Bátran mondhatjuk, hogy manapság a linux elérte azt a kritikus - felhasználói - tömeget, amely szükséges a robbanásszerű fejlődéshez, ugyanis a linux nagyon erőteljes fejlődésnek indult az utóbbi évben.

Azonban a sikerhez kellett 10 év, amely idő alatt szerte a világon lelkes programozók ezrei dolgoztak azon, hogy egy olyan programot adjanak a felhasználók kezébe, amelyet valóban öröm használni.

Több éves tapasztalatom szerint a linux megértéséhez szükség van egy rövid UNIX ismertetőre, mivel alapjaiban más a felépítése, mint az utóbbi 10-15 évben világszerte elterjedt operációs rendszereknek: a linux ugyanis a UNIX rendszerekre épül.

Szomorú tény, de nagyon sok mostanában végzett informatikus szakember számára hihetetlen, hogy létezik más operációs rendszer is, illetve az a tény, hogy volt már számítástechnika a PC korszak előtt. Ez sajnos az informatikus képzés egyik - finoman fogalmazva - sajnálatos eredménytelensége, de ebbe inkább nem folyunk bele.

A UNIX
A UNIX közvetlen előzménye egy Multics nevű operációs rendszer volt, a korabeli megoldásokhoz képest rengeteg új megoldást tartalmazott.

Az első UNIX operációs rendszer egy használaton kívüli DEC PDP-7 számítógépen kelt életre Ken Thompson keze által az AT&T Bell Laboratories cégnél immár több, mint 30 éve. Ekkor még egy egyszerű időosztásos rendszer volt, de a felhasználóknak hamar megnyerte a tetszését, mivel rendkívül kényelmes volt a használata az akkori rendszerekhez képest.

Ezek a felhasználók nem egyszerű "halandók" voltak, hanem elsősorban kutatók és mérnökök. A UNIX ezen felhasználók igényeihez igazodott: egyszerű, tömör és mégis rendkívül hatékony lett.

Több év kellett ahhoz, hogy ez a rendszer kellően elterjedjen. Elsősorban egyetemek és kutatólaboratóriumok használták előszeretettel.

1973 környékén Dennis Rithcie és Ken Thompson újraírták az egész UNIX rendszert, immár C nyelven, amelyet Dennis Ritchie fejlesztett ki. Ezen újraírás hatalmas előnye az volt, hogy a UNIX programkódot bármelyik tetszőleges számítógépen le lehetett fordítani, feltéve, ha megírták előtte a C fordítót.

A UNIX forrásprogramja szabadon járt kézről-kézre, millió UNIX variáns született és halt meg. Tulajdonképpen a két UNIX változat lett népszerű. Az egyik a Berkeley University változata, amelyet BSD Unix néven ismert meg a világ. Ennek ellenfele az AT&T rendkívül sikeres System V UNIX rendszere volt.

A legnagyobb fejlődés a POSIX szabvány megjelenése után következett be, hiszen így az IEEE által támogatott szabvány ereje állt a UNIX mögé.

Lényeges megemlíteni, hogy az UNIX nem operációs rendszer, hanem egy filozófia. Ez a filozófia hívta életre; ez a filozófia tette ennyire sikeressé; ez a filozófia tartja életben. És azért sikeres ennyire, mert következetesen alkalmazták ezt a filozófiát.

A UNIX filozófia
A UNIX kis eszközök hatalmas halmaza, amelyeknek minden részét átjárja az egymáshoz tartozás. A UNIX programok úgy készültek, hogy egymásra vannak utalva, külön-külön szinte semmit sem érnek, mind csak egy egyszerű kis feladatot képes elvégezni; de összekapcsolva rendkívül hatékony működést produkálnak.

Nagyon nehéz ezt a filozófiát megérteni, ezt működés közben kell látni és tapasztalni: olyan, mintha a világot egy ablakon át ismernénk csak, és kilépnénk a szabadba az ajtón át. Eltűnnek a keretek és a korlátok, érthető és világos lesz a világ... Nem kell azzal törődünk, hogy az ablakunk előtt történjenek meg a lényeges dolgok, hiszen szabadon mozoghatunk...

Aki nem érti meg a UNIX filozófiát, az nem tudja majd örömmel használni; sőt szerintem használni sem. Értetlenül fog állni olyan triviális dolgok előtt, amelyek teljesen természetesek ebben a közegben. Ezt a rendszert igazi programozók írták önmaguk és egymás segítésére. Kutatók használták éveken keresztül, kritikáikkal és javaslataikkal segítve a rendszer 30 éves folyamatos javulását, fejlődését. Sajnos nem kezdő felhasználók kezébe szánták egy UNIX rendszer működtetését, viszont használhatóság szempontjából felhasználóknak készült. A UNIX ugyanis felhasználóbarát, nem pedig idiótabarát.

Ezek után azt hiszem, kijelenthetem, hogy a UNIX egy rendkívüli rendszer. Továbbá hiszem, hogy a legjobb számítógépes környezet, amelyet eddig kitaláltak!

A linux
Nem. A linux nem egy filozófia. :)

A linux már operációs rendszer, tulajdonképpen egy rendszermag, amely köré rengeteg UNIX jellegű programot írtak és teljes mértékben a UNIX filozófiára épült.

Egy finn egyetemista - Linus Torvalds - kezdte írni. Az egyetemen tanított operációs rendszerek tantárgy keretében egy valóban működő operációs rendszert ismerhettek meg a hallgatók, a Minix-et. Ez a rendszer pont akkora méretű és tudású volt, hogy a tantárgy keretein belül maradjon: kicsi és egyszerű. Mivel a Minix - nevéhez hűen - nem bővülhetett, Linus e tantárgy és operációs rendszer alapján kezdte meg egy új operációs rendszer írását, amely a linux nevet kapta.

Az első nagy lépés 0.01 verziószámmal lett ellátva, jelezve ezzel a kiforratlanságát. Semmire sem volt jó, csak működött és ez tetszett néhány megszállott embernek.

A 0.02 verzió már tartalmazott C fordítót, így sok programot fordítottak le és használtak. Ezt az időt nem a rendszer használhatóságának növelése jellemezte, hanem a rendszermag fejlesztése. Ekkor még csak programozók által használható rendszer volt a linux.

A felhasználók által is kezelhető első verzió a 0.12 volt, amelyben már sok programozó munkája feküdt.

Több év telt el, mire ki merték adni az 1.0.0 jelzésű rendszermagra épülő linuxot. Ekkor már jelentős mértékben eleget tett a POSIX szabványnak és nagyon jól használható rendszer lett.

A 2.0.0 rendszermag verzió hatalmas változása volt a modulok megjelenése. Ez alapjaiban változtatta meg a működését, mivel szinte minden funkciót modulba raktak, és ezeket a modulokat csak akkor töltötte be a rendszermag, ha szükséges volt, ezzel a memóriát foglaló mérete csökkent, a hatékonysága viszont növekedett.

A verziószám iskolapéldája lehetne a tömör információátadásnak. Általában három nem negatív számot láthatunk, többnyire pontokkal elválasztva. Az első szám a fő verziószám, amely csak nagyon lényeges változások esetén növekszik. A második szám esetén lényeges annak páros/páratlan volta. Páros szám esetén stabil a verzió, használata ajánlott mindenki számára. Páratlan szám fejlesztői verziót jelent, vagyis ezt csak azoknak ajánlott használni, akik elviselik, ha néha kisebb-nagyobb gondok akadnak. A harmadik szám a kisebb változásokat jelzi. Előfordulhat még olyan verzió is, hogy 2.4.0pre1 vagy 2.3.2test3 és hasonlók. Ezek további finomításai a verziónak.

Szabad szoftver fogalma
Kevéssé köztudott tény, hogy a szoftverek ára nem áll arányban az előállítás költségével. A gyártó költségeinek legnagyobb része ugyanis a reklámra és a támogatásra úszik el, a maradékot pedig a nyomtatott kézikönyv ára emészti fel.

Remélem így érthető az ingyenes programok létjogosultsága. Nagyon kevés ingyenes programot reklámoznak; támogatás szintén kevés ingyenes programhoz jár; nyomtatott kézikönyv pedig nem jár ingyenes programhoz.

Fontos tudni, hogy az ingyenes programok nem szabad szoftverek, bár nagyon közel állnak hozzá. A szabad szoftver olyan program, amely bárki számára feltétel nélkül használható és a forrása bárki számára feltétel nélkül rendelkezésre áll.

Az egyik licensz-fajtája a szabad szoftvereknek a public domain, amelyeket magyarul talán a közkincs szó fedi a leginkább. Ezek a szoftverek teljesen szabadon használhatóak; a forráskódjuk elérhető és szabadon feltétel nélkül módosítható, felhasználható akár üzleti célokra is.

Ez a licensz viszont nem védte meg kellően a szerzőt. Nem is alkalmazták nagyobb programok esetén.

Az egyik legismertebb licensz a GPL, amely a General Public License angol szavak kezdőbetűiből származik. Itt a szerzői jogi részt egészen apró részletekig szabályozták és ezzel egy egészen hatékony terjedési módszert hoztak létre.

Ha egy program GPL jog alá esik, akkor annak minden további utódja ezen jog alá fog esni.

Nagyon sok publikáció látott napvilágot a szabad szoftverek minőségével kapcsolatban, ezekre nem tértek ki részletesen. Egy szempontot mégis ki kell emelnem a sok közül, a forráskód hozzáférhetőségét.

Ha hozzáférhető a forrás, akkor a program írója teljesen jogosan tételezheti fel, hogy azt sokan át fogják olvasni. Egy ronda, szedett-vedett összelapátolt forrást kiadva biztos lehet benne, hogy kapni fog néhány levelet a forrás külalakja miatt. Egy jóérzésű programozó ezért jól olvasható és logikusan felépített forrást és dokumentációt mellékel a programjához. Egy jó dokumentáció és a forráskód ismeretében a hibák könnyebben kitűnnek egy szakértő szem számára. Így a hibát visszajelezve az író pillanatok alatt kijavítja azt és ezzel a program gyorsan konvergál a hibamentes program felé.

A Linux és a legtöbb segédprogramja GPL jogokkal rendelkezik, így néhány kivételtől eltekintve teljesen ingyen birtokolható.

Ismét Linux
A tradicionális UNIX felosztást követve a Linux is alapvetően négy fő részre bontható, amely felosztás nem azonos az ábrán látható felosztással.

A legfőbb része a kernel (rendszermag), amely a hardver eszközöket kezeli, programokat futtat és legfőképpen védi magát a rendszer biztonsága érdekében. A Linux legbiztonságosabb része ez a rendszermag, a hardverhibát kivéve szinte mindent ki szokott bírni.

A shell (burok) biztosítja a felhasználó és a kernel közötti kapcsolatot. Értelmezi a felhasználó parancsait, és továbbítja azokat a kernelnek. Több shell létezik, amelyek közül mindenki kiválaszthatja a neki legjobban tetsző parancsértelmezőt; sőt akár írhatunk is egy újat... :) A szöveges felületű parancsértelmezők kivétel nélkül egy prompt után várják a felhasználó parancsait, amelyeket feldolgozás után átadnak a kernelnek. Némely fajtája a parancsértelmezőknek képes egyszerű programokat végrehajtani. Ezeknek a shell változatoknak saját programnyelvük van, amely használatával rendkívül hatékony programokat írhatunk percek alatt.

A fájlstruktúra az operációs rendszerek legjellemzőbb része. Csak egy jól megtervezett fájlrendszerből lehet kihozni a maximális teljesítményt. Hibás illetve felületes tervezés esetén nagymértékben romlik egy rendszer összteljesítménye (lásd FAT fájlrendszerek). A Linux fájlrendszere fájlokat és könyvtárakat tartalmazó könyvtárak összefüggő rendszere. Egyetlen ilyen rendszer van, amelynek a kiinduló pontja a gyökér, ennek jele egy / jel. Ebből származnak a főkönyvtár könyvtárai, amelyek az ábránkon láthatóak.

A felhasználóknak van egy saját könyvtáruk, ahova kedvük és lehetőségeik szerint írhatnak, ez a home könyvtár. Igényeiknek megfelelő jogosultságokkal láthatják el az állományaikat, így a UNIX jogok szerint rendkívül részletesen szabályozhatják minden egyes fájl elérhetőségét. A Linux rendszermag rendkívül sok fájlrendszert ismer, amelyek közül a legtöbb írható-olvasható is, de akadnak csak olvasható fájlrendszerek is.

A saját fájlrendszerét ext2fs néven lehet megtalálni, amely a második verziója a fájlrendszernek. Pár hónapja egy naplózó fájlrendszer projekt is indult a Linux-hoz, amely a reiserfs nevet kapta. Ennek előnye (lesz) a sokkal hatékonyabb fájlkezelés, és a rendszerösszeomlás esetén is (szinte) hibátlan fájlrendszer integritás. Sajnos jelenleg még nem mondhatjuk rá, hogy stabil, de már eléggé használhatónak lehet nevezni.

A negyedik rész (mint már említettem) sok kis programból és egyéb alkalmazásokból áll. Ezek nagy része tradicionális UNIX program, de szép számmal akadnak új fejlesztések is.

Honnan szerezzünk Linux rendszert?
Eleinte mindenki az Internet-ről töltötte le a Linux kernel forrását, illetve a különféle programok forrását, majd a saját ízlése szerint összerakta a saját Linux rendszerét. Hozzáértő emberek számára ez nagyon jól működött, de csak nagyon kevesen voltak képesek átlátni az egész rendszert és úgy összeállítani, hogy az helyesen működjön.

A Linux születése után eltelt két-három év alatt lassan kialakultak a különféle disztribúciók, amelyek egy előre összeállított Linux rendszert jelentettek, amelyeket csak fel kellett másolni vagy telepíteni a kiszemelt gépre. Tulajdonképpen ekkor kezdett a Linux rohamosan terjedni, mivel a kezdőknek nem kellett a használat előtt túlságosan elmélyedni a Linux rejtelmeiben: egy működő rendszert kaptak kézhez.

Az idő előrehaladtával egyre nagyobb igény jelentkezett a telepítés és az egyéni beállítások egyszerűbbé tételére. Az előretelepített disztribúciókat szétbontották apró csomagokra, amely csomagok általában egy-egy programot, illetve a Linux kisebb-nagyobb egységeit-részeit tartalmazták; sőt a nagyobb programokat több csomagra bontották fel. A megfelelő csomagok kiválasztásával mindenki saját igényeinek megfelelő Linux rendszert volt képes összeállítani. A telepítő programok a csomagok között egy függőségi viszonyt is kezelnek, hiszen vannak olyan csomagok, amelyek egymásra vannak utalva, vagy éppen ellenkezőleg: egymást kölcsönösen kizárják. A telepítő programok a kiválasztott csomagokon ezen függőségeket végigkövetve meghatározzák azokat a további csomagokat, amelyeket feltelepítve nem lesz függőségi probléma.
 

http://linux.hu
http://lme.linux.hu
http://mlf.linux.rulez.org
http://www.freshmeat.net
http://www.slashdot.org
http://www.linux.org
A legújabb disztribúciók telepítő programjai nagyon sokat segítenek a telepítés során, így nagyon hamar lehet egy jól működő Linux rendszer a gépünkön. Általában ezek a telepítők már két telepítési mód között engednek választani. Az egyik út egyenes és sima, főleg a kezdők számára használható, hiszen sok segítséggel és kevés beavatkozási lehetőséggel kocogható végig a telepítés. A másik út nehézkes egy kezdő számára, sok elágazással, kevés segítséggel, sok kérdéssel kell végighaladni a telepítés útján, viszont egy haladó számára ez a lehető legjobb út.

Országunkban legelterjedtebb három disztribúció (ABC sorrendben :) a Debian (http://www.debian.org), a Red Hat (http://www.redhat.com)és a SuSE (http://www.suse.de). Mindhárom kapható kereskedelmi forgalomban, a dobozban a CD-k (illetve DVD) mellett kézikönyv és telepítési útmutató található (egyelőre angol nyelven).

Általában elmondható, hogy a disztribúciók között sok különbség nincs, a telepítés menete és a frissítés gyakorisága szokott különbözni. Különböző helyeken össze lehet futni olyan elvakult disztribúció lovagokkal, akik halálos kimenetelű küzdelmeket képesek vívni a saját Linux rendszerükért. Ha lehet, kerüljük el őket.

A következő rész a Linux telepítéséről fog szólni, ezért az elkövetkező egy hónapot használjuk arra, hogy beszerzünk egy Linux disztribúciót. Ezt nagyon sokféleképpen tehetjük meg.

  • Az egyik legkézenfekvőbb megoldás szerint megkeressük a PC World 2000. augusztusi számának CD mellékletét, ahol egy SuSE 6.4 EV Linux rendszert találunk (esetleg elôkereshetjük a 2000. januárjában megjelent Corel LINUX disztribúciót is, de inkább az előbbit javasoljuk, a jövôt tekintve).
  • Esetleg bemegyünk egy számítástechnikával foglalkozó üzletbe, és veszünk egyet. Ez a megoldás a legdrágább, ugyanakkor lesz egy szép dobozunk kézikönyvvel és egyéb szép és hasznos dolgokkal.
  • Érdemes körbekérdezni az ismerősöket, hogy ki rendelkezik Linux rendszerrel, illetve telepítővel; kikönyörögni egy kölcsön CD-t és lemásolni azt. Sajnos nem mindegyik disztribúció ingyenes, mivel szoktak tartalmazni kereskedelmi programokat is. Ügyeljünk arra, hogy jogi szempontból tiszta maradjon a másolat!
Sajnos választás előtt állunk, mégpedig egy disztribúciót kell kiválasztanunk a sok közül. Első és legfontosabb szempont az legyen, hogy a környékünkön illetve ismerősök között legyen valaki, aki ugyanezt használja. Ő lesz ugyanis az a szegény szerencsétlen, akit állandóan zaklatni fogunk az első hetekben... :)

Ha lehetőségünk engedi, akkor iratkozzunk fel a Linux levelezőlistákra, olvasgassunk bele a levelekbe és keressük fel az archívumot. A levelezőlisták elérhetőek a http://mlf.linux.rulez.org oldalról indulva.

Írásom végére őszintén remélem, hogy a Kedves Olvasó egy kis kedvet kapott a Linux rendszer közelebbi megismerésére és velünk tart a Linux izgalmas világában folytatott további kalandozások alkalmával is. Ha bármi kétség merült fel írásom nyomán, a megadott email címen várom a kérdéseket, melyekre legjobb tudásom szerint próbálok majd válaszolni.

Így néz ki a KDE felület, a linux egyik legelterjedtebb grafikus felülete.
Egy másik arc... A linux munka közben Gnome grafikus menedzserrel