Webes látható tartalom mentése és analizálása!
2010-10-05T23:54:10+02:00
2011-10-23T19:21:27+02:00
2022-06-29T08:00:19+02:00
  • Huh, a nagy elfoglaltságomban el is felejtkeztem erről a témáról

    Azóta ott tartok, hogy tartalmat nem mentek, csak találati jelzést teszek a felhasználó számára. (pl a szó környezetének x számú karakterével.)

    a fejlesztés egyenlőre csak saját használatban van, érdekes és hasznos is rájöttem, mert ráállítottam egy bizonyos témára és még anno a bnőmnek is tetszett az ötlet, ha egy oldalon talál bejegyzést, akkor szóljon róla :)

    már csak arra kell okoskodnom, h bizonyos oldalakkal hogy viselkedjen, mert sajnos nem mindig működik....
    Mutasd a teljes hozzászólást!
  • Nem kis fejtörés és bosszúság a jogi dolgoknak utánajárni és a megbízásnak megfelelni, így még egyeztetni és kódot írni erre majd a jövőben lesz megoldás.

    Én nem látok benne nagy problémát abban az értelemben, hogy maga a jogvédett adatok másolására (is) alkamlas kód elkészítése, átadása - ha az amúgy más, vonatkozó törvényt sem sért, pl. másolásvédelmet sem kerül ki - önmagában nem jogsértő. Innentől kezdve a megbízód felelőssége, hogy mire használja - persze érdemes tájékoztatni (írásban) a használat jogi feltételeiről, hogy utólag még véletlenül se kenhesse rád a dolgot, ha esetleg őt tényleg beperlik a scraping miatt.

    Ha neked is kell üzemeltetni a dolgot, akkor az már más kérdés, de akkor meg egy jogi nyilatkoztatot kell kérni ill. aláíratni a szerződés részeként a megrendelővel, hogy ti. ő kijelenti, hogy neki joga van az adatott adatbázis lemásolnia, vagy az abban megjelenő adatokat felhasználnia, és minden felelősséget ő vállal ezért, te pedig csak megbízást teljesítesz az ő nevében. Ez ugyan a scraping miatti pertől formailag nem véd meg, de legalább egyértelművé teszi, hogy ki a hunyó a dologban, és megintcsak nem ad lehetőséget a megrendelőnek arra, hogy a jog- és anyagi következményeit a dolognak rád hárítsa.
    Mutasd a teljes hozzászólást!
  • Hali!

    Talán a legjobb példa, hogy amit most írtam, azt egy irodalmi műnek tekintem [...] és már a másodközlése esetén [...] engem meg kell keresni és írásbeli engedélyt kell kérni.


    Ez még "normál" esetben sem mindig igaz, pláne nem úgy, hogy amikor regisztráltál ide, akkor - gondolom - áttanulmányoztad és elfogadtad A használat feltételeit (különös tekintettel a 'Felhasználói közzétételek' részre).

    Mutasd a teljes hozzászólást!
  • Szia!

    Magánvélemény:

    Van olyan lehetőség, hogy levédetek egy mondatot. Van olyan is, hogy egy szót védenek le. Ha nyilvánosan egy értelmezhető (akár "félreértelmezhető", összefüggéseiben az eredetire hasonló, környezetbe helyezed a szót vagy mondatot, per lesz belőle (pl. a Ser szó).

    A gond az, hogy miként lehet egy adott szöveget úgy felhasználni (érdektelen, hogy jövedelem szerzés van mögötte), hogy az eredeti mű szerzője ne érezze/érezhesse, hogy művét érdemtelen környezetbe helyezték.

    A magyarországi helyzet pont azért nevetséges, mert a szerzői jogot a szerzőhöz köti, míg a jogvédelmet általános helyzetként fogalmazza meg (gyakorlatilag, akinek van pénze, perelhet).

    Talán a legjobb példa, hogy amit most írtam, azt egy irodalmi műnek tekintem (kijelentem most, itt) és már a másodközlése esetén (pl. következő hozzászólásban idézés), jogkövető magatartás tanúsítást feltételezve, engem meg kell keresni és írásbeli engedélyt kell kérni.

    Persze a fanyalgóknak nincs igaza, hiszen ez az iromány az én művem és jogot formálok rá. Pont.
    Mutasd a teljes hozzászólást!
  • Tetszenek a kritikák és a hozzászólások, örülök neki, hogy van véleményetek, végülis ez a lényege az egésznek és gondolom ebből nem csak én tanulgatok

    Nem kis fejtörés és bosszúság a jogi dolgoknak utánajárni és a megbízásnak megfelelni, így még egyeztetni és kódot írni erre majd a jövőben lesz megoldás.

    Sok megoldás jár még a fejemben, hogy ezzel munkát könnyítsek, de félek tökéletes megoldás erre úgysem lesz, lehet marad a kiskapu az aranyközépúttal vegyítve majd a jogi dolgok utánajárása után talán az ötletek kivitelezése.

    Jelenleg az alábbiakon gondolkozom:

    a levelezési listák,hírlevelek,RSS-ek adatainak feldolgozása és a kulcsszavas találatok rögzítése az adatbázisban, a WEBes tartalom másolását most még hanyagolom, talán leegyszerűsítve csak a linket rakom el, ha az adott oldalon volt találat a kulcsszóra... és ilyesmik.

    Szerintetek egy zárt, belső oldalon, csak saját felhasználásra ( egyenlőre nonprofit) ez kivitelezhető lehet? Mennyire sérthet ez akármilyen jogszabály?

    Köszönöm a hozzászólásaitokat


    Mutasd a teljes hozzászólást!
  • Nahát erről beszéltem!

    Sting, további jó személyeskedést!
    Mutasd a teljes hozzászólást!
  • Szerintem mindenki nyugodtan nézzen utána reprográfia szabályozásoknak, és még a végén némi pénzhez is hozzájuthat Csupán ezért írtam róla.

    Lelki szemeim előtt már látom is amint holnaptól kezdve kilométeres sorokat alkotnak bloggerek százezrei az Artisjus előtt, arra várva, hogy végre hozzájussanak "a szerzői jogi 20%" és "a cégüket meg mint kiadót megillető a 40%" jogdíjakból összeálló millióikhoz...
    Mutasd a teljes hozzászólást!
  • Én úgy tudom, hogy ha az adott oldalon máshogy nem rendelkeznek, akkor korrekt forrásmegjelölés mellett újra lehet használni mások tartalmát. Az más kérdés, hogy mennyire etikus ez. Pl. a mandiner.hu szerintem épp a határon egyensúlyozik azzal, hogy a tartalmának 60-70%-a más oldalakról származik (viszont nem idézik a teljes cikkeket, de pontos forrás mindig ott van).
    Mutasd a teljes hozzászólást!
  • Tehát lenne egy kérdésem, nem állítás, kérdés:

    Hogyan lehet úgy gyűjteményes művet jogszerűen előlállítani, hogy mások által előállított adatokat ne használjunk fel hozzá?

    Meddig, milyen mértékig lehet elmenni, mások által előállított információ felhasználásban?

    Mi megengedett és/vagy etikus?
    Pédául a google adatbázisa, melyet oldalainkról szerzett információkat tartalmaz, etikus-e, jogszerű-e? Gyűjetményes műnek tekinthető-e vagy ez már pálgium és elítélendő?


    Ezek mind kérdések, hangsúlyozom, nem állítások
    Mutasd a teljes hozzászólást!
  • Semmi olyasmit nem írtam, amit a magyar jogszabályok nem tartalmaznak. A téma nagyon összetett. Célszerű elolvasni több paragrafust is. Ezért lehet ebből Dr. címet szerezni.

    Ha valakit érdekel utánanéz, pár dolognak, amit reprográfia jogdíjjal kapcsolatban írtam és majd meglátja hogy megy ez. Szerintem ez nem az afórum, ahol ezt ki lehetne fejteni, csak ötletadó. Akinek ez nem tetszik és módszeresen, alávág. Az a "Dögöljön meg a szomszéd tehene." esetét meríti ki. Azt gondolod, hogy leálltam volna vele vitatkozni? Úgy gondolom ez az információ közhasznú és nem kéne elferdíteni.

    Mellesleg nem én kezdtem személyeskedni. Minden szót félre lehet értelmezni. Figyelmen kívül lehet hagyni a feltételes módot, és el lehet keverni a mondatokat is.
    Ilyen alapon nem érdemes ebbe fórumba írni. Ha azt írom, hogy "ennyi erővel ezt is lehetne...." Szerintem ez feltételes mód, bár ez már nyelvlecke

    Mégegyszer nem állítottam semmit, ami jogszabályba ütközne és szerintem a ? jel sem állítást takar.

    Bár az is igaz, hogy pontalanul fogalmazom a szöveget időnként, mert nem ez a napi elfoglaltságom 24 órában.
    Mutasd a teljes hozzászólást!
  • Huh, érdekes volt a vitátokat végig olvasni.

    De az a helyzet venture, hogy nem kéne személyeskedve támadnod Stinget ebben az esetben, mert speciel neki van igaza és nem neked. Ennyi.

    A témában árlistákról van szó és nem "sajtótermékek közlemények alapjául szolgáló tényekre vagy napi hírekre" kíváncsi a a téma indítója, tehát hiába érvelsz ezzel a kitétellel.

    Az a feltételezésed sem helytálló, hogy amit kitesznek a netre az publikus és szabadon felhasználható.

    Vádolhatod Stinget amivel csak akarod, de jelenleg te próbálsz olyasmiket belemagyarázni a magyar jogszabályokba, amiket azok nem tartalmaznak. De felőlem azt hiszel a dologgal kapcsolatban, amit csak akarsz.
    Mutasd a teljes hozzászólást!
  • Ezt inkább mindenkinek címzem, aki olvassa topicot:

    Szerintem mindenki nyugodtan nézzen utána reprográfia szabályozásoknak, és még a végén némi pénzhez is hozzájuthat Csupán ezért írtam róla.

    Sting te meg egy rosszidulatú ember vagy, aki mást nem tud csak azért elferdíteni, akár egy jogszabályt is, hogy sting istenségnek legyen igaza. Még szerencse, hogy ettől még a világ másmilyen.

    Csak ezért szerintem senki, ne essen el az őt jogszerint megillető díjjaktól, mert stingecske itt okoskodik.

    Érdemes utána nézni mert van benne pénz nem is kevés, ráadásul csak egyszeri időráfordítás.

    Szép napot!
    Mutasd a teljes hozzászólást!
  • Azt hiszem sting mégis kivételet teszek

    "Aha. Ezzel csak egy baj van: az Szjt 21. paragrafusa nem azt írja, hogy neked, mint szerzőnek vagy kiadónak mi jár, hanem azt, hogy a közös jogkezelőknek egyetemlegesen, eszközönként egy összegben kirótt és beszedett reprogárfiai díjakat milyen arányban kell az szétosztani."

    Igen és ez alapján jogosultvagy a közös jogkezelő társulások közvetítésével a reprográfiai jogdíjra.

    Azt még aláírom, hogy nem akarod megérteni amit én beírok, de hogy most már a jogszabály szövegét is megpróbálod kiforgatni.

    Nálad sting nem jól működik valami, de hát őszintén nem nagyon érdekel. Magyarázd csak meg magadnak miért nem vagy jogosult a reprográfiai jogdíjra.
    Mutasd a teljes hozzászólást!
  • >>Igazán! Ezt nem is tudtam. De jó! Akkor már megyek is és kérem a szerzői jogi 20%-omat minden egyes weboldalam után. Sőt a cégem meg mint kiadó a 40%-ot. <<
    "Ez most hogyan jön ide? És ez a 20 meg 40% hol is van leírva az Szjt-ben?"
    Ezt elírtam 25% a szerzőnek és 40% a kiadónak és ezen felül még vannak más arányú felosztások is az idevágó paragrafusban. Ne haragudj, de ezek szerint tényleg nem olvasod el a jogszabályt, amiről írsz. A 21. paragrafus taglalja a reprográfiai jogdíj felosztást

    Aha. Ezzel csak egy baj van: az Szjt 21. paragrafusa nem azt írja, hogy neked, mint szerzőnek vagy kiadónak mi jár, hanem azt, hogy a közös jogkezelőknek egyetemlegesen, eszközönként egy összegben kirótt és beszedett reprogárfiai díjakat milyen arányban kell az szétosztani.

    Az idézett paragrafus tehát eleve nem azt mondja meg, hogy a weboldalad után, mint szerzőnek és mint kiadónak mit kell fizetni (amit te írtál), hanem azt, hogy a fénymásolók, fényképezőgépek, memóriakártyák, stb. után fizetett díjat milyen arányban kell a jogkezelőknek felosztaniuk ugyanazon mű úgymond "társszerzői" között. Ráadásul az, hogy ezektől a közös jogkezelőktől aztán egy-egy mű (és annak szerzői) mit kap(nak), kizárólag a jogkezelő díjfelosztási szabályzatátától függ - és az Szjt. semmi erre vonatkozó rendelkezést nem tartalmaz.

    Nem kérdeznél ilyeneket, hogy hogy jön ide, ha tudnád mi van benne.

    Pont azért kérdezem, mert én tudom mi van benne. Te viszont nem csak nem tudod, de még utána sem nézel, még akkor sem, amikor megmondják, hogy nem úgy vannak a dolgok ahogy emlékszel ill. leginkább képzeled.

    Mellesleg egy weboldal mindenki számára látható tartalma, amiről e topic is szólna publikus, a jogszabály amiből kivonatoltam, pontosan erre céloz. Ez tehát kivétel. Azért kivétel, mert különben használhatatlan lenne a web. Persze most lovagolhatsz azon, hogy miért nem így van, de a téma felvető akkor is web látható részéről beszélt, amiről szjt rendelkezik.

    Ezt már megint a fantázia-Szjt-dben olvashattad, hiszen a Magyarországon jelenleg hatályos Szjt szövegében egyetlen egyszer sem szerepel a "web" szó; az meg pláne nem, hogy az kivétel lenne bármilyen szempontból is.

    Ellenben az Artisjus honlapján van egy Szjt-vel kapcsolatos állásfoglalás a "honlapok jogi védelméről", amiben gyakorlatilag az van leírva, hogy a weblapok, weboldalak pontosan ugyanolyan szerzői jogvédelem alatt álló műnek minősülnek, mint a képek, könyvek, zenei felvételek, stb., függetlenül attól, hogy fizikai adathordozón nem jelennek meg. Tehát a web és a weblapok abszolút nem kivételek, hanem ugyanúgy a szerzői jog által védett alkotások (méghozzá, az állásfoglalás szerint különböző minőségeikben is külön-külön védett alkotások, mint képzőművészeti alkotások, és mint gyűjteményes művek is, a tartalmazott szövegen kívül ill. túl is).

    Azt hiszem ilyenre mondják azt, hogy "ha hallgattál volna..."
    Mutasd a teljes hozzászólást!
  • "Persze. Mert a bolt is értelmtlen lenne ha nem lehetne szabadon (fizetés és mindenfajta egyéb kötelezettségvállalás nélkül) elhozni belőle a dolgokat, meg az áramszolgáltatónak sem lenne értelme ha hanem vételezhetne kedvére mindenki áramot belőle. Sőt, az utaknak sem lenne értelme, ha nem közlekedhetne mindenki szabadon, össze-vissza rajta (forgalommal szemben, tetszőleges sebességgel, stb.), igaz? "

    Látom nem wágod, az nem ugyanaz, hogy megnézel egy weboldalt, vagy hogy egy boltból elhozol dolgokat fizetés nélkül.
    Ha már bolt téma, ekkor úgy kéne fogalmazni, hogy boltba bárki bemehet. Az áramszolgáltató szolgálatására bárki igényt tarthat, ha van ingatlana.
    Jó hogy nem már azt mondod, nem nézhetek rá egy plakátra az utcán, mert az jogsértő.

    Te aztán roppant mód unatkozhatsz, ha az legfőbb szórakozásod, hogyan értelmezd félre amit írok és úgy állítasz dolgokat egy jogszabályról, hogy el sem olvasod. Ezt sikerült bebizonyítanod.

    Ne is válaszolj, mert úgysem jövök ebbe a topicba

    Mutasd a teljes hozzászólást!
  • "Igazán! Ezt nem is tudtam. De jó! Akkor már megyek is és kérem a szerzői jogi 20%-omat minden egyes weboldalam után. Sőt a cégem meg mint kiadó a 40%-ot.
    Ez most hogyan jön ide? És ez a 20 meg 40% hol is van leírva az Szjt-ben?"

    Ezt elírtam 25% a szerzőnek és 40% a kiadónak és ezen felül még vannak más arányú felosztások is az idevágó paragrafusban.

    Ne haragudj, de ezek szerint tényleg nem olvasod el a jogszabályt, amiről írsz. A 21. paragrafus taglalja a reprográfiai jogdíj felosztást.
    Nem kérdeznél ilyeneket, hogy hogy jön ide, ha tudnád mi van benne.
    Csak magaddal szúrsz ki, ha nem olvasod el. Nekem hiába írsz be akármit, neked nem lesz belőle jövedelmed, ha nem tudsz róla.

    Mellesleg egy weboldal mindenki számára látható tartalma, amiről e topic is szólna publikus, a jogszabály amiből kivonatoltam, pontosan erre céloz. Ez tehát kivétel. Azért kivétel, mert különben használhatatlan lenne a web. Persze most lovagolhatsz azon, hogy miért nem így van, de a téma felvető akkor is web látható részéről beszélt, amiről szjt rendelkezik.

    Azt gondolom ez egy meddő vita, akit érdekel az benéz az MSZH honlapjára ill. veszi a fáradtságot és elolvassa az szjt. Szerintem minden webszerkesztőnek jól tud jönni. Már csak anyagi szempontból is. Aztán mindenki eldöntheti, hogy milyen formában hasznosíthatja


    Megejegyzem ez a mondat nem definiál semmilyen kivételt?
    "A szerzői jogi védelem nem terjed ki a sajtótermékek közlemények alapjául szolgáló tényekre vagy napi hírekre."
    Ezek szerint jókat szórakozol itt




    Mutasd a teljes hozzászólást!
  • Azt hiszem erre csak egy válaszom van. El kell olvasni a szerzői jogi törvényt.
    1. paragrafusának 5. pontját: "A szerzői jogi védelem nem terjed ki a sajtótermékek közlemények alapjául szolgáló tényekre vagy napi hírekre."

    1. Inkább a saját hozzászólásaidat kellene elolvasni (vagy mielőtt elküldöd, vagy mielőtt ki akarod találni, hogy nem is azt írtad amit)! Abban ugyanis "publikus információk"-ról beszéltél, nem "a sajtótermékek közlemények alapjául szolgáló tények"-ről meg "napi hírek"-ről - tehát az utóbbiakra vonatkozó jogi szabályozást tök felesleges idehoznod, mert az ég világon semmi relevanciája nincs a topikban tárgyaltakkal.
    2. Jelen topikban általánosságban volt szó scrapingről, adatbázismásolásról - tehát ha még esetleg lennének is speciális kivételek amikor azt szabad csinálni, az sem invalidálja az általánosságban elhangzottakat.
    3. Ráadásul az általad idézett pont abszolút nem definiál semmilyen kivételt, hiszen az magának a tényközlésnek a védelmét oldja fel, de nem az azt megfogalmazó amúgy szerzői jogvédelem alatt álló alkotásét, és pláne nem az azt tároló adatbázisét. A szóban forgó paragrafust ugyanis úgy kell érteni, hogy ha pl. valaki megírja, hogy mondjuk egy baleset történt valahol, akkor magát az írást nem, de azt a tényt átveheted, saját magad is megírhatod a saját szavaiddal, hogy az adott baleset megtörtént. A gépi scraping viszont sosem fog ennek a hatálya alá esni, legalábbis amíg nem találnak fel egy az olvasottakat értelmezni (is) képes MI-t, addig biztosan.

    Tegyük fel, hogy egy kereső adatokat gyűjt a webtartalmakról. Ezekből előállít magának egy saját adatbázist egydi szempontok ill. átdolgozás alapján. (Most tekintsünk el attól, hogy az adatbázis tartalmát ezután nyilvnosságra hozza-e vagy nem.) Az adatbázis ekkor sérti a szerzői jogokat?

    Egyrészt nem tekinthetünk el attól, hogy az adatbázis nyilvánosságra kerül -e vagy sem, hiszen ez is alapvetően meghatározza, hogy jogszerű -e az adott cselekedet vagy sem, azon egyszerű oknál fogva, hogy maga az Szjt is pl. bizonyos magáncélú másolást megenged, de a nyilvánossághoz közvetítést nem; ill. hogy az adatbázisok esetében az eredeti előállító számára sérelmességhez köti az amúgy jelentéktelennek tekinthető mértékű kimásolás legalitását külön engedély hiányában, ami viszont nyilván szintén függ attól is, hogy valaki csak magának másol, vagy annak eredményét másokkal is megosztja, esetleg konkurens szolgáltatást épít arra.

    Másrészt itt nem az a kérdés, hogy az előállt adatbázisod te hoztad -e létre vagy lemásoltad valahonnan, hanem az, hogy annak előállítása jogszerű eszközökkel történt -e. A szerzői jogi törvény nem (csak) azt mondja, hogy egy konkrét adatbázis nem másolható le egy az egyben, hanem hogy annak még kisebb részei sem másolhatók ki rendszeresen ha azok sérelmesek az eredeti adatbáziskészítő számára. Magyarul: te hiába hozol létre egy teljesen más szempont szerint rendszerező adatbázist, ha annak forrása egy másik adatbázis (és nem magad gyűjtöd össze az adatbázis elemeit), akkor annak összeállítása (maga az összeállítás folyamata) ugyanúgy jogsértő lesz.

    Harmadrészt weboldalaknál felmerülhetnek az adatbázisoktól független, pusztán a weblapok, mint egyedi - és így az Szjt által alanyi jogon védett - alkotásokkal kapcsolatos megfontolások is, tehát ha még nem is adatbázisból másolod ki őket ill. a forrásukra nem mint adatbázisra tekintünk, még akkor is jogi oltalom alatt állnak, és a magyar törvények szerint - a szabad felhasználás eseteit leszámítva -engedélyköteles a reprodukciójuk, újrafeldolgozásuk, nyilvánossághoz közvetítésük, stb.

    Igazán! Ezt nem is tudtam. De jó! Akkor már megyek is és kérem a szerzői jogi 20%-omat minden egyes weboldalam után. Sőt a cégem meg mint kiadó a 40%-ot.

    Ez most hogyan jön ide? És ez a 20 meg 40% hol is van leírva az Szjt-ben?

    Hááát nem tudom Én például nem szoktam szerződést kötni minden weblap tuljadonossal, mikor meglátogatom az oladlát, te szoktál. MInem publikált weboldalt, amit meg szerenék nézni csak úgy szerződés nélkül nézem meg.

    Azt te csak gondolod. Valójában ekkor is létrejön egy polgári szerződéses viszony közted és a másik fél között az ún. ráutaló magatartás révén. (Ugyanez van akkor is amikor a boltba bemész - ott sem írsz alá szerződést, ettől függetlenül azonban nem lesz jogod elvinni vagy akár csak használni is az ott lévő eszközöket engedély nélkül, valamint, ha vásárolsz valamit, akkor azzal bizonyos jogokat és kötelezettségeket szerzel ill. vállalsz, pedig tipikusan nem írsz alá semmilyen szerződést ezekről; ezt hívják ráutaló magatartás révén létrejövő szerződéses viszonynak.)

    De nézhetjük a másik oldalról is a dolgot: mivel mind a weboldalt kiszolgáló szerver, mind az azon tárolt alkotások, adatbázisok, stb. magántulajdont képeznek, ezért azokhoz te jog szerint nem férhetsz hozzá és nem használhatod őket - csak ha a tulajdonos engedélyt ad neked erre. (Az, hogy technikailag elérhető számodra az adott weboldal nem keletkeztet jogot neked erre, mint ahogy más utcán álló autóját, vagy asztalra letett mobilját sem használhatod, függetlenül attól, hogy technikai értelemben mindkettőhöz hozzáférhetsz, ott van az orrod előtt.) Tehát ha vitatod, hogy közted és a weblap tulajdonosa között bármilyen szerződés létrejönne pusztán a weblapra látogatás révén, akkor definíció szerint törvénybe ütköző cselekedet hajtasz végre, hiszen - a szerződés hiányában - engedély nélkül használsz és férsz hozzá magántulajdonhoz ill. másolsz le amúgy szerzői jogvédelem alatt álló alkotásokat gépedre és dolgozod fel azon belül azt az általad futtatott szoftverekkel (mint pl. böngésző).

    Tehát ez az érvelés sem állja meg a helyét.

    Szerintem szabadadon felhasználhatom a publikus információkat, amit írsz.

    A "szerinted" meg a "törvények szerint" nem ekvivalens fogalmak, és adott esetben nagyjából diszjunk halmazokat képeznek.

    A publikus információ szabadon felhasználható

    Még tízszer leírhatod, ettől ugyanúgy nem lesz igaz. Az Szjt például nem is említ/definiál semmi olyan fogalmat, hogy "publikus információ" - ez tehát eleve nem is jogi fogalom ebben az összefüggésben, hanem csak egy általad használt, de valójában semmitmondó gumiszó.

    Ráadásul ha még igaz is lenne a fenti megállapításod, mivel "publikus információ" != "web", ezért ettől a weben megjelenő tartalmakra még mindig nem lenne feltétlenül igaz, hogy azok szabadon használhatók, csak azért, mert ott vannak és mert technikai értelemben hozzájuk tudsz férni.

    A publikus információ szabadon felhasználható, különben a world wide web használhatatlan lenne.

    Persze. Mert a bolt is értelmtlen lenne ha nem lehetne szabadon (fizetés és mindenfajta egyéb kötelezettségvállalás nélkül) elhozni belőle a dolgokat, meg az áramszolgáltatónak sem lenne értelme ha hanem vételezhetne kedvére mindenki áramot belőle. Sőt, az utaknak sem lenne értelme, ha nem közlekedhetne mindenki szabadon, össze-vissza rajta (forgalommal szemben, tetszőleges sebességgel, stb.), igaz?

    Ha tartalmad egy részét technikailag levéded, mondjuk regisztrációhoz kötöd, akkor már nem publikus információról beszélünk, ott már nyilatkoznom kell, hogy elfogadom-e a feltételeidet vagy nem.

    Ez a te laikus okoskodásod - de valójában a vonatkozó törvények semmi ilyen megkülönböztetést vagy előírást nem tesznek.

    Ráadásul pl. egy könyv elolvasásához sem kell regisztrálnod magad sehol és szerződést elfogadnod (legalábbis nem közvetlenül a szerzővel), mégis vonatkoznak rád a szerzői jogi törvények, magához a könyvhöz pedig nem is juthatsz hozzá legálisan ha annak eredeti tulajdonosa nem engedélyezi ezt kifejezetten részed (egy vagy verbálisan, vagy írásban, bár jellemzően csak ráutaló magatartással megköttetett szerződéses viszonyba lépés keretén belül).
    Mutasd a teljes hozzászólást!
  • "Ezzel együtt a szerzői jog szabadon felhasználhatóvá teszi a publikus információkat, hangsúlyozom csak a publikus információkat.
    Semmi ilyent nem tesz en bloc a magyar szerzői jogi törvény, de más országé sem."

    Azt hiszem erre csak egy válaszom van. El kell olvasni a szerzői jogi törvényt.
    1. paragrafusának 5. pontját: "A szerzői jogi védelem nem terjed ki a sajtótermékek közlemények alapjául szolgáló tényekre vagy napi hírekre."

    Persze ha valaki nem tényeket közöl a weboldalán, akkor rá más törvények vonatkoznak
    Mutasd a teljes hozzászólást!
  • Ez már kezd kicsit lenni.

    Ezért felvetnék egy kérdést.

    Tegyük fel, hogy egy kereső adatokat gyűjt a webtartalmakról. Ezekből előállít magának egy saját adatbázist egydi szempontok ill. átdolgozás alapján. (Most tekintsünk el attól, hogy az adatbázis tartalmát ezután nyilvnosságra hozza-e vagy nem.)
    Az adatbázis ekkor sérti a szerzői jogokat?

    Azt tudom, hogy a magyar szerzői jog elismeri a gyüjteményes mű fogalmát. A kérdés, az hogy a fent említett adatbázis, minek minősül szerintetek. Gyüjteményes műnek, vagy önálló alkotásnak?
    Mutasd a teljes hozzászólást!
  • "Kár, hogy a webes tartalomra ilyen szabályozás jelenleg nem létezik. Vagy ha mégis, akkor azt feltétlen osszátok meg velem, mert magam is több weboldal tuljadonosa vagyok.
    Ugyanazok a törvények vonatkoznak weboldalakra is."

    Igazán! Ezt nem is tudtam
    De jó! Akkor már megyek is és kérem a szerzői jogi 20%-omat minden egyes weboldalam után. Sőt a cégem meg mint kiadó a 40%-ot.
    Viccet félretéve, tényleg megnézem, hogy van-e valami változás e téren, nem hagyom parlagon heverni a pénzt. Már megérte akkor erről beszélni, kösz
    Mutasd a teljes hozzászólást!
  • "Ugyanez érvényes egy webtartalomra is. Ha publikálod, akkor élhet vele a látogató, még akkor is ha ezt automatizálja.
    Nem, ez abszolút nem igaz. Az, hogy mit tehet meg és mit nem, kizárólag a törvények ill. a közte és az eredeti jogtulajdonos vagy üzemeltető között létrejött polgári jogi szerződés határozza meg. Ez pedig simán kizárhat akármit is - sőt, igazából a dolog úgy néz ki, hogy mindent tilos csinálnod, kivéve amire kifejezetten engedélyt ad neked egy törvény vagy a jogokat birtokló jogtulajdonos."

    Hááát nem tudom Én például nem szoktam szerződést kötni minden weblap tuljadonossal, mikor meglátogatom az oladlát, te szoktál. MInem publikált weboldalt, amit meg szerenék nézni csak úgy szerződés nélkül nézem meg.

    Szerintem szabadadon felhasználhatom a publikus információkat, amit írsz. A szabadságjogaimat sértené, ha nem tehetném Vagy szeretnéd korlátozni, hogy hozzászólásod mely részét olvashatom el, adatgyüjtés céljából és melyiket nem? Még mielött írnád, az tény hogy elolvasom, amit írsz már adatgyüjtés és teszem ezt anélkül, hogy bármilyen szerződést is elfogadtam volna részedről.
    Nos igen ezek szerint mi számít publikus információnak? A publikus információ szabadon felhasználható, különben a world wide web használhatatlan lenne.

    Ha tartalmad egy részét technikailag levéded, mondjuk regisztrációhoz kötöd, akkor már nem publikus információról beszélünk, ott már nyilatkoznom kell, hogy elfogadom-e a feltételeidet vagy nem.
    Mutasd a teljes hozzászólást!
  • Ez a példa nem teljesen passzol a webes publikáláshoz szerintem. Inkább úgy kellene fogalmazni ebben az esetben, hogy egy autót kiállítasz bemutatás céljából egy nagyvásáron. Még szép hogy lefényképezik, cikket írnak róla, hiszen azért rakod ki. Azonban a nagyvásár látogatója nem pattanhat be a kocsiba és nem hajthat el vele.

    Pontosan, mert előbbi a rendeltetésszerű - a tulajdonos szándékával és engedélyeivel - egybeeső felhasználás, míg utóbbi nem. Pontosan úgy, ahogy egy weboldalt lehet jogod (engedélyed) elérni rendeltetésszerű használat céljára, de ahogy ettől még nincs feltétlenül jogod az a mögött álló adatbázis lemásolására.

    Ugyanez érvényes egy webtartalomra is. Ha publikálod, akkor élhet vele a látogató, még akkor is ha ezt automatizálja.

    Nem, ez abszolút nem igaz. Az, hogy mit tehet meg és mit nem, kizárólag a törvények ill. a közte és az eredeti jogtulajdonos vagy üzemeltető között létrejött polgári jogi szerződés határozza meg. Ez pedig simán kizárhat akármit is - sőt, igazából a dolog úgy néz ki, hogy mindent tilos csinálnod, kivéve amire kifejezetten engedélyt ad neked egy törvény vagy a jogokat birtokló jogtulajdonos.

    Ezzel együtt a szerzői jog szabadon felhasználhatóvá teszi a publikus információkat, hangsúlyozom csak a publikus információkat.

    Semmi ilyent nem tesz en bloc a magyar szerzői jogi törvény, de más országé sem.

    Kár, hogy a webes tartalomra ilyen szabályozás jelenleg nem létezik. Vagy ha mégis, akkor azt feltétlen osszátok meg velem, mert magam is több weboldal tuljadonosa vagyok.

    Ugyanazok a törvények vonatkoznak weboldalakra is. Annyi különbséggel, hogy pl. a Szjt is tartalmaz kifejezetten pl. "számítógéppel üzemeltetett" rendszerekre ill. adatbázisokra vonatkozó szabályokat, amik értelemszerűen egy weboldalra érvényesek lehetnek, mígy egy papírkönyvre nem nagyon.
    Mutasd a teljes hozzászólást!
  • Másrészt viszont ezt az egészet amit írsz a nemzetközi jogrend felülírja, ha az adott országban nincs levédve, publikálva a szellemi tuljadonod, akkor ott bárki újrafelhasználhatja (megjegyzem sajnos)

    Ez nincs így, hiszen ez a védelem a berni egyezmény alapján gyakorlatilag szinte a világ minden országában automatikusan keletkezik, jár neked ill. műved részére, mindenfajta "levédetés", "publikálás" hiányában is, pusztán alanyi jogon. Persze a pontos felhasználási részletekben apróbb eltérések lehetnek és vannak, de itt is érdemes megjegyezni, hogy a legtöbb ország a magyarországinál szigorúbb szabályozással rendelkezik, azaz pl. sokkal kevesebb esetben engedi meg a szabad felhasználást.

    Csak abban az országban áll védelem alatt, ahova publikáció kiterjed. Ha például Magyarországon kívül is védelmet szeretnél akkor, az un. Madridi egyezményhez kell igazodnod.

    Kevered a szerzői jogot a márkabejegyzéssel és -védelemmel - a madridi egyezmény ugyanis ez utóbbiakról szól. Ugyanakkor a kettőnek nagyjából semmi köze nincs egymáshoz - és a publikációk, adatbázisok védelme a szerzői jog (ill. berni egyezmény) hatálya alá tartozik, nem pedig márkavédelmi kérdés.

    Azonban én nem is erre céloztam, hanem arra, hogy lehet hivatkozni arra jogszerűen, hogy egy másik országban a kérdéses időpontban nem állt szerzői jogvédelem alatt.

    Ez az érvelés ott bukik meg, hogy ahhoz, hogy abba az országba elkerüljön valahogy a magyar törvények szerint illegálisan le kellett másolni - innentől kezdve pedig a magyar törvények szerint illegális lesz az adatbázis, függetlenül attól, hogy hogyan és hányféleképpen utazik körbe a világban, akár fizikai valójában egy adathordozón, akár csak az internetes kábeleken elektromos jelek alakjában.

    Ezt mint fentebb írtam az eredeti szerző támadhatja és jó esteben ezután érvényesítheti is jogait. De amíg ez be nem következik nem szakcionálható a szerzői jogbitorlás. Tehát kártérítést nem lehet érvényesíteni visszamenőleg.

    Egyrészt lehet (sőt, jellemzően, kevés kivételtől eltekintve pl. a magyar jogrendben csak azt lehet, ti. már bekövetkezett károk megtérítését kérni), másrészt köze nincs a visszamenőlegességhez a dolgonak.

    Ezt a mondatodat nem teljesen értem. Igaz hogy nem tesznek különbséget a jogszabályok a másolat és a másolat másolata között, de nem tudom, hogy ebből hogy következik az hogy külföldön érvényesül-e a szerzői jog vagy nem?

    Az tök mindegy is, hogy külföldön érvényesül -e (bár mint fent már leírtam, gyakorlatilag szinte a világ minden országában - legalábbis papíron - létezik legalább valami alapszintű, de jellemzően a magyarénál sokkal szigorúbb szerzői jogvédelem), mert a lényeg az, hogy ha te magyar állampolgár vagy, vagy magyar szerveren üzemelteted a szolgáltatásod, vagy magyar állampolgárok számára, akkor ezt jogszerűen csakis a magyar törvények szerint jogszerű adatbázissal teheted meg. Egyébként jogsértést követsz el, tök függetlenül attól, hogy mit állítasz arról, hogy az adatbázis milyen kínai webszerveren keresztül került hozzád. És ez az egyetlen ami számít az adott esetben.
    Mutasd a teljes hozzászólást!
  • "Ráadásul a vonatkozó törvények legtöbbje úgy van megfogalmazva, hogy a tiltás vonatkozásában nem tesz lényegi különbséget az eredeti és a másolat másolása ill. felhasználása között, tehát pusztán az a tény, hogy külföldről és/vagy külföldiek másolták le az anyagokat/adatokat, nem teszi jogszerűvé azok felhasználását, ha az amúgy a jogtulajdonos engedélye nélkül történt. "

    Ezt a mondatodat nem teljesen értem. Igaz hogy nem tesznek különbséget a jogszabályok a másolat és a másolat másolata között, de nem tudom, hogy ebből hogy következik az hogy külföldön érvényesül-e a szerzői jog vagy nem?

    Tényleg érdekelne, mire gondoltál pontosan.
    Mutasd a teljes hozzászólást!
  • "Persze országonként lehet külön és szigorúbban szabályozni, de akkor bármikor, bárki mondhatja, hogy ő egy másik ország területéről indítja ki a műveletet és kész."

    Ezek szerint ez kiegészítésre szorul részemről.
    Ezzel lényegében én is azt írtam, hogy a másolónak kell bizonyítania, hogy a hatókörön kívül esik-e vagy nem. Csak nem fogalmaztam elég szakszerűen.
    Másrészt viszont ezt az egészet amit írsz a nemzetközi jogrend felülírja, ha az adott országban nincs levédve, publikálva a szellemi tuljadonod, akkor ott bárki újrafelhasználhatja (megjegyzem sajnos) Csak abban az országban áll védelem alatt, ahova publikáció kiterjed. Ha például Magyarországon kívül is védelmet szeretnél akkor, az un. Madridi egyezményhez kell igazodnod.
    Ezért írtam azt, hogy más országban, ahová a jogvédelem hatálya nem terjed ki, szabadon csinálhat vele bárki bármit, de csak azon a területen, ahol nem áll védelem alatt.
    Természetesen ebben az esetben is megtámadhatja az eredeti szerző, ha tudja bizonyítani, hogy az ő műve korrábbi keltezésű, de ezt is csak akkor, ha az a bizonyos ország csatlakozott a madridi egyezményhez. India, Kína pl. nem csatlakozott jelenlegi tudásom szerint (még). Ezért nyakra főre el is lopják a tartalmainkat, mindenféle jogorvoslat nélkül

    Abban tehát igazad van , hogy
    "...az a tény, hogy külföldről és/vagy külföldiek másolták le az anyagokat/adatokat, nem teszi jogszerűvé azok felhasználását, ha az amúgy a jogtulajdonos engedélye nélkül történt." Azonban én nem is erre céloztam, hanem arra, hogy lehet hivatkozni arra jogszerűen, hogy egy másik országban a kérdéses időpontban nem állt szerzői jogvédelem alatt. Ezt mint fentebb írtam az eredeti szerző támadhatja és jó esteben ezután érvényesítheti is jogait. De amíg ez be nem következik nem szakcionálható a szerzői jogbitorlás. Tehát kártérítést nem lehet érvényesíteni visszamenőleg. Pedig nem lenne rossz
    Mutasd a teljes hozzászólást!
  • "Aki kiteszi a tartalmait webre, arról bizony bárki adatokat gyűjthet, mert nyilvános.
    Ez marhára nem így működik. Az autóddal se hajthat el senki csak mert közterületen álltál meg vele, és rólad vagy a házadról sem készíthet bárki fotókat csak azért, mert onnan lát téged."

    Ez a példa nem teljesen passzol a webes publikáláshoz szerintem. Inkább úgy kellene fogalmazni ebben az esetben, hogy egy autót kiállítasz bemutatás céljából egy nagyvásáron. Még szép hogy lefényképezik, cikket írnak róla, hiszen azért rakod ki. Azonban a nagyvásár látogatója nem pattanhat be a kocsiba és nem hajthat el vele.
    Ugyanez érvényes egy webtartalomra is. Ha publikálod, akkor élhet vele a látogató, még akkor is ha ezt automatizálja.
    A kérdés inkább az, hogy különbség van élni a lehetőséggel és különbség van visszaélni vele. A visszaélés például az, ha valaki begyűjti az adatokat és később azokat magának titulálja, aposztrófálja, plagizál.
    Magyarországon a szerzői jog alanyi alapon jár a szerzőnek, nem szükséges külön levédeni csak javaslatot tesz az MSZH, hogy közjegyzőnél a mű letétbe helyezhető, későbbi jogviták elkerülése végett. Ha ilyen szerzői jogvita állna fenn, akkor a publikálás elsőbbsége a mérvadó.

    Egyébként értem, miért írtad ezt. Különbség van a webre felrakás és a kirakás között. A kirakás lenne csak a publikáció, a mögöttes tartalom nem. Ezzel együtt a szerzői jog szabadon felhasználhatóvá teszi a publikus információkat, hangsúlyozom csak a publikus információkat. Kivéve, ha a szerző erről külön nem rendelkezik. Egy nyilvános könyvtárból kiveheted a könyvet és elolvashatod, de nem idézhetsz belőle a szerző enegdélye nélkül. Bár a nyomatott művek helyzete speciális, mert a jogdíjak a replikációs alapból is folynak be, tehát a szerzőt nem éri kár, ha a könyvét lefénymásolják pl.
    Kár, hogy a webes tartalomra ilyen szabályozás jelenleg nem létezik. Vagy ha mégis, akkor azt feltétlen osszátok meg velem, mert magam is több weboldal tuljadonosa vagyok.

    Mindezt nem vitatkozásképpen írom, csak véleménycsere okán. Hozzászólásod elgondolkodtató és lényeges kérdéseket boncolgat.

    Megjegyzem a google robotja nem tesz markereket a webes tartalmakra. Saját adatbázist épít információt gyűjt a maga kis sztochasztikus számításaihoz, melyből a pagerankját előállítja. Most a google is mondhatná, hogy engedély nélkül használtam a pagerank kifejezést, holott ezt ők levédték.
    Mutasd a teljes hozzászólást!
  • Ha már a weblaptulajdonos érdekeinél tartunk. A google keresőbotja is akkor látogat meg elvileg, ha beregisztrálsz. Regisztrációkor meg, el kell fogadni bizonyos feltételeket

    Meglátogat az magától is ha valaki valahol linkel rád. De mint korábban írtam, ez azért nagyon más, mert ő önszántából (ti. valós technikai ill. jogi gát, retorizó hiányában) is tiszteletben tartja, ha nem akarod, hogy begyűjtse az adataid, és ezt közlöd vele. A scrapelés esetében azonban azok felhasználója tipikusan titokban akarja tartani, hogy az adatokat mástól másolta le, pontosan azért, mert az tipikusan sérti a forrás érdekeit, és ha nyilvánvalóvá tenné a másolást, akkor az könnyűszerrel kérhetné és kikényszeríthetné az adatok felhasználásának mellőzését a másolótól.

    Aki kiteszi a tartalmait webre, arról bizony bárki adatokat gyűjthet, mert nyilvános.

    Ez marhára nem így működik. Az autóddal se hajthat el senki csak mert közterületen álltál meg vele, és rólad vagy a házadról sem készíthet és publikálhat bárki fotókat csak azért, mert onnan ahol ő áll, lát téged.

    Persze országonként lehet külön és szigorúbban szabályozni, de akkor bármikor, bárki mondhatja, hogy ő egy másik ország területéről indítja ki a műveletet és kész.

    Ez adott esetben azért nem helytálló érvelés, hiszen ezt egyrészt magának az elkövetőnek kellene tudnia bizonyítania (ti. hogy a cselekmény az eljáró juriszdikción határain kívül esik), ha amúgy a másoláson rajtakapták és az bizonyítottnak tekinthető. Ráadásul a vonatkozó törvények legtöbbje úgy van megfogalmazva, hogy a tiltás vonatkozásában nem tesz lényegi különbséget az eredeti és a másolat másolása ill. felhasználása között, tehát pusztán az a tény, hogy külföldről és/vagy külföldiek másolták le az anyagokat/adatokat, nem teszi jogszerűvé azok felhasználását, ha az amúgy a jogtulajdonos engedélye nélkül történt.
    Mutasd a teljes hozzászólást!
  • A nagyobb, fizetős (, külföldi) híroldalak kifogásolják is. Régebben volt róla néhány cikk a PCFórumon. Ha jól emlékszem, el is tiltották a Google-t néhány híroldal indexelésétől.

    Ennél sokkal fontosabb, hogy a Google nem csak kinyeri az adatot, hanem egyértelműen megjelöli a weboldalt, mint annak forrását, aminek bejárásától azonban már eleve el lehet tiltani pusztán technikai úton, amit ő önszántából tiszteletben tart (lásd robots.txt). Ha pedig mégis bekerültél már az indexbe, akkor kérésre bármikor eltávolít..

    Ezzel szemben scrapingnél az adatbázist lemásoló tipikusan nem jelöli meg az adatok forrását, és ezzel összefüggésben pláne nem fog elállni annak használatától akkor sem, ha az eredeti jogtulajdonos nem engedélyezné ezt számára. Sőt, tipikusan pont ebből kreál versenyelőnyt maga számára (ti. hogy az egyébként csak sok munkával összeállítható ill. pénzért hozzáférhető adatbázist lemásolja magának, és azokra épülő szolgáltatásokat értékesít).
    Mutasd a teljes hozzászólást!
  • Ha már a weblaptulajdonos érdekeinél tartunk. A google keresőbotja is akkor látogat meg elvileg, ha beregisztrálsz. Regisztrációkor meg, el kell fogadni bizonyos feltételeket
    Sőt ez igaz minden keresőrobotra is

    Aki kiteszi a tartalmait webre, arról bizony bárki adatokat gyűjthet, mert nyilvános. Legfeljebb az lehet vita tárgya, hogy mire lehet ezeket az adatokat felhasználni. Illetve az így nyert adatok statisztikai eredményeit, hogyan s miként lehet nyilvánosságra hozni.

    Persze országonként lehet külön és szigorúbban szabályozni, de akkor bármikor, bárki mondhatja, hogy ő egy másik ország területéről indítja ki a műveletet és kész.

    Ez persze sokaknak nem tetszik, pl. nekem sem nagyon.
    Mutasd a teljes hozzászólást!
  • Ennyi erővel google keresőrobotját is kifogásolni lehet, mert adatokat gyűjt a webes tartalmakról.


    A nagyobb, fizetős (, külföldi) híroldalak kifogásolják is. Régebben volt róla néhány cikk a PCFórumon. Ha jól emlékszem, el is tiltották a Google-t néhány híroldal indexelésétől.

    Sőt még az a fránya felhasználó is ezt teszi, mikor böngészi az oldalakat.


    Ez is igaz, de ezzel a weblaptulajdonos érdekei alapján jár el.
    (Kivéve, ha valamilyen reklámblokkolót használ, de ezt általában nem lehet szerveroldalon észrevenni, ezért nem is tudnak velük mit csinálni. Pedig szeretnének...)
    Mutasd a teljes hozzászólást!
Címkék
abcd