Gondolom az olvasók között már igen nagy azoknak a tábora, akik valamilyem módon már kapcsolatba kerültek a napjainkban elterjedt vizuális programozási nyelvek valamelyikével (Visual C++, Visual FoxPro, Visual Basic, Delphi, stb). Akik esetleg még kevésbé ismerik a programozás ezen területét, azok számára szeretném egy kicsit bemutatni az egyik legelterjedtebb és talán legismertebb vizuális programozási nyelvet a Visual Basic-et.

Mi is az a Visaul Basic? A "Visual" szó a grafikus felhasználói felület elkészítésének technikáját takarja. Szükségtelen hogy a felületek egyes elemeit hosszú és bonyolult kódsorok segítségével hozzuk létre, ehelyett az előre beépített objektumok egyszerűen elhelyezhetők a képernyőn, akár egy egyszerűbb rajzolóprogramban.

A "Basic" szó a BASIC programozási nyelvre utal. A Visual Basic az eredeti BASIC nyelvből alakult ki. Utasítás, és függvénytára mára már igen méretesre duzzadt. Ezek közül igen sok közvetlenül is kapcsolódik a Windows felhasználói felületéhez, így ezen felület manipulálása mára már igen könnyű és rugalmas még egy kezdő programozó számára is.

Mivel egy programozási nyelv megismerésének egyik alapvető feltétele a fejlesztőrendszer (ha van ilyen J ) megfelelő szintű ismerete, ezért első lépésben szeretném bemutatni a Visual Basic fejlesztői környezetét. (A VB verziói közül a Visual Basic 5.0 bemutatására esett a választás, mivel napjainkban talán még mindig ez a legelterjedtebb.)

A Visual Basic integrált fejlesztőkörnyezete
A Visual Basic munkafelületét gyakran nevezik integrált fejlesztőkörnyezetnek - integrated development environment, IDE. Ezt az elnevezést azért kapta mivel egy közös környezetben több különböző funkciót is egyesít. Ugyanabban a környezetben végezhetjük el a felhasználói felületek tervezését, a programkód szerkesztését és a hibakeresést. (1. ábra)


1. ábra

A fejlesztőkörnyezet elemei

Menüsor
Ez tartalmazza a Visual Basic programozás során használatos parancsokat. Megtalálhatjuk itt a legtöbb programra jellemző menüpontokat is mint pl.: File (Fájl), Edit (Szerkesztés), View (Nézet), Window (Ablak) és Help (Súgó). Ezeken kívül természetesen a programozással kapcsolatos menüpontokat is tartalmaz a fejlesztőkörnyezet mint pl.: Debug (Hibakeresés), Run (Futtatás), Project (Projekt).
Helyzetérzékeny menük
Gyakran végzett műveletek gyors elérését teszik lehetővé. Ezen menü megjelenítését a jobb egérgomb kattintásával végezhetjük el. A menüben elérhető parancsok listája helyzetfüggő, vagyis attól függ hogy hol kattintottunk a jobb egérgombbal.
Eszköztárak
A leggyakrabban használt parancsok gyors elérését teszik lehetővé. Az eszköztár egyes ikonjain kattintva az általuk képviselt parancs azonnal végrehajtódik. Alapértelmezésként a Basic az úgynevezett Standard (Szokásos) eszköztárak megjelenítésével indul, de a View menü Toolbars parancsával további eszköztárakat jeleníthetünk meg.
Eszközök/Objektumok
Olyan eszközöket/objektumokat tartalmaz, amelyeket az űrlapok, felhasználói felületek elkészítése során alkalmazhatunk. Ilyenek pl.: TextBox (adatbeviteli ablak), Label (címke), CommandButton (nyomógomb), stb. Egy új projekt készítésekor van egy alapértelmezett beállítás, amikor csak a legáltalánosabb elemeket jeleníti meg a VB. Azonban lehetőség van új objektum, vezérlőelem, komponens hozzáadására, de erről egy kicsit később.
Project Explorer ablak
Először is magyarázatra szorul, hogy mit is nevezünk VB projektnek? A projekt már nem egy egyszerű program, a projekt egy fejlesztési feladat, az elkészítendő alkalmazás fájljainak együttese, azaz egy projekt fogja össze a fejlesztett alkalmazás összes állományát és tartalmazza a fejlesztőrendszer adott alkalmazáshoz tartozó beállításait, működési paramétereit. A projektcsoport pedig egy olyan projekt ami nem fájlokat, hanem további projekteket foglal magába.


2. kép

Most, hogy már tudjuk mi is a projekt egy kicsit talán érthetőbbnek tűnik a Project Exlorer (2. kép) ablak tartalma. Ez az ablak tartalmazza az aktuális projekthez tartozó modulok, űrlapok és egyéb fájlok listáját a megfelelő csoportosításban. A jobb egérgomb lenyomásával megjeleníthető menü segítségével kedvünk szerint módosíthatjuk a projektet. Hozzáadhatunk illetve elvehetünk elemeket a listából. Ilyenkor természetesen a módosítások elmentődnek a projektünkbe is.

A Project Explorer ablakon három ikont találunk ezek közül kettő (a két baloldali) a programkód (View Code) és az űrlap tervezés (View Object) közti egyszerűbb váltást teszi lehetővé - természetesen ezek a váltások az éppen aktuálisan kiválasztott űrlap vagy modul esetén érvényesek.

Properties ablak
Talán az egyik legfontosabb és a legtöbbet használt ablak a Visual Basic-ben.

Segítségével könnyedén megváltoztathatjuk az aktuálisan kiválasztott űrlap, vagy vezérlőelem egyes tulajdonságait. Jelentősége még abban rejlik, hogy egyes objektumok rendelkezhetnek olyan csak tervezési időben beállítható tulajdonságokkal, amiket csak ezen az ablakon keresztül módosítható.

Közvetlenül az ablak címsávja alatt található az objektum lista, ami az éppen aktív programmodul objektumainak, vezérlőelemeinek nevét és típusát mutatja. A listából tetszés szerint választhatunk és ilyenkor mindig az aktuálisan kiválasztott elem tulajdonságai kerülnek megjelenítésre.


3. kép
Mint látható (3. kép) a Properties ablakon két fül található: Alphabetic, Categorized. E két fül segítségével az éppen aktuális vezérlőelem tulajdonságainak megjelenési sorrendjét választhatjuk meg. Lehetőség van a tulajdonságok abc sorrendben történő megjelenítésére (első fül), valamint különböző kategóriák alapján való csoportosításukra (második fül). Talán a kategóriák szerinti megjelenítés egy kicsit kényelmesebb hiszen a vezérlők összetartozó tulajdonságai egy helyen, egy csoportban helyezkednek el, így nem kell állandóan a listán navigálnunk a keresésük miatt.

A tulajdonság mezők listája két hasábból áll. Az első tartalmazza a nevét, míg a másikban az aktuális érték olvasható. Az éppen kijelölt tulajdonság értékének módosítása attól függ, hogy milyen jellegű az adott tulajdonság. Ha hozzá csak néhány megengedett érték rendelhető, akkor a megjelenő listából történő választás segítségével hajtható végre a módosítás (pl.: ilyen tulajdonság a Visible ami csak két lehetséges értéket vehet fel True vagy False). Más esetekben az új érték egyszerűen begépelhető.

A Properties ablakon megjeleníthető egy ún. Státussor, ahol az éppen aktuális tulajdonságról kaphatunk egy rövid kis leírást. Ezt úgy érhetjük el, hogy az ablakon a jobb egérgombbal kattintunk és a megjelenő menüből kiválasztjuk a Description pontot.

Object Browser

4. kép

Az ablak segítségével megjeleníthetők a projektünk által tartalmazott objektumok osztályai, metódusai, tulajdonságai és eseményei. Az ablak három főbb részből tevődik össze (4. ábra). Az első a Project/Library lista, melynek segítségével a projektünben rendelkezésre álló objektumok közül választhatunk. Új objektumot is adhatunk projektünkhöz, ezt a jobb egérgomb megnyomásával előhozható helyzetérzékeny menü References... parancsával tehetjük meg.

A másik fontos eleme az ablaknak a Classes lista. Itt az épen kiválasztott objektumtár osztályai vagy az éppen kiválasztott projekt moduljainak és osztályainak a nevei jelennek meg. A lista legelső eleme a <globals>. Az itt kijelölt osztály, objektum tulajdonságai, metódusai, eseményei a Members of xxx listamezőben jelennek meg. Ha a Classes listábal a <globals> a kijelölt akkor az éppen kiválasztott objektumtár vagy projekt globális elemei lesznek láthatók a Members of mezőben.

Az ablak státussorában egy rövid magyarázó szöveget is olvashatunk az éppen kiválasztott elemről.

Ezt az ablakot célszerű akkor használni, ha egy adott objektumról szeretnénk bővebb információt megtudni. Ha a kiválasztott objektum nevén vagy a hozzá tartozó tulajdonságok, metódusok vagy események egyikén az egér jobb gombjával kattintunk, akkor az így megjelenő menü Help parancsát választva a kiválasztott elemről bővebb információhoz is juthatunk.

Form Designer
Másnéven űrlaptervező ablak. Ennek segítségével tervezhetők meg az egyes felhasználói felületek, űrlapok. A VB egyik legfontosabb ablaka, mivel segítségével szinte pillanatok alatt készíthetünk adatbeviteli ablakokat, speciális adatmegjelenítő ablakokat anélkül, hogy komolyabb programkódok írásához fognánk. Talán ez az egyik oka, hogy manapság egyre többen kezdik használni a Visual Basic-et vagy a hozzá hasonló vizuális programozási nyelvek valamelyikét.

Minden projekt annyi űrlaptervező nézetet tartalmaz, ahány űrlapot az tartalmaz.

Code Editor
Ide jön a lényeg! Ez az ablak a tényleges programozói felület. Itt írhatjuk meg eljárásainkat, szerkeszthetjük az egyes vezérlők eseményeinek kódrészleteit, definiálhatunk új osztályokat. A projekt minden egyes moduljához, űrlapjához saját ablak tartozik, tehát a kódokat nem kell ömlesztve egy helyen elhelyeznünk, hanem minden modulhoz, űrlaphoz vagy osztályhoz csak a saját kódrészlete tartozik.

Nagyjából ezek a Visual Basic fejlesztőkörnyezetének legfontosabb felépítői. Van még egy két ablak - Debug ablakok - melyekről nem beszéltem de ezek használatához már elengedhetetlen egy kevés kis VB-s programozási ismeret. Ezekről majd később.

Mivel a programozás során leginkább a menüsor és az ott található parancsok - vagy az ún. forró billentyűk - használata a legkézenfekvőbb ezért pár mondatban bemutatnám a legfontosabb menüpontokat.

File menü
Itt megtalálhatunk mindent amit a Fájl menükben szokásos elhelyezni. Új projekt létrehozása, létező projekt megnyitása, mentések, nyomtatások, stb. Azonban van egy menüpont amire illik egy kicsit több figyelmet fordítani. Ez a Make... parancs. Csak fejlesztési módban választható ki, és hatására megjelenik a Make Project párbeszédpanel, ahol beállíthatjuk, hogy hogyan jöjjön létre a az aktuális projektből a végrehajtható .EXE, .DLL vagy .OCX fájl. A párbeszédablakon található egy igen fontos gomb az Option.... Ennek segítségével jeleníthető meg a Project Properties párbeszédablak. Itt állíthatjuk be aktív projektünk fontosabb tulajdonságait.
Edit menü
Szintén egy általános menüpont de itt is találunk speciális parancsokat. Ilyen például a List Properties/Methods menüpont. A menüpont kiválasztásával az éppen aktív kódablakban megjelenik egy lista annak az objektumnak a tulajdonságaival és metódusaival, amelynek a nevét éppen beírtuk, és már kitettük az objektum és tulajdonság/metódus nevét elválasztó pontot (.). Ha nem írtunk be semmit akkor a globális metódusok és eljárások nevei szerepelnek a listában.

Ez a funkció azonban automatikussá is tehető az Option párbeszédablakban az Auto List Members kapcsolóval. Ha ez aktív akkor az objektumnév utáni pont (.) begépelésekor automatikusan megjelenik ez a lista.

Hasonló könnyítést jeleni a List Constants menüpont is. Ennek aktiválásával az éppen beírt tulajdonság lehetséges értékeit tartalmazó lista jeleníthető meg. Ez a funkció is automatikussá tehető az előbb említett módon.

A Quick Info parancs lehetőséget ad egy gyors segítség kérésére az aktív ablakban kiválasztott változó, függvény, utasítás, metódus, eljárás használatának helyes szintaxisáról. Automatizálható az Option panel Auto Quick kapcsolójával. Hasonló segítséget ad a Parameter Info parancs is, csak ennek aktiválásával a kiválasztott eljárás, metódus, függvény lehetséges aramétereiről kapunk bővebb információt.

View menü
Itt találhatjuk meg azokat a menüpontokat melyek segítségével a már említett és a fejlesztőrendszer részeit képező ablakok jeleníthetők meg. Használata nem igazán igényel bővebb magyarázatot.
Project menü
Ez tartalmazza a projekt szempontjából legfontosabb menüpontokat. Itt adhatunk új elemeket (modul, űrlap, osztály, stb.) az aktív projektünkhöz, beilleszthetünk új objektumgyűjteményeket, komponenseket és megváltoztathatjuk a projekt tulajdonságait.

Objektumgyűjtemények hozzáadását a References menüpont kiválasztásával tehetjük meg. Ennek aktiválásakor megjelenik egy párbeszédablak, ahol a rendszerben regisztrált objektumtárak listájából választva fűzhetünk új objektumokat az aktív projekthez.

Új komponensek projektbe helyezését a Components menüpont segítségével érhetjük el. A megjelenő párbeszédpanel három fül található. A Control lapon a vezérlőelemek, a Design lapon a tervezők, az Insertable lapon a beilleszthető objektumok listája jelenik meg. A megfelelő jelölőnégyzeteket bekapcsolva adhatunk elemeket a projekthez.

A projektünk fontosabb tulajdonságainak beállítását a Project Properties menüpont alatt tehetjük meg. Ennek kitöltése résszint egyértelmű, viszont bizonyos beállítások elvégzéséről még túl korai lenne említést tenni ezért ezt most nem is teszem.

Format menü
Az egyes vezérlőelemek űrlapokon való elhelyezését befolyásolhatjuk az itt található menüpontokkal. Mivel ezek alkalmazása leginkább látványhoz köthető, ezért inkább az olvasóra bízom az egyes pontok próbálgatásait. Tegyen fel pár vezérlőt (pl.: Label, TextBox) egy űrlapra és figyelje meg mi történik az egyes menüpontok aktiválásakor. Jó szórakozást J!
Debug és Run menü
E két menü használata már leginkább a programozás főbb fázisához a teszteléshez köthetők. A Run menüből tudjuk futtani és leállítani alkalmazásunkat, míg a Debug menü segítségével hibakeresést végezhetünk.

Debuggolás során ún. töréspontokat helyezhetünk el a programkódokban (Breakpoint) és szükség szerint soronként is végigmehetünk az alkalmazásunkon. Lehetőség van ún. figyelő ablakok megjelenítésére is ahol egy adott változó, objektum értékét vagy tulajdonságait kísérhatjük figyelemmel.

Tools menü
Ez is egy igen hasznos menünek tekinthető, hiszen segítségével igen könnyen tudunk új eljárásokat, függvényeket létrehozni valamint alkalmazásunk számára az egyes űrlapokon menüket is szerkeszthetünk.

Itt található még a már említett Option menüpont is melynek segítségével a fejlesztőkörnyezet főbb tulajdonságai változtathatók tetszés szerint. Ezekkel a beállításokkal mindenki saját igényeinek megfelelően alakíthatja a VB fejlesztőkörnyezetét.

Röviden talán ennyit a VB fejlesztőkörnyezetének bemutatásáról. Sok dolog van ami még említésre kerülhetett volna de mivel a környezet használata igen egyszerű és a VB-vel szállított help igen könnyen értelmezhető, átlátható ezért ezek felfedezését, megismerését az olvasóra bízom.