A ma JavaScript néven ismert programozási nyelv a napokban ünnepelte létrehozásának 20. évfordulóját. Brendan Eich, a jelenleg a Mozilla egyik vezetője ugyanis pontosan két évtizeddel ezelőtt, valamikor 1995 júniusának első felében alkotta meg a Netscape-nél a mára már az egyik - ha ugyan nem "a" - legnagyobb népszerűségnek örvendő nyelv első verzióját.

A kezdetek

Eich-et a Netscape kifejezetten arra a feladatra szerződtette 1995 áprilisában, hogy tervezzen számukra egy értelmezett nyelvet, ami lehetővé teszi egyszerűbb programok futtatását a cég Navigator böngészőjében. Az akkor már harmincas éveinek közepén járó szakembernek ugyanakkor erre csak szűk két hét időt adott a vállalat, és szigorúan kikötötték azt is, hogy a nyelvnek sokkal butábbnak kell lennie, mint az akkoriban kiadásra került Java - ami egyszerűbb társának, alternatívájának szánták azt böngészőjükbe.

Eich a nyelv szintaxisának alapjául a C-t vette, amire azonban a SmallTalk-ból és a LISP-ből átvett funkcionális és reflektív mintákat ültetett át. Az ötletek másik forrását az Apple gépeken futó HyperCard rendszer és annak eseményvezérelt, aszinkron működése szolgáltatta, ami szintén szerves elemévé vált a JavaScript alapkoncepciójának.

Mocha, LiveScript, JavaScript

A végül alig 10 nap alatt megalkotott nyelv eredetileg a Mocha nevet kapta, amit azonban először LiveScript-re, majd még az év végén JavaScript-re neveztek át. Utóbbival a Netscape a frissen bemutatott Java nyelv körüli hype-ot szerette volna meglovagolni, ami sikerült is neki - bár ennek nem sokan örültek. Az elkövetkező egy-másfél évtizedben ugyanis folyamatosan félreértések forrása volt a két nyelv nevének hasonlósága, ami azonban gyakorlatilag tényleg csak erre (ti. a névre) korlátozódott közöttük.

Bár a JavaScript kifejezetten egyszerű nyelv volt, a benne alkalmazott megoldások rugalmassága jóval összetettebb feladatok megoldására is alkalmassá tették, mint amire eredetileg szánták. Ennek legjobb bizonyítéka nem csak az, hogy az alapnyelven az elmúlt két évtized alatt szinte alig kellett bővíteni vagy módosítani, valamint az, hogy a leváltásával tucatszám próbálkozó alternatívák mindegyike elbukott vele szemben, de az is, hogy végül a böngészős környezeten jóval túlnőve számtalan másik területen is elterjedt, jelentős mértékben visszaszorítva még az azokon eredetileg őshonos nyelvek jelentős részét is.

Szabványosítás

Ebben persze annak is része volt, hogy a Netscape a JavaScript-et az elkészültét követő évben, 1996-ban benyújtotta az eredetileg a európai számítógépgyártókat tömörítő, de addigra már nemzetközivé váló ECMA részére szabványosítás céljával. A szervezet apróbb módosítások és egyszerűsítések révén alkotta meg belőle az ECMAScript-et, aminek első verzióját 1997-ben adták ki.

Ennek alapjain később több ún. dialektus is kifejlesztésre került, köztük az ActionScript és a JScript, valamint újabb a QtScript a TypeScript is. Az eredeti láncolattól elvonatkoztatva a JavaScript maga is az ECMAScript egy - méghozzá formálisan a Mozilla által karbantartott - dialektusának tekintendő.

A jövő

Az ECMAScript - és ezzel a JavaScript - következő változata vélhetően még jövő hónapban véglegesítésre kerül majd. Az ECMAScript 6 (illetve legújabb nevén az ECMAScript 2015) a nyelv két évtizedes történetének legjelentősebb bővítését képezi és alkalmassá teszi majd azt számos olyan feladatra és környezetben történő használatra is, amiken eddig az relatív komoly hátrányban volt versenytársaival szemben.

Ez utóbbi, valamint a tény, hogy a JavaScript már jelenleg is a legtöbb fejlesztő által használt, illetve legtöbb programozó által megtanulni kívánt nyelvnek számít, valószínűsíti, hogy a belátható jövőn belül is őrzi majd vezető pozícióját az általános célú imperatív programozási nyelvek között.