Prog.Hu
Erste Bank - fizetés online, webshop, hogyan?
2014-07-12T02:48+02:00
parhuzamos
parhuzamosProg.Hu
regisztrált tag
BAR=Bankközi Adósnyilvántartó Rendszer

Ha kp-t akarsz, akkor is közéd és a kifizető közé ékelődik a:

- központi bankjegynyomda
- MNB
- készpénzkezelő bank
- készpénzkiszállító vállalkozás
- pénztáros
- a biztonsági őr aki vigyáz a pénztárra

és ezek sem ingyen dolgoznak, de kötelezően ott lesznek. Ilyen dolog a pénz.
Mutasd a teljes hozzászólást!
"Ettől még a BAR listát is kezeli, ami semmit nem ér, de van és félelmetes dolog sokak számára."

Hehehe biztos az lenne, ha tudnam, hogy micsoda...

"Fura egy rögeszme ez a "bank mindig nyer" felfogás az emberek ostoba fejében. Hát ki az a b_a_rom, aki ingyen dolgozik ? Senki. Mindenki beleszámolja a szolgáltatása ellenértékébe a költségeit és a hasznát. Ha pediglen kp-ban fizetne ma is minden munkahely, akkor más összeg lenne a fizetési papírodon. A készpénz kezelése drága mulatság ám manapság !"

Ingyen senki nem dolgozik, ez igaz. De Te boldog lennel olyan szolgaltatastol, amire nincs szukseged, de kotelezove teszik?
Mondjuk a peknel nem az eladonal csereled ki a penzt sutire, hanem egy ajtonallonal, aki beekelodik kozed es az elado koze es csekelyke pljusz par szazalekert keszsegesen elvegzi a feladatat, az eddigi lehetoseget meg jol betiltjak...

Nekem nincs szuksegem se bankszamlara, se kartyara, se hitelre, adjak ide a zsetonom, oszt felejtsuk el egymast. Majd ha bankolni akarok, akkor bankolok... Miert lett draga mulatsag a keszpenz kezelese? Talan mert allambacsi es a bankrendszer prominens kepviseloi eloirtak nekunk? Atomot a hatsojukba...
Mutasd a teljes hozzászólást!
...kerest, vagy a GIRO-hoz kuldi be es onnan jon vissza a kibocsajto vagy elfogado bankhoz ellenorzesre, az minden banknal ketoldalu megallapodasok (pld csatlakozik-e a GIRO-hoz vagy sem), tranzakcios dijakon valo agyalasok es nemi kaosz meg emberi hulyeseg eredmenye. :)...


A GIRO Rt-vel az összes hazai bank on-line kapcsolatban van, ez nem opció, hanem alapvető feltétel a működéshez. A GIRO melléküzemágban működtet ATM hálózatot, de a fő funkciója a bankközi forgalom bonyolítása, azaz elszámolása, ettől elszámolóház a szerencsétlen. Ettől még a BAR listát is kezeli, ami semmit nem ér, de van és félelmetes dolog sokak számára.

Az technikai kérdés, hogy az authorizáció hol történik, a folyamat logikáját nem érinti.

...A lenyeg: a bank mindenen nyer :) ezert szeretek(szeretnek) keszpenzt hasznalni a bankkartya helyett. Hejj ha kp-ban kapnam a fizetesem...


Fura egy rögeszme ez a "bank mindig nyer" felfogás az emberek ostoba fejében. Hát ki az a b_a_rom, aki ingyen dolgozik ? Senki. Mindenki beleszámolja a szolgáltatása ellenértékébe a költségeit és a hasznát. Ha pediglen kp-ban fizetne ma is minden munkahely, akkor más összeg lenne a fizetési papírodon. A készpénz kezelése drága mulatság ám manapság !
Mutasd a teljes hozzászólást!
OTP-nél pont így van, Én is csodálkoztam, hogy máshol "nehézkesebb".

En inkabb azon csodalkozok, hogy nem ugy mukodnek... ...eleshez meg kell egy eles terminal id/eles RSA public key parost igenyelni papirok alairasa utan, oszt kesz.



Biztos van egy C-s fordító is azon a polcon :). Vagy egy Java VM.

...Es ha nekem van a polcon egy sun munkaallomas vagy mittomenmi, akkor azon nem uzemeltethetek elfogadast, mert a bank arra nem ad library-t, kripto alkalmazast, meg 37 segedeszkozt?...



Én speciel lusta vagyok :). Meg ha már valaki megcsinálta és "publikálták", akkor inkabb hasznalnam azt, valoszinuleg azert publikaltak, mert erdemes hasznalni.
Mellesleg nem szeretem a "spanyolviaszt" ujra es ujra megirni ;).
(Jo, jo, esetunkben nem tul bonyolult a helyzet.)

...Akinek az RSA kulcs nem eleg, nem tud 1 heten belul kesz rsa libraryt talalni vagy kesziteni, hat... azzal nem szivesen fizetnek online... bocs ha valakit megbantottam vele, de tenyleg ennyire lusta/kenyelmes/buta faj lett az ember???...



Részemről, no para.

Bocsi a csipos modorert...
Mutasd a teljes hozzászólást!
En inkabb azon csodalkozok, hogy nem ugy mukodnek a banki internetes elfogadasok, hogy a weblapjukon, stb., egy mindenki altal elerheto nyilvanos helyen ott az RSA public key/teszt terminal id-k, az algo, mit kell becsomagolni a kereshez, oszt hajra, aki akar authorizaltathat veluk internetes fizetest teszt uzemmodban, eleshez meg kell egy eles terminal id/eles RSA public key parost igenyelni papirok alairasa utan, oszt kesz. Az, hogy milyen vasarlas eredmenye volt a fizetes (warez, puska, kabszer vagy gyerekporno) abszolut erdektelennek kene lennie. Ha most gyerekpornot vasarlok az ATM-bol felvett penzzel, akkor az ATM uzemeltetoje talan hibas benne? Vagy az allami penzverde, aki kibocsajtotta a penzt? Nyilvanvaloan nem, es ennek igy kene lennie interntes vasarlas eseten is. Online fizetes elott is volt torvenyszego penzugyi cselekedet es lesz utana is. Semmikepp nem az elfogado feladata lenne, hogy ezen orkodjon. Csak az a franya media cukkolja mindig az embereket, hogy az internet, meg a porno, a warez meg mittomenmi. Aztan a bankok rettegnek gondolom, hogy jol bemoszeroljak oket a TV-ben, ha nem fizetnek eleg kenopenzt...
Velejeig rothadt egy tarsadalomban elunk, es nem az online fizetesen mulik a bank/egyenek erkolcse...

Azon is csodalkozok, hogy a bank egy kripto alkalmazast ad a fizeteshez. Minek? Boven eleg az RSA kulcs nyilvanos resze, aztan te majd kriptografalsz. Ha elteveszted, sosem fogadjak el. Igy viszont a bank egy platformhoz (win vagy linux xxx verzioja) kot. Es ha nekem van a polcon egy sun munkaallomas vagy mittomenmi, akkor azon nem uzemeltethetek elfogadast, mert a bank arra nem ad library-t, kripto alkalmazast, meg 37 segedeszkozt? Akinek az RSA kulcs nem eleg, nem tud 1 heten belul kesz rsa libraryt talalni vagy kesziteni, hat... azzal nem szivesen fizetnek online... bocs ha valakit megbantottam vele, de tenyleg ennyire lusta/kenyelmes/buta faj lett az ember???

Hm, ugy latszik, tenyleg pikirt hangulatomban vagyok ma.
Bocsi a csipos modorert...
Mutasd a teljes hozzászólást!
No azert ez sem ilyen egyszeru ahogy itt le vagyon irva...
Ahogy en tudom a kovetkezo a helyzet:
Vannak issuer-ek meg acquirer-ek.
Issuer: kartyakibocsajto bank, elvileg o ellenorzi a sajat maga altal kibocsajtott katyak pin-jet egy a nemzetkozi tarsasagok altal bevizsgalt es elfogadott kriptografiai kutyuvel, ami a pin ellenorzest es generalast intezi, de elofordul, hogy az acquirer-t felruhazza ezzel a jogkorrel is. (Gondolom, akkor odavisznek egy sajat eszkozt, vagy begepelik secure roomban az elfogado kutyujebe a sajat kulcsukat)
Acquirer: tranzakcio elfogado bank, akihez befutnak a vele szerzodott kereskedoi POS-okrol, ATM-ekrol, internetes oldalakrol a tranzakcios keresek es o szetosztja azokat sajat maga/vele megallapodott issuer-ek/nemzeti elfogadokozpont(GIRO)/nemzetkozi kartyatarsasagok (Visa,Mastercard,Amex,stb) fele.
Egy bank lehet issuer, acquirer vagy mindketto.
Az, hogy egy magyar Mastercard kartya magyarorszagi tranzakcio eseten kilep-e a nemzetkozi Mastercard halozatra es onnan jon vissza a magyarorszagi kibocsajto vagy elfogado bankhoz ellenorzesre (jo sok jutalekot felemesztve...), vagy a magyar acquirer helyben dolgozza fel a kerest, vagy a GIRO-hoz kuldi be es onnan jon vissza a kibocsajto vagy elfogado bankhoz ellenorzesre, az minden banknal ketoldalu megallapodasok (pld csatlakozik-e a GIRO-hoz vagy sem), tranzakcios dijakon valo agyalasok es nemi kaosz meg emberi hulyeseg eredmenye. :)
A lenyeg: a bank mindenen nyer :) ezert szeretek(szeretnek) keszpenzt hasznalni a bankkartya helyett. Hejj ha kp-ban kapnam a fizetesem...
Az, hogy mi van a valosagban a fenti lehetosegek kozul OTP, CIB, stb esetben, azt nem tudom... minden bank a sajat egyedi hulyesegeit nyogi...
Mutasd a teljes hozzászólást!
Megjött a cucc.

Viszont az OTP elkényeztetett, de nagyon. Ott volt mindenféle nyelvhez "megcsináltuk helyetted" függvénykönyvtár, meg bőséges doksi példákkal...

Az Erste-től jött három könyvtár, bennük C-s forrás, windows-os DLL és java-s forrás. Meg egy kilenc oldalas doksi. Máshoz szoktattak (lásd fentebb), ezért ezt puritánnak nevezném. Persze, így is meg lehet csinálni, de több agyalás lesz vele.

Mint várható volt, http-s, POST hívásokkal működik, amikben paraméterek vannak, meg titkosított aláírás. A válasz egyszerű text file, soronként a tranzakció válaszértékeivel.

Moly, ha még mindig akarod és nem rágtál be rám teljesen, akkor átlőheted a php-s függvénykönyvtárad. Persze, nem feltétlen érdemlem meg... :(

A teszt html-ben levő url-host nem válaszolt tranzakció indításra. Ping-re sem reagál és nem https-es. Valószínűleg egy már nem létező gép címe, így nem használható teszthez. Teszt-kártyaszámot sem tartalmazott a csomag, így azzal sem lehet majd tesztelni.

A doksit elolvasva kiderül, hogy egy korántsem olyan kidolgozott és testreszabható felületű fizetési megoldást kap az ember, mintha az OTP-t választja. Ez nem reklám, ez tény.
Persze megint nem látom, hogy ez bank milyen jutalékkal dolgozik, mint ahogy azt sem tudom, hogy más bankok milyen összeget markolnak fel egy-egy tranzakcióért... Valószínűleg, a kényelmet ebben az esetben is meg kell fizetni.
Mutasd a teljes hozzászólást!
A CIB-nek volt bankkártyás üzletága jóval azelőtt, hogy ez IEB képbe került volna. Nyilván. :) ARKSYS rendszert használták (és szerintem a mai napig is azt).
Mutasd a teljes hozzászólást!
Hát ez már tényleg maga a mélység, egy fejlesztőnek erről nem is kéne tudnia. Persze a molyokat érdekelheti, és Én a magam részéről köszi az infót. Sokszor érthetetlennek tűnő dolgokat csak ilyen ismeretek birtokában lehet megmagyarázni ...

Ja-ja, CIB-nek nem is volt bankkártyás fizetése, míg az Inter-Európát meg nem vette. Tisztán látszik a tendencia, hogy ezen a területen is lesz majd versenyhelyzet, mert a vállalati ügyfeleket érdekli ez a szolgáltatás.
Persze ez nekünk is generál munkát, bevételt
Mutasd a teljes hozzászólást!
ON TOPIC

Na, tudtam Én, hogy maga az OTP egy nagy rakás ..., de itt is látszik tisztán és érthetően az egész vállalati filozófiája.
Ezért se szoktam javasolni egy ügyfelemnek se az OTP-t és hál istennek nem is akarta egyik sem.

A CIB esetében szerződéskötéskor adnak specifikációt, illetve teszt kulcsokat, a titkosító programot, és persze teszt címet.
A titkosító programot Linux-ra fordítani kell. A tesztelés után személyesen kell betrapolni és átvenni az éles kulcsokat.

A teszt kulcs és a teszt cím segítségével tudsz tesztelni, a felületen bármilyen kártyaszámot beírhatsz, minden esetben elfogadja és sikeres tranzakciónak fog minősülni.

A legtöbb szívásod talán a crypt és decrypt lehet, ehhez szükséges használnod az exec() parancsot, és vigyázni kell az elérési utakkal (program és kulcs).

Nincs xml, se POST. Mondhatjuk őskorinak a dolgot, de szerintem így is nagyon jól üzemel, nincs benne hiba. Tulajdonképpen az történik, hogy az adott feladatnak megfelelő paramétereket ellátod értékekkel, mintha GET-ben lenne. Ezt a stringet titkosítod a bank progijával, és a kapott eredmény tolod GET-be, egy erre a célra létrehozott paraméterbe. Az egészet kezeled mondjuk a file_get_contents() segítségével.
Az erre visszakapott választ dekódolod, értelmezed, és teszed, amit tenned kell.

A másik szívás az lehet, hogy Neked kell kitalálnod egy tranzakció-azonosítót, asszem 16 jegyű számot, és ezzel kell engedélyt kérni a banktól minden egyes tranzakció indítása előtt. Előfordulhat, hogy ezt az azonosítót már használta előtted valaki, ezért nemleges lesz a bank válasza. Erre érdemes felkészülni.

Én a magam részéről az OTP nyitottságán csodálkozom. Lehet, hogy vaskalapos vagyok, de szerintem szerződés és tényleg meglévő honlap nélkül értelmetlen játszadozni ilyen dolgokkal.

A bank szerintem úgy gondolkozik, hogy legalábbis kezdéskor a szerződésben meghatározottakban feleljen meg az oldal, így tudja mosni kezeit, ha mondjuk későbbiekben gyerekpornót vagy warez ftp hozzáférést árulna az oldal. Számukra a visszaélés lehetősége nem is inkább a pénzlenyúlás, hanem a sunyi dolgok értékesítése az Ő rendszerükön keresztül ... szerintem.

Mutasd a teljes hozzászólást!
Én még jobban megleplek. Nem elég, hogy igazából egy bank sem foglalkozik a kártyás fizetéssel, mert azt a visa, master card intézi, a bank csak az ő authorizációjuk után terhel, de a CIB sem volt soha intereurópa, hanem mindig is CIB volt, csak felvásárolta az intereurópát és magába olvasztotta. :) A fentiekből az is következik, hogy az összes bank on-line kapcsolatban van a nagy kártyaközpontokkal, ergo közvetett módon mindegyik kezeli a kártyát. Mielőtt valaki vitázna, közlöm, sem az OTP, sem a CIB, sem egyik másik bank sem authorizál magán belül, az a kártyaközpont feladata, a bankok csak annyit közölnek az authorizációs központtal, van-e fedezet a célszámlán avagy nincs. Mindezt azután, hogy az authorizációs központ benyögte, a kártya valid, a PIN stimmel.
Mutasd a teljes hozzászólást!
Bocs, bocs, bocs, rossz napom volt eddig. Hajtas van. Megprobalok a lenyegre szoritkozni.

ONTOPIC:
Koszi az info-kat!
A CIB-nel milyen formaban kozlekedtek az adatok? XML volt egyaltalan? Vagy nem is volt tartalma az elkuldott/fogadott keresnek, mert minden a cimbe volt kodolva?
OTP-nel a titkositas PHP eseten a php_openssl.dll extension-nel megy.

Ha megkapom az Erste-s dokumentaciot, megirom mikent megy a dolog.

OTP-nel azzal problema volt (tobbek kozott), hogy nem volt kartyaszamom a "test pos2"-hoz, amivel fizetgettem volna. Aztan az ugyfelszolgalat (nem az OTP-e, hanem az IQSys) adott egy kartyaszamot, amit lehet korlatlanul hasznalni-terhelni, de ennek telefonon/e-mail-ben kellett utanajarni. Azert volt ez szivas, mert a sajatomat is hasznalhattam volna, 1 forintokat levonva tesztenkent, bar lehet, hogy azt a test pos2 nem fogadta volna el (merthogy csak teszt :|). A reszletes dokumentacioban nem volt arra vonatkozo informacio, hogyan lehetett volna "eles kartyaval" tesztelni, mert ugye az "ervenytelen kartyat" (hibas cvc2 kod, ervenytelen kartyaszam, fedezethiany) konnyu tesztelni/produkalni :).
Az OTP-nel nyilvanosan letoltheto dokumentacio biztositott egy pos azonositot, amin lehetett tesztelni. Ha kesz a vegleges kod, akkor csak le kell cserelni ezt az azonositot es eles a rendszer. En azert csodalkoztam az Erste "zarkozottsagan", mert ha csak egy teszt terminallal szorakozhat a fejleszto, addig nincs veszelyben (szerintem) a bank. Raertek volna akkor "aggodni", amikor kiadjak az eles pos azonositot.
Mutasd a teljes hozzászólást!
Uram!
Miért kéne elolvasnom magam, ha egyszer magam írtam?!
Valamit nem jól írtam? Nem értem ... De szívesen javítom magam, csak tudjam mit!

Írtam egy csomót, megosztottam Veled rengeteg fontos és nem igazán könnyen megszerezhető információt, és Te ezt így reagálod le?! Talán frusztrációt okoztam?

Isten igazából próbálnám újra értelmezni, és utána törölni a hozzászólásomat a helyedben.

Más.
Szerintem jóval előrébb vagy, mint gondolnád, hiszen máris tudod, hogy legalább két nagy bank rendszere hasonló. Elképzelhető, hogy akkor a harmadiké is ... Máris ismered a működési elvét a CIB-nek (amely ugye nem az övé volt, hanem az Inter-Európáé), ami szintén hasznos tudalmány, mikor valakinek javasolnod kell bankot.

Ha már csináltál bankkártyás fizetést, akkor máris tudod, hogy rengetege buktató van mindegy egyes sorban ... de hát ez egy veszélyes szakma :) főleg, ha nem a saját pénzedről van szó.

Nyilvánvaló az is, hogy annyira nem ismerheted a SOAP-ot csupán láma használói szinten, különben tisztában lennél azzal, hogy alapja a HTTP protokoll, így aztán működne GET-el is, mint ahogy a legtöbb ws működik is. Természetesen a szerver oldal döntése, hogyan kezeli a kliensek kéréseit.

Az is nyilvánvaló, hogy az általam közöltekben nem akadhattál SOAP vagy ws szóra ergo nem is kell ilyesfélét feltételezni a háttérben. Fontos szabály: GET != SOAP !!
Főleg, ha nem SoapClient példányosítását írtam, hanem csak egyszerű file() függvényt. Persze használhatod a curl-t, vagy amit csak akarsz.

A végigszívást se értem ... még egy sort se írtál és máris szívni akarsz? Vagy tán arra vártál, hogy kapsz egy táblázatot a föld összes hiba lehetőségével?

Hát, sajnálom, hogy nem tudod értelmezni, így aztán megbecsülni se a kapott információt. A magam részéről szívesen áttoltam volna Neked a teljesen CIB-es php-s libraryt (plug & play, csak szúrod és megy), ha kérted volna, pedig nem két forint. De hát sajna Topic zarhato, így aztán

Mutasd a teljes hozzászólást!
Elolvastad magad?

Persze van új a nap alatt, de a bank és a kereskedő közötti kommunikáció nem így működik:

A bank és kereskedő közötti kommunikáció tulajdonképpen egyszerű GET-es módszerrel működik...


Itt SOAP-ra es XML-re es OpenSSL-re gondoltal? Mert egy egyszeru GET-tel nem mukodne.

A buktatoknal meg olyan tapasztalatokra gondoltam, amit valaki mar vegigszivott, vegig debug-olt es neki csak egy mondat, de masnak lehet, hogy fel oras munka.

A CIB megoldasa (a leirtak alapjan) ugy nez ki, mint az OTP-s. Ezzel most nem vagyok elorebb.

De ugy latom, hogy meg senki nem csinalt ilyet. Nincs tapasztalat.

Topic zarhato.
Mutasd a teljes hozzászólást!
Magam részéről CIB-eset csináltam meg.
A CIB azt kérte, hogy fizetés előtt legyen egy tájékoztató oldal az ügyfél részére, amelyben fel kell hívni a figyelmét a fizetés menetére, a titkosításról, átirányításról, mit fog egyáltalán kifizetni, mennyit, stb

Innen átirányításra kerül a CIB-hez, tehát a CIB szerverére kerül az ügyfél, de előtte kommunikálni kell a banki szerverrel, és tranzakció azonosítót kell kérni. Ha ez megvan, akkor ezzel kell küldeni a banki szerverre az ügyfelet.
A bank a megadott url-re küldi vissza az ügyfelet, ahol a tranzakció-azonosító alapján le kell kérdezni a tranzakció eredményét, és ezt kell tálalni az ügyfélnek, rögzíteni az adatokat, stb.

A bank és kereskedő közötti kommunikáció tulajdonképpen egyszerű GET-es módszerrel működik, amiben egy paraméterbe kell zsúfolni az agyontitkosított paramétereket és értékeiket.
Mondjuk file() paranccsal kapcsolódsz, és kiértekeled a választ.
Ennek megfelelően mehet-jöhet az ügyfél.

A titkosításhoz szükség van kulcsra és a banki titkosító programra, amely fut windows-on és Linuxon, de mindenképpen
rendszerhívással kell kezelni php-ból (tehát nem php extension).
A decrypt is ugyanígy működik.

Nagyjából szerintem ugyanezt kell elképzelni máshol is, de ez nem biztos. De tény és való, hogy ezt jobban át kell gondolni, hiszen a legfőbb buktató az ügyfél elégedetlensége hibásan működő alkalmazás esetén. Gondolni kell arra az alkalmazásra is, amellyel mindent meglehet tudni egy tranzakcióról, mert az érdeklődő ügyfeleknek is illik tudni mondani valamit. Ezért aztán nemcsak jól működő programot kell készíteni, hanem minden apró információ morzsát is érdemes elmenteni. Én a teljes kommunikációt, a különféle lépéseket mentem, így pl. még azt is kitudjuk venni, hányszor próbálkozott az ügyfél, hányszor volt sikertelen, és azt is, hogy miért.

Szeretik a bankok, ha van tényleges tartalom a megadott honlapon. Ha nincs, akkor miről beszélünk? De valójában az a lényeg, hogy a tutira mennek.
Mutasd a teljes hozzászólást!
Most meglepődtem, mert azt hittem, hogy az egész országban, csak 3 bank foglalkozik bankkártyás fizetéssel:
Otp, CIB (régen Inter-Európa), K&H

Azon is meglepődök, hogy ilyesfajta doksit le lehet tölteni, egyáltalán hozzá lehet jutni szerződéskötés és hasonló jogi formulák nélkül.

Persze van új a nap alatt, de a bank és a kereskedő közötti kommunikáció nem így működik:
Miként kell kommunikálni a bankkal? Vannak-e buktatók, csinált-e már valaki ilyet?
Mutasd a teljes hozzászólást!
Áhám.

Akkor bocsánat Péter01-től, viszont lássuk be, hogy hülye volt a szórend és így félreérthető a mondat. Nekem az jött le, hogy az igazgató meg főszerkesztő elérhetőségét találta a honlapon és a kedvemért beollózta a címeket, megjelölve, hogy hol találta (Az xy honlapon volt fent, ezt találtam, íme: ...).

Viszont, ha azt írja, hogy "fent volt" (esetleg még azt is, hogy "de most már nincs"), akkor értem, hogy azért az idézet, hogy megbeszélhessem velük, ráadásul konkrét emberekkel és tök segítőkész, hogy kikereste az illetékeseket. Szóval, azért köszi!

Úgy néz ki az lesz a válasz, amit sejtettem:
Valószínűleg azért nem elérhető olyan egyszerűen, mint az OTP-nél, mert csak szerződés során lehet hozzájutni a fejlesztői könyvtárakhoz. És most pont ezzel szívunk, mert a honlap készítése előtt már beszereztük volna a szükséges cuccokat, viszont az Erste szeretné látni a honlapot(!), azt ami még nincs is kész. Tehát, addig nem elérhetőek ezek, amíg nem prezentálsz valamit. Pedig nem lett volna hülyeség haladni és megtudni a miért s hogyant, amíg a többi fejlesztő a honlap egyéb részét fejleszti, de nem...
A nagy nehez kicsikart hivatalos indok, hogy az Erste mindent át akar látni, hogy ne lehessenek visszaélések az ilyen webshop-okkal.
Mutasd a teljes hozzászólást!
Az a baj, hogy rossz helyre írsz.
Ide kéne írnod:

1138 Budapest, Váci út 178.
RCPT TO: értéke pedig legyen: Schrotti Ferenc igazgató
Mutasd a teljes hozzászólást!
Kedves Péter01!

Maradtál volna csendben ;).
Gondolhatod, hogy Én is megnéztem az Erste honlapját. Ráadásul még a prog.hu-n is körülnéztem. Sőt még a Google is a jóbarátom.

Nekem valami konkrétabb kéne. Aki ismeri az OTP webshop-os megvalósítást, annak lehet sejtése, hogy mire gondolok.

Valaki? Valami konkrétum?
Mutasd a teljes hozzászólást!
Az ERSTE honlapján volt fent!

ERSTE BANK HUNGARY NYRT.
1138 Budapest, Népfürdő u. 24-26.

Szerkesztőség:
Call Center és Elektronikus Csatornák Igazgatóság
1138 Budapest, Váci út 178.
Schrotti Ferenc igazgató
Ertl András honlap főszerkesztő

Telefon: 06 40 222 221
Mutasd a teljes hozzászólást!
Szevasztok!

Erste Bank-os kártyás fizetési felületet (webshop-ot) kell csinálnom, elsősorban PHP-ban egy honlapba.

OTP-set már csináltam, ahhoz nagyszerű segédletek vannak, könnyen elérhető helyen (OTP honlap, keresés "webshop").

A kérdésem, hogy tudja valaki, hogy hasonló specifikációt honnan lehet letölteni Erste Bank-ra vonatkozóan? Miként kell kommunikálni a bankkal? Vannak-e buktatók, csinált-e már valaki ilyet?

Előre is köszi a bárminemű infót!

Köszi!
Mutasd a teljes hozzászólást!
Oszd meg másokkal is!