Meglepő (?) eredményre jutott egy a közelmúltban végrehajtott kutatás, amiben azt vizsgálták, hogy tényleg létezik -e a nőket érintő szisztematikus diszkrimináció az informatikai állásokban. A mérések szerint ugyanis ez valóban létezik - csak éppen fordítva, mint ahogy azt halljuk: valójában ugyanis a jelek szerint pozitívan diszkriminálják a nőket a férfiakkal szemben.

A nem szerinti megkülönböztetés mérhetővé tétele érdekében a kísérlet keretében gyakorlatilag "elrejtették" egy online állásinterjú-oldalon a jelentkező pályázók nemét egy hangmodulációs szoftver segítségével. A női jelentkezők egy részének hangját ugyanis férfiasra változtatták, a férfiak egy részét pedig nőiesre - és persze voltak olyan pályázók is, akik hangmagasságát változatlanul hagyták vagy nem is modulálták. Utóbbit azért, hogy így zárhassák ki azt, hogy valamilyen más, figyelembe nem vett külső faktor vagy a moduláció maga befolyásolja az értékeléseket.

Az eredmények ugyanakkor nem csak hogy nem erősítették meg a nőkkel szembeni negatív diszkriminációt, de azt bizonyították: ennek valójában pont az ellentettje tapasztalható a gyakorlatban. A kísérletben ugyanis a valójában női jelentkezők eredményét rosszabbra értékelték a velük beszélhető HR-esek akkor, ha férfinak hitték őket, miközben a valójában hímnemű jelentkezők eredményei pedig attól látszottak javulni, ha a felvételiztetők azt hitték róluk, hogy nőkkel beszélgetnek.

Mindennek ellenére a ténylegesen férfi nemű jelentkezők átlagban 20%-kal jobb eredményt értek el (4 pontból átlagosan 3-at), mint a ténylegesen nőnemű társaik (akik 4 pontból átlagosan csak 2.5 pontot gyűjtöttek) az informatikai állásinterjúkon. Ez - a fentiek figyelembevétele mellett - arra utal, hogy a férfiak egyszerűen technikai értelemben és objektív szempontok szerint ténylegesen jobb teljesítményt nyújtottak a beszélgetéseken, illetve teszteken, és ezért értek el jobb eredményt rajta - még annak ellenére is, hogy valójában őket látszott sújtani a nemi alapú negatív diszkrimináció.

Ezzel összefüggésben ugyanígy kézenfekvőnek tűnik az is, hogy a nők alacsonyabb aránya az informatikai pozíciókban is nem az őket a felvétel vagy a munkájuk értékelése során sújtó - a fentiek alapján nem létező - negatív diszkrimináció eredménye.