A brit titkosszolgálat két, mindeddig titkolt dolgozatot adott át a napokban a királyság nemzeti archívuma részére, amelyek szerzője egykoron nem más, mint Alan Turing, a mesterséges intelligencia és a modern kriptoanalízis atyja volt. A dolgozatok többek között Turing azon módszerekbe adnak betekintést, amelyek segítségével az anno homoszexualitása miatt meghurcolt és végül öngyilkosságba menekülő zseni képes volt a németek egykoron törhetetlennek hitt Enigma gépe által alkalmazott kódolás megfejtésére.

Turing - aki egyébként idén június végén lenne száz éves - a dolgozatokat részben írógéppel, részben kézzel írta, elsősorban azért, mert az akkor készülékek teljesen alkalmatlanok voltak összetett matematikai képletek ábrázolására és szövegbe fűzésére. Az "Az ismétlődések statisztikájáról" (On Statistics of Repetitions) és "A valószínűségszámítás kriptográfiai alkalmazásai" (The Applications of Probability to Cryptography) címeket viselő dolgozatok többek között azokat a módszereket mutatják be, amelyek segítségével két kódolt adatsorról bebizonyítható, hogy egyazon eljárás segítségével kerültek titkosításra; ill. hogy miként lehet a kódolt adatsorok sajátosságainak elemzésével az azok előállításához használt titkosítási eljárást ill. kulcsot megfejteni.

A dolgozatokat most megkapó múzeum ugyanakkor sajnos nem tervezi, hogy online elérhetővé teszi a két komoly informatika- ill. kriptográfia-történeti jelentőséggel bíró írások anyagát, amelyek megtekintését csak helyben, kérésre biztosítja.