Úgy tűnik, hogy erre a hétre igencsak besűrűsödtek a 20 éves születésnapok a platformfüggetlen technológiák körében - a Java és a JavaScript mellett ugyanis a Qt is a napokban lépett be a második X-be. A C++-ban írt többplatformos keretrendszer első kiadását ugyanis 1995 május 20-án adta ki a TrollTech, a Qt eredeti fejlesztője.

Qt, mint...

A Qt-t készítői - bizonyos Haavard Nord és Eirik Chambe-Eng, mindketten norvég illetőségűek - azzal a céllal kezdték el fejleszteni, hogy létrehozzanak egy olyan grafikus alkalmazások építésénben használható, "Motif-szerű C++ könyvtárat", ami több operációs rendszeren is lehetővé teszi a vele készült programok működését. A keretrendszer nevét meglehetősen érdekesen kapta: a legenda szerint a "Q"-t azért választották a név elejére, mert az összes betű közül ez nézett ki legjobban, a "t" pedig a "toolkit" szót volt hivatott rövidíteni - amely elnevezést az X toolkitről másolták az alkotók.

A Qt első két főverziója csak két platformot támogatott: az X11-es ablakkezelő felett tudott futni a Unix-szerű rendszereken, illetve Windows-on annak GDI rendszerére épülve működött. Harmadikként a MacOS X támogatása érkezett meg a keretrendszerbe, de ez csak az első kiadás után több mint fél évtizeddel, 2001 végén jelent meg, a 3.0-s verzióban.

Tudathasadásos állapot

Bár az egyik platformra készült Qt-s programok - ha nem használtak más, a Qt-n kívüli hívásokat - fordíthatók voltak bármely másik platformra is, a gyakorlatban kevés szoftver használta ki ezt a lehetőséget akkoriban. Ennek oka az volt, hogy az egyes verziók licencelés alapvetően eltért: az X11-en futó Qt ugyanis nyílt forrású volt és ingyenesen lehetett használni, a Windows és Mac alatt futó változat viszont egy kereskedelmi licenccel érkezett és fizetni kellett érte.

Bár a Trolltech a Qt-vel próbált a mobilok irányába is nyitni, Qtopia nevű rendszere nem igazán volt nagy siker. Az áttörést ezen a téren az hozta meg, amikor 2008-ban a Nokia felvásárolta a céget, hogy a Qt-t tegye meg Symbian platformja preferált fejlesztői alapkeretrendszerének. A finn súlya a Qt mögött már önmagában is számított, ráadásul a Nokia feloldotta a platformot sújtó kettősséget is. 2009-ben ugyanis egységesen LGPL alatt adta ki a Qt minden platformon futó változatát, aminek köszönhetően az végre tényleg jól használható eszköze lett a sokplatformos alkalmazások írásának (is).

Sajnos ugyanakkor a Qt már túl későn került a Nokia-hoz, ami, illetve aminek Symbian rendszere az akkoriban a piacra törő új konkurensekkel: az iOS-szel és az Androiddal szemben versenyképtelennek bizonyultak. Emiatt a Nokia végül 2011-ben el is engedte a Symbiannal kapcsolatos álmait - ezzel pedig okafogyottá vált számára a Qt karbantartása is.

Az aranyévek

A keretrendszert végül még abban az évben megvette a Digia, ami jelentősen begyorsította a keretrendszer fejlesztését és számos új képességgel vértezte fel az. Ezek között volt többek között az iOS és az Android, valamint később a Blackberry és a WinRT, a Windows Phone és végül a HTML5 bevonása is a támogatott platformok sorába.

Szintén kiemelkedő mérföldkő volt a Qt Script bemutatása, amivel jóval egyszerűbbé és közvetlenül JavaScript-ből is programozhatóvá vált az addig kizárólag a C++ interfészre fókuszáló - bár harmadik feleknek köszönhetően több más nyelvből is használhatóvá vált - keretrendszer. Végül a Digia 2014-ben egy külön leányvállalatba, a Qt Company-ba szervezte ki a Qt-vel kapcsolatos fejlesztéseket, nem mellesleg összevonva a korábban egymástól elváló nyílt forrású és kereskedelmi vonalat.

A Qt következő, 5.5-ös verziója a múlt héten vált elérhetővé bétában, legnagyobb újítása pedig egy WebGL-szerű, 3D-s API bevezetése az OpenGL-re építve.