világ a saját tükörképe alapján működik. Erre az egyik példa az, hogy egyes emberek azért nem veszik meg a termékünket, mert _túl olcsó_. Nem veszik komolyan.

    Egyértelmű egyébként miért: ha venni akarsz egy palack igazán finom bort, de nem vagy otthon a borokban, akkor egy felsikkantasz egy üveg Gere Kopasznál. Alkalmasint hiába van lehetőséged végigkóstolni 300 palack bort, ha erre neked nincs időd, akkor a drágábbat választod (tegyük hozzá, logikus módon).

    Visszakanyarodva az eredeti témához szerintem sok GPL rajongó el van varázsolva azon a téren, hogy mekkora bevételek vannak egy-egy program fejlesztéséből. Szerintem 5-10% haszon már tisztességes. Ehhez képest nem egy céget ismerek nem-szoftver piacon, akik 25%-50% haszonkulccsal dolgoznak.

    Az olcsó tömegszoftverek szerintem pedig elterjedtek, az mondjuk egy komplett más kérdés, hogy a magyarok vásárlóereje (mi több, vásárlási morálja) hadd némi kivánnivalót maga után.

    Péter
    Mutasd a teljes hozzászólást!
  • pBoy: esély teljességgel van... Ha esetleg elterjednének az ingyenes szoftverek, vagy az olcsó szoftverek, akkor többé azok, akik valamit ingyen szereztek sem akarnának [nagy részben...] valamit drágán továbbadni...

    Az, hogy minden ingyenes, LEHET, hogy rossz [én nem állítom ezt...]. De ha a szoftvergyártó nem úgy gondolkodna, hogy én ezt a programot, amit írtam eladom 50e+költség-ért, és talán megveszik 10-en a drága ára miatt, hanem úgy, hogy eladom 5e+költség-ért, és megveszik 100-an, és akkor továbbra is megvan az ugyanakkora bevételem, és több emberen segítettem... akkor már megváltozna a világ. És ha elég sokan akarják [ami remélem meglesz hamarosan...] akkor erre elég nagy esély lehet.
    Mutasd a teljes hozzászólást!
Tetszett amit olvastál? Szeretnél a jövőben is értesülni a hasonló érdekességekről?
abcd