A legfurcsább kérdések állásinterjúkon

Címkék
A legfurcsább kérdések állásinterjúkon
2011-01-03T12:41:38+01:00
2011-01-14T20:48:37+01:00
2022-07-02T07:25:38+02:00
  • Nekem a legjobb: Hogy akarok megélni abból amit fizetési igényként megjelöltem . Mondtam, hogy eddig is megéltem, csak kevesebből .
    Ez volt a 2. munkahelyem. Még a próbaidő alatt kaptam fizetésemelést . Istenem, de rég volt.
    Mutasd a teljes hozzászólást!
  • Sziasztok,

    Nekem az első munkahelyem állásinterjúján kaptam egy furcsa kérdést

    Az volt a kérdés, hogy szeretek -e bulizni?
    Hát mondtam, hogy igen heti 1* azért el szoktam menni bulizni.
    Mire jött a válasz, hogy akkor én nem is nagyon bulizok, lehetne többet is...
    Mutasd a teljes hozzászólást!
  • Az egyenes definiálása elég bonyodalmas dolog.ű

    Számodra az egyenlítő egyenes, hiszen "végig tudsz rajta sétálni irányváltoztatás nélkül, de az űrből szemlélve már látnád, hogy kör alakú, ellenben a Föld köré rajzolhatsz három egyenes vonalat, amik egy háromszöget alkothatnak. A háromszög oldalai számodra egyenesek.

    Itt jön a csavar, ha ugyanis elvégzel néhány precíc mérést, rá kell jönnöd, hogy a háromszöged belső szögeinek összege nem 180°, mert a teret görbítik a különböző gravitációs erőterek, de ezt már csak egy hipotetikus, negyedik dimenzióból tudnád értelmezni. (Ha érdekel ez a téma vagy csak nem hiszel nekem, ajánlom Stephen Hawking Az idő rövid története című munkáját. Magyarul megjelent az Akkord kiadó gondozásában jelent meg.)

    A fentiekkel csak azt akartam szemléltetni, hogy az egyenesség fogalma csak nézőpont kérdése. Ha te az egyenlítőt a földi, 2D-s vonatkoztatásban nézed, akkor az egyenes. Ha kilépsz a harmadik dimenzióba, akkor máris görbének fogod látni.

    Én azt állítom, hogy a vonalaim egyenesek, hiszen 2D-ből szemlélve azok. (Pl.: Egy hangya végig tud a vonalamon menni irányváltoztatás nélkül.)

    Te azt állítod, hogy a vonalaim görbék, mert 3D-ből szemlélve valóban azok.

    Úgy vélem, egy állásinterjún mindkettő megvédhető álláspont.
    Mutasd a teljes hozzászólást!
  • Síkban még egyenes. lévén, hogy az ábra 2D feltételezhetjük, hogy az összekötő vonalakra is a 2D szabályok érvényesek. Ergo, nem mond ellent a feltételeknek az ilyen megoldás. Szerintem.
    Mutasd a teljes hozzászólást!
  • Amíg vonalról beszélsz, addig teljesen igazad van, de a 2. meghatározás szerint:

    [2. a töréspontokat csakis egyenes vonal kötheti össze]

    a kritérium, hogy a vonal egyenes.

    A Möbius szalagra és hengerre rajzolt vonalad nem egyenes!

    Ilyen alapon egy görbe vonallal a síkban is érinthetem az összes pontot.
    Mutasd a teljes hozzászólást!
  • De.

    Fogok egy A4-es papírt, felrajzolom rá a 9 pöttyöt úgy, hogy a hosszanti tengelyre szimmetrikus legyen az ábra. (Magyarul középre rajzolom)

    Ezután a tengely mentén félbehajtom. Kapok egy két oldalas papírcsíkot, aminek mindkét oldalán, plusz az egyik szélén 3-3 pötty van.

    Itt jön a trükk. Az így kapott csíkból hajtogatok egy Mobius-szallagot.

    Mivel utóbbinak csak egy oldala van, egy vonal elég ahhoz, hogy feledjek a 9-ből 6 csillagot.

    Ez eddig egy vonal.

    A maradék két vonal arra kell, hogy a maradék hármat is feledjem.

    De továbbmegyek, elég 1 vonal is.

    Csinálok a papírból egy hengert, ezután az aljától csigavonalban elindulok felfelé, hogy, hogy két egymást követő vonal távolsága kisebbegyenlő legyen a pontok átmérőjével.

    Mire elérem a henger tetejét, megérintettem az összes csillagot egy egyenes vonallal.
    Mutasd a teljes hozzászólást!
  • Legyen a megadott pontok koordinátája:
    0,0 1,0 2,0
    0,1 1,1 2,1
    0,2 1,2 2,2

    A keresett négy szakasz töréspontjai:
    0,0; 0,3; 3,0; 0,0; 2,2
    Mutasd a teljes hozzászólást!
  • Ja, 5. Miután kikapcsoltam a gépet, rögtön beugrott.
    Mutasd a teljes hozzászólást!
  • De nem egy A4-es papíron, ugye?
    Mutasd a teljes hozzászólást!
  • 1. fejed
    2. számítógép
    ?
    Mutasd a teljes hozzászólást!
  • Nekem sikerült két töréssel is.
    Mutasd a teljes hozzászólást!
  • az már öt vonal és négy töréspont.

    szerintem a megoldás:

    E

    szerk:
    persze közben a gúgli kidobta, hogy hülye vagyok: (de legalább keresni tudok)
    Artpix Stúdió
    Mutasd a teljes hozzászólást!
  • Az már öt vonal, nem?
    (felső z teteje, felső z átló, közös vízszintes, alsó z átló, alsó z alja...)
    Mutasd a teljes hozzászólást!
  • Pl. egy megoldás, a 4 különféle 90 fokkal elforgatottjai közül.

    Z
    Z

    A fenti két betűt függőlegesen egymáshoz közelíted, amíg a felső alja és az alsó teteje fedésbe kerül.
    Ekkor megkaptad az alakzatot, ami nekem kijött.

    És akkor még nem jöttem a trükkös 3D meg tércsavarásos megoldásokkal.
    Mutasd a teljes hozzászólást!
  • igen. (legalábbis abban a verzióban, amit én ismerek)
    Mutasd a teljes hozzászólást!
  • Mi az a töréspont?
    Amikor a vonal irányt vált?
    Mutasd a teljes hozzászólást!
  • Nah... kár volt törölnöm. Mégiscsak az a lényege a pontoknak, hogy a külső pontokat nem szabad határnak is tekinteni.
    Mutasd a teljes hozzászólást!
  • Annyit kellene még hozzáfűzni, hogy az illető hallgató Niels Bohr volt.
    Mutasd a teljes hozzászólást!
  • -----------------
    Mutasd a teljes hozzászólást!
  • Ugyan nem állásinterjú, de hasonló szerepet kaphatna az alábbi történet:

    Az alábbi történet a Koppenhágai Egyetemen esett meg, egy fizika vizsgán:
    - A kérdés így hangzott: "Írja le, hogyan mérhető meg egy felhőkarcoló magassága egy baro méter segítségével!"
    - Az egyik hallgató válasza:
    "Fogsz egy hosszú kötelet, rákötöd a baro méter tetejére, majd a baro métert lelógatod a földig. A kötél hosszúságának és a baro méter magasságának összege megegyezik a felhőkarcoló magasságával."
    Ez az eredeti magyarázat azonban a vizsgáztatót meglehetősen feldühítette, így a vizsga nem sikerült. A diák azonban nem hagyta magát, mivel szerinte a válasza abszolút helyes volt. Az egyetem vezetősége így kijelölt egy független bírát, aki megállapította, hogy bár a válasz helyes volt, ám semmiféle fizikai ismeretet nem tükrözött. A probléma megoldására behívatta magához a hallgatót, és hat percet adott neki arra, hogy szóban bebizonyítsa, a fizikai alapismeretek birtokában van.
    A diák öt percig szótlanul ült, a homlokát ráncolva gondolkodott. A vizsgabiztos figyelmeztette, hogy vészesen fogy az idő. A diák ekkor megszólalt, és megjegyezte, hogy annyiféle magyarázatot tud, hogy nem tudja kiválasztani, melyiket is adja elő. A biztos nógatására aztán belekezdett:
    - Nos, az első ötletem az, hogy megfogjuk a baro métert, felmegyünk a felhőkarcoló tetejére, és ledobjuk onnan. Mérjük a földet éréséig eltelt időt, majd a kérdéses magasságot kiszámítjuk a "H = 0.5g x t négyzet" képlettel. Viszont ez a módszer nem túl szerencsés a baro méter szempontjából.
    - Vagy pedig abban az esetben, ha süt a nap, megmérhetjük a baro méter magasságát, és az árnyékát. Ezután megmérjük a felhőkarcoló árnyékának hosszát, és aránypárok segítségével kiszámíthatjuk a magasságát is.
    - De ha nagyon tudományosak akarunk lenni, akor egy rövid zsinórt kötve a baro méterre, ingaként használhatjuk azt. A földön és a tetőn megmérve a gravitációs erőt, a "T = 2 pi * négyzetgyök(1 / g)" képlettel kiszámíthatjuk a kért magasság értékét.
    - Vagy, ha esetleg a felhőkarcoló rendelkezik tűzlétrával, akkor megmérhetjük, hogy az a baro méter hosszánál hányszor magasabb, majd a baro métert megmérve egyszerű szorzással megkapjuk a kívánt eredményt.
    - De ha Ön az unalmas, bevett módszerre kíváncsi, akkor a baro métert a légnyomás mérésére használva, a földön és a tetőn mérhető nyomás különbözetéből is megállapítható a felhőkarcoló magassága. Egy millibar légnyomás különbség egy láb magasságnak felel meg.
    Tudja, itt az egyetemen mindig arra buzdítanak bennünket, hogy próbáljunk eredeti módszereket kidolgozni, ezért kétségtelenül a legjobb módszer a felhőkarcoló magasságának megállapítására az, ha a hónunk alá csapjuk a baro métert, bekopogunk a portáshoz, és azt mondjuk neki: "Ha megmondod, milyen magas ez az épület, neked adom ezt a szép új baro métert!"


    (Aki esetleg ismerte, attól elnézést kérek.)

    Szóval a történet lényege, hogy képes vagy-e túllátni a saját korlátaidon.

    Azok, akik egy problémára az adott technikai keret határain túlnyúlva, meg tudja oldani, azok mindig is a munkáltatók álma.

    Az én jelenlegi cégemnél az egyik felvételi vizsga egy 3x3-as pontokból álló logikai feladatból állt:

    * * * * * * * * *

    kösd össze (vagy legalább érintsd) a fenti 9 pontot (jelen esetben csillagot) egy vonallal úgy, hogy:
    1. a vonal nem szakadhat meg.
    2. a töréspontokat csakis egyenes vonal kötheti össze
    3. csak 3x törhet meg a vonal (mintha 4 egymást követő vonal lenne)


    A megoldás egyszerű, mégis kevesen látják át elsőre azt.
    Mutasd a teljes hozzászólást!
  • És ha azt mondom, hogy nulla kérdés, és pár üveg tömény elég hozzá?
    Részegen az ember sok mindent kifecseg.
    Mutasd a teljes hozzászólást!
  • Maximum hány próbálkozás szükséges ahhoz


    Én ismerek olyan embert aki végtelen+1 kérdés feltétele után pont olyan mesze lenne a megoldástól, mint az első kérdés után...
    Mutasd a teljes hozzászólást!
  • De még mennyire!
    Mutasd a teljes hozzászólást!
  • Tetszene az irl flame, mi?
    Mutasd a teljes hozzászólást!
  • Szívesen beülnék egy állásinterjúra hallgatóságnak, ahol ti négyen-öten vagytok az alanyok. És jókat röhögnék az interjúztató(ko)n.
    Mutasd a teljes hozzászólást!
  • Itt azt kérdezték, hogy minimum hány lépés kell


    Ahhoz, hogy (biztosan) megtalaljuk. En igy ertelmezem.
    Mutasd a teljes hozzászólást!
  • Ez így van.
    De ahogy én látom a kérdést:
    Feltéve, hogy a matematikailag legjobb módszert alkalmazzuk (tehát a bináris keresést), maximum 10 lépés alatt biztosan megtaláljuk.
    Azonban megtalálhatjuk 1 lépés alatt is, 2 alatt is, stb.

    Itt azt kérdezték, hogy minimum hány lépés kell, ez pedig szerintem egyértelműen egy.

    De mindenesetre mivel ez állásinterjún megy, nem géppel kell vitatkozni, én mind a kettő megoldást mondanám és elmagyaráznám, hogy miért.
    Mutasd a teljes hozzászólást!
  • Ez természetesen 1 (ezt úgy hívják, hogy best case).


    1 kerdessel megtalalhatod a szamot, 10 kerdessel viszont biztos megtalalod, ha tudsz kerdezni!
    Mutasd a teljes hozzászólást!
  • A feladat kiírása így áll:
    Given the numbers 1 to 1000, what is the minimum numbers guesses needed to find a specific number if you are given the hint "higher" or "lower" for each guess you make.

    (Tapasztalatból tudom, kell a fordítás is, tehát gyorsan megadom:
    Ha megvannak adva a számok 1-től 1000-ig, mi a minimum próbálkozások száma, ami ahhoz kell, hogy megtaláljunk egy bizonyos számot, ha csak annyi segítségünk van, hogy megtudjuk, hogy a keresett szám "nagyobb" vagy "kisebb", mint a mi általunk bepróbált szám.

    Ebben szó sincs arról, hogy biztosan kitalálni, vagy hogy mindig, stb.
    Az meg, hogy van itt egy ehhez hasonló klasszikus kérdés, ki a fenét érdekel, állásinterjún azt kérdeznek, amit akarnak.
    Ha megváltoztatják a klasszikus kérdést, nehogymá' nekünk álljon feljebb
    )


    Tehát a minimum próbálkozások számát kérdezi ahhoz, hogy megtalálj egy specifikus számot.
    Ez természetesen 1 (ezt úgy hívják, hogy best case). Aki ezzel elkezd vitázni, annak akkor keményen vissza kell ülnie a vizsgapadba.

    Nem is értem, hogy min vitáztok
    Mutasd a teljes hozzászólást!
  • "Maximum hány próbálkozás szükséges ahhoz, hogy ha ügyesen kérdezünk, bármely 1 és 1000 közé eső egész számot ki tudjunk találni?"
    Nem állítom, hogy tökéletes, de szerintem ez is legalább ugyanolyan jó

    Igen. És tudod mi a helyes válasz erre a kérdésre is (még a te teljesen abszurd "maximum"-értelmezésed mellett is)? Az, hogy "10". Pont. Nem az, hogy "maximum 10", vagy hogy "10 a maximuma az értéknek", mert a kérdés eleve az úgymond "maximumot" kérdezi.

    Egyébként meg negyedszer is leírom: a fenti kérdésed hülyeség, hiszen nem 10 a maximum próbálkozás amiből 1 és 1000 közötti számot ki lehet találni, mert 1000 vagy több próbálkozásból is ki lehet, amely számok mind nagyobbak tíznél, tehát nem 10 a próbálkozási maximum. Az "ügyesen kérdezünk" pedig szubjektív és matematikailag értelmezhetlen fogalom - ráadásul az eredeti kérdésben semmi ehhez hasonló kitétel nem is szerepelt.

    Te valójában - ahogy már korábban is rámutattam - húsz hozzászólás óta nem csinálsz mást, mint visszafelé megülve a lovat gyártani próbálod a megfelelő kérdést a válaszodhoz, amit a semmiből rángattál elő, amihez görcsösen ragaszkodsz, de ami azonban az eredeti kérdésre teljesen rossz és helytelen válasz.
    Mutasd a teljes hozzászólást!
Új hozzászólás
Címkék
abcd