| A cikksorozat célja, hogy felkeltse az érdeklődést az STL (Standard Template Library) iránt, ami egy egyszerűen használható template alapú algoritmus és adatszerkezet gyűjtemény. Az STL segítségével gyorsabb, áttekinthetőbb, és bugmentesebb programot lehet írni C++ nyelven. Ma már szinten minden C++ fordító támogatja a különféle STL verziókat. » tovább |
| Nyilván mindenki tudja miről van szó. Az ilyen ablakokkal általában a beállításoknál szoktunk találkozni. Ezeken az összetartozó Control-ok külön lapokon szerepelnek, és a fülekkel tudunk váltani köztük. Ezekre az ablakokra az alsó pár gomb is jellemző "OK", "Apply", "Cancel" és esetleg "Help". Ilyen ablakokat nagyon egyszerűen és kicsit bonyolultabban is készíthetünk MFC-ben. » tovább |
| A probléma nem igazán bonyolult, de pár dolgot azért tanulhatunk belőle: először is hogyan lehet amőbázásra bírni a számítógépet, hogyan tudja egy ablak a saját méretét változtatni, hogyan lehet egy ablak stílusát meghatározni. Ezen kívül látni fogjuk, hogy egy osztálynak egynél több őse is lehet. » tovább |
| A Windows vágólap (clipboard) adatok átvitelét teszi lehetővé egyik programból a másikba. Az átvitel nagyon egyszerű, mivel csak néhány utasítást lehet használni a programban a vágólap kezelésére. Két utasítást (Cut,Copy), amely adatot helyez a vágólapra, és egyet (Paste), amely ezt leemeli onnan. » tovább |
| A folyamat tulajdonképpen egy programot jelent. Egy programot addig nevezünk programnak, amíg az a háttértárolón pihenget, ha betöltődik a memóriába, és elindul, akkor már egy folyamatnak nevezzük. Más szavakkal a folyamat (process) egy programnak a memóriában futó egy példánya. » tovább |
| Az eddigi programjaink mind egy szálon futottak, egy úgynevezett elsodleges szálon. Azonban a Windows 95/98, és Windows NT alá írt programok már elindíthatnak egy vagy több másodlagos szálat is, melyek egymástól függetlenül párhuzamosan futhatnak. A párhuzamosság gyakorlatilag persze azt jelenti, hogy az operációs rendszer hol az egyik szálat, hol másikat futtatja gyors egymásutánban. » tovább |
| Először nézzük meg mi is egy képernyővédő program. Első ránézésre is kiderül, hogy a kiterjesztése .scr, ami azt sugallja, hogy nem egy szabvány Windows-os .exe. Ez persze nem igaz. A felépítése teljesen ugyanaz, át is írhatnánk .exe-re, és el is indulna, ha olyan parancs-sor argumentummal hívnánk, amilyennel a Windows kezeli őket. » tovább |
| Ahogy az már itt-ott előjött, az ablakra való rajzoláshoz, szövegkiíráshoz egy eszköz-környezet objektumra van szükségünk, amely az adott ablakhoz, vagy eszközhöz van rendelve, amely fogadja az outputot. Ez lehet akár egy nyomtató, vagy a képernyő, vagy csak egy ablak, vagy az ablak egy része. » tovább |
| A view az MFC programnak az a része, amely kezeli a nézetablakot, feldolgozza a felhasználói inputot, és megjeleníti a dokumentum adatait a nézetablakban, és minden más eszközön (nyomtató). Az összes nézetosztály a CView osztályból van származtatva. » tovább |
| Egy pár olyan dologról lesz szó, ami szinte mindegyik windows programnak része, mégis szinte észre sem vesszük őket, csak akkor, ha mégsincsenek. Az Eddigi példaprogramok is mind használták ezeket, de mégsem ejtettem szót róluk. Talán azért, mert az AppWizard egy részüket magától létrehozza, kezelésükkel nem sok gond van. » tovább |
|
