Mintegy 21 évvel első bemutatása után a 3,5"-os floppykat a kihalás veszélye fenyegeti - állítja a Disk/Trend piackutató cég egy tanulmányában. A cég felméresei szerint a PC-t használóknak kevesebb, mint 10 százaléka használja a hajlékonylemezes meghajtót adatok tárolására, és a tároló médiákat gyártó Maxell cég szerint is évente mintegy 5 százalékos csökkenés tapasztalható a floppyk értékesítési mutatóiban.

Jim Porter, a Disk/Trend egyik elemzője szerint a floppyk csökkenő népszerűségének oka az, hogy tárolókapacitásuk már nem igazodik a mai dokumentum-méretekhez. "A floppyk az MP3 fájlokhoz túl kicsik, és szerencsés az ember ha egy PowerPoint prezentációt sikerült egyetlen lemezre rápréselnie", magyarázza Porter.


3.5"-os floppylemez - több, mint két évtizedes technológia

Ennek ellenére a floppy keményen tartja magát a PC-kben, és a gyártók kísérleteit eltüntetésére a piac nem nagyon honorálja. A Dell és az IBM is elbukott azon PC-ivel, amelyekből kihagyták az olyan "elvault" elemeket, mint a hajlékonylemezes meghajtó, vagy a párhuzamos kapuk. Az IBM NetVista sorozatának S-40 floppy-nélküli munkaállomása megbukott a piacon, és gyártását beszüntették. Hasonló sorsra jutott a Dell WebPC-je, amelyet a cég 6 hónappal bevezetése után kénytelen volt a piacról kivonni.

A Gateway egyik munkatársa, Lisa Emard szerint a bukások oka sokkal inkább a vásárlói pszichében, mint sem gyakorlati okokban keresendő. Emard véleménye szerint egyszerűen csak az emberek hozzá vannak szokva a floppy-meghajtóhoz, és rosszul érzik magukat, ha hiányzik a gépből. "Nem sok vásárló használ floppy-lemezeket. De mivel az embereknek mindig is volt [floppy-meghajtójuk], úgy érzik ez egy olyan elem, amelynek mindenképpen meg kell lennie [a gépben]". Ezen túlmenően a floppyk még ma is egy biztonság-érzetet adnak az embernek - bármi is történik a géppel, a floppyról mindig életet lehet lehelni bele, és adatokat juttatni rá.


Az eredeti hajlékonylemezes meghajtót 1981-ben dolgozta ki a Sony

Dilip Bhatia, az IBM NetVista-s részlegének egy marketingese szíve szerint kivenné a PC-kből a floppyt. "Örülnék, ha végre megszabadíthatnánk a rendszereket a floppytól", mondja. Bhatia szerint elsősorban a hajlékonylemezes meghajtó az ami megakadályozza, hogy a NetVista gépeket még kisebbre zsugorítsák.

A floppy-meghajtók tehát elengedhetetlen részei minden asztali PC-nek, és a gyártók kénytelenek azzal szerelni gépeiket, mert a vásárlók egy része még mindig megköveteli e egység jelenlétét is. A meghajtók előállítási költségei egyébként annyira alacsonyak, hogy gazdaságossági szempontok értelmetlenné teszik opcionálissá tételét - így a gyártók egyszerűen minden PC-be beszerelik, ha kéri a vásárló, ha nem. Bathia szerint az IBM-nek többe kerülne az ügyfélszolgálatot a floppy hiánya miatt felhívó vásárlók kezelése, mint a meghajtó beszerelése azokba a PC-kbe is, amelyekben valójában nem használja majd senki azokat.

A cégek közül kivétel a Gateway, aki már opcionálissá tette gépeiben a floppy-meghajtókat. Azok a vásárlók akik e egység nélkül kérik a gépüket, 5 dollárral alacsonyabb áron juthatnak hozzá a masinához. "Az emberek azt hiszik, hogy szükségük van rá, de valójában sosem használják", magyarázza Emard.


USB memory stick modulok - kicsik, megbízhatóak és jóval nagyobb kapacitásúak

Az egyetlen cég aki sikerrel száműzte gépeiből az elavult meghajtókat az Apple volt, aki az iMac-et már e egység nélkül jelentett meg, és azt követő rendszereiben sem hozta vissza a több évtizedes technológián alapuló meghajtót. Az Apple magatartása azonban nem lenne elfogadható a legtöbb Windows-felhasználó számára, így bár a többiek is szívesen megválnának az egységtől, de kénytelen továbbra is szállítani gépeikben azokat. A Dell szerint számos PC-felhasználó még rendszeresen használja fájlok átvitelére a floppyt, amely a Windows elszállása esetén is hasznosnak bizonyulhat a rendszerindításhoz.

Ez utóbbi lehetőség egyébként egyre kisebb jelentőséggel bír. A régebbi Windows operációs rendszerek külön biztonsági lemez készítését tették lehetővé, amelyen diagnosztikai és adatvisszanyerő programokat helyeztek el arra az esetre, ha a rendszer a merevlemezről már nem tudna elindulni. A CD-meghajtók alapfelszereléssé válásával és az operációs rendszerek kompexitásának fokozódásával párhuzamosan azonban e feladatok ellátásában már egyre kisebb szerep jut a hajlékonylemezes meghajtónak.

A Microsoft legújabb operációs rendszere, a Windows XP például magát a telepítő CD-t használja mentőlemezként a floppy helyett. Ez nem is csoda, hiszen már a Windows NT 3.5-ös minimális komponensei is csak 3 lemezen fértek el, amely szám az XP esetén már 6-ra nőtt. Ennyi lemezről betölteni az operációs rendszert pedig nagyon kényelmetlen, és főleg hosszú ideig tartó művelet lenne. A Microsoft egyébként közölte, hogy következő operációs rendszerei már csak bootolható CD-ket kezelő gépeken fognak futni, és floppyról egyáltalán nem lehet majd betölteni őket.


Windows XP - már nem nagyon szereti a floppyt

Szakértők szerint egyébként a floppy kihalását végül nem a Microsoft vagy a PC-gyártók döntései, hanem a felhasználói szokások megváltozása fogja jelenteni. A CD-írók, memory stickek és egyéb USB kapura csatlakoztatható kisméretű hordozható tárolóegységek széles körű elterjedésével párhuzamosan a hajlékonylemez okafogyottá fog válni, és teljesen el fog tűnni. A floppy kihalásához egyébként az Internet terjedése és a hozzáférés egyre olcsóbbá válása is nagy mértékben hozzájárul. Sok esetben ugyanis jóval egyszerűbb e-mailben küldözgetni adatokat PC-k között, mint a floppy segítségével átcipelni az állományokat egyikükről másikukra.

A PC gyártók számításai szerint a floppynak még jó néhány éve van hátra amíg teljesen elavulttá válik és feledésbe merül. Az idei évben még mintegy 1 milliárd darab hajlékonylemez fog forgalomba kerülni, amely bár elsőre magas számnak tűnik, azonban már a vég közeledtét jelzi. A csúcson, a 90-es évek végén ugyanis mintegy 5 milliárd darabot adtak el ezekből a tároló médiákból évente, a Disk/Trend jelentése szerint.

Forrás: PC World