A napokban egész komoly torlódás keletkezett jelentős informatikai termékek negyedszázados születésnapjából. A Qt és a Java mellett ugyanis a MySQL is most ünnepelte létrejöttének kerek 25. évfordulóját, miután pontosan ennyi évvel ezelőtt, 1995 május 23-án készült el első - akkor még csak zárt körben terjesztett - változata.

Az adatbáziskezelőt két finn fejlesztő, Michael Widenius és David Axmark dolgozták ki. Motivációjukat elsődlegesen az képezte, hogy üzleti alkalmazásaikban nagy szükségük lett volna egy megfelelő sebességű és rugalmas adatbáziskezelő rendszerre, de az akkoriban elérhető ilyen jellegű megoldások vagy túl buták voltak nekik, vagy olyan vagyonokba kerültek, hogy licencelésüket ők, illetve ügyfeleik nem engedhették meg maguknak.

A MySQL-t nem kis mértékben inspirálta az alig egy évvel korábban megjelent mSQL, ami az első olcsó, SQL-alapú adatbáziskezelő volt Linux alá - annyira, hogy a MySQL első változatai a mSQL programozási felületeit (API) vették át, ami mögé egy saját implementációt raktak.

A két fejlesztő az adatbáziskezelő értékesítésére egy külön céget is létrehozott, a MySQL AB-t, 1996-ban pedig kiadták a MySQL 1.0 verzióját, ami azonban akkor még csak Solaris-on futott. Pár hónappal később azonban elkészült a Linuxon is működő változat is, ami egy óriási ugrással mindjárt a 3.11.1-es verziószámot kapta.

A MySQL eredeti változata egy teljesen egyedi licenccel érkezett, ami ingyenesen engedélyezte annak felhasználását nyílt forrású, illetve olyan kereskedelmi projektekben, amik nem igényelték maga az adabáziskezelő terjesztését vele. Ez rendkívül népszerűvé tette a szoftvert a dinamikus weboldalak mögötti alkalmazásban, hiszen ezek megfeleltek a speciális kritériumoknak - így ingyen tette lehetővé a webszájtok számára a MySQL használatát.

Ennek köszönhetően - valamint hogy az elkövetkező évek során számos egyéb rendszerre is elkészült portja - a MySQL a webszerverek de facto szabványos adatbáziskezelőjévé vált, a LAMP verem részeként. Bár a rendszer ezredfordulót megelőző változatai komoly hiányosságokat mutattak mind a megvalósított adatbáziskezelési koncepciók (pl. relációk, idegen kulcsok kezelése), mind a megvalósított funkciókban jelentős eltérések mutatkoztak a szabványhoz képest, ezeket a későbbiekben pótolták, illetve korrigálták, így a MySQL alkalmassá vált szinte bármilyen SQL-alapú környezetben történő felhasználásra.

Végül a MySQL AB-t először 2008-ban a Sun vásárolta fel, majd két évvel később utóbbi bekebelezésével az Oracle-hez jutott. Az eredeti fejlesztők a cégből kilépve forkolták a kódbázist, és létrehozták a MariaDB-t, amit ugyan máig fejlesztenek, de ami népszerűségben eddig nem tudta utolérni a MySQL-t.