Nekem a legjobb: Hogy akarok megélni abból amit fizetési igényként megjelöltem . Mondtam, hogy eddig is megéltem, csak kevesebből .
Ez volt a 2. munkahelyem. Még a próbaidő alatt kaptam fizetésemelést . Istenem, de rég volt.
Nekem az első munkahelyem állásinterjúján kaptam egy furcsa kérdést
Az volt a kérdés, hogy szeretek -e bulizni?
Hát mondtam, hogy igen heti 1* azért el szoktam menni bulizni.
Mire jött a válasz, hogy akkor én nem is nagyon bulizok, lehetne többet is...
Számodra az egyenlítő egyenes, hiszen "végig tudsz rajta sétálni irányváltoztatás nélkül, de az űrből szemlélve már látnád, hogy kör alakú, ellenben a Föld köré rajzolhatsz három egyenes vonalat, amik egy háromszöget alkothatnak. A háromszög oldalai számodra egyenesek.
Itt jön a csavar, ha ugyanis elvégzel néhány precíc mérést, rá kell jönnöd, hogy a háromszöged belső szögeinek összege nem 180°, mert a teret görbítik a különböző gravitációs erőterek, de ezt már csak egy hipotetikus, negyedik dimenzióból tudnád értelmezni. (Ha érdekel ez a téma vagy csak nem hiszel nekem, ajánlom Stephen Hawking Az idő rövid története című munkáját. Magyarul megjelent az Akkord kiadó gondozásában jelent meg.)
A fentiekkel csak azt akartam szemléltetni, hogy az egyenesség fogalma csak nézőpont kérdése. Ha te az egyenlítőt a földi, 2D-s vonatkoztatásban nézed, akkor az egyenes. Ha kilépsz a harmadik dimenzióba, akkor máris görbének fogod látni.
Én azt állítom, hogy a vonalaim egyenesek, hiszen 2D-ből szemlélve azok. (Pl.: Egy hangya végig tud a vonalamon menni irányváltoztatás nélkül.)
Te azt állítod, hogy a vonalaim görbék, mert 3D-ből szemlélve valóban azok.
Úgy vélem, egy állásinterjún mindkettő megvédhető álláspont.
Síkban még egyenes. lévén, hogy az ábra 2D feltételezhetjük, hogy az összekötő vonalakra is a 2D szabályok érvényesek. Ergo, nem mond ellent a feltételeknek az ilyen megoldás. Szerintem.
Fogok egy A4-es papírt, felrajzolom rá a 9 pöttyöt úgy, hogy a hosszanti tengelyre szimmetrikus legyen az ábra. (Magyarul középre rajzolom)
Ezután a tengely mentén félbehajtom. Kapok egy két oldalas papírcsíkot, aminek mindkét oldalán, plusz az egyik szélén 3-3 pötty van.
Itt jön a trükk. Az így kapott csíkból hajtogatok egy Mobius-szallagot.
Mivel utóbbinak csak egy oldala van, egy vonal elég ahhoz, hogy feledjek a 9-ből 6 csillagot.
Ez eddig egy vonal.
A maradék két vonal arra kell, hogy a maradék hármat is feledjem.
De továbbmegyek, elég 1 vonal is.
Csinálok a papírból egy hengert, ezután az aljától csigavonalban elindulok felfelé, hogy, hogy két egymást követő vonal távolsága kisebbegyenlő legyen a pontok átmérőjével.
Mire elérem a henger tetejét, megérintettem az összes csillagot egy egyenes vonallal.
Ugyan nem állásinterjú, de hasonló szerepet kaphatna az alábbi történet:
Az alábbi történet a Koppenhágai Egyetemen esett meg, egy fizika vizsgán:
- A kérdés így hangzott: "Írja le, hogyan mérhető meg egy felhőkarcoló magassága egy baro méter segítségével!"
- Az egyik hallgató válasza:
"Fogsz egy hosszú kötelet, rákötöd a baro méter tetejére, majd a baro métert lelógatod a földig. A kötél hosszúságának és a baro méter magasságának összege megegyezik a felhőkarcoló magasságával."
Ez az eredeti magyarázat azonban a vizsgáztatót meglehetősen feldühítette, így a vizsga nem sikerült. A diák azonban nem hagyta magát, mivel szerinte a válasza abszolút helyes volt. Az egyetem vezetősége így kijelölt egy független bírát, aki megállapította, hogy bár a válasz helyes volt, ám semmiféle fizikai ismeretet nem tükrözött. A probléma megoldására behívatta magához a hallgatót, és hat percet adott neki arra, hogy szóban bebizonyítsa, a fizikai alapismeretek birtokában van.
A diák öt percig szótlanul ült, a homlokát ráncolva gondolkodott. A vizsgabiztos figyelmeztette, hogy vészesen fogy az idő. A diák ekkor megszólalt, és megjegyezte, hogy annyiféle magyarázatot tud, hogy nem tudja kiválasztani, melyiket is adja elő. A biztos nógatására aztán belekezdett:
- Nos, az első ötletem az, hogy megfogjuk a baro métert, felmegyünk a felhőkarcoló tetejére, és ledobjuk onnan. Mérjük a földet éréséig eltelt időt, majd a kérdéses magasságot kiszámítjuk a "H = 0.5g x t négyzet" képlettel. Viszont ez a módszer nem túl szerencsés a baro méter szempontjából.
- Vagy pedig abban az esetben, ha süt a nap, megmérhetjük a baro méter magasságát, és az árnyékát. Ezután megmérjük a felhőkarcoló árnyékának hosszát, és aránypárok segítségével kiszámíthatjuk a magasságát is.
- De ha nagyon tudományosak akarunk lenni, akor egy rövid zsinórt kötve a baro méterre, ingaként használhatjuk azt. A földön és a tetőn megmérve a gravitációs erőt, a "T = 2 pi * négyzetgyök(1 / g)" képlettel kiszámíthatjuk a kért magasság értékét.
- Vagy, ha esetleg a felhőkarcoló rendelkezik tűzlétrával, akkor megmérhetjük, hogy az a baro méter hosszánál hányszor magasabb, majd a baro métert megmérve egyszerű szorzással megkapjuk a kívánt eredményt.
- De ha Ön az unalmas, bevett módszerre kíváncsi, akkor a baro métert a légnyomás mérésére használva, a földön és a tetőn mérhető nyomás különbözetéből is megállapítható a felhőkarcoló magassága. Egy millibar légnyomás különbség egy láb magasságnak felel meg.
Tudja, itt az egyetemen mindig arra buzdítanak bennünket, hogy próbáljunk eredeti módszereket kidolgozni, ezért kétségtelenül a legjobb módszer a felhőkarcoló magasságának megállapítására az, ha a hónunk alá csapjuk a baro métert, bekopogunk a portáshoz, és azt mondjuk neki: "Ha megmondod, milyen magas ez az épület, neked adom ezt a szép új baro métert!"
(Aki esetleg ismerte, attól elnézést kérek.)
Szóval a történet lényege, hogy képes vagy-e túllátni a saját korlátaidon.
Azok, akik egy problémára az adott technikai keret határain túlnyúlva, meg tudja oldani, azok mindig is a munkáltatók álma.
Az én jelenlegi cégemnél az egyik felvételi vizsga egy 3x3-as pontokból álló logikai feladatból állt:
* * *
* * *
* * *
kösd össze (vagy legalább érintsd) a fenti 9 pontot (jelen esetben csillagot) egy vonallal úgy, hogy:
1. a vonal nem szakadhat meg.
2. a töréspontokat csakis egyenes vonal kötheti össze
3. csak 3x törhet meg a vonal (mintha 4 egymást követő vonal lenne)
A megoldás egyszerű, mégis kevesen látják át elsőre azt.
Ez így van.
De ahogy én látom a kérdést:
Feltéve, hogy a matematikailag legjobb módszert alkalmazzuk (tehát a bináris keresést), maximum 10 lépés alatt biztosan megtaláljuk.
Azonban megtalálhatjuk 1 lépés alatt is, 2 alatt is, stb.
Itt azt kérdezték, hogy minimum hány lépés kell, ez pedig szerintem egyértelműen egy.
De mindenesetre mivel ez állásinterjún megy, nem géppel kell vitatkozni, én mind a kettő megoldást mondanám és elmagyaráznám, hogy miért.
Given the numbers 1 to 1000, what is the minimum numbers guesses needed to find a specific number if you are given the hint "higher" or "lower" for each guess you make.
(Tapasztalatból tudom, kell a fordítás is, tehát gyorsan megadom:
Ha megvannak adva a számok 1-től 1000-ig, mi a minimum próbálkozások száma, ami ahhoz kell, hogy megtaláljunk egy bizonyos számot, ha csak annyi segítségünk van, hogy megtudjuk, hogy a keresett szám "nagyobb" vagy "kisebb", mint a mi általunk bepróbált szám.
Ebben szó sincs arról, hogy biztosan kitalálni, vagy hogy mindig, stb.
Az meg, hogy van itt egy ehhez hasonló klasszikus kérdés, ki a fenét érdekel, állásinterjún azt kérdeznek, amit akarnak.
Ha megváltoztatják a klasszikus kérdést, nehogymá' nekünk álljon feljebb
)
Tehát a minimum próbálkozások számát kérdezi ahhoz, hogy megtalálj egy specifikus számot.
Ez természetesen 1 (ezt úgy hívják, hogy best case). Aki ezzel elkezd vitázni, annak akkor keményen vissza kell ülnie a vizsgapadba.
"Maximum hány próbálkozás szükséges ahhoz, hogy ha ügyesen kérdezünk, bármely 1 és 1000 közé eső egész számot ki tudjunk találni?"
Nem állítom, hogy tökéletes, de szerintem ez is legalább ugyanolyan jó
Igen. És tudod mi a helyes válasz erre a kérdésre is (még a te teljesen abszurd "maximum"-értelmezésed mellett is)? Az, hogy "10". Pont. Nem az, hogy "maximum 10", vagy hogy "10 a maximuma az értéknek", mert a kérdés eleve az úgymond "maximumot" kérdezi.
Egyébként meg negyedszer is leírom: a fenti kérdésed hülyeség, hiszen nem 10 a maximum próbálkozás amiből 1 és 1000 közötti számot ki lehet találni, mert 1000 vagy több próbálkozásból is ki lehet, amely számok mind nagyobbak tíznél, tehát nem 10 a próbálkozási maximum. Az "ügyesen kérdezünk" pedig szubjektív és matematikailag értelmezhetlen fogalom - ráadásul az eredeti kérdésben semmi ehhez hasonló kitétel nem is szerepelt.
Te valójában - ahogy már korábban is rámutattam - húsz hozzászólás óta nem csinálsz mást, mint visszafelé megülve a lovat gyártani próbálod a megfelelő kérdést a válaszodhoz, amit a semmiből rángattál elő, amihez görcsösen ragaszkodsz, de ami azonban az eredeti kérdésre teljesen rossz és helytelen válasz.