"A Microsoft elvesztett minden csatát, mégis megnyerte a háborút". Ezzel a mondattal jellemezte a Microsoft ellen fél évtizede éve folyó trösztellenes per - minden valószínűség szerint - végét jelentő pénteki döntést Shane Greenstein, technológia-üzleti professzor.

A perben döntő Colleen Kollar-Kotelly bírónő a pénteki napon, a tőzsdék zárása után olvasta fel hősi előadás keretében több, mint 500 oldalas ítéletét, amelyben nagyrészt elfogadta a kormány és kilenc felperes állam által a szoftverkonszernnel korábban kidolgozott egyezséget. Amennyiben a Microsoft számára egyértelműen kedvezőnek nevezhető döntés ellen a felek egyike sem fog fellebbezni, akkor az az évszázad trösztellenes perének tartott, fél évtizede húzódó eljárás lezárását jelentheti.

Egy kis történelem

A Microsoft ellen folyó eljárás gyökerei majdnem pontosan 5 évvel ezelőttre, 1997 október 20-ára vezethetők vissza, amikor az Egyesült Államok Igazságügyminisztériuma (DoJ) a szoftverkonszernt egy korábbi trösztellenes perben kötött, 1995-ben életbe lépett egyezség megsértésével vádolta meg.

A vádak egy akkoriban igen forró témát, a Netscape Navigatora és a Microsoft Internet Explorer-e közt kibonatkozó böngészőháborút érintették. Az igazságügyminisztérium szakértői szerint ugyanis a Microsoft az operációs rendszerek piacán megszerzett dominanciáját a böngészők piacán folyó versenyben inkorrekt módon használta fel. A vádak szerint a Microsoft a számítógépgyártók (OEM) számára csak abban az esetben biztosított megfelelő mennyiségű Windows 95 operációs rendszert, ha azok az ő böngészőjét telepítették a gépekre, lehetetlenné téve a konkurens termékek megjelenését az előtelepített rendszereken.

A fellebbviteli bíróság akkor visszautasította a vádakat, amely szerint a Microsoft megszegte volna a korábbi perben hozott ítéletet. Az igazságügyminisztérium és 18 állam legfelsőbb ügyészei erre egy új trösztellenes eljárás megindításával válaszoltak 1998 májusában.

   
Thomas Penfield Jackson bíró és Colleen Kollar-Kotelly bírónő

Az ügyet eredetileg Thomas Penfield Jackson bíró tárgyalta, aki az eljárás végén 2000 nyarán hozott ítéletében a Microsoft két részre osztása mellett döntött. Az ítélet nyilvánosságra hozatala után azonban a Microsoft fellebbezett, mert szerinte Jackson bíró megsértette a bírói viselkedés szabályait, amikor újságírókkal beszélgetett a döntés meghozatala előtt. Az eljárással kapcsolatos formai kifogásokat a fellebbviteli bíróság elfogadta, Jackson bírótól pedig visszavonta az ügyet, amely ezután kötött ki a múlt pénteken ítéletet hirdető Colleen Kollar-Kotelly bírónőnél.

Bár az igazságügyminisztérium és kilenc felperes állam időközben egy egyezséget dolgozott ki a Microsofttal, a másik kilenc állam (California, Connecticut, Florida, Iowa, Kansas, Massachusetts, Minnesota, Utah és West Virginia, valamint District of Columbia) nem volt hajlandó azt elfogadni. A múlt pénteken meghozott ítéletében Kollar-Kottelly bírónő ennek az egyezségnek az elfogadásáról döntött.

Az ítélet

Colleen Kollar-Kotelly bírónő ítéletében nagyrészt elfogadta az igazságügyminisztérium és a felperes államok egy része, valamint a Microsoft által már korábban kidolgozott egyezség feltételeit. A bírónő kemény szavakkal szedett ítéletében az egyezkedni nem hajlandó "maradék" 9 állam követelései nem helyénvalóak, mert azok véleménye szerint súlyos "a piacba történő nem igazolható beavatkozást" jelentenének, és azok elfogadása a Sun Microsystems, az Apple Computer és a Red Hat számára "mesterséges előnyt" biztosítanának.

"A Microsoft szóban forgó versenytársai azok, akik leginkább kívánják ezeket az intézkedéseket, és ők azok, akik profitálnának azokból, miközben más versenytársak a kapcsolódó piacokon szinte semmit nem nyernének velük. Az ilyen jellegű javaslatok a bíróság elé hozatalával [a nem egyezkedő államok] ismét félreértették feladatukat", írta Kollar-Kottely bírónő.

A bírónő szerint a Microsoft monopóliumát becsületes módon szerezte meg, és azt mindössze a későbbiekben használta fel tisztességtelen módon a versenytársakkal szemben. "Ilyen körülmények között, amint azt a felek is beláthatják, a perben nem lehet cél a Microsoft monopóliumának megszüntetése. E helyett a megfelelő módszer az orvoslásra a kapcsolódó kizárólagos szerződések felbontása, és az erre irányuló gyakorlat beszüntetése, amelyek mind a monopólium illegális módon történő megtartását biztosítását szolgálták."

A bírónő elmondása szerint ítéletében figyelt arra, hogy a döntés nyomán a Microsoft versenytársai ne szerezhessenek előnyt az e perben foglaltakon kívül eső területeken. Az olyan helyzetekben "amikor egy javaslattal kapcsolatban a tanúvallomások olyan önérdekeltségekre derítettek fényt [a versenytársak részéről], amely nincs egyensúlyban a [az intézkedés elfogadása által] a piaci verseny, mint egész, valamint más piaci résztvevők számára biztosított előnyökkel, a bíróság óvatósan kezeli azokat. A bíróság fenntartással fogadja a konkrét versenytársak előnyeit szolgáló javaslatokat is, és kínosan ügyel arra, hogy ezek ne szolgálhassanak a versenytársak számára előnyszerzésre felhasználható eszközökként."

Ugyanakkor az ítélet megtiltja a Microsoft számára, hogy az bármilyen korlátozásokat tartson fent, vagy vezessen be a felhasználókhoz kerülő Windows-t futtató gépek asztalán, vagy menüiben elhelyezhető ikonokkal kapcsolatban. A bírónő ígérete szerint "az ítélet biztosítja majd az OEM-ek számára a korábban megtagadott szabadságot, és védeni fogja őket a Microsoft által a jövőben esetlegesen a rugalmasság megtörése érdekében bevezetni tervezett bármilyen "kiskapu" ellen."

A bírónő visszautasította a felperesek azon követelését is, amely a Windows forráskódjának megnyitására és az operációs rendszerbe integrált szoftverek eltávolítására kötelezte volna a Microsoft-ot. "Szoftverkód erőszakkal történő eltávolítása a Windows operációs rendszerből sem a független szoftvergyártók (ISV), sem a vásárlók érdekeit nem szolgálná [...] mert az ISV-k által gyártott szoftverek így komplexebbé, nagyobbakká, és drágábbá válnának." A forráskód megnyitása a bírónő szerint "szabad utat nyitna a Windows másolása vagy klónozása előtt a Microsoft szellemi tulajdonjogainak megsértése nélkül is", ami jelentős kárt okozna a szoftverkonszernnek.

Colleen Kollar-Kotelly bírónő ítéletében figyelmeztette a Microsoftot is, hogy annak vezetői kötelezettségeket vállaltak a kifogásolt üzleti gyakorlat megváltoztatására. "A bíróság a Microsoft vezetőit - különös tekintettel a meghallgatásokon tanúskodókat - teszi felelősség az ítéletben foglaltak maradéktalan végrehajtására. [...] A bíróság minden erejét be fogja vetni, hogy biztosítja az ítélet és szellemének megfelelő betartását."

Vélemények az ítélettel kapcsolatban

A Microsoft alapvetően elégedett a döntéssel, és nem kíván fellebbezni az abban foglaltak ellen. "Egyelőre semmi olyasmit nem olvastunk [az ítéletben], amely arra adna okot, hogy fellebbezésen gondolkodjunk", mondta Brad Smith a Microsoft egyik vezetője.

Jonathan Zuck, a Association for Competitive Technology elnöke szerint "az igazságügyminisztérium és az államügyészek alapvetően megváltoztatták a Microsoft üzleti hozzáállását." Zuck szerint "ez az ügy évekig sötét felhőként árnyékolta be az egész ipart, lelassítva a befektetéseket, a fejlesztést és a gazdasági növekedést".

Nem egészen ezen az állásponton van a redmondi konszern egyik legnagyobb versenytársa, a Sun. Az ítélettel kapcsolatban állást foglaló képviselői szerint "a Microsoft által tett gyenge próbálkozások az egyezségben foglaltak betartására egyértelműen megmutatták, hogy az [egyezség] nem lesz hatékony eszköze a Microsoft monopolisztikus és versenyellenes törekvései megfékezésének. Úgy gondoljuk, hogy a nem-egyezkedő államoknak minden alapjuk megvan a döntés elleni fellebbezésre, és reméljük, hogy élni is fognak ezzel."

Hasonló állásponton van a szoftveripari fejlesztőket tömörítő Software Information Industry Association (SIAA) is. "Biztosak vagyunk benne, hogy a Microsoft továbbra is használni fogja azokat a taktikákat, amelyek az asztali rendszerek és a böngészők piacán is segítették a dominancia megszerzésében", mondta Ken Wasch, a SIIA elnöke.

Nem sok jót remél a Public Interest Research Group (PIRG) sem. "Az orvosló javaslatok nem fogják meggátolni a Microsoft-ot a versenytársak kiszorításában, és a fogyasztók választási lehetőségének korlátozásában", mondta Edmund Mierzwinski a PIRG vezetője. Az egyzség a Microsoft számára azt jelenti, hogy megy minden tovább, ahogy eddig, mondja. "Ez a fogyasztók kevesebb választási lehetőséget, kevesebb fejlesztést és magasabb árakat, valamint a Microsoft monopóliumának növekedését jelenti."

"Ez egyértelművé teszi, hogy a Microsoft fellegvárat egyszerűen nem lehet megkerülni", mondta az ítéletről Roger Kay, a nemzetközileg is elismert IDC piackutató cég egy elemzője. "A Microsoft uralja az asztalt és hamarosan uralhatja majd akár a nappalit is."

Az AOL Time Warner képviselői ennél kicsit diplomatikusabban úgy fogalmaztak, hogy "Kollar-Kotelly bírónő egy gyenge egyezséget erősített meg, és néhány újabb ponttal biztosította a vásárlók választási lehetősége és a verseny védelmét. A Microsoft monopóliumának korlátozására irányuló törekvéseinknek azonban nincs vége, és nem is voltak eredménytelenek", mondta Paul T. Cappuccio az AOL vezetőségének egy tagja.

További perek a Microsoft ellen
A döntés által legérzékenyebben érintett egyik cég, a Sun Microsystems folytatni kívánja a Microsoft ellen korábban indított polgári peres eljárást, amelyben a redmondi szoftverkonszernt a monopóliumával történő visszaéléssel, és így üzleti megkárosításával vádolja.

Richard Green, a Sun elnökhelyettese a márciusi meghallgatások során azt vallotta, hogy a Microsoft a Java Virtual Machine implementációjában tisztességtelen taktikákat vetett be. Kollar-Kotelly bírónő szerint azonban a Sun panaszai mindössze támadások voltak egy versenytárs ellen.

Ezen kívül a Microsoftnak az Egyesült Államokban több, a Windows XP-vel kapcsolatosan a privátszféra megsértének vádjával indított perben is helyt kell majd állnia. "A figyelem most majd az FTC-re irányulhat, ahol privát szervezetek a Microsoft legújabb operációs rendszerével kapcsolatosan a privátszféra aláásását kifogásolják", mondta Marc Rotenberg, az elektronikusan is elérhető adatok védelméért küzdő Electronic Privacy Information Center (EPIC) igazgatója.

Még ebben az évben várható egy előzetes ítélet a Microsoft ellen az Európai Unióban indított trösztellenes perben is. Ebben az Európai Bizottság azt vizsgálja, hogy termékek kapcsolása révén az operációs piacon megszerzett dominanciát a Microsoft nem használta -e fel tisztességtelen előny megszerzésére az alkalmazások piacán. A nyomozást vezető Mario Monti Eu-biztos szerint az ügyben a végleges döntés csak a jövő évben várható majd.

 
Mario Monti, a Microsoft ügyében indított EU-nyomozást vezető biztos
Mit hoz a jövő?

Szakértők egyetértenek abban, hogy a most meghozott ítélet egyáltalán nem szigorú a Microsoft-tal szemben, és jóval kevesebb kötelezettséget ró a szoftverkonszernre, mint azt sokan várták. A Microsoft-nak a múltban tanúsított magatartásáért sem kell semmilyen retorzióval számolni, vagy büntetést fizetnie.

Éppen ez az ami sokakat aggodalommal tölt el. "Hosszú távon az a veszély fenyeget, hogy a Microsoft a PC-ken megszerzett monopóliumát majd felhasználja más piacokra történő betörésre is, mint például a TV vagy a digitális zeneterjesztés területén", mondja Richard Smith biztonsági szakértő.

Mások ennél kicsit derűlátóbbak. Mitchell Kertzman a set-top dobozokat gyártó, és így a Microsoft versenytársának számító Liberate Technologies vezetője szerint bár egyértelműen kedvező volt a szoftverkonszern számára, hogy a republikánus Bush adminisztráció alatt született döntés ügyében, úgy gondolja, hogy a jövőben mindenképpen változások állnak majd be a redmondi óriás háza táján.

"Az ítélet hangnemét és a bírónő megjegyzéseit hallgatva egyértelműen az az érzése támad az embernek, hogy a Microsoft az utolsó szabadkáryáját kapta meg a Bush adminisztrációtól", mondja Kertzman. "Úgy gondolom, hogy az élet a jövőben számukra is nehezebb lesz, mivel sokkal jobban fognak figyelni rájuk. Persze mindez csak relatív értendő - hiszen nem túl nehéz az élet ha 40 milliárd dollárod van készpénzben".