A Microsoft Office programozását bemutató sorozatunk első részében az alapelvekkel és az Access elérésével ismerkedtünk meg. A mostani részben azt nézzük meg: miként tudjuk az Excel, az Outlook és a Word szolgáltatásait felhasználni Delphi-ben írt alkalmazásainkból. » tovább
A Microsoft Office programcsalád elterjedtsége miatt gyakran lehet szükség arra, hogy bizonyos összetevőit Delphi programból elérjük. Kétrészes sorozatommal a szándékom annak bemutatása, hogy miként lehet egyszerűen és viszonylag könnyen elérni és saját céljainkra felhasználni a Microsoft Office programcsalád elemeit. » tovább
A kivételkezelés helyes módját bemutató sorozatunk első részében megismerkedtünk az elméleti alapokkal. Most a második részben ideje áttekintenünk a Delphi által a programozók rendelkezésére bocsátott nyelvi szerkezeteket, és azok helyes használatát. A cikk végén számos gyakorlati példán keresztül mutatjuk be a kivételkezelés helyes használatát Delphi programokban. » tovább
E kétrészes sorozat megírására azért szántam rá magam, mert nap mint nap találkozom olyan kóddal, amelyben alkotóik nem, vagy nem megfelelően használják a nyelv amúgy igen fejlett kivétel-kezelési (exception handling) elemeit. E sorozat célja ezen igen hasznos vezérlési szerkezetek helyes használatának bemutatása. Az első, inkább elméleti részben írottakat egyéb nyelveken dolgozók is hasznosíthatják, míg a második rész szinte kizárólag a Delphi-ben érvényes információkat tartalmaz majd. » tovább
Gondoltam sokakat érdekelne egy egyszerű kis, objektum orientált játék, amelyet elkészítünk Delphi-ben és Kylix-ben egyaránt. A játék nagyon régi, a lényege, hogy van egy terület, amelyet elhelyeznek egymás mellett és alatt kis kockákat, amelyeken számok vannak. A kockák kitöltik a területet, de egy kockányi hely kimarad. A feladat a számozott kockákat úgy kirakni, hogy növekvő sorrendben legyenek. » tovább
Az előző számban beígért példaprogramunk egy számlázó és készletnyilvántartó program lesz, ami arra alkalmas lesz, hogy az eddigi Delphi-s adatbázis-kezelési ismereteinket elmélyítsük a segítségével. Azonban mielott ebbe belefognánk, meg kell ismerkednünk még egy fontos dologgal, nevezetesen azzal, hogy hogyan is tudunk bizonyos adatokat kinyomtatni az adatbázisos alkalmazásunkból. Ehhez a Delphi-hez adott jelentéskészíto komponenscsaládot, a QuickReport-ot fogjuk felhasználni. » tovább
Az egyes, vizuálisan támogatott fejlesztőrendszerekhez számtalan kisebb-nagyobb ilyen komponenst megkap a vásárló, aki első pillantásra el sem tudja képzelni, hogy mindezt egyszer fel is tudja majd használni, annyira bőséges a kínálat. Azonban amikor elkezd dolgozni, használni kezdi a "tégláit", akkor rövidesen rádöbben, nem is olyan sok! "Csináljunk újat!" - gondoljuk hirtelen. "De hogyan?" - kérdezzük önmagunktól. A válasz egyszerű, a megoldás a komponensek szerkezetében rejlik. » tovább
Már eddigi példaprogramjainkban is felhasználtunk néhányat az adatmegjelenítési komponensek közül, ideje hát hogy mélyrehatóbban is megismerkedjünk velük. Az adatelérési komponensek a Data Controls palettán találhatóak meg. Ezek a komponensek egy adathalmaz adatainak megjelenítésére és szerkesztésére szolgálnak. » tovább
Ebben a részben közelebbről megismerkedünk az BDE álnevekkel, azaz aliasokkal, megnézzük azt, hogy hogyan tudunk aliast létrehozni a Delphi-hez adott segédprogrammal, a BDE Administratorral illetve, hogy hogyan tudunk programból létrehozni álnevet. Ezt követően átveszünk pár újabb adatbázis komponenst és a következő részben már belefogunk egy összetettebb példa megoldásába. » tovább
A Delphi Client/Server verziója igen komoly eszközöket bocsát a programozó rendelkezésére CGI-scriptek készítéséhez is. A fejlesztorendszerhez mellékelt komponensekkel alapvetően három fajta scriptet hozhatunk létre: "normál" - a standard I/O-n és a környezeti változókon keresztül kommunikáló - CGI scripteket, a Windows platformhoz kötodo - az adatcserét fájlokon keresztül bonyolító - WinCGI scripteket, valamint - dinamikusan betöltött könyvtárakban (DLL) "tanyázó" - NSAPI/ISAPI scripteket. » tovább
