Hogyan tovabb? (Egyetem, programnyelv)
2009-09-26T10:50:51+02:00
2009-11-17T11:42:06+01:00
2022-07-25T09:11:15+02:00
  • Nálam megint beállt a "t_köm kivan az egyetemmel" szindróma, ami a [Minden N eleme nap | N nem eleme {félév eleje}U{szünetek} ]


    Ha kivan vele a t_köd, az jó jel: azt jelenti, hogy még nem törtek be teljesen! Bár aggasztó, hogy a hozzászólásaidban már fel-felüti a fejét a nagyon erős ELTE progmat behatás (a világ dolgainak halmazelméleti modellezése)
    Mutasd a teljes hozzászólást!
  • -Nem utálom az egyetemet csak tele van a *****, de majd elmúlik... Ezt amúgy azért írtam csupán, hogy az "újak" ne rémüldözzenek ha ilyen van, ez teljesen szokványos és nem maradandó!

    -Persze mindenből be lehet sokallni, fapakolásból is vagy mittudomén...
    Mutasd a teljes hozzászólást!
  • A fejben debug-olás tényleg jó, ha van hozzá az embernek türelme meg ideje. Arról nem is beszélve, hogy azért nem mindig teljesen jó, vannak esetek amik az embernek eszébe nem jutnának... de nem hiszem, hogy most valami nagy újdonságot mondtam el.

    utálom-az-egyetemet szindróma: Ez nem hiszem, hogy csak az egyetemre igaz.
    Mutasd a teljes hozzászólást!
  • [off topic ()]
    Amúgy tényleg lehet fejben debúgolni meg futtatni, én ezt jobban is szeretem, mint a "normális" debúgolást. Persze a {szumma,pí,nagyúnió,..,tetszőleges fv x-szeri v. végtelensokszori alkalmazása} halmaz elemeit a fixpontjaival helyettesítve mindíg.

    Személy szerint gdb-t, meg hasonlókat nem szeretem, szerintem undorittó...
    Habár van egy program amit használni szoktam: debug.com(csak mert nem tudok átváltani karaktert asciira, meg ilyesmi de ő kiírja , amúgy ez nem vicc, nekem tök hiányzik linuxon! Már gondolkoztam hogy írok), mondjuk más által írt program esetén még lehet hogy hasznos is a debúgolás, de más által írt dolgokat amúgy is mindenki utálja...
    [End off topic()]

    ui.: Nálam megint beállt a "t_köm kivan az egyetemmel" szindróma, ami a [Minden N eleme nap | N nem eleme {félév eleje}U{szünetek} ]
    Halmazra már évek óta igaz, természetesen ha megint sikerül valahogy minden akkor ez elmúlik, ha nem...hát azt még nem sikerült megélni de nem is akarom. Lényeg, hogy a rossz helyzetből kilábalván meggondolod magad(hiába mondja ilyenkor az ember hogy: "ez mekkora egy rakás ____" meg hogy ...
    Mutasd a teljes hozzászólást!
  • Az még hagyján. De debuggolni is!
    Mutasd a teljes hozzászólást!
  • Papiron? Az a gyengéknek való. Fejben kell kódolni és futtatni is!
    Mutasd a teljes hozzászólást!
  • assembly kezdésnek no az is derék...
    jóhogy nem gépi kódban kell papíron programozni az első félévben
    Mutasd a teljes hozzászólást!
  • Teljesen mindegy!

    Ha eddig nem tanultál meg profin egy nyervet sem, akkor már nem fogsz előnyt szerezni.
    Főiskolán meg majd a tanárral csináljátok ( jobb esetben ), roszabb esetben meg majd ottlesz a jegyzet ("tankönyv"), amiből megkell tanulnod minél több dolgot a sikeres teljesítéshez.

    ezenkívül általában a főiskolákon szokott lenni valami tutori rendszer ( korrepetálás ), amit ajánlok, mert ezzel sokkal könyebb lesz a tárgy teljesítése.

    Barátnőm tudom felhozni példának, aki ZENEISKOLÁBÓL(!) ment gazdaságinformatikusnak. Hetente az órák mellett +2-3 órát tanítom ( én már kb 7 éve tanulom ) és a számonkérést 80%-ra tudja teljesíteni, ami nem rosz szerintem, főleg hogy soha nem tanult programozni!

    Tehát gyakorolj, és olvasgass más egyszerűbb forráskódokat.
    Szerintem kezdésnek vagy pascal-t vagy assembly-t fogtok tanulni. Bár a pascal valószinűbb!
    ezzel kapcsolatos legjobb könyvek:
    -Molnár Csaba, Sági Gábor: Programozás Turbo Pascal nyelven (BBS-Info. könyve)
    -Agárdi Gábor: gyakorlati Assembly
    Mutasd a teljes hozzászólást!
  • Olvasgattam a hozzászólásokat, és nem nagyon látom hogy bárki is ajánlaná a Debreceni Egyetemet!
    Aki itt tanult, annak nagy része biztosan köpködi, de egyre magasabb fokon tanítják a programozást!
    A nemrégiben indult Programozó Informatikus szakon a bevált technológiák mellett a való életben is használatos eszközöket is bevették a tananyagba - hála az égnek (komplett webes alkalmazások, EJB, JPA, JSF stb)!
    Bár én már végeztem, és ebből kimaradtam, de vannak cimborák, akik SAP-tól kezdve olyan dolgokat is említenek, amelyek meglepő módon lépést tartanak a piacon jelen lévő technológiákkal!
    (Persze ez nem véletlen, az IT servicessel karöltve tervezi meg az egyetem a tananyagot).

    Szóval fontos hogy milyen irányelveket látsz a tanulmányok alatt!
    Ha tényleg a programozás mellett döntesz, akkor én személy szerin ezt a sorrendet javaslom:
    C, Java.
    Ezt követően pedig ami majd közel áll hozzád, addigra úgyis kiderül!
    (C-ben megtanulod - mivel itt ezeket neked kell felépítened - a felépítését és jellemzőit az egyes adatszerkezeteknek, Java-ban pedig lehet az OO-ra koncentrálni, mivel itt adottak ezek az eszközök, csak használnod kell őket).
    Csak szép sorjában, ne akarj rögtön fejlesztővé válni, kellenek az alapok!

    A másik, hogy fizikával vegyítve teljesen új távlatok nyílhatnak meg előtted, az atommagkutatástól az űrtechnológián át a biológiai feljlesztésekben is lehet jövőd.
    (én matek infón vagyok/voltam, kissé bánom is ..).

    Mindenesetre sok sikert a tanulmányaidhoz, kitartást a viszonttagságokhoz, váljon belőled remek szakember!

    Üdv: Zsolti
    Mutasd a teljes hozzászólást!
  • Hello, nemrégiben olvastam itt külföldi tanulásról, és ezügyben kérdeznék, hogy van esetleg valakinek tapasztalata? Konkrétan Bécsbe szeretnék menni informatikára, de a gugli nem segített túl sokat rajtam.
    Köszi előre is!
    Mutasd a teljes hozzászólást!
  • "és funkcionális programozással is ismerkedek (F#)."

    F#-hoz sok fejlesztést csinál az ELTE, jelenleg is van projekt ezzel kapcsolatban. Na meg néha Clean-hez, Erlanghoz is vannak fejlesztései az egyetemnek, most meg egy DSP-hez való célnyelven is dolgoznak épp...
    Mutasd a teljes hozzászólást!
  • matek, vagy fizika...?


    Infó? Ha már itt tetted fel a kérdést

    Én majdnem angliába mentem, pedig akkor még nyelvvizsgám se volt nagyon, csak aztán az anyagiak miatt ez eltolódott, most bme, az se annyira rossz a 3. félévtől most úgy érzem, csak a matek ne lenne
    Mutasd a teljes hozzászólást!
  • Nagyon hasznosnak találtam a témát így "külső" szemlélődőként, úgyhogy én is köszönöm mindenkinek, hogy itt megosztja a tapasztalatait!

    Egy olyan kérdésem lenne, hogy külföldön (mondjuk maradjunk angol nyelvterületen) milyen egyetem(ek)et ajánlanátok, és ha igen, miért? Ha esetleg van tapasztalatotok ezzel kapcsolatban, vagy hallottatok valamit, akkor részletekre is kíváncsi lennék (pl. mennyire gáz, hogy idegen nyelv).

    Magamról: most vagyok 12.-es, jövőre végzek (5 osztályos kéttannyelvű [angol-magyar] gimi). Angollal jóban vagyok (felsőfokú nyelvvizsgám van tavaly óta), matekkal is, bár itt még közép szinten se igen tanítják... matek szakkörön (vagyunk az egész suliból 4-en) elkezdtünk tanulgatni emelt(ebb) szintű matekot, dehát nem tudom mennyire versenyképes (sorozatokkal foglalkozunk: monotonitás, konvergencia)...
    Programozással egy ideje foglalkozom már, PHP-val kezdtem, mostanában C# főleg és funkcionális programozással is ismerkedek (F#).

    Őszintén szólva eddig nem nagyon gondolkoztam külföldi tanulásban, de szóba jöhet... itthon ELTE / BME-vel szemezgettem, nem igazán tudom, hogy most matek, vagy fizika...?

    Nagyon megköszönök minden javaslatot és beszámolót! És az eddigieket is köszönöm!

    Gaia / ShdNx
    Mutasd a teljes hozzászólást!
  • Egyébként én csodálkoztam egy nagyot amikor hallottam, hogy ilyen 50%-alatti volt a bevprog. Én néha meséltem ilyet haveroknak de azt hittem hogy túlzok ilyenkor, fogalmam se volt hogy tényleg ennyi
    Mutasd a teljes hozzászólást!
  • Hát én első félévben pont csak bevprogból mentem semmi más nem lett meg (progkör is majdnem meglett de miután 2 hét után a beadandóim még mindig dobtak 1 hibát elegem lett belöle és hagytam a pi..be). Aki azt mondja, hogy a bevprogal volt a baj az nagyon elvan tévedve a bevmat ezerszer durvább szerintem, de szerintem még linalgra is nehezebb felkészülni mint bevprogra. Az eltével max annyi gond van, hogy kurvára eszetlen ez a bsc (ugye bsc-n nem lehet 4 féléves tárgy ezeket megoldoták úgy, hogy a 4.-et átnevezték tök másra), plusz nem nagyon akarják kiszórni az alkalmatlan embereket, így nem csoda, hogy nagy a bukási arány ha olyan emberek vannak ott évek óta akik még mindig első féléves tárgyakal küzdenek, de a szabályok miatt bent maradnak.
    Mutasd a teljes hozzászólást!
  • -Az ELBT könnyű, arra céloztam hogy később lesznek majd sokkal nehezebb anyagok(és bár felületesen is elég tudni sikeres vizsgához, majd későbbi tárgyaknál sokszok kell pl. ortogonalizálni és ha nem tudod rendesen az tök szivacs...)
    -A GOTO+IF Turing-teljes akár a ciklus vagy a rekurzió, ilyesmit kell csinálni:
    CIKLUS:
    IF FELT = 1 THEN GOTO CIKLUSVEGE
    --CIKLUSMAG--
    GOTO CIMKE
    VEGE:
    Ez triviális, de a DCL/VMS kombóban ezek csak kis szemetszúró dolgok, a bajok igazából ott kezdődnek hogy pl. a rendszer minden hibaüzenet nélkül enged belépni egy nem létező könyvtárba(viszont van olyan parancs hogy "hozd létre az aktuális könyvtárat ha nincs")
    Ahogy az előadó mesélte anno: "A VMS felhasználóbarát operációs rendszer... csak megválogatja a barátait"
    Amúgy nekem anno tetszett hogy szívni kellett ezzel, mert aki ilyenen is programozik az mindenhol tud
    Amik progkör helyett lettek tárgyak sokkal könnyebbek meglátásom szerint, ilyenkor nem tudom hogy sajnáljalak-e titeket vagy irigykedjek, mert hiába könnyebb most kicsit, de megvolt annak is az előnye hogy rögtön az elején a progos tárgyból kicsit megszivatták az embert(pl. 24:00-ig lehetett aznap leadni a beadandót és én 23:52-kor adtam le), ha az ember nem állt neki időben a beadandóknak akkor egyszerűen megszívta mert annyira könnyen bebugzódott a programod hogy ihaj, ja meg volt lefutási időkorlát és tök profi automatikus megoldásellenőrzőprogram ami bytera pontosan nézte a kimenetét a scriptednek és ha csak kicsit is eltértél a specifikációtól máris megszívtad...
    A későbbi féléves EAF1, EAF2 programozós tárgyak(C++ megy ezeken) is sokkal könnyebbek voltak mint a progkör, szóval egyszerűbb lett nektek a 2006-2007-es szériák még erősebbek...

    Progmód(Bevprog):
    Nektek ilyen már csak B-szakirányon van, anno első félévbe volt és azért tették át későbbre, na meg csak B-ssé mert - hogy valakit idézzek: "Néha egyes tanszékeken olyan hangulat lett urrá a bukási arányok miatt hogy azt mondogatta mindenki hogy a bevprog minden probléma gyökere", pedig szerintem jó tárgy. Sima programozáshoz is segít, anno mivel egyszerre volt Bevmat(DiszkMat.)-hez is segített, na meg később tök egyszerű lesz még Funkcprogot is felfognod, mert ez olyan általános dolog. Állítólag a legjobban teljesítő évfolyamokban volt 50% bukás ebből és most ez a kompromisszumos megoldás van hogy később és csak B-seknek lesz ez...
    Amúgy nem kell tőle félni csak tanulni, nehogy átmenj más szakirányra emiatt!

    Amúgy a bevprog az olyan mint a bevmat, csak nem a számokat, a matematikát és a véges testeket meg ilyesmiket vezettek majd le a halmazelméletből, hanem a programozást. Definiálva lesz hogy matematikailag mi az a program, mik a programkonstrukciók(szekvencia, elágazás, ciklus), mi az hogy típus és hasonló dolgok. Ja és közbe majd megy a levezetés/visszavezetés, ezek arra jók hogy matematikailag bizonyítottan helyes programokat tudj írni(a feladat fogalma is formalizálva lesz és a feladatból le lehet vezetni a programot lépésenként) Példának álljon itt:
    A CIKLUS DEFINÍCIÓJA
    Na, ez triviális fogalom, ennél pl. a típus vagy a ciklus levezetési szabályának a bizonyítása sokkal durvább

    Viszont az előadó ilyen kultuszfigura.
    Mutasd a teljes hozzászólást!
  • Kellett volna tartalomjegyzéket csinálnom tavaly a beadandóba?
    Mutasd a teljes hozzászólást!
  • Evolution:
    Félreértés ne essék: nem az jelent nehézséget, hogy megértsem, mik azok a relációk, vagy a szimmetrikus differencia, hanem megjegyezni a tételeket, definíciókat, bizonyításokat. Persze ebben hatalmas segítség a +- rendszer.
    "szebb dolgok":
    -polinomok: ha az alapdolgokat megtanulom (polinomosztás, nagyságrendőrző becslések), akkor nem valószínű, hogy gondot okozna bármikor is.
    -számelmélet: gondolom itt is bizonyítások, definíciók...
    -gráfok: mivel a prog érdekel, remélem a gráfelmélettől sem fogok undorodni.

    senki:
    -linalg:a Gauss-elimináció azt hiszem, megy, de az elbt-vel gondjaim vannak. Ha egy délután leülök és csak ezzel foglalkozok, megértem, onnan meg menni fog :)
    -számalap:ezen az órán bizony nem szentelek túl nagy figyelmet az órának, inkább csak félfüllel hallgatom a dolgokat. Van pár érdekes dolog, amire automatikusan odafigyelek, pl proci utasításai
    -progalap: asm érdekel valamilyen szinten, bár inkább a magasszintű prognyelvek állnak közel hozzám. A progkör-rel kapcsolatban: így 4 hét után ezek a kifejezések még káromkodásszámba mennek...
    szerdán lett kiosztva a beadandó C++ témában és tegnap este már megvolt a program tesztesetekkel együtt, kódbeli megjegyzésekkel. Ma megpróbálom teljesen ledokumentálni, ha pedig van időm, akkor kicsit alaposabban letesztelni (Whitebox/blackbox).
    -progmódszertan:erről írhatnál kicsit bővebben is, ha nem sajnálsz rá 5 percet :)
    -DCL/VMS: az érdekesen veszi ki magát, hogy nincs ciklus...
    legrosszabb esetben megoldod valahogy így:

    0000:0001: cmp i,100 jne $00000002 0000:0002: add i,1 jmp $00000001
    vagy hasonlóan, nem tudom, milyen a nyelv...mindenesetre érdekesnek - és nehéznek - hangzik.

    Dogbert:
    a powershellről még nem igazán tudom, micsoda, de van egy olyan érzésem, hogyha megtudnám, csapot-papot otthagynék és 3 nap alatt összekaparnám a félév anyagát...ezért nem is teszem :)
    Beadandó tényleg vicc. Épp ezért kell odafigyelni a követelményeire. Én speciel sosem csináltam tartalomjegyzéket. Gondolom a formázásból szűri ki valahogy az elemeket. Van rá 5 hetem...
    Mutasd a teljes hozzászólást!
  • Hát powerahell konkrétan annyi van, hogy én zh-n láttam elöször de így se okozott semmi féle nehézséget, mert egy 20 soros scriptet kellett összeizadni benne. És valóban kár volt a progkört eltörölni, ugyan nekem nem sikerült időre megírnom a beadandót de állitom, hogy az eltén eddig eltöltött idő alatt a parancssor használatát tanultam meg a legjobban hála a progkörnek. Most meg helyete van ppt beadandó meg egy 2 elágazásból álló zh amihez használhatsz ráadásul netet. Csak csováltam a fejemet, mikor zhről kijövet azon beszélgetek az emberek, hogy éppenhogy meglett a minimális pont szám olyan feladatokra, amibe tényleg csak egy switch kellett meg a szabványos bemenetről tudni beolvasni az adatot.
    Mutasd a teljes hozzászólást!
  • Üdv a köreinkben durato!
    1-2 dologhoz hozzászólnék:
    -A Diszkrét matek(nekünk bevmat volt még a neve) tényleg nehéz, majd figyelj rá. Viszont hasznos is és érdekes is. A tárgy majd kicsit eldurvul(főleg majd a DM2 ahol előjönnek a véges testek meg ilyesmik), figyelj hogy semmiképp se maradj le!
    -A Linalg eleinte könnyűnek látszik, én anno beleestem abba a hibába hogy kicsit alábecsültem emiatt és amikor a félév 3/4-ede ill. vége felé bedurvult akkor marhára nem értettem az előadást már(GaussEl. és E.L.BT. után előjönnek majd olyan fincsi dolgok mint a Schmidt-féle ortogonalizáció meg ellentmondásos egyenletrendszer optimális megoldásközelítése), Persze ha nem figyelsz(pl. mint én), akkor is át lehet menni 4-essel is a vizsgán, de a későbbi tárgyakhoz(gondolok itt Nummód1-2re, opkutra) szükség lesz ezekre az ismeretekre és rosszabb utólag utánanézni mint alapból rendesen érteni...

    számalap és progalap meg könnyűek, régen több és nehezebb tárgy volt helyettük:
    -Architektúrák(Lowlevel)
    -Programozási Környezet(Bash, DCL)
    ezekből lett(meg egy kis C,C++ és bevprog) a progalap meg a másik. A Progkör nagyon erős tárgy volt anno és nekem is nehézségeket okozott a beadandók leadása pedig jó progtudással felvértezve jöttem, kár hogy megszűnt az a tárgy
    (Anno ilyenek voltak a beadandók:
    -HTML-t parsolni bash-al és megjeleníteni normálisan(pl. táblázatokat rendesen jó alakba, tageket nem megjelenítve és kommenteket kezelve RENDESEN(nézzetek utána milyen gyökér módon lehet HTML-be kommenteket tenni, a tesztfileba voltak direkt/véletlen rossz esetek... Ezzel marhasokat szívtam pl.).
    -DCL-ben VMS alatt gyököt vonni számból. Azt kell tudni hogy a DCL-ben nem hogy gyökvonás, de még ciklus sincs csak IF és GOTO, szóval valami numerikus módszert meg kell nézni wikipédián és beprogramozni, pluszpont járt érte ha 32bitnél nagyobb[tetsz. nagy pl.] számmal ment a progi...

    Szerintem sajnálhatjátok hogy ebből kimaradtatok, viszont van powershellezgetés, nem tudom milyen szinten. Pl. nekünk nem volt...

    Ja és lesz egy olyan tárgy hogy Programozási Módszertan, na az ilyen kultuszdolog. A régi neve Bevprog és anno első félévbe volt(ami sokat segített a DM-hez mert az eleje ugyanaz). Nektek ha jól tudom köv. félév, na erre is figyelj majd. Az egy olyan tárgy hogy vagy piszkosul fogod szeretni, vagy marhára nem, nekem nagyon bejött pl. van dedikált bevprogkönyvem

    ui.: Sok sikert az itt töltött évekhez!

    Prenex
    Mutasd a teljes hozzászólást!
  • Elárulok neked valamit, ha a halmazelmélet ill relációk neked sok szorgalmat kívánnak még van időd, hogy otthagyd az egészet. Ezek olyan dolgok amit azért adnak le merthogy ismertnek kéne lennie középiskolából. Aztán majd jönnek a sokkal szebb dolgok: polinomok, számelmélet, gráfok, stb.
    Mutasd a teljes hozzászólást!
  • Sziasztok!

    1. féléves vagyok ELTE-IK progterv informatikus szakon, megosztom, mi eddig a benyomásom a cégről.

    emelt szinten tanultam matekot, stabil 3-as szintet tartottam, így azt hiszem, a matektudásom átlagosnak mondható. A porgramozásról annyit, hogy 14 éves koromtól tanulok autodidakta módon PASCAL-t, utolsó 2 évben pedig egy olyan infótanár tanított, akinek a tudása messze meghaladja a tanterv szerint átadható szintet, de fakton mindent megtett azért, hogy a diákjai (az osztályomban 3) minél többet elsajítíthassanak úgy gyakorlatból, mint elméletből. Emellett magamtól tanultam Delphi-t, hogy jobban rááljak a programozós gondolkodásmódra. Nem mondom magam - a saját korosztályoman - gyenge prgoramozónak, de az elméleti tudásom sajnos nem kielégítő.
    Ezzel az előélettel nyertem felvételt az eltére, most 5 tárgyat vettem föl, ezek a következők: diszkrét matek 1, lineáris algerba, számítógépes alapismeretek, programozási alapismeretek és bevezetés a matematikába.

    A dimat olyan elméleti tudásanyagot ad át, ami hasznosnak látszik és több szorgalmat kíván az elsajátítása, mint eddig bármi más tárgyé. Pl.:halmazelmélet, relációk.
    A linalgot nem gondolom kemény tárgynak, ha az ember egyszer megérti, akkor másképp látja az egészet és egyszerűbb haladni.
    A progalap újonc programozóknak kedves tárgya lehet, tényleg az alapismereteket tanítja, nekem kicsit unalmas, de muszáj megtanulni, hogy az elméleti rész stabil legyen a későbbiekben.
    A számalap EA a számítógép felépítését és az alacsony szintű dolgokat oktatja, ez szintén hasznos.
    A bevmat pedig a 9-12-es faktos anyag ismétlése 90%-ban, a maradék 10% pedig az új anyag, de nem véletlenül matalapnak hívják, ha nem sajátítom el, amit el kell, akkor nagyokat fogok szívni a továbbiakban...

    Dizkrét matekban sikerült lemaradni és a könyvet, mely nehezen szerezhető be, csak tegnap sikerült megkaparintani, így ebből már most úgy néz ki, hogy döcögős lesz a félév, de ez van, hiszen ez egyetem és nem gimnázium, mások a követelmények.

    Az egyetemi életről és lehetőségekről: segítőkészek, a közösségépítés előkelő helyen szerepel a célok között, van lehetőség lazítani is, de mindenki maga osztja be az idejét, nagy általánosságban: TANULNI KELL!
    Az informatikai rendszerrel van 1-2 kisebb-nagyobb probléma, de alapjába véve minden megvan, ami szükséges, csak keresni kell. A déli épületben található a "Lovarda"-nak becézett géppark, kb 100-120 PC-vel. Nem a legmodernebbek, de beadandók készítésére tökéletesek, lehet rajtuk netezni, órarendet megnézni ETR-ben (Egységes Tanulmányi Rendszer).

    Az egyetemek hátulütője, hogy nincs rendszeres számonkérés, ezt gyakon +/- rendszerrel oldják meg néhányan. A lényeg, hogy a gyak elején az előző előadás anyagából egy rövid kérdés hangzik el, erre vagy tudod a választ (+), vagy nem (-). Ha a félév végén mínuszban vagy, buktad a gyakjegyet.

    Fontos megemlíteni a nemi arányt: 500 fiúra kb 50 lány jut, nem meglepő.
    Mutasd a teljes hozzászólást!
  • Nem :). Végzek a Debrecenin egy MSc -t és mentem el innen minél messzebb annál jobb.
    Mutasd a teljes hozzászólást!
  • Szegedet én anno bejelöltem, mert egészen tetszett amiket hallottam róla. Attól meg ne félj hogy ha valami messze van, tök buli koliba lakni, hidd el

    ui.: Én túl hazafi vagyok ahhoz hogy akár csak eszembe jusson kimenni külföldre, ahhoz hogy engem kicibáljanak valami brutál ajánlat kéne és szerintem annak a pénzét is ide hoznám vissza, vagy más nem gondolkozik így??
    Mutasd a teljes hozzászólást!
  • Nem mondhatom, hogy nem gondoltam ra meg, de ez kicsit inkabb olyan alomszeru mint a valosag (szamomra).
    A vallalkozo szellem az egy dolog, most meg azon is gondolkodom egyaltalan bejeloljem e Szegeden az egyetemet :D .
    A masik meg a koltsegek, tenyleg, bar oszinten nem tudom mibe kerulne egy ilyen egy magyar egyetemmel szemben.
    Egyebkent nem vagyok egy hontalan szemet, de szivesen megneznem Angliaban mi a helyzet :D
    Mutasd a teljes hozzászólást!
  • Persze nem art tudni, hogy Budapesten szeretnek tanulni

    Nem tudom mennyire vagy vállalkozó kedvű, de mi lenne, ha külföldön próbálnál szerencsét? Elsősorban természetesen olyan helyet javasolnék, aminek a nyelvét már beszéled valamilyen szinten. Ha mondjuk németet, akkor jó választás lehet egy bécsi iskola, angollal mehetsz valahova Angliába.
    Sok legyet ütnél egy csapásra:
    - külföldön sok helyen nem kell nyelvvizsga a diplomához, így a szürkeállományodat az igazán fontos feladatokra tartogathatod
    - ugyanakkor sokkal jobban beszélnéd diplomád átvételekor az adott nyelvet, mint sok "középfokú, tárgyalóképes stb." rigóutcás barátunk
    - sok szakot kevesebb ideig tart elvégezni, mint otthon, és többnyire a padban töltött idő is kevesebb, ergó több időd jut szakmai gyakorlatra, kedvenc szakirányod (Neked pl. programozás) elmélyítésére stb.
    - a külföldön szerzett diplomádat nemcsak otthon, de a világ többi pontján is nagyobb zökkenők nélkül fogják elismerni, míg (sajnos) a legtöbb magyar diploma még hivatalos fordítással sem kell senkinek
    - olyan kapcsolati tőkére tehetsz szert, amivel nem sokan dicsekedhetnek otthon
    - megtapasztalod milyen a világ szemben a magyar valósággal, ill. párhuzamot kereshetsz, így bölcsebb leszel sok dologban, hogy mit érdemes tenni, és mit nem; hová, merre fejleszd képességeidet
    - jó buli

    Persze van árnyoldala is:
    - messze leszel családodtól, haveroktól (de: anyád úgyse enged sehova este 10 után, tehát nem árt majd a szabadság, az igazi barátaidat meg úgyis mindig megtalálod majd)
    - drága lehet a kezdet (de: két egyetemet ismerek itt közelünkben, kb. a tanulók 95%-a dolgozik. Úgy ki lehet fizetni az oktatást -hja, nem ingyenes, mint otthon-, a lakbért, sőt még borra is futni fogja, meg szép indiánjányokra. Dőzsölni persze nem fogsz, de otthon sem tennéd szvsz. Egyébként meg mindenhol léteznek ösztöndíjak, segélyek, támogatások, hitelek. Néhány hét alatt kitapasztalod ezeket és simán megoldod a pénzügyi gondokat - tucatjával ismerek olyan embereket, akiknek az eredeti lakhelyén még ivóvíz sincs, se áram, meg internet. És valahogy mégis meg tudják oldani az összes költséget.)
    - lehet, hogy nem fogsz csillió tantárgyat tanulni (pl. ismerősöm szenved, mert ugye fel kell venni tantárgyakat, s kifogyván az ötletekből, most perzsául, törökül meg fenetudja milyen nyelveken tanul. Ja, angol szakos.), viszont a világ fejlettebb felén a gyakorlati tudásnak sokkal nagyobb hasznát fogod venni, mint bármelyik matematikai képletnek (na jó, kicsit annak is). Sőt, ha valamiben igazán jó vagy, a határ a csillagos ég! /Hadd kanyarodjak el egy pillanatra: fejleszteni egy ~10 milliós magyar piacra éri meg jobban, vagy egy ~90 (?) milliós német piacra, esetleg egy többszázmilliós angolra? És nem lokalizációra gondolok. Ha van egy jó ötleted, rendkívül nehéz magyar viszonylatban gondolkodni, hihetetlenül lassan reagál a magyar piac a valós igényekre, és nehéz ezen felülkerekedni. Ellenben, ha "kinti" közelítésben veszed a dolgokat, meglátod milyen is a "felgyorsult" világ./

    Mindent összevetve szerintem még így is nagyon-nagyon megéri külföldre menni. Tudom, anyu majd sírni fog, meg lehet, hogy Te is elpityeredsz egyszer-egyszer, de hidd el, elröpül az a pár év, és amit nyerhetsz vele, az otthoni viszonylatban tíz években mérhető csak, az anyagi oldaláról nem is beszélve.
    Pl. Oxfordi egyetemről ha kikerülsz, garantált állásod lesz a Föld bármely pontján. Hiába lesz az elméleti tudásod töredéke egy BME-snek (példának okáért a BME-n többet kell tudnod egy diplomához), fogadok, hogy hamarabb találsz vele munkát, mint a rivális (ne vegye senki sértésnek, písz). És nem is olyan nehéz bekerülni, főleg olyan háttértudással, mint a magyaroké.
    Vagy ha Bécsbe mész, bármelyik hétvégén hazamehetsz gyakorlatilag, annyira közel van.
    És még sorolhatnám, a lehetőségek szinte végtelenek. Persze Rajtad múli, Tőled függ, mi is az igazán fontos számodra. Mindenesetre kérlek vedd számításba ezeket is, remélem segítettem szélesíteni a választékot!

    Minden jót, sok sikert a továbbiakban!
    Mutasd a teljes hozzászólást!
  • Hehe
    Mondjuk szerintem arra gondoltak, hogy ha az adott intézmény úgy tanította, akkor elfogadható. (más kérdés hogy ezt jó lett volna így megfogalmazni, mert ebben a formában bónuszpont :D)

    ui.: Jah, még egy fontos dolog van. HA lehet ne veszítsd el a fonalat, ha lemaradsz az anyag megértésével, akkor az nagy szívás! Vannak olyan tárgyak minden egyetemen amire nem árt figyelni mert különben máris 1 évet csúszol, ha ezeket megúszod akkor már oksi
    Mutasd a teljes hozzászólást!
  • Mutasd a teljes hozzászólást!
  • Mutasd a teljes hozzászólást!
  • "ezert is jarok matektanaromhoz kulonorara"

    Én is adok példát(ha már BME-set úgyis adtak lejjebb...):
    Bevezetés a Matematikába ZH, 1. félév, elte-ik:
    "Melyek azok a száznál kisebb természetes számok, amelyek huszonháromszorosát hetes alapú számrendszerben felírva, az utolsó jegy 5, az utolsó előtti jegy pedig 2."

    Például amikor ZH-zol akkor ezek a kérdések irritálóan hatnak eleinte, főleg ha épp szakközépből szabadultál

    ui.: Természetesen ezt nem géppel kell kiszámolni, szóval a triviális megoldással nem próbálkozni!
    Mutasd a teljes hozzászólást!
abcd