| Az előző részben ismertetett proxy program kiválóan használható kis hálózatok esetén, viszont a lekérdezések számát növelve csökken a kiszolgálás minősége, mivel a wwwoffle nincs felkészítve nagyszámú kérés közel egyidejű kiszolgálására. A Squid programot állandó kapcsolatra tervezték, bár megvan benne az offline működés lehetősége, mégis az online összeköttetés jelenti a hazai pályát. » tovább |
| Egy többfelhasználós rendszerben minden felhasználónak lehet külön adatterülete, amelyet saját céljaira használhat. Ezen túl érdemes különféle célokra közös adatterületet is elkülöníteni. Ezen adatterületek egyike a világháló WWW szolgáltatását használó programok gyorsítótára. » tovább |
| Gyakori feladat, hogy sok-sok gépet kell egyetlen Internet kapcsolatra kötni, amelyet sokféle módon meg lehet tenni, de kevés ezek közül az igazán biztonságos megoldás. Abszolút biztonság természetesen nem létezik, mint azt két résszel ezelőtt említettem is, csak megfelelő biztonság. A most leírásra kerülő megoldás kisebb cégek néhány gépből álló kellően olcsó és megfelelően biztonságos tűzfalazását mutatom be. » tovább |
| A legtöbbünk otthonában már rendelkezésre áll számítógép, amely rá van kötve a világhálóra. Nagyon sokan nem is sejtik, miféle és mennyiféle veszélynek vannak kitéve az idilli levelezgetés és szörfözgetés közben. Sajnos sokan a megkárosított rendszerük romjai felett keseregve határozzák el, hogy megkísérelnek elkészíteni valamiféle tűzfalat a védelem céljából. » tovább |
| A már ismert definíció szerint a számítógép hálózat kettő vagy több számítógép összekapcsolása valamilyen kommunikációs csatornán. A mai számítógépes technológia már fejlett annyira, hogy szinte bárki képes egy hálózatot összeszerelni és azt működtetni. A hálózat biztonságához viszont komoly szakértelem is szükséges, a váratlan meglepetések megelőzése miatt. » tovább |
| Néhány résszel megelőzően megemlítettem már, hogy a UNIX rendszerek nem képzelhetőek el valamiféle hálózat nélkül, ezen rendszereknek mintegy lételeme a gépek közötti kommunikáció. A Linux, mint UNIX klón, szintén hálózatos alapokon képzelhető el, egy árva PC esetén is úgy működik, mint ha hálózatba lenne kötve: egy Linux operációs rendszer szeret valahova tartozni... » tovább |
| Az előző részben megismerkedtünk az X Window System grafikus felülettel, amely tulajdonképpen egy grafikus szerver. Ebben a rendszerben az ablakkezelő programok esetleg grafikus munkakörnyezetek kliens alkalmazások, amelyek kapcsolódnak a szerverhez. A grafikus felület beállításához nagyon sok eszközt találhatunk Linux alá. » tovább |
| A Linux grafikus felülete nagyon eltér a Windows grafikus felületétől, egy nyitott szabványon alapul, amelyet X Window System (továbbiakban XWS) néven lehet megtalálni. Az első részben említettem a UNIX filozófiát, amelynek az XWS teljes mértékben megfelel. Nagyon gyakran találkozni azzal a hibával, hogy - valamiféle berögződés miatt :) -az X Window System nevet következetesen X Windows System néven nevezik. Ez utóbbit nagyon hamar felejtsük el! » tovább |
| Gondolom felmerült már az a teljesen jogos kérdés, hogy mikor fogunk végre telepíteni? A Linux telepítése nem egészen úgy történik, mint ahogy más operációs rendszernél megszokhattuk; a Linux telepítő ugyanis a felhasználó (vagyis a leendő rendszergazda) tudására is épít, nem hagyatkozik csak a saját helyesnek tartott telepítési útjára. Sajnos az Eval SuSE Linux 6.4 CD lemezemet kölcsönadtam, és még nem ért vissza, így egy SuSE Linux 6.3 telepítését mutatom be. » tovább |
| A Linux telepítése sajnos (vagy szerencsére) megkíván a felhasználótól egy kevés hardver és szoftverismeretet. Az előző részben már szó volt a telepítés két útjáról. Az egyik út a kezdő felhasználókat segíti, a másik pedig inkább a Linuxot jól ismerő rendszergazdákat. » tovább |
|
