Az illegális felhasználás és forgalmazás következményei

A szoftver legkellemesebb előnye a nagyfokú reprodukciós képesség, legnagyobb hátrányát is képezi. Ha a másolás egyszerű, minden PC-n megtalálható eszközökkel, nem lenne lehetséges, elenyésző számban fordulna elő a számítógépi programok illegális felhasználása, ennek következtében a fejlesztőt megillető szerzői jogok sérelme. A szoftver illegális lemásolásakor, azaz programlopáskor, az igazi lopással ellentétben nem keletkezik hiány, az eredeti példány megmarad. A szoftver eme tulajdonságát kihasználva, a számítástechnika térhódítását követően kialakult egy új, jövedelmező bűnözési forma a szoftverkalózkodás. A szoftverkalózkodás illegális programok terjesztését és felhasználását jelenti. Ez az "iparág" mára világméretű problémává vált és a kalózok évente több 100 milliárd dollár veszteséget okoznak a világ szoftver előállítóinak.

A szoftverek illegális terjesztése hosszú távon magának a szoftveriparág fejlődésének visszatartásához vezet. 1994-ben egy felmérés szerint a Magyarországon használatban levő szoftverek 85%-a volt illegális másolat. A legtöbb engedély nélküli másolat a vállalatok és intézmények ún. belső sokszorosításakor keletkezik. Gyakori emellett az az eset, hogy a számítógépeket forgalmazó cégek illegálisan telepítik a programokat az eladni kívánt gépekre az árak leszorítása, és forgalmuk növelése érdekében. A forgalmazók nagy része gazdaságossági megfontolásokból megengedhetőnek tartja, hogy illegális másolatokat forgalmazzon, a vásárlók egy része nem figyeli, sok esetben pedig nincs is lehetősége arra, hogy kiderítse jogtiszta szoftvert vásárolt-e vagy sem. A szoftverforgalmazók pedig - lévén drágább termékkel jelennek meg - a szoftverpiac perifériájára szorulnak.

A jogellenes szoftverhasználat másik nagy veszélye a víruskockázati tényezők megnövekedése. A jogellenesen másolt program nem megy át szigorú minőségellenőrzésen, így hajlamosak a vírusfertőzésre. A nem legális szoftverek használata nemcsak a számítógépet, hanem a tárolt adatokat is veszélyezteti. Adott esetben az adatok, adatbázisok elvesztése igen komoly anyagi következményekkel is járhat.

A nem jogtiszta szoftver nem kap szerviz- és műszaki támogatást, nem rendelkezik a minőségbiztosítással járó megbízhatósággal . Az illegális másolatok nem nyújtanak a hatékony felhasználáshoz szükséges megbízhatóságot, de ugyanakkor kockáztatják a vásárolt számítógépbe való beruházás eredményességét.

Nemzetközi együttműködés

Az illegális terjesztés és felhasználás gazdasági problémáit felismerve a szoftvergyártók cégei összefogtak és létrehozták saját szervezeteiket. E szervezetek célja fellépni a szoftverkalózok ellen, a nyilvánosság körében terjeszteni a jogtiszta szoftverek előnyeit, az illetékes hatóságok tudomására hozni az elkövetett jogsértéseket.

A Business Software Alliance (BSA) a legnagyobb amerikai szoftver fejlesztők és terjesztők nemzetközi szervezete, melynek legfőbb célja a jogtiszta számítógépi program felhasználásának elősegítése minden olyan országban, ahol a számítástechnika jelentősséggel bír . E célok érdekében küzd a törvénytelen másolatok ellen, elősegítve ezzel a törvényes szoftverkereskedelmet. Tagjai többek között: Microsoft Corporation, Novell, WordPerfect Application, Integraph, Autodesk etc. A szervezet 1989-ben történt megalapítása óta a világ közel 60 országában működik, köztük 1994 eleje óta Magyarországon. Magyar tagjai a 3Soft, a Computer2000 etc.

Tevékenysége céljai elérése érdekében kiterjed arra, hogy a felhasználók és programozók részére értekezleteket, tanfolyamokat tartson. Tájékoztatja az érintett hatóságokat a jogsértések módjairól, együttműködik velük a jogsértések tisztázása érdekében.

Az Interneten történő programterjesztés megakadályozására, megszüntetésére hozták létre a Software Publishers Association (SPA) nevet viselő szervezetet az iparág képviselői. Feladata folyamatosan felügyelni a hírcsoportokat (newsgroups), annak érdekében, hogy kiszűrje az illegálisan terjesztett másolatokat. Amennyiben jogsértést észlel, az SPA felszólítja a jogsértőt, hogy távolítsa el a törvénytelen másolatokat, és fizessen a szoftver árával megegyező bírságot, a peres eljárás megindításának terhe mellett. Ugyanakkor Az Interneten átmenő forgalom nagysága, valamint az ellenőrzés nehézségei jól mutatják, milyen nehéz a jog nyújtotta védelem kikényszerítése.

Zárszó helyett

A bemutatottakból kitűnően általános érvénnyel szögezhetjük le, hogy a magyar szerző jog rendszere megfelel mind a hazai igényeknek, mind pedig a nemzetközi szabványoknak. Jelentős előrelépést eredményezett az új szerzői jogi törvény szoftverművekre vonatkozó szabályainak átalakítása az Európai Közösség által felállított oltalmi igény kívánalmainak.

A szerzőnek biztosított jogosultságok érvényesítése a gyakorlatban nagyon nehéz. A teljességre törekvő törvényi szabályozást követnie kellene a speciális eljárási szabályok megalkotásának, a jogérvényesítést megkönnyítendő. Egy hatékony (akár nemzetközi) szervezeti rendszer kiépítése talán megfelelő mértékben tudná az illegális szoftverterjesztés és felhasználás útját állni. A jogérvényesítés járható útjának kiépítése még hátra van. A jog ugyanis nem önmagában, hanem érvényesítése által létezik.

A technikai fejlődés dinamizmusa talán a jövőben lehetővé teszi majd a digitális rögzítések egyedi azonosíthatóságát, a felhasználások elektronikus eszközökkel történő követését, végső soron a szerző jogainak biztosítását.

Irodalomjegyzék

A szerzői jog kézikönyve. Bp. Közgazdasági és jogi K. 1973 szerk.: BENÁRD Aurél és TÍMÁR István

A szoftver gazdasági és jogi kézikönyve. 1989/1. Gazdasági és Jogi K. Bp. 1989 szerk. BÓDIS Béla

BALOGH Zsolt György: Jogi informatika. Dialóg - Campus Pécs 1998

BÉRCESI Zoltán: A szerzői jogi jogharmonizáció az Európai Közösségben. A computer-software termékek védelméről szóló irányelv és hatásai a magyar szerzői jogra. Forrás: Magyar Jog 7/95: 395-406.

BÍRÓ Kornélia: A szerző, a szoftver és a büntetőjog. Forrás: Ügyészek Lapja. Szakmai érdekképviseleti folyóirat 4/98:21-36.

F. TÓTH Tibor: Új feladatok, új védelmi technikák a szerzői jogban. Beszélgetés Gyertyánfy Péterrel, a Szerzői Jogvédő Hivatal főigazgatójával. Forrás: Magyar tudomány 10/93: 1275-1278.

GYERTYÁNFY Péter: A magyar szerzői jogról. Forrás: Magyar Tudomány 12/96:1521-1525.

KÓBOR A. László: Szoftver a szerzői jogban I. Forrás: Piac'93 Menedzsermagazin 4/93: 28-29.

KÓBOR A. László: Szoftver a szerzői jogban II. Forrás: Piac'93 Menedzsermagazin 5/93: 28-30.

LONTAI Endre: A technikai fejlődés és a szerzői jog. Forrás: Állam- és Jogtudomány 1-2/91:18-31.

LONTAI Endre: Magyar polgári jog. Szellemi alkotások joga. Bp. Eötvös József K. 1998.

PÁLOS György - JEKLER Rudolf: A szoftverek szerzői jogvédelme Magyarországon és a nemzetközi gyakorlatban. Forrás: Belügyi Szemle Különszáma 95:37-46.

PÁLOS György: A szoftver és a szerzői jog. Forrás: Ügyészek Lapja. Szakmai érdekképviseleti folyóirat 2/96:15-23.

PÁLOS György: Business Software Alliance (BSA). Forrás: Ügyészek Lapja. Szakmai érdekképviseleti folyóirat 1/95:28-32.